Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-04 / 182. szám

Péntek Wffí. augusztus t. Hová lettek a szakközépiskolások? — Négy hónapot töltöttünk el azzal tavaly, hogy első végzett szakközépiskolásainkat elhelyez­zük. Minden tsz-be ellátogattunk — mondja Vasvári Mihály igaz­gatóhelyettes. — Nekünk sem volt mindegy, hová kerülnek, mi­lyen munkakört kapnak fiatalja­ink. Mit gondol, milyen érzés érettségivel, szakmunkás-bizo­nyítvánnyal a kézben beállítani' a tehenészetbe, ahol megfelelő be­osztás helyett vasvilla várja őket... — Hát az nem is olyan nagy baj, ha a gyakorlatban... — mond­tató, de nem folytathattam to­vább, mert a tekintete megállí­tott Szíves fogadtatás — vasvillával — Nem úgy gondoltam, hanem, hogy volt olyan tsz, ahová amikor beállítottak a fiaink, a tehenészet­ben az emberek vasvillával fo­gadták őket és azzal, hogy be ne tegye ide a lábát. Húsz gyerek végzett tavaly, mind a húszat tsz- be helyeztük és csaknem mind ott is hagyta. Nemcsak a fentiek­hez hasonló fogadtatás riasztotta el őket. Bár a vasvillán kívül az sem valami lelkesítő, ha azzal gú­nyolódnak: na, te is jól megjár­tad az érettségiddel, hordhatod a trágyát. Érdemes volt tanulni...? Pedig ilyenben bőven volt ré­szük. Ezt még azonban az a gye­rek, aki szereti a szakmáját, el­viselné. Sokkal komolyabb gond, hogy a tsz-ek nem adtak a szak­májuknak megfelelő munkakört és volt, ahol csupán 200—300 fo­rintot fizettek. Ebből nem lehet megélni, különösen nem, ha a gyerek vidéki. így aztán alig egy­két hónap múlva szétszéledtek. Mindegyikről tudunk-. Egyik fiú villanyszerelő lett, ketten Buda­pestre az Ikarus-gyárba segéd­munkásnak, Kovács Zsuzsa a cu­korgyárban dolgozik, Kiss Mária a konzerviparban helyezkedett el. Folytassam? Az idén tizennyol­cán végeztek és nekik sem sokkal jobb a helyzetük. Azért optimista vagyok — te­szi hozzá —, nem igaz, hogy a tsz- eknek nincs szükségük szakembe­rekre. Csak megtörik a jég egy­szer, és nekünk ebben kell segí­tenünk. Bízom a sikerben és tu­dom, hogy itt, Sarkadon nem-l hiába nevelünk mezőgazdasági szakembereket. ’ Perspektíva nélkül? Lukán Ernőt a zsadányi Búza-J kalász Tsz kombájnszérűjén ta-J lálom. A mérlegnél számolja aj gabonával telt zsákokat és a fü-J zetbe gondosan felírja, mennyitj visznek el. — Itt kapott munkát az állatts-1 nyésztés helyett? — Áh, dehogy, csak nyáron dol­gozom itt. Azután elmegyek a tejipari vállalathoz... __ 7 — Hát a tsz-be nem vettek fel. Először azt mondták, szerződtet­nek és ösztöndíjat is kapok, hogy tovább tanulhassak a debreceni Iskolán. Azután nem lett belőle semmi. Ügy hallottam, nincs rá keret. A szakmámat szeretem, nem azért jelentkeztem az isko­lára. Hát, ha a tejiparnál felvesz­nek, levelező úton tovább tanu­lok. Hogy azután mi lesz? Nem tudom. Majd csak elhelyezkedem a szakmámban is. — Legyint egyet, azután visszasiet a helyé­re, mert hívják. Ismét előkerül a fűjét, ceruza, írja fel a zsákokat. A cséplés befejezéséig... — Feri nincs itthon, most na­gyon ráér, strandol a csatorná­ban. — így fogad Mike Ferenc édesanyja, a falutól távol levő kis tanyán, a Hortobágyot idéző kör­nyezetben. — Nem dolgozik se­hol. Nem sikerült elhelyezkednie. Sarkadra a Lenin Tsz-be ugyan felvették volna, de hát naponta oda járni? Rossz a közlekedés. Ha pedig albérletbe megy, akkor nem hoz haza a fizetésből semmit. Mondták, vegyen motorkerékpárt, de hát miből? Még csak tizennyolc éves és nem keres. Előbb munka és fizetés kell. A helyi tsz nem alkalmazza. Adott volna ugyan ösztöndíjat, hogy tovább tanuljon, de a hódmező­vásárhelyi iskolába nem vették fel. Majd elmegy az iparba dolgoz­ni...! A jég megtörik — Tudtommal én vagyok az egyedüli a tavalyi húsz közül, akinek sikerült. Én is voltam az Ikarus-ban az első „gyakorlat” után, csak visszajöttem. Persze nem abba a tsz-be, ahol kezdtem, hanem ide, Biharugrára. Itt lak­nak a szüleim is és a Felszabadult Föld Tsz szívesen fogadott. Ja­nuár elsejétől brigádvezető va­gyok — mondja Rózsa Imre. — Hat hónapig gyakornok voltam, és bizony eleinte egy kicsit nehéz volt. Néha gúnyolódtak az időseb­bek, de most már ez megszűnt. Azért brigádvezetőnek sem köny- nyű, mégiscsak 19 éves vagyok és idősebbekkel dolgozom. Nagyon finoman kell bánni az emberek­kel. Persze, ha a fegyelemmel baj van, azért a felelősségre vonás sem maradhat el. Gazdasági életünk kiskönyvtára A reformot ismertető kiadványok jelennek meg A Kossuth Könyvkiadó Gazda- mechanizmusban, Barla Szabó sági életünk kiskönyvtára címen I Ödön Az anyagi ösztönzés szerepe Elégedett vagyok. Rózsa Imre tizennégy ember munkáját irányítja és a tsz ve­zetői bíznak benne. Joggal. Be­szélgetésünkből komoly, határo­zott és okos gondolkodású fiatal képe formálódik. — A szakmámat nagyon szere­tem és szívesen dolgozom. Hogy elégedett vagyok-e? Igen. Törőd­nek itt velünk és szeretik is a fiatal szakmunkásokat. Már van itt egy másik szakközépiskolás is: Tóth Gyula, aki az idén végzett A keresettel szintén elégedett A jég ezzel megtört és olvad to­vább. Sarkadon, a Lenin Terme­lőszövetkezetben az idén három fiatalt vettek fel és jövőre többet várnak. Vasvári Mihály igazgató­helyettes optimizmusa tehát he­lyénvaló. Kasnyik Judit sorozatot indított. Az ennek kere­tében megjelenő kiadványok tá­jékoztató jelleggel dolgozzák fel a gazdasági mechanizmus re­formjának népgazdasági szinten jelentkező problémáit, feladatait, elsősorban azonban az iparválla­latok tevékenységét elemzik. A reformmal kapcsolatos elméleti, elvi jellegű problémákon túlme­nően egyes olyan vállalatok gya­korlati tapasztalatairól is tájékoz­tatást adnak, amelyeknél kísérlet­képpen már bevezették a reform bizonyos elemeit Kiár megjelent Burger Béla Építkezések és az építőipar hely­zete Magyarországon, Csapó László Tervgazdálkodás és köz­ponti irányítás az új gazdasági mechanizmusban, Keserű János A mezőgazdaság és az új gazdasági mechanizmus, valamint Meitner Tamás és a Munkaügyi Miniszté­rium szerzői kollektívája A vál­lalati szervezés és az új gazda­sági mechanizmus című könyve. Hamarosan várható Ballai László Jövedelempolitika az új gazdasági és formái és Szikszai Béla Az árrendszer és az új gazdasági mechanizmus című könyvének kiadása. Az időszakonként megjelenő Tények és érvek is hasonló témá­kat dolgoznak fel. A legutóbbi füzet címe A dolgozók érdekeltségéről az új gazdasági mechanizmusban. Tanyanap Kamuion Az idején és jó minőségben elvégzett betakarítást a falu népe együtt ünnepli augusztus 20-án. A tanyanapra a község­be érkezik a bolgár Isirkova falu 25 főnyi küldöttsége, akik láthatják majd a gyulai Erkel Ferenc művészegyüttes új műsorát, este pedig együtt szórakozhatnak az aratóbálon a helybeliekkel. Lengyelországi kirándulásra mennek a biharugrai kiszesek A biharugrai Felszabadult Föld Termelőszövetkezetben nemrég alakult meg a KISZ-szervezet. E rövid idő alatt szép eredménye­ket értek el. Különösen a társa­dalmi munkában jeleskedtek a fiatalok. Az aratás idején véd­nökséget vállaltak a betakarítás felett, s hogy a termés mielőbb a magtárakba kerüljön, többen éjszaka is részt vettek a gabona­tisztításban. Az alapszervezet tag­jai ezenkívül három hold kukori­ca megművelését és betakarítását vállalták társadalmi munkában. Összegyűjtött pénzükből lengyel- országi kirándulást terveznek, ahová a legaktívabban dolgozó KISZ-tagokat viszik. A N gy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából pedig két KISZ-fiatal a Szovjetunióba láto­gat az ifjúsági küldöttséggel. A költségek egy részét a tsz fedezi, ezzel jutalmazza a két legjobb dolgozót. vm vwvwv%v»wwwwwwwww» TRANDON Tiszta gyapjú filrdőtrikó volt a divat. Fürdés után tarka, hosszú pizsamát öltöttünk, fejünkön fe­hér vászon matrózsapka. Így rót- Amíg úszni nem tudtunk, csak tűk süldölányok körbe-körbe a ...................................................... —J----“ - vörös kőpadon ül­b íráló tekintetének Nyáron itt dolgozom, azután mi lesz...? hogy Ülök a csabai strandon, a me­leg vizes medence partján, az_ í óriási platánfa alatt. Kiúszkáltam magam a hideg vízben, üldögél­aJribűílön- Most fogadtak a szalonnasütéses ki­róni i*m0rr>lra’}nn*Á?y Jonne egy ránduláshoz a Bandika-fához. a faráccsal elkerített kis vízben medencét a na nk-inel Kisebb alkalmakhoz ott volt a ugráltunk. Én, ha már elég volt, dögélő fiúk kicsit 1 beszelgethetnek egV SVUlai zsilip zuhogó tiszta vizé- kijöttem a forró homokba hem- tüzében... ‘a strand zsúfolt < minis szó vel’ ° csónakház bérelhető cső- peregni vagy várat építeni. De Később már társasággal jöt­mnmra sah ni sír, Ú a Alakjaival akár Gyuláig evezhet- öcsém a 7 órai csengetésig lila tünk ki, s a fiúk, vékony pén­ben ül az idősehh knmsztáu, rtc íek rafta— S túl a Piros Alma ven- szájjal és vacogó fogakkal állítot- zü diákok olykor meghívtak egy­senkit sem ismerek közülük A déglön az in9Ven strand... ta, hogy nagyon jól érzi magát és egy fagylaltra a vendéglőbe. p?rton s av£ben ^ mi legtöbbet az egyáltalán nem fázik. Ami régen volt, szép volt... lnifjúdnVés Lnc7rozrgyerek. uoTsra tóié A i Idönként kijöttek utánunk csa- lgy érzi ezt mindenki< aki felett Arcukat figyelem legalább la-ktu1]k egV . ugrásra tőle. A ladunk kulonbozo tagjai: kt fu- már elsuhantak az évek. Ez a vi­feUsmerném bennük barátaim Tt^aZ^d Zán nü hármai T* nézelődni Nagy- dám< lármás ifjúság> }elfújható arcvonásait, de ez sem sikerül. Tírekek irtainz'tZl. ÍZT °”V“m T ín napernyővel ült gumimatracaival biztosan kine- Hogy kicserélődött a város, és fő- niég az árnyékban is, blahalujzai vetné azt az egy szál zöld mo_ leg a strand közönsége! Milyen ZZid ZZTTtáZ sLsZáia után szepshegének tudatéban szánakoz- szattól sikos fatutajt_ amit ol an T„ i, ~.í «fern «. Ä'SÄÄ Ü3TÄ "Ä TPTT*.1 “”‘”Í svxiÄsx; ää1 mi,nök> sp Hí- *r .t ssssr sn™ is! rajzaiba elmélyedve. _ kellene a négerbarna csont, bor donoj a2’ Adrián X fiúk a kerek, tanultunk Kal°^ent fogkrémet próbálták nekünk 20 fillért adni strandra, meg. Leheteti volna úszóleckét is ^eglovagolni s kacagva zuhan­ta színes üvegablakokat Néztem ~ No! Minek az? — mondta ő venni. Persze, úszómester pár óra °Jfm2be'. Nei amikor a bejárat fölé illesztették minden egyes alkalommal, az- alatt megtanította rá a jelentke- ■ ffjK Zitni-1 ** ÉS a fürdőzö hableányok szobrát, tán elővette patkó alakú pénz- zőket. De hát mi akkor sem vál- **. f ‘' y ak voltak azok a re- Kapitánl ZbrTsTkőfaragó mü- Icáját é* Osztotta a fejenkénti lalkoztunk volna rá, ha szü- gi strandon... ^ vét É* itt a hátam möaött a 20 filléreket. Csokoládéra, fagy- leink befizetnek értünk. Lógni a Kévés maradt meg belőle és nagy kémény tövében állt a halat l,altra sose kénünk, foga. volt ak- kötélen, mint a piros ronggyal, k™es™ h?,“r“dtun,c a zígÍJldám tartó leány lábánál jóízű arté- kor ® pengőnek, fillérnek. A gombostű-horoggal fogott kecs- társaságból A nagy CSUE vizi- zi víz fakadt, sokat oltottam ott a zsebpénznek hírét sem hallottuk, kebéka... Nem, inkább csapkod- potó-meccsek agaimat, a majd szomjamat. Meg sem fordulok Egy kis ruha, trikó a fürdőnad- tunk, mint a vízbe dobott kis ku- kétméteres Manó, a kapus, a haj­tudom eltűnt ő is mint az ifiú- rd9 fölé, hónunk alatt egy cső . tyák, nyeltük a vizet, míg egyszer dani lila szájú öcsém is csak em- sdgi ’ délről maradt főtt kukorica, s csak a felszínen maradtunk, lék mar egy pár jóbarát szívé­igen! Nagynak tűnt nekünk, a már huppant is meztelen tál- Most már megnyílt előttünk a ben- strand, gyerekeknek, és hétköz- Punk az út forró porában a für- nagy medence, a „Vigyázz, mély Minden megváltozott — gondo- \napokon szinte kihalt. Valami d° felé. _ víz! Csak úszóknak!” Es ott tor- lom újra meg újra. Csak a fák a >íratlan törvény alapján leginkább Természetesen „szekrénybe" nyosodott a trambulin, ahonnan régiek, meg az a szürkészöld víz, jósak a város értelmisége járt ide. vetkőztünk, az ingyen volt. A le- szép „fejesek" helyett csak „tál- amitől most is vörös az uaráló 5.4 parasztfiatalság nem strandolt, hetetlen kis deszkafiókba gyűrtük pasokat”, esetleg „hasasokat” ug- lyerekek szeme, mint nekünk, a |a munkások és iparosok Szana- be csekély holminkat, miután az róttunk a kezdetben. Lassan már hajdani gyermekeknek... tzugba bicikliztek, vagy stráfkocsit ajtó mögött levetkőztünk. nemcsak játszótér lett a strand. Huszár Istvánná lS'ltt voltam mint kisaverek ' — Na9VaPa! — mondtam min- leányzó... nagyapám kezét fogva mikor den egyes alkalc>mmal. — Tessék úszni magunktól nagyapam Kezei jogva, ttiikut ct-anAm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents