Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-09 / 186. szám

W67. augusztus 9. 5 Szerda Az ipari és a mezőgazdasági üzemegészségügy helyzete megyénkben A Békés megyei Tanács V. B. Egészségügyi Osztálya, valamint a Társadalombiztosítási Igazgató­ság a napokban összefoglaló je­lentésben számolt be a megye egészségügyi ellátásának helyze­téről, s a foglalkozási betegségek megelőzése érdekében tett in­tézkedésekről . Az üzemi egészségvédelem megszervezése és fenntartása ál­lami feladat. Rendelet írja elő, hogy az üzemorvosi szolgálatot minden olyan gyárban, üzemben meg kell szervezni, ahol a dol­gozók száma eléri az 500 főt. Megyénkben jelenleg 17 üzemorvos tevékenykedik, közülük 3 főfoglalkozásként: Békéscsabán a téglagyárban és a konzervgyárban, vala­mint az Orosházi Üveggyár­ban. Mivel maguk is benne élnek az adott termelőkollektíva életében, jól ismerik a munkakörülménye­ket és betegségmegelőző, valamint gyógyító tevékenységükben ma- 1 radéktalanul érvényre juttathat­ják a vállalat és a dolgozók köl­csönös érdekét. Kitért a jelentés a foglalkozási megbetegedések és ártalmak vo­natkozáséban fennálló helyzetre is. Az Építők Szakszervezete a ■ vizsgálat során feltárta például, hogy a békéscsabai téglagyár ese­tében a gazdasági vezetők az el­múlt időben nem tettek meg min­dent a dolgozók munkakörülmé­nyeinek könnyítése érdekében. Ezt bizonyítja a nagy hőingadozá­sok közepette munkát végzők kö­rében a mozgásszervi és légúti megbetegedések számának növe­kedése. A rendkívül nehéz fizikai munka egyébként is nagyon igénybe veszi a szervezetet pél­dául a vagonrakóknál, nyers tégla lerakóknál. Ártalmas munkahely a téglagyárban az öntöde a szi­likózis veszélye miatt. Az itt dol­gozók naponta megkapják a védő­étélt. Általában az építőiparban, jellegéből adódóan, sok a fi­zikumra, az egészségre ártal­mas munkakör. A szakszervezet és az egészség­ügy állandó ellenőrzése tehát kü- - lönósen fontos. Az Orosházi Üveg­gyárban a múlt évben elmulasz­tották a rendeletek betartását, s több dolgozó nátriumbicromát- mérgezést kapott. Azóta rendben mennék a dolgok, de az efféle „tandíjat” meg lehetett volna ta­karítani. Megyénkben jelentős szerepük van a mezőgazdasági dolgozók­nak. A MEDOSZ megyebizottsá­gának idevonatkozó vizsgálati anyagában tallózva megállapít­ható, hogy végleges munkába ál­lítás előtt például az állami gaz­daságok és gépjavító állomások valamennyi dolgozója orvosi vizs­gálaton esik át, ez azonban álta­lános vizsgálat. Alaposról, részle- tesiiől csak akkor van szó, ha idő­szakos orvosi ellenőrzést követelő munkakörben dolgozik a mun­kás, holott a többség szempontjá­ból nem közömbös, hogy ki mi­lyen munkatevékenységre alkal­mas legjobban. Az üzemegészség­ügy ezen a területen messze el­marad még a gyengén ellátott ipari üzemekétől is. Az ÖRKI- nél és a Mezőhegyes! Állami Gazdaságban függetlenített egész­ségügyi felelős működik ugyan és a többi mezőgazdasági üzemben az egészségügyi feladatokat vö­röskeresztes tanfolyamot végzett dolgozók látják el, mégis még na­gyon sok a tennivaló minden te­kintetben. A szétszórtan dolgozók nem csekély részénél, a szociális ellátottság növekedése ellenére sem áll arányban a lehetőség az igényekkel. Még mindig nem megoldott a meleg étellel való ellátás. A tisztálkodási lehetősé­gek a minimális szintet sem érik el sok helyen. Az üzemi balese­tek nagy része széles körű felvilá­gosító munkával, a balesetelhá­rítás balesetvédelem rendszeres oktatásával elkerülhető lett vol­Az ÉDOSZ megyebizottságához tartozó vállalatok üzemegészség­ügyi ellátása kedvező képet mu­tat. Minden olyan vállalatnál, ahol fő- vagy részfoglalkozású orvos működik, főfoglalkozású üzemi ápolónő is van, ami az el­látásit nagyban segíti. Szociális és egészségügyi téren természetesen itt is vannak tennivalók, külö­nösen berendezés és félszerelés dolgában. Azonban mindenfelé látni a törekvést a hiányosságok kiküszöbölésére. A békéscsabai BARNEVÄL- nál ennek érdekében például tanulmány készült és kétmil­lió 750 ezer forint áll ren­delkezésre ilyen célú beruhá­zásra. Ezzel szemben a KPVDSZ me- gyebizottságához tartozó vállala­tok túlnyomó többségénél a dol­gozók egészségügyi és szociális igényeit alig tudják biztosítani. Sok a tisztátlanság mosdók, öltö­zők hiánya vagy meg nem fe­lelése miatt. Gyakoriak a bal­esetek is. A bizottság a szükséges egészségügyi körülményeknek a kereskedelmi dolgozók körében való kialakítása, valamint a mun. kahelyi feltételek megteremtése érdekében, a szakszervezetek köz­reműködésével intézkedési tervet dolgoz ki, annak betartását állandóan figyelemmel kiséri, s észrevételeit a vállalatok veze­tői felé mindenkor megteszi. A jelentés részletesen kitér még az üzemegészségügyi felvilágosí­tó munkára, annak minden vonat­kozására és benne a szakszerve­zetek, a KÖJÁL, a társadalom- biztosítási tanácsok komplex mó­don való állandó együttműködésé­nek a szükségességére, összefog­lalójának befejező részében — többek közt — javasolja, hogy az érintett megyebizottságok a gazdasági vezetők bevonásával mérjék fel a vállalatok üzem­egészségügyi helyze.ét, a felméré­se^ alapján készítsenek közös intézkedési terveket, s a ben­nük foglaltakat rendszeresen el­lenőrizzék. H. R. Tovább bővilik szolgáltatási és kölcsönzési tevékenységüket a megye fogyasztási és értékesítő szövetkezetei A MÉSZÖV Igazgatósága elé terjesztett jelentés többek kö­zött arról számol be, hogy jelen­leg 25 önálló kölcsönzőboltot működtetnek a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek. Ezek közül tizenegyben erős- és gyen­geáramú háztartási gépek, és készülékek begyűjtését, vala­mint patyolati begyűjtést is vé­geznek. A kölcsönzési boltok működésének eredményességét érzékelteti, hogy a háztartási gépek elterjedése ellenére is 11,2 százalékkal növekedett egy év alatt a díjbevétel. Ezzel párhuzamosan 8,3 százalékkal növelték a szövetkezetek a köl­csönözhető eszközök készletét, főként új boltok megnyitásával. A kereskedelmi kölcsönzőboltok havonkénti forgalma 2—3 ezer forint között mozog, míg a bé­késiek az ötezer forintot is el­érik. A korábbi évekhez hasonlóan jelenleg is jónak mondható a Optimistára hangolt mosoly — Mini-boltban sok könyv és sok vásárló — A propaganda nélkülözhetetlen! — Vitrin a könyvbolt utcájá­nak forgalmas sarkán. (Fotó: —n.) A legelső, ami a figyelmemet j melyet inkább nevezhetnénk bol- felhívja: egy ügyesen elrendezett tocskának, vagy divatosabban mi­könyves-vitrin a bolt előtti for­galmas utcasarkon. Felette szé­pen írt betűkkel egy iránymuta­tó tábla: „Könyvbolt”. Ezek után nem volt nehéz megtalálnom a tótkomlósi földművesszövetkezeti könyvesboltot, melyről ez eddig csak annyit tudtam, hogy nem sokkal több, mint egy esztende­je született. Talán furcsa, hogy így fogalmazódott bennem a bolt megnyitásának aktusa: „szüle­tett”, de valahogy ez így igaz. Régen várták már, akik szeret­nek könyvek között böngészni, vásárolni, mert Tótkomlóson könyvesbolt évtizedek óta nem volt, mindössze a kultúrcikk- bolt vezetője tartott könyveket bizományi alapon, mérsékelt mennyiségben. Egy év alatt aztán minden megváltozott. A Szövetkezeti Könyvszolgálati Központ mozgatta az ügyet, és — ahogy mondani szokták — nem eredménytelenül. Tavaly, május végén kapta meg boltve­zetői megbízatását Hovorka Ist- vánné, aki férjével együtt ki­tűnő könyvkereskedőnek bizo­nyult már a bolt életének első esztendejében. Mielőtt azonban ezt bizony! ni-boltnak, mint rendes könyv­üzletnek. Apró, viszont ízlésesen berendezett, hasznosan sorakoz­tatja a könyvállományt a vásárló elé, könnyű a választás. A rö­vid kis pult előtt forgóállvá­nyok, a pihenő böngészőnek ap­ró szék, — és csend. Itt még a vevők, a rövid idejű vendégek is halkan beszélnek. Hovorka Ist- vánné úgy jár-kel a pult és a polcok, a raktár között, mintha kedves, vendégváró néni lenne. A- hangja is bársonyos, őszinte ember hangja. — Amikor májusban megnyi­tottuk a boltot, 150 ezer forintos tervet kaptunk december 31-ig. Sikerült túlteljesítenünk, az évi forgalom végösszege 192 ezer fo­rint lett. Nem mondom azt, hogy nehéz volt, persze könnyű sem. Dolgoztunk, szerveztünk. Har­minckét bizományosunk van, egyik jobb, mint a másik. Sza- mosvári Jenőné, a kultúrcikk- bolt vezetője tavaly 48 ezer fo­rintot forgalmazott, Farkas Sán­dor vasbolt-vezető. Szulya Mi­hály háztartási-bolt vezető, Amb­rus Ferencné lottóárus sok köny­vet eladnak. A strandon is áru ; sít egy bizományosunk, Kiss Já- nosné. Ez új dolog, de érdemes egy jó könyvet eladunk, annak is örülni kell. Valamikor, több min* 100 év­vel ezelőtt a pesti ' ’ "cs- kedések az irodalom műhelyei is voltak* híres írók találkozó- helyei. Ma, a XX. században, ez a kis tótkomlósi bolt mintha hasonlítana rájuk. Mert itt nem­csak eladják a könyveket, ha­nem terjesztik is. Ez pedig ket­tő. Itt nemcsak a forintot nézik, hanem azt is, hogy minél töb­ben megrendeljék — mondj ült — a Világirodalom Klasszikusai so­rozatot. mert többek között ez is művelődéspolitikai érdek. — Kétszázharminc előfizetőnk van erre a sorozatra — lapozza fel saját külön naplóját Pista bácsi, a bolt egyetlen munka­társa. — A Jókai-sorozatot is na­ponta jegyzik elő, és a Delfin! Az igen, abból bármennyit el­adnánk... Az ünnepi könyvhéten sátra' állítottak, és hétezer forint érté­kű könyvet adtak el. Pista bá­csi fényképet mutat: megörökí­tették a sátrat, és a vevőket. Ez a kép is adalék a tótkomlósi könyvbolt most induló történeté­hez. — Csak az a baj. hogy nem­soká kinőjük a ruhát — mo­solyog, nem éppen optimistán. — Hogy-hogy? — kérdem. — Mini-bolt ez, ahogy az előbb mondta. Igaza volt. Ha négy ve­vőnk jön. kettőnek ki kell áll­nia a üzlet elé, hogy a másik kettő is hozzáférjen a könyvek­hez. — Nincs pénz? — Az is van — legyint. — Csak éppen üzlethelyiség, vagy épület nincs, ahová költözhet­nénk. Nem hiszem, hogy a tótkom­lósi községi tanács belenyug­szik ebbe. £s ez a lehetőség már optimistára hangolja Hovorkáék mosolyát is. Sass Ervin szövetkezetek kapcsolata a GELKÁ-val, a Patyolat-tal, s a ktsz-ekkel. Valamennyien szer­ződés alapján folytatják közve­títő tevékenységüket. A megye 74 községe közül 53-ban a fo­gyasztási és értékesítő szövet­kezetekre hárul a meghibásodott rádiók, televíziók, és egyéb erős- és gyengeáramú villamossági gépek összegyűjtése. Jelenleg 38 községben üzemeltetnek a szö­vetkezetek begyűjtőhelyeket. Tizenöt községben azonban 7958 rádió és 1573 televíziókészülék' javításra történő begyűjtése csak az idei szervizkapacitás nö­velésével oldódhat meg. A MÉ­SZÖV Igazgatósága egyetértett az előterjesztésnek azzal a ki­tételével, hogy mindenekelőtt a gyulai körzetben vált sürgőssé további begyűjtőhelyek létesí­tése. E körzeten belül is Zsa- dány és Elek községek lakossá­gának ilyen irányú kérését kell nagyon sürgősen megoldani. Patyolati begyűjtőhelyet a fogyasztási szövetkezetek 16 községben működtetnek. Töb­bek között olyan községekben is. mint Okány, Zsadány, Biharug- ra. Körösnagyharsány. Dévavá- nya, Vésztő, Elek és Gádoros. A szolgáltatásnak ez a formája a múlt évben 43 százalékkal ha­ladta meg az előző év forgal­mát. Fogyasztási és értékesítő szövetkezeteink begyfijtőhelyei a Patyolat Vállalat, lakossági szolgáltatásának tervteljesítését 32 százalékos eredménnyel segítette. Néhány kivételtől el­tekintve jól tölti be feladatát a hét fogyasztási és hat takarék­szövetkezeti társasutazási kiren­deltség is. A 13 kirendeltség csak­nem egymillió 900 ezer forint forgalmat bonyolított le. Várható azonban, hogy az év második felében tovább növek­szik fogyasztási és értékesítő szövetkezeteink szolgáltatási te­vékenysége egyrészt új szolgál­tatási boltok nyitásával, más­részt a kölcsönözhető eszközöl' választékosságának bővítésévé1 Balkus Inirr Drezdai “ ” szahemiier Gyulán « A Budapesti Kertészeti Főis­kola egyik tanárának vendége­ként Magyarországon tartózkodik Karl Weigert Drezda—Niedersed- litz-i pálmaházépítő szakember. Tudomására jutott budapesti tar­tózkodása alatt, hogy Gyulán most kerül napirendre pálma­ház építése és mert vendégül látója patronálja a gyulai ker­tészetet, kirándulást tettek váro­sunkba, ahol felkeresték a végre­hajtó bizottságot és dr. Bereczky Sándor vb-titkárral beszélgettek a pálmaház építési tervéről. Karl Weigert a berlini állat­kert majomházának és egy moszkvai bemutatóterem terve­zője hasznos tanácsokat adott a krinolini pálmaház építéséhez. Eredményesen működik Csabacsüdön a kisállattenyésztés! szakcsoport Néhány hónapja alakult csu­pán Csabacsűd egyik tanyaköz­pontjában a kisállattenyésztési szakcsoport és máris jó eredmé­felében magasan túlteljesítette. é csoport tagjai eddig összesen 19 ezer darab tojást adtak át a háztáji baromfiállományból. nyékről számolnat be. Vállalása i Ezenkívül 283 kilogramm húst 1967-re 10 ezer darab tojás át- J szállítottak le, s vállalásukat év tanám, nézzünk körül a boltban, I Nemcsak a forint a lényeg. Ha I adása volt, s ezt már az év első | végéig megháromszorozzák. 04982211

Next

/
Thumbnails
Contents