Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-11 / 188. szám
1967. augusztus 11. 5 Péntek Rádiós tűzoltók Pusztaottlaka ezen a hétköznap délelőttön is olyan csendes, mint más munkanapon. A felnőttek a határban dolgoznak, az utcán csak egy-egy boltba siető háziasszony és néhány libát legeltető kisgyerek mutatja, hogy mégsem ment ki mindenki a földekre. A néhány évvel ezelőtt épült modern iskola is csendes. Az udvaron álldogáló melléképületek egyikéből vékony füst szivárog. A napközi otthon szakácsnője veszi észre, hogy baj van a szénraktárban. Az igazgató telefonon hívja a tűzoltókat. Először a medgyes- egyházi önkéntes tűzoltók öreg locsolóautója érkezik, hamarosan azonban hatalmas porfelhőt verve megérkezik Mezőkovács- házáról a tűzpiros állami Csepel. Stuber József tűzoltófőtörzsőrmester. őrségparancsnok irányításával nyolcán kezdenek munkához. Pár perc múlva már bámész gyerekek hallgatják a tűzoltókocsiból kihallatszó párbeszédet: „Kovács 1 jelentkezzen”. A helyzet felmérése után a rádió kezelője tájékoztatójelentést ad az őrsre. Nincs különösebb veszély, a nedves állapotban elraktározott százötven mázsa szén öngyulladást kapott. Izmos, napbarnított hátakon csurog a verejték, a termelőszövetkezet közeli kertészetének dolgozói kidobálják a szenet a kamrából. — Nem kell ide víz sem — mondja nyugodtan a tűzoltók parancsnoka. — Mindjárt a tűz fészkéhez érnek, szétdobálják és máris vége a riadalomnak. Közben a rádiós jelenti, feladatát elvégezte. — A telefonriasztás már nagy vonalakban ismertetett bennünket a tűz nagyságával, ezért csak egy kocsival vonultunk ki. A többiek az őrsön várják az értesítést, s ha szükség lett volna rájuk, a rádióüzenet nyomán hamarosan ideérkeztek volna a megfelelő létszámmal és eszközökkel. — De azért nem jöttek hiába? A Bp. Kőolajipari Gépgyár Bp. XVIII., Gyömrői út 79—83. azonnali belépésre keres műszer és technológiai szerelési munkahelyekre, külszolgálatos munkakörbe központifűtés-szerelő, csőszerelő, vízvezetékszerelő, TMK-lakatos, vasszerkezeti lakatos, villanyszerelő, hegesztő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Vidéki munkahelyeken 5 napos munkahét van. Munkásszállás, étkezés biztosítva. Központi telephelyre: TMK vasszerkezeti lemez- és géplakatos, csőszerelő, hegesztő, villanyszerelő, hőszigetelő, esztergályos, köszörűs szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Vidéki dolgozók részére központi telephelyünkön is szükség esetén munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. 1213 — Természetesen nem, hiszen, ha később veszik észre a tüzet, könnyen leéghetett volna az egész épület. így azonban, az idejében történt beavatkozás hatására néhány mázsa szén égett csak el. Azt hiszem, húsz perc múlva már mehetünk is haza. — Ügy hallottuk, mostanában ezen a vidéken többször kellett harca szállni a „vörös kakassal”. — Hát, ami azt illeti, a közelmúlt bővelkedett eseményekben mondja a parancsnok. A múlt pénteki vihar a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Termelőszövetkezet 1400 mázsás lucemakaz- lába csopott Alig fél óra alatt sikerült megfékezni a hatalmas tüzet, de a végleges elfojtás 18 óra megfeszített munkájába került. Mindössze 34 ezer forint kár érte a tűz miatt a közös gazdaságot. Ennél nagyobb tűz volt hétfőn hajnalban a végegyházi Szabadságban. Itt is a villám volt a bűnös, de itt már 64 ezer forint kár keletkezett. Nagybánhegyesen egy nap két esetben is oltottunk villám okozta tüzet. A termelőszövetkezet bálázott szalmája után egy lakóház, illetve melléképületei váltak a villámcsapás áldozataivá. Miközben beszélgetünk, a tűzoltók a termelőszövetkezet tagjaival karöltve befejezik az oltást. Parancsszó hangzik a rövid búcsú után, s piros gépkocsi kerekei egyre nagyobb >orfel- hőt kevernek. Az őrsre is sietni kell, mert hátha várja őket már az értesítés, hogy valahol életeket, értéket kell menteni a tűztől. Opauszky László Letelik az adósság — Le bizony — mondja Pálus József, a békésszentan írási községi tanács elnöke —, az idén még van fizetnivalónk bőven, de jövőre már csak egy tétel marad. Ebben az évben a községfejlesztési alapból kifizetjük a törpevízmú építésére kapott hitel utolsó részletét, száztízezer forintot, a fürdőért törlesztünk 190 ezret, s ebből az adósságból jövőre már csak 210 ezer marad. Akkor azután ismét nekikezdhetünk nagyobb beruházásoknak. A jövő évi terveink között szerepel például egy nagy gond, a központi orvosi rendelő kérdésének megoldása. Egy kétlakásos épületet alakítunk át erre a célra, az egyik lakót már sikerült elköltöztetni, reméljük a másiknak is sikerült hamarosan lakást biztosítani. A ren4 Legfelsőbb Bíróságon dőlt el... Az utóbbi időben több — a tsz-eket és tagjait érintő ügyben hangzott el ítélet, illetve törvényességi határozat a Legfelsőbb Bíróságon. Ebekből ismertetünk néhányat. Csak közös megegyezéssel módosíthatják... Egy tsz-nek az Állami Biztosítóval kötött szerződése értelmében a biztosító vállalta, hogy az esetleges árvízkár ötven százalékát megtéríti. Később a szövetkezet közölte: nagyobb terméshozamra van kilátás, mint ameny- nyire a szerződéskötéskor számítottak, ezért a korábban bejelentett termésmennyiséget felemelik. A biztosító azt válaszolta: a módosítást csak akkor fogadja el, ha a nagyobb termés a tiszai árvíz által nem veszélyeztetett területen várható. Előbb azonban helyszíni szemlét kívánnak tartani, addig csak az eredeti kockázatot vállalják. Mire a szemlére sor került volna, az árvíz nagyobb területet elöntött. Bár a biztosító az elpusztult növények közül egyesek után a várt nagyobb terméshozamnak megfelelő kárt fizetett, a szövetkezet többet igényelt és 670 ezer forint megfizetéséért pert indított. A megyei bíróság, majd fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság a keresetet elutasította. — A biztosítási szerződést a felek csak közös megegyezéssel és írásban módosíthatják — hangzik az ítélet. A szövetkezet hozamfel- emelési ajánlatára azonban Ilyen írásbeli megállapodás nem történt. A közöttük folyt tárgyalások alapján sem kifejezetten, sem hallgatólagosan új szerződést nem kötöttek, és a régit sem módosították. Az a körülmény, hogy a kár megállapításánál az Állami Biztosító egyes termékek után nagyobb összeget fizetett, mint amennyire eredetileg szerződött, nem jelenti azt, hogy a szerződést minden termékre vonatkozólag módosította és az önként vállalt fizetési kötelezettségből nem lehet további igényeket támasztani. A rejtett hibákért is telelni kell Egy földműves az egyik termelőszövetkezettől 600 darab gyökeres vadszőlő-vesszőt vásárolt. Amikor elültetés után a vesszőkön megjelent a levél, észrevették, hogy nem gyökeres vadvesz- szőt, hanem úgynevezett hazai vesszőt kaptak. Ez a szőlővessző azon a talajon, amelyen a földműves telepíteni akarta, teljesen értéktelen, ki kell vágni és a telepítést meg kell ismételni. Ilyen előzmények után a földműves a tsz ellen pert indított, amelyben a vételár visszafizetését kérte. Az első és másodfokú bíróság a keresetet azzal utasította el, hogy az igénybejelentés elkésett. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az alsófokú bíróságok ítéletét megsemmisítette és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A döntés indokolása rámutat: a kihallgatott gazdasági szakértő szerint a frissen szedett vadvesz- szőt meg lehet különböztetni a hazaitól. Ha azonban hosszabb ideig tárolják, a hazai vessző a vadvesszőéhez hasonló színt kap és akkor már a kettőt vagy egyáltalán nem vagy legalábbis nehezen lehet megkülönböztetni egymástól. Nem lehetett megállapítani, hoev ebben az esetben az eladott gvökeres szőlővessző mennyi ideig volt vermelés alatt, márpedig ez a fel ismerhetőséget lényegesen befolyásolja. Ilven körülmények között helytelen a megyei bíróságnak az az álláspontja. hogy nyílt hiba forog fenn és a földműves szavatossági igénvét elkésve érvényesítette. De a földműves még nyílt hiba esetén sem késett el. Ugyanis az eladó a szaporító anyagfajta azonosságáért és szabvány szerinti minőségéért szavatossággal tartozik. A szavatossági hiány miatt támasztható követelést pedig attól az időponttól számított hat hónap alatt lehet érvényesíteni, amikor a vevő a hiányosságról tudomást szerezhetett. A vevő a keresetet a vásárlás után öt hónappal nyújtotta be, tehát a jogvesztő határidő lejárta előtt. Még megjegyezte a Legfelsőbb Bíróság, hogy rejtett hiba esetén a jogérvényesítésre megszabott hathónapos határidő a hiba felismerésével veszi kezdetét. Ez pedig ebben az esetben három hónappal a kereset beadása előtt történt. Ki fizet a beteg libáért? A Legfelsőbb Bíróság elé került az a kártérítési per is, amelyet egy házaspár indított az egyik j földművesszövetkezet ellen. ] Ugyanis a szövetkezettel kötött baromfinevelési és hizlalási szerződésben ötven hízott liba átadását vállalták. Előlegül a szövetkezettől egy vállalat útján száz darab naposlibát kaptak. Két hónap alatt azonban négy kivételével valamennyi elhullott és így csak ezt a négyet tudták felhizlalni. A házaspár a szövetkezet ellen indított perében az elhullott libák takarmányozására fordított kiadás, munkadíj, valamint gyógykezelési költség címén kártérítést követelt. A szövetkezet tagadta, hogy beteg állatokat adott át, ezért a kereset elutasítását kérte, egyben a száz darab naposliba ellenértékének megfizetéséért vi- szontkeresetet támasztott. A járásbíróság ítéletében megállapította, hogy a szövetkezet libainfluenzával fertőzött állatokat adott át, a házaspár kártérítési keresetét mégis elutasította azzal az indokolással: a szövetkezet nem tudhatta, hogy az importált tojásokból kikelt kislibák a Ma- gyaroszágon addig ismeretlen libainfluenzában szenvednek. A viszontkereseti követelést azonban a négy liba ellenértéke erejéig elismerte. Fellebbezésre, a megyei bíróság szerint, nem állapítható meg, hogy a házaspár fertőzött libákat kapott, tehát a szövetkezet a száz naposliba ellenértékét jogosan követeli. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A döntés szerint a vétkesség elbírálásánál a megyei bíróság fontos szempontokat nem vett figyelembe. így nem tisztázta, hogy a vállalat, amely a földművesszövetkezet megbízásából a naposlibákat a házaspárnak átadta, tudott-e arról, hogy az állatok betegek. Ugyanis adatok vannak arra. hogy korábban már más községekbe is szállított beteg libákat. Ha a szövetkezet megbízásából eljáró vállalatnak az elhullásokról tudomása volt, akkor tájékoztatási kötelezettség terhelte. Amennyiben ezt elmulasztotta. ez á magatartása vétkes és kártérítési felelősség megállapításának alapja lehet. Hajdú Endre delő elkészülte után a két orvos itt látja el a betegeket. — Ebben az évben tehát nem fejlődött a község? — Erről szó sincs. A nagy adósságok mellett természetesen igyekeztünk úgy gazdálkodni, hogy a rendelkezésünkre álló lényegesen kevesebb pénzből megvalósulhasson néhány olyan beruházás, amely nagyon fontos és sürgős. Ilyen például a község új részének, a Kossuth- telepnek a járdaépítése. Százhatvanezer forint értékben mintegy 2400 méter járda készül itt még ebben az évben, a többit jövőre építjük. Nagyobb és fontos beruházásnak számít többek között a községen átvezető főútvonal világításának korszerűsítése. Kilencvenezer forintot fordítunk erre a céra s még az idén 72 higanygőz lámpatest világít majd az este közlekedőknek. — ky — Üzemi könyvtárosok továbbképzése A Szakszervezetek Megyei Tanácsa szervezésében húsz üzemi könyvtáros vesz részt Szegeden, a szakszervezeti oktatási központban, kéthetes továbbképző tanfolyamon. A könyvtári munka mellett megismerkednek az időszerű politikai és gazdasági kérdésekkel. Ellátogatnak nagyobb üzemek könyvtáraiba is. Megkezdődhetnek az építkezések A napokban elkészült Szarvas város központjának részlete«'rendezési terve. A 220 ezer forintos terv az elkövetkező húsz ‘évre nyújt majd irányvonalat az építőknek. E szerint épül majd a párt- és irodaház többszintes épülete, a Tessedik tér és Szabadság út sarkára, a tíz munkahelyes szakrendelőintézet a Széchenyi utcában, valamint a Kossuth téren az OTP hatvanlakásos háztömbje. A jelzett épületek terveit már megrendelték, s minden jel arra matat, hogy építésük még az idén megkezdődik. A városközpont rendezési tervének ismertetésére — amelyet a tanács végrehajtó bizottsága 17-én, a tanácsülés pedig 24-én tárgyal meg — később visszatérünk. A Bács-Kiskun megyei Kézműipari Vállalói közelmúltban beindított férfikonfekció részlegéhez ruhaipari technikumi végzettséggel vagy 10 éves nagyüzemi gyakorlattal rendelkező személyt vesz fel üzemvezetői beosztásba. Műszaki osztályunkra ruhaipari technikumi végzettséggel, minimum két év nagyüzemi gyakorlattal rendelkező technikusokat veszünk j-e! technológus beosztásba. Jelentkezés a fenti vállalat Kiskunfélegyháza, Móra Ferenc tér 9 szám alatti központi irodájában. Lakást biztosítani nem tudunk. Fizetés megegyezés szerint. 505 !!:!!n;>!m ::::: ::: !> •ifíiiii Si illlli ■i ::::: ;' ■. ::::: it:::::: 11 l!
