Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-04 / 182. szám
BBSS A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 1967. AUGUSZTUS 4„ PÉNTEK Árai 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 18t. SZÁM Trópusi forróság Immár hetedik hete nem kapott említésre méltó esőt megyénk határa. Azóta trópusi forróság terjeng nap mint nap. A rekkenő hőségben pihegve izzadnak a munkapadok és az íróasztal mellett dolgozók. Pihegve s dohogva állnak a tűzhely mellé a piacról hazatérő háziasszonyok. Sárgulva, csaknem meddő, vagy termésüket kényszeredetten érlelve kókad- nak a szántóföldi és a kertészeti növények. Mindenfelé esőt kérő sóhaj, s a mindennapi étkezéshez szükséges zöldség, a baromfi, a sertés és egyéb jószág tartásához, átteleltetéséhez szükséges ab- ratotakarmányok öntözését sürgető megjegyzések röppennek. Csupán megyénk termelőszövetkezetei kétmilliárd forint értékű öntözőteleppel és berendezéssel rendelkeznek. Azonban még csak egyetlen duzzasztómű feszül a Hármas-Körösön, a Kettősön most épül a második. Az egyetlen duzzasztón leszaladt a víz, még siettettük is a tavasz- szal. Íme most lassan már száraz lábbal lépkedhetünk át Doboz alatt és másutt is a folyókon. Kevés és egyre kevesebb lesz a víz. Az évente 120—140 hold öntözésre alkalmas szóró- • fejes gépeket most csak néhány hold kertészeti s csak néhány hold szántóföldi növény elárasztásával birkóztatják. Olyan gyorsan párolog a ki öntözött víz, hogy mire a viszonylag kis táblák egyik szélét® a másikig érnek, kezdhetik előlrőL Mindenfelé mindenki gigászi küzdelmet vív az ájulást okozó perzselő hőséggel, ami még a mozdulatlan testből is szinte facsarja a verítéket Mennyit facsar azokból, akik „az élet nem állhat meg” felkiáltással a hivatalokban, az üzemekben, s főleg azokból, akik a nap melegével vetekedő forróságú földeken dolgoznak. S most edÍ sősorban a földek felé iránytű a fő figyelem. Az aszály hatására már feltornászott a piacon egyes termékek, különösen, a kukorica ára. Kevés a felhozatal a zöldbabból, zöldpaprikából s ezekkel együtt tartja az árát sok minden. A háziasszonyokat ez is kínozza a kánikula és a tűzhely által okozott hőség mellett Kétszeresen dohognak s mindenkit kárhoztatnak azért hogy a sok kárt okozott tavaszi belvíz miatt most a szárazság csökkenti a mindennapi élethez szükséges cikkek mennyiségét és növeli forgalmi árukat. Mások azzal vigasztalódnak, hogy a belvíz és az azt követő aszály régi, gyakran egymást követő két véglete megyénk éghajlatának. Valóban a történelmi idők végtelenébe nyúlóan szedi a maga súlyos értékű vámját az áradás és a szárazság a Körösök vidékén. Ezen sokat mérsékelt már az a hatalmas fizikai és anyagi erőfeszítés, amit a mezőgazdaság átszervezése óta a belvíz levezetésére és az öntözőkapacitás növelésére kifejtettünk. Kétségtelen, többet is tudtunk volna tenni. Dobozon ez évre vállalta a vízügyi igazgatóság a belvízvédelem megoldását, de még hozzá se látott. Ugyanígy sok más helyen is papíron maradtak a hasonló tervek az évek folyamán, és ismét rettegve várja az özönvízszerű tavaszi csapadékot és olvadást ezer és ezer hold szántóföld ezer és ezer gazdája. Az öntözést is lehetett volna korábban kezdeni az idén s most könnyebben, nagyobb eredményekkel kecsegtetőöl szorgalmazni. Az igazság az, hogy kevés helyen számoltak ilyen trópusi forrósággal, másrészt megyénkben száz és száz hold földet csak május végére, június közepére tudtak felszántani és bevetni. Parlagon is maradt jócskán, mert akkor a mélyen átázott földek nem bírtak el semmiféle művelési eszközt, aztán meg a búzaszemeket is összeaszaló, hirtelen jött forróság acélkeménnyé szárította a termőréteget Sokán kérdezhetik, hogy máért soroljuk fel mindezeket a pró és kantra okokat mondván, ettől úgysem lesz több és olcsóbb sem a zöldség, sem a kukorica és egy sor más növény termése. Valóban nem lesz és még csak kellő vigasztalásul sem szolgál ez a felsorolás mindenkinek. Főleg azoknak nem, akik régen eltemették emlékezetükben azokat az időket, amikor hazánk sem vásárlóerővel, sem élelmiszertartalékokkal nem rendelkezett, amikor egy- egy aszályos nyár tömeges munkanélküliséget éhínséget zúdított népünk legszélesebb rétegeire. Mostani megelőzött körülményeink között sem ezzel akarjuk higgadtságra, megfontolt ítélőképességre inteni a hőség, a kevés és drága zöldség miatt kétszeresen háborgókat Csodavárásra sem biztatunk senkit Mi tudjuk, hogy az aszályt és az esőzést a természet mozgása s nem valami földöntúli hatalom akarata idézi elő. Azt is tudjuk, hogy megyénk szövetkezeti gazdaságai a belvízkár pótlására kifejtett erőfeszítéssel dolgoznak most az aszály terméscsökkentő hatásának mérséklésén. Az öntözési lehetőséggel rendelkező szövetkezetek ugyanis elsősorban éppen a jelenlegi és a jövő évi újig szükséges zöldségfélék öntözésére fordítják a rendelkezésükre álló eszközök zömét. Emellett azonban tudomásul kell vennünk, hogy a túl nagy forróságban csökken az öntözési kapacitás teljesítménye. Azt is tudomásul kell vennünk, hogy az öntözhető terület csak egy kis hányada megyénk kiterjedt nagyságú szántóföldjeinek s ezért számolnunk kell az aszály okozta terméskiesésekkel. Kukk Imre Szabályozták a mezőgazdasági termelői árakat A felvásárlás árszínvonala 1968-tól kezdődően átlag 8 százalékkal emelkedik A július 20-i kormányhatározat alapján az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel közösen, együttes utasításban szabályozta az új mezőgazdasági termelői árakat. Az utasítás megjelent az Anyag- és Árhivatal, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hivatalos értesítőjében. A kormányhatározatnak megfelelően a mezőgazdasági termékek felvásárlási árszínvonala 1968. évtől kezdődően átlag 8 százalékkal emelkedik. Ez kedvező feltételeket teremt a mezőgazdasági üzemek önálló gazdálkodásához, a mezőgazdasági termelés további fejlesztéséhez. Elősegíti a termelőszövetkezetekben a vállalatszerű gazdálkodás pénzügyi ellátását, tagjaik számára pedig, a termelés növelésével párhuzamosan, növekvő jövedelmet biztosít. A fokozott anyagi érdekeltség a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelését is az eddiginél jobban ösztönzi. A mezőgazdasági áremelésből származó többletbevétel egy része közvetlenül növeli a parasztság személyi jövedelmét, illetőleg részesedését A többletbevétel másik része biztosítja a szociális juttatások már elhatározott bővítését lehetővé teszi a teljes körű amortizációs alap képzést s azt, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek az eddiginél nagyobb mértékben saját eszközeikből finanszírozzák beruházásaikat. Általában fennmaradnak továbbra is az ipari eredetű mezőgazdasági termelőeszközök körében a kedvezményes árak, ugyanakkor azonban lesznek bizonyos korrekciók, áremelések egyes olyan iparcikkeknél és ipari eredetű szolgáltatásoknál, amelyek árarányai jelenleg számottevően eltérnek az általános értékviszonyoktól. Az új rendelkezés egyúttal módosítja az árrendszert, szűkíti a hatósági árszabályozás körét. A mezőgazdasági termelői árak növekedésével egyidőben növekszik a központi ^készletekből vásárolt takarmányfélék ára is, megváltoznak a keverék-takar- mánycsere feltételei. Az új termelői árszabályozás egyúttal megváltoztatja a mező- gazdasági termelői áraik érvényességi helyét is. Míg korábban rendszerint a felvásárlóhelyre beszállítva átadott árukra vonatkoztak az átvételi árak, az új árszabályozás — néhány kivételtől eltekintve — a mezőgazda- sági termékek árát a termelő telepére vonatkoztatva állapítja meg. Amennyiben a termékek beszállítását a termelő végzi, külön fuvarköltségtérítést kap, ami az árutasítás meghirdetett emelésén felül további termelői bevételnövekedést jelent. Ami az új mezőgazdasági termelői árak érvénybe lépését illeti: a hízott sertés új f®vásárlási ára 1967. október 1-től érvényes; a növénytermesztési termékek új árait azonban általában csak 1968. július 1-től, az új gazdasági év terméséből származó árukra alkalmazzák első ízben. Egyéb termékek és élő állatok, valamint a takarmánygabonafélék és a sörárpa új termelői ára 1968. január 1-től érvényes. Eszerint a jelenlegi gazdasági évben a mezőgazdasági termékek, termények átvétele még a régi árakon bonyolódik. Hízott sertéseknél az új felvásárlási árakat csak az 1967. október 1- től, vágó marhánál az 1967. január 1 utáni időtői kötött szerződések alapján fizetik. Minőségi előírások módosítása anyagilag is érdekeltté tesz. a termelőüzemeket a jobb minőségű termékek előálltéiban, minthogy az ilyen termékekért a felvásárló szervek külön felára; fizetnek. Ugyanakkor az előírtnál gyengébb minőségű termékek átvételénél a felvásárló vállalatok levonhatnak az alapárból. Üj Gabonaiisziíiás A biharugrai Felszabadult Föld Termelőszövetkezetben idősek és fiatalok egyaránt igen szorga nasan vettek részt a gabonabetakarítási munkákban. A K1S£ fiatalok védnökséget vállaltak az aratás és cséplés felett így sikerült elérni, hogy július 28-ig 4500 mázsa gabonát tisztítottak meg. Képünkön a gabonatisztítás egy részletét látjuk. Fotó: Malmos eleme az árrendszernek, hogy az eddiginél sokkal nagyobb súlyt kap a különleges exporuninőség fejében kifizetett felár. A tej fel- vásárlási áránál — a fizikai úszta ság szerinti megkülönböztetés révén — a termelőüzemek anyagilag érdekeltté válnak a tej megfelelő kezelésében, illetve a nagyüzemi szállításra való jó előkészítésében. Ezenkívül — a termelési költségek eltérésének megfelelően — a termelők a jövőben a tejért a téli időszakban magasabb árat kapnak, mint nyáron. Az állámi gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek a felvásárló szerveknek átadott egyes mezőgazdasági termékek után továbbra is nagyüzemi felárat kapnak. Az előírt feltételek szerint átadott, de a tagok háztáji gazdaságából származó mezőgazdasági termékekért ugyancsak nagyüzemi felár illeti meg a termelő- szövetkezeteket, ha a tagokkal kötött megegyezés alapján saját nevükben kötnek szerződést a felvásárló szervekkel. A termelő- szövetkezet; csoportok és egyszerűbb mézőgazdasági szövetkezetek részére nagyüzemi felár csupán a közös termésből származó és közösen értékesített mezőgazdasági termékek után fizetendő. A nagyüzemi felárak mértéke általában módosul: vágó marhánál az eddigi kilogrammonkénti 1 forintról 2 forintra, hízott sertésnél 2 forintról 3 forintra emelkedik. A baromfifélék nagyüzemi felárát egységesen 2 forintban állapították meg kilogrammonként, a tojásnál viszont az eddigi darabonkénti 0,20 forintról 0,10 forintra (kilogrammonként 1,8 forintra) csökkent. A termelőszövetkezeti csoportok és egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek részére kifizethető na.evüze- mi felár hízott sertésnél 2,50, vágóbaromfinál 1 forint. Az egyes mezőgazdasági termékek felvásárlási árának meghatározásánál néhány ingyenes, illetve kedvezményes juttatást megszüntettek. így pl. az új árrendszerben a cukorrépatermelők nem részesülnek ingyenes takarmányjuttatásban. Ugyancsak megszűnt a cukorrépamag kedvezményes juttátása a teremlek -észére. Ezek ellensúlyozásaként azonban a cukorrépa mázsánkénti felvásárlási árát, a kormanv által meghatározott árszínvonal-eme. lésen felül további 4*torinttal emelik. Az új árutasítás külön meghatározza, hogy az egyes mezőgazdasági termékekért a termelőket miiven mértékű takarmányvásárlási jogosultság illeti meg. E tekintetben a leglényegesebb változást az jelenti, hogy az élelmezési célra felvásárolt kenvérgabona minden mázsája után — a termékértékesítési szerződés megkötését követően. 1968. január 1-től folyamatosan — mázsánként 10 kilogramm komát vásárolhatnak a termelők hatósági áron. .Ugyanakkor megszűnik az egyéni termelők és a termelőszövetkezeti tagok teikoma-vásárlási iogocnjltsqfjp P f orm kezetek tejelő tehéntáp-vásárlási lehetősége, amelv eddig az átadott te$ után illette meg őket. I
