Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-06 / 184. szám
WtW. augusztus 6. 6 Vasárnap Kánkán Az úgynevezett „szuperprodukciók” egy újabb változatával találkozott a napokban, a trópusi kánikulában is kitartó mozilátogató. A film címe: Kánkán. Már a cím nagyszabású revüs forgatagot, színtobzódást asszociál az emberben, és e várakozásában nem is csalódik. Látványos nagy- revü, sodró kánkán, egy kitűnően megkomponált apacs táncjelenet, a még modernebbet kedvelőik számára pedig izgalmasan érdekes pantomim ad újabb és újabb figyelernmozdítót, ringató, kellemes mégis kissé ernyedt szórakozást, mert a film, ez az arányaiban és időtartamában is hatalmas alkotás többet nemigen nyújt. Jószerével nincs meséje, története annyira banális, hogy összefoglalni nem is könnyű, így ez — sajnos — teljesen elhanyagolható. És ez az a pont, ahol az ilyen és hasonló filmeket megfelelő és differenciáltan felmérő kritikával a helyükre kell tenni. Mit ér a Kánkán? Szükséges-e, hogy a csupán szórakoztatni akaró filmekben valami tartalmi pluszt is keressünk? Régimódi nézőpontból ítélve ma már semmi esetre sem szabad, a didaktikus morali- zálástól, a direkten felrajzolt tartalmi megjelenítéstől a kor embere irtózik, és jól teszi; a szocialista embereszmény egyik jellemző vonása éppen az önálló gondolkodás, az önálló ítélőképesség magas fokra emelkedése, ez pedig nem tűr tanmeséket. ■ Ugyanakkor — hogy a Kánkán- ! nál maradjunk — az ilyenféle j filmek, melyektől távol áll rrvn- ! den mélyebb emberi tartalom —, mégis hatnak, a valóság látszatát keltik, közben elernyeszteni kívánnak, kikapcsolni a nézőt a világból, annak minden súlyos ellentmondásából. Hogy ez a kapitalista társadalmi rendszerben jó, nem vitás, bár nem igaz, hogy ez a „tömegigény” nyugaton. Nem igaz az sem, hogy a szórakoztató filmek elrendelten banálisak, giccsesek, ellenpéldát idézm sokat lehetne. Perszé a művészet nem fér össze a giccsel, s hogy mégis sokan összetévesztik á kettőt, ez jelzi azt, hogy az ízlésnevelésben nálunk is milyen sok a tennivaló. Ez azonban már egy újabb téma, most csupán a Kán- kán-ról van szó, melyről mégis helytelen lenne azt állítani, hogy nem hagy nyomot a nézőben. Táncai, kiállítása, technikai bravúrjai emlékezetesek, és a szerelmes lokáltulajdonosnőt alakító Shirley Mac Lainé minden, a filmben szereplő világnagyságot kisöpör az emlékezet porondjáról. S ha valaki komolyon veszi a szirupos pillanatokat is, vigasztalja az a tudat, hogy majd csak leszokik róla... Mert nem igaz, hogy az érzelgősség nemesebb, mint a tiszta emberi érzelem. Ezt fejleszteni viszont nem a Kán- kán-nal kell. Sass Ervin cÁ „keiLo^r ueutlétj Történik napjainkban, a gyulai strandon Van a magyar helyesírásnak egy olyan szabálya, mely szerint, ha a kedves szócskát idézőjelbe tesszük és hangsúlyosabban ejtjük, más lesz az értelme. Most én azokról a „kedves” vendégekről szeretnék szólni, akik bőven kiérdemelték az idézőjeles megszólítást. A minap — hogy enyhülést szerezzünk a hosszan tartó meleg közepette — ellátogattunk a gyulai Várfürdőbe. Mivel közvetlenül a nyitás után érkeztünk, úgy határoztunk, hogy a strandon reggelizünk. Betartva a rendet, a „Tej — kakaó — kávé” feliratú pavilon mellett már kialakult sor végére álltunk. A legtöbben 3—4 pohár tejet, kávét vagy kakaót kértek. A várakozás közben azonban feltűnt, hogy legtöbben a poharak tartalmát nem a helyszínen fogyasztják el, hanem elviszik ideiglenes „tanyájukra", amelyet erre a napra béreltek ki maguknak. Közben kissé irigykedve néztük őket: lám, ők már sorra kerültek és nem kell tovább idegeskedniük a lassú kiszolgálás miatt. Az igazi bosszankodást azonban nem a várakozás okozta, hanem ami ezután következett. „Fél liter tej vagy kétszer _ há- dom deci”. Mert ezzel kezdődött rajtunk kívül sokak dilemmája. Az történt ugyanis, hogy mire az előttünk levő 15 vendéget kiszolgálták és az ablakhoz jutottunk, a félliteres poharak mind eltűntek. Mintha a föld nyelte volna el őket. „Kérem, nem tudok csak háromdecis poharakban kiszolgálni, mert a félliteresek elfogytak” — mondta udvariasan az eladó, miután közöltük rendelésünket. Szavainak igazi értelmét azonban csak akkor értettük meg, amikor ismét megszólalt: „Amint látják, a »kedves« vendég elviszi a tele poharakat, de üresen elfelejti visszahozni. Hetenként 200 poharunk tűnik így el a »kedves« vendég jóvoltából”. Mintha félliteres poharat ezek a vendégek pár forintért a boltban nem vásárolhatnák meg, ha szükségük volna rá... Ehelyett inkább elviszik innen, hiszen ez egy emlék is lehet később a gyulai Várfürdőből. Persze amolyan lopott emlék.. A strand másik pavilonjánál az elvitt feketekávés poharakért betétdíjat kérnek. Vajon nem lehetne ezt a megoldást alkalmazni a „Tej — kakaó — kávé” pavilonban is, ha már a vendégek között poharakat csencselő »kedves« vendégek is akadnak? Ügy véljük, ez esetben csak kevesen tartanák meg emlékként a most könnyűszerrel megszerzett poharakat. Viszont a fogyasztók közül is kevesebben bosszankodnának. • B. I. A BÉKÉS MEGYEI VENDÉGLATÖIPARI VÄLLALAT felszolgáló tanulókat és szakácstanulókat felvesz Jelentkezés: 1967. augusztus 15-ig. Békéscsaba IV., Gutenberg utca 3. Munkaügyi osztály. 47957 ♦ ♦ ♦ « m ». «»♦♦ «♦ ♦♦ m«n> » Tapasztalatcsere Szegeden és Szatymazon Népirontklub alakult Csafbacs&d egyik kíilkeriiletében Jól működik Szarvason a szőlő- és gyümölcstermesztési szakcsoport. Rövid idő alatt is sok szép eredményt ért már el. Ez jórészt annak köszönhető, hogy kiváló szakemberek a tagjai, akik szívesen tanulnak másoktól. Ezt a célt szolgálja az augusztus 6-i kirándulás is. A csoport 35 tagja Szegedre látogat, ahol megtekintik a nagyszabású virág- kiállítást, majd Szatymazra is elmennek, az őszibaracktermesztés hazájába. A tapasztalatcserét a járási művelődési otthon vezetősége és a Hazafias Népfront járási bizottsága szervezi. A távoli tanyavilág lakóinak kulturális és szórakozási lehetőségeinek bővítését segítik a Hazafias Népront keretében működő tanyai klubok. A szarvasi járásban Csabacsűd határában augusztus 3-án Nagyrétmajorban megalakult a népfrontklub. Harmincöt család él itt a világtól szinte teljesen elzárva, villany nélkül, több kilométerre a legközelebbi falutól. A most megalakult népfrontklubban agregátorral működő televízió van és egy 50 kötetes könyvtár, melyet az öttagú vezetőség 100 kötetre akar fejleszteni. Ezenkívül folyóiratok, újságok, sakk, dominó és egyéb társasjáték áll a látogatók rendelkezésére. A klubvezetőség elkészítette a programot is. A kezdeményezés helyes és minden segítséget megérdemel. Jó lenne például, ha otthonosabb, kényelmesebb berendezést tudnának biztosítani, mert jelenleg csak padokkal rendelkeznek. A művelődési otthonokban, vagy egyes vállalatoknál bizonyára akad olyan fölösleges berendezés, mely a tanyai népfrontklubokban megfelelne. A Hazafias Népfront járási bizottsága több ilyen klub létrehozását tervezi, például Békésszentandráson a furugyi részen és Gyoma két külkerületében. Rendkívüli körülmények közt is teljesítik tervüket a /VI edgy esegy házi Bor- és Textilruházati Ktsz dolgozói Most kissé zsúfolt körülmények közt ugyan, de töretlen lendülettel dolgoznak a clpörész» legben. Az idén 7 millió 600 ezer forint értékű tervet teljesít a mezőkovácsházi járást ellátó Med- gyesegyházi Bőr- és Textilruházati Ktsz. A közelmúltban rendkívüli esemény, az üzem egyik fontos mű- he’yének leégése komoly megpróbáltatásoknak tette ki a szövetkezet dolgozóit. A tűzkárt rövid idő alatt pótolták és azonnal hozzákezdtek az üzem rekonstrukciójához. Ebben az évben többek Közt 18 ezer pár cipő készítése szerepel a ktsz tervében. A cipőrészleg dolgozói azonban a tűzvész okozta mostoha körülmények ellenére vállalták, hogy ezt túlteljesítik és mintegy ezer párral több cipőt készítenek. A gyorsan fejlődő szövetkezet a rekontsrukció során a korszerűbb szalagrendszerű termelésre tér át. Ez lehetővé teszi, hogy jövőre csaknem megduplázzák a cipőkészítési tervük irányszámát. Ha áttérnek a szalagtermelésre, 21 ezer pár cipőt készíthetnek a jelenlegi munkaviszonyokhoz képest sokkal jobb körülmények között. Ennek érdekében a következő években még több fiatalt tanítanak meg a cipőkészítésre, mint most. Jelenleg 13 fiatalt képeznek a cipőrészlegben Jövőre még többet szeretnének szerződtetni. Igén jól működik a szövetkezet többi részlege is. Különösen nagy figyelmet fordítanak a lakossági szolgáltatásra, ami ugyancsak jelentős pénzösszeget hoz a ktsz-nek. —We— Idős Nyár István egyik legidősebb szakmunkás a cipőkészítők közt. Képünkön az ifjú szakmunkás-jelölteknek új szakmai fogásokat mutat. Fotó: Malmos
