Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-05 / 183. szám

W87. augusztus 5. 4 Szombat Lopott egyszer, lopott kétszer... Óránként Látogatás egy főkönyvi kivonat egy gépesített könyvelésben A statisztikai adatok szerint az ; büntetés utóbbi két-három esztendőben is- ! szinte rnet emelkedő tendenciát mutat hazánkban a bűnözés, különösen a tulajdon és az élet elleni bűn­tettekben. Okait keresik-kutatják a kriminológusok, de a választ aligha tudják egyetlen mondat­ban, megadni: a sokrétű elemzés sokfajta okkal magyarázza ezt az emelkedést. Van azonban egy sű­rűn jelentkező < ok, amit vala­mennyien feltárnak és elfogad­nak: még mindig nem érvényesül kellően az úgynevezett utógondo­zás, s így az első bűntényesek — letöltve büntetésüket —, újabb bűntetteket követnek el. A minap találkoztam Z. János­sal, egy 23 éves fiatalemberrel: most szabadult harmadszor a bör­tönből. Elvált szülők gyermeke... Az apja disszidált, külföldön búj- kál a gyerektartás fizetési kötele­zettsége elől. Az anya — sze­rény keresetű hivatali alkalma­zott — túláradó gondoskodással vette körül gyermekét: mindent előteremtett a számára. De arra már nem volt ideje, hogy foglal­kozzék is vele, ellenőrizze útjait, amelyek rövidesen egy huligán- galeribe vezettek.' A banda feje — egy. a többieknél néhány év­vel idősebb, börtönből szabadult alak — kezdetben csak traktálta börtönélményeivel a különben mindenre fogékony fiatalokat, ké­sőbb már biztatta is őket bűn- cselekmények elkövetésére, így: „minek melózni, amikor könnyen sokkal több dohányhoz jutha­tunk?” Egy betörés, két betörés — fe­lelősségre vonás. Z. Jánost hathó­napi börtönre ítélte a bíróság. Ekkor 17 éves volt. Amikor szaba­dult, megígérte édesanyjának, hogy elhelyezkedik, és becsülete­sen fog dolgozni. Csakhogy hiába járta a munkahelyeket — ami ne­ki is tetszett volna, oda. nem vet­ték fel, „mert büntetett”. No, nem bizalmi állásról volt szó: betaní­tott munkásnak ment volna... Ez feltétlenül hozzájárult ahhoz, hogy újból bandázzon, s ismét bűncselekményt kövessen el. A munkahelyi közösség ellenőrzé­sének, segítségének hiánya tovább rontott amúgy is kikezdett erköl- csiségén. Újból lopott — s most már végképp rájött a bűn ízére; hogy könnyen, jól is élhet, többet szerezhet magának bűncselek­mények révén, mint munkával. A második büntetésnek tehát olyannak kellett volna lennie, amely elriasztja attól, hogy sza­badulása után ismét bűntettet kö­vessen el. Ám az egyesztendős börtönbüntetés túl kevésnek bizo­nyult ahhoz, hogy mintegy utolsó eshetőséget —- észre térítse Z. Já­nost. Szabadult, s még súlyosabb bűnökre adta a fejét: másfél évet kapott. Most töltötte le a bünteté­sét, s nevetve mondta a szabadu­lása előtti napon: „legközelebb ügyesebben fogom csinálni, hogy ne bukjak le...” S bizonyos, hogy Z. János újra betör, lop, hiszen már veszélyes bűnöző. Azt hiszem, ennek az esetnek bőven van tanulsága: először is a rosszul értelmezett anyai szeretet, aztán a rossz környezet, majd a büntetés utáni szabadulás körül­ményei. S ha a visszaeső bűnö­zőkről beszélünk, a legtöbbjüknél éppen ez a kritikus pont, amikor még vissza lehetne téríteni őket a tisztesség útjára, hiszen az első első börtönhónapjai kivétel nélkül minden­kit önvizsgálódásra, fogadal­makra késztetnek, s éppen akkor kell segíteni rajtuk; ak­kor, amikor első büntetésükből szabadulnak. Ilyenkor a munka- alkalom létfontosságú — különö­sen fiataloknál. S bár kormány- rendelet írja elő, hogy a börtön­ből szabadultakat fel kell karolni, biztosítani kell számukra a mun­kát, hogy ily módon is rendszere­sen ellenőrizni lehessen őket, az­tán, hogy a munkahelyi környezet jó hatása érvényesülhessen, s ter­mészetesen g megélhetésük is meglegyen — sajnos, nagyon sok vállalat, üzem a könnyebb meg­oldást választja: elutasítja a bün- tetetteket azzal, hogy nincs mun­ka. Kétségkívül kényes dolog egy büntetett előéletű embert a tisz­tességesek környezetébe helyezni, kitéve őket annak, hogy esetleg tőlük is lop, mégis; a visszaeső bűnözés megakadályozásának ez az alfája. Amikor viszont a társadalmi gondoskodás, segítség se használ — nem marad más hátra, mint a kemény, szigorú, elrettentő ítélet. S bár igaz, hogy törvényalkalma­zásunk egyik vezérfonala a szo­cialista humánum — ezt mégsem szabad félreérteni, tévesen ma­gyarázni. Mert azoknál, akik há­romszor, négyszer vagy többször megjárják a börtönt — noha munkát nekik is kell biztosítani —V aligha érvényesülhetnék bár­miféle nevelési elvek: ott már az a szocialista humánum, ha minél tartósabban — persze bűneik ará­nyában — kirekesztik őket a tisz­tességes emberek társadalmából. Volt ugyan egy időszak hazánk­ban, amikor a jogtudomány és jogalkalmazás azt bizonygatta, hogy a nevelési elvek az elsődle­gesek minden bűntett felelősség­re vonásánál; így alakult' ki akkor az a gyakorlat — amelynek ma­radványait sajnos, elég gyakran ma is megtalálni a bírói ítélke­zésben —, hogy hússzor büntetett személy alig kapott valamivel sú­lyosabb büntetést, mint az,1 aki ugyanazt a bűncselekményt elő­ször követte el. Nem arról van szó, hogy ne tegyünk meg min­dent a bűnös utakra tévedt átne- veléséért — de egyszerűen nevet­séges arról beszélni, s arra töre­kedni, hogy mondjuk, egy tíz-ti­zenötszörösen büntetett, húsz évet börtönben töltött személyt át le­hessen nevelni. Hogy ez mennyire így igaz, ar­ra jó példa az az 53 éves férfi, aki 19 évet töltött már börtönben — mindahányszor zsebtolvajlá­sért. Szinte gúnyos nevetéssel mondta a kihallgató rendőrtiszt­nek. hogy az ő derekát már csak a sír egyenesíti ki; „na mondja, én leülöm az egy évemet, azt hi­szi, aztán nem ugyanezt csiná­lom? Ahogy magának az a szak­mája, hogy engem elfogjon, az enyém az, hogy könnyítsék az emberek zsebén...” Világos, hogy a társadalom számára egyedül az a célszerű, hasznos, ha az ilyen elemek minél tovább vannak a börtönben. De a büntetésnek egy­ben elriasztónak is kell lennie — éppen a visszaesők számára. Mert a szigorú ítélet — legalábbis idő­legesen — meggondolásra készteti őket. , Több százezer adattal jár a megyei baromfikeltető vál­lalat munkája. Pontos kimu­tatást igényel a több millió tojás átvétele, a keltetőbe ra­kott és visszamaradt tojások száma a kikelt és értékesít­hető csibék mennyisége, va­gyis az egész keltetés folya­mata. Ezért határozták el, hogy több mint 300 ezer fo­rint költséggel korszerű és gyors adatfeldolgozó gépeket vásárolnak. Ezt megelőzően a vállalat 10 dolgozóját küld­ték el egyhetes gépkezelői tanfolyamra, de csak ötöt ta­láltak közülük alkalmasnak. Ugyanis nem a könyvelési előképzettség, hanem a kéz­ügyesség volt a legfontosabb mérvadó. A követelmények­nek jól megfelelt Kiss Pál, Sipicki Andrásné, Balogh MIKOR MEGÉRKEZTÜNK hétfőn délelőtt Békéscsabára és ellátogattunk a városi tanács mű­velődésügyi osztályára, örömhír­rel vártak bennünket. Elmondot­ták, hogy feltétlenül menjünk ki a KISZ nyári táborába, amely évek óta már nemcsak a város gyermekeinek, ifjainak olcsó nyári pihenője, hanem egyre in­kább ráillik a nemzetközi tábor­hely elnevezés is. Ha kíváncsiak vagyunk, hogyan érzik magukat Békéscsabán a szlovákiai általá­nos iskolások, látogassuk meg őket. örültünk a hírnek, ajánlat­nak. Amikor odaértünk, nem voltak a táborban. — Hol találhatnánk őket? — kérdeztük a tábor veze­tőjétől, Kárpáti elvtárstól. — Csak este hat után tudnak velük találkozni, mert pillanat­nyilag a csabai strandon fürde- nek. A várakozási idő elegendő volt arra, hogy elmenjünk a békés­csabai téglagyárba, ahol csaknem mindent el tudtak mondani ró­luk, hisz a szlovák gyermekek lé­nyegében az ő vendégeik. Ho­gyan ? a téglagyárban Huszár Pál elmondotta, hogy a csabai és a kassai téglagyár között már 2 éves gyümölcsöző kapcsolat áll fenn. A vezetők, a műszakiak és dolgo­zók kölcsönösen látogatják egy­más üzemét és amiben lehet, se­gítik egymást a jobb termelés elérése érdekében. Idén békés­csabaiak voltak — harmincán — a kassai téglagyárban és sok hasznos tapasztalattal tértek vissza. Például a szlovákiai tég­lagyár technológiája alapján kez­dik majd el gyártani a nagy pa­neleket. E rövid bevezető után Huszár Pál elmondotta még, hogy meg­állapodás jött létre a két üzem között, hogy a téglagyárak dolgo­zóinak gyermekeit kölcsönösen viszik nyári üdülésre, pihenésre. A létszám 30 gyermek. A szlová­kiai téglagyárnak saját üdülője van, míg a békéscsabaiak a csabai I KISZ-táborban biztosítanak kel­lemes nyaralást a szlovákiai gyermekeknek. A gyermekek szállítását a kassaiak bonyolítják le, mert így olcsóbban jönnek ki, hisz a békés -sabaiaknak nincs saját üzemi autóbuszuk. Ezeket a , gondolatokat már Ladislav Safranko, a szlovákiai gyermekek vezetője mondta el és kitűnő magyarsággal hozzátette: — Az idei szállítás is úgy tör­tént, hogy mi eljöttünk Békés­csabára a saját buszunkkal, és hogy ne menjen üresen vissza a busz, magával vitte a csabai gye­rekeket. Pontosabban leányokat, mert abban állapodtunk meg, hogy amikor mi fiúkat_ hozunk ide, innen leányok mennek a mi üzemünk üdülőjébe. Ilona, Bozó Lászlóné és Var­sányi Mária. A tanfolyamot elvégezte Téglási Károly mű­szerész is, akire a gépek kar­bantartása, üzemképessége van bízva a keltető állomá­son. A két adatfeldolgozó gép ez év február elseje óta mű­ködik s immár a békéscsabai Május 1, a Lenin, a Szabad­ság, a mezőmegyeri Béke, a dobozi Petőfi és több tanácsi vállalat könyvelési adatait is feldolgozza. Ráadásul gyor­san: egy-egy szövetkezet ha­vonta felhalmozódó bizonyla­tait és adatait három-négy óra alatt dolgozzák fel. Mi több, egy-egy főkönyvi kivo­natot az eddigi négy-öt óra helyett ezek az „ügyes” gé­pek egy óra alatt készítik el. Ebből is látszik, hogy a g^pi könyvelés nemcsak gyors és MÁR TAKARODÓ UTÁN volt, nem akartuk zavarni a gyermekeket. Megkértük a csoport csabai vezetőjét, Ondos Mária tanárnőt, mondja el, mi­lyen program várta a kedves 10— 15 éves fiúkat, akik harminc napot töltenek Békéscsabán, és ahogy hallottuk, a környéket és más városokat is meglátogatnak., — Igen — mondja Ondos Má-jt ria. — Gazdag a programunk, de,1 mindig szem előtt tartjuk azt,< hogy a gyermekek pihenni jöt-<| tek hozzánk. Játszunk, sporto-'i lünk és szellemi vetélkedőket is'i rendezünk. Természetesen . sokat,1 strandolunk. Ebben a trópusi hő-ü ségben talán ez a legkellemesebb < \ pihenés, szórakozás. Szép strand-1, ja van Békéscsabának, jól érzikj' ott magukat a fiúk. Ezenkívül mári ellátogattunk Szarvasra, megyünk1 Gyulára, Szegedre és az útba eső'i nevezetesebb helyeket is megnéz-,1 zük. i MÁSNAP a reggeli ébresztő alkalmat adott arra, hogy a gyér-1, mekekkel is elbeszélgessünk. El-' i mondták, hogy nagyon jól érzik (’ magukat, nekik kuriózum az al-', földi táj, jó a koszt, csak egy ki-', csit fűszeres a magyar konyha... |i De már megszokták. Azt szeret-,' nék, ha a békéscsabai gyerekek i [ is olyan jól éreznék magukat', Szlovákiában, mint ők itt, Bé-|i késcsabán. ,1 Vezetőjük mondta: úgy gon-i, dőljük, hogy ebben biztosak le-', hetnek. (> Kondacs Pál megbízható, hanem olcsó is: megmenti a szövetkezetek és a vállalatok könyvelőit a sok kézi adatbejegyzéstől, össze­adástól, kimutatástól. A gé­peket igénybe vevő termelő- szövetkezetek, nagyon helye­sen, nem csökkentették, s nem is akarják csökkenteni a könyvelőgárda létszámát, akik a nyert időt az adatok elemzésével töltik el. Jellem­ző, hogy a könyvelőgépek három-négy nap alatt dol­gozták fel többek között ? Május 1 Tsz egyhónapi, 2170 tételből álló adathalmazát, egy képzett könyvelő ennyi adat feldolgozásával legalább 15 napot töltött el eddig. A megyei baromfikeltető vállalat elhatározta, hogy az eddigi két gépe mellé továb­bi négy adatfeldolgozó gépet szerez be, s negyven terme­lőszövetkezet és tanácsi vál­lalat könyvelését végzi el ke­vés térítés ellenében. Oros­házán is sikerrel működik már egy gépi könyvelés. To­vábbi három-négy létrehozá­sával olcsón, gyorsan és pon­tosan meg lehetne oldani a megye valamennyi szövetke­zeti gazdaságának és taná­csi vállalatának gépi köny­velését. vvwwwwwwvww* A KISZ megyei vb ülése Csütörtökön ülést tartott a KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizottsága, amelyen elfogadták a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulójának megünneplésére vonatkozó programtervet. Eszerint me­gyénk ifjúkommunistái, úttörői szeptembertől decemberig rend­szeresen találkoznak szovjet komszomolistákkal, november 1- én rendezik a Ki mit tud a Szovjetunióról? vetélkedő me­gyei döntőjét, a Hála Staféta november 2-án érkezik me­gyénkbe, november 6-án pedig Békéscsabán, a szovjet hősi em­lékműnél jubileumi tűz lobban. Második napirendi pontként a KISZÖV és a megyei KISZ vb együttes határozatát hagy­ták jóvá, majd szóbeli tájékoz­tató hangzott el a MÉSZÖV és a KISZ együttműködésének ta­pasztalatairól. Szabó László SZEPTEMBER 1-ÉVEL INDULÓ CUKOR­GYÁRTÁSI IDŐSZAKRA 18—60 ÉVES férfi se^édsnun^ásekat FELVESZ A SZOLNOKI CUKORGYÁR. KERESETT LEHETŐSÉG: 1700—2500 FT-IG. HÁROM MŰSZAKOS, VÁLTÁSOS, FOLYA­MATOS MUNKABEOSZTÁS MELLETT. EBÉDET, VACSORÁT ÉS MUNKÁSSZÁL­LÁST TÉRÍTÉS ELLENÉBEN BIZTOSÍTUNK JELENTKEZNI LEHET SZEMÉLYESEN A CUKORGYÁR MUNKAÜGYI CSOPORT­JÁNÁL MUNKANAPOKON 7—15 ÓRÁIG. VAGY LEVÉLBEN. 4813?----««lem* BaHaaB«3 oaiiiim ■■■■naim '«taaioi ■«■iiisiun * »a >------------------------------------------- -nriiiiiaHiNM«i> H irdesse lapunkban használaton kívüli állóeszközeit, elfekvő készleteit, gyártmányait, kapacitás-keresletét, kínálatát és egyéb adás-vételét Hirdetési mellékletünket megküldjük az ország összes számottevő üzemeinek, vállalatainak, tsz-einek. gépjavító állomásainak, ktsz-einek. Következő országos számunk augusztus végén jelenik meg, miért is kérjük a hirdetéseket augusztus 15-ig megküldeni. Ügyintéző a Lapkiadónál: Vas Tibor. Ügyintéző a Magyar Hirdetőnél: Barátb László. Békés megyei Lapkiadó Vállalat Békéscsaba. Tanácsköztársaság útja 5. Telefon: 11—021 és 11—051. Magyar Hirdető Kirendeltsége Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 21 Telefon: 11—235. Szlovák gyermekek Békéscsabán

Next

/
Thumbnails
Contents