Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-04 / 182. szám

BBSS A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 1967. AUGUSZTUS 4„ PÉNTEK Árai 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 18t. SZÁM Trópusi forróság Immár hetedik hete nem ka­pott említésre méltó esőt me­gyénk határa. Azóta trópusi forróság terjeng nap mint nap. A rekkenő hőségben pihegve izzadnak a munkapadok és az íróasztal mellett dolgozók. Pi­hegve s dohogva állnak a tűz­hely mellé a piacról hazatérő háziasszonyok. Sárgulva, csak­nem meddő, vagy termésüket kényszeredetten érlelve kókad- nak a szántóföldi és a kertészeti növények. Mindenfelé esőt kérő sóhaj, s a mindennapi étkezéshez szük­séges zöldség, a baromfi, a ser­tés és egyéb jószág tartásához, átteleltetéséhez szükséges ab- ratotakarmányok öntözését sür­gető megjegyzések röppennek. Csupán megyénk termelőszövet­kezetei kétmilliárd forint értékű öntözőteleppel és berendezéssel rendelkeznek. Azonban még csak egyetlen duzzasztómű fe­szül a Hármas-Körösön, a Ket­tősön most épül a második. Az egyetlen duzzasztón leszaladt a víz, még siettettük is a tavasz- szal. Íme most lassan már szá­raz lábbal lépkedhetünk át Do­boz alatt és másutt is a folyó­kon. Kevés és egyre kevesebb lesz a víz. Az évente 120—140 hold öntözésre alkalmas szóró- • fejes gépeket most csak néhány hold kertészeti s csak néhány hold szántóföldi növény elárasz­tásával birkóztatják. Olyan gyorsan párolog a ki öntözött víz, hogy mire a viszonylag kis táb­lák egyik szélét® a másikig ér­nek, kezdhetik előlrőL Mindenfelé mindenki gigászi küzdelmet vív az ájulást okozó perzselő hőséggel, ami még a mozdulatlan testből is szinte facsarja a verítéket Mennyit facsar azokból, akik „az élet nem állhat meg” felkiáltással a hivatalokban, az üzemekben, s főleg azokból, akik a nap me­legével vetekedő forróságú földeken dolgoznak. S most ed­Í sősorban a földek felé iránytű a fő figyelem. Az aszály hatá­sára már feltornászott a piacon egyes termékek, különösen, a kukorica ára. Kevés a felhozatal a zöldbabból, zöldpaprikából s ezekkel együtt tartja az árát sok minden. A háziasszonyokat ez is kínozza a kánikula és a tűz­hely által okozott hőség mellett Kétszeresen dohognak s min­denkit kárhoztatnak azért hogy a sok kárt okozott tavaszi belvíz miatt most a szárazság csökkenti a mindennapi élethez szükséges cikkek mennyiségét és növeli forgalmi árukat. Má­sok azzal vigasztalódnak, hogy a belvíz és az azt követő aszály régi, gyakran egymást követő két véglete megyénk éghajlatá­nak. Valóban a történelmi idők végtelenébe nyúlóan szedi a maga súlyos értékű vámját az áradás és a szárazság a Körö­sök vidékén. Ezen sokat mérsé­kelt már az a hatalmas fizikai és anyagi erőfeszítés, amit a me­zőgazdaság átszervezése óta a belvíz levezetésére és az öntöző­kapacitás növelésére kifejtet­tünk. Kétségtelen, többet is tudtunk volna tenni. Dobozon ez évre vállalta a vízügyi igazga­tóság a belvízvédelem megoldá­sát, de még hozzá se látott. Ugyanígy sok más helyen is papíron maradtak a hasonló ter­vek az évek folyamán, és ismét rettegve várja az özönvízszerű tavaszi csapadékot és olvadást ezer és ezer hold szántóföld ezer és ezer gazdája. Az öntözést is lehetett volna korábban kezdeni az idén s most könnyebben, nagyobb eredményekkel kecsegtetőöl szorgalmazni. Az igazság az, hogy kevés helyen számoltak ilyen trópusi forrósággal, más­részt megyénkben száz és száz hold földet csak május végére, június közepére tudtak fel­szántani és bevetni. Parlagon is maradt jócskán, mert akkor a mélyen átázott földek nem bír­tak el semmiféle művelési esz­közt, aztán meg a búzaszeme­ket is összeaszaló, hirtelen jött forróság acélkeménnyé szárítot­ta a termőréteget Sokán kérdezhetik, hogy má­ért soroljuk fel mindezeket a pró és kantra okokat mondván, ettől úgysem lesz több és ol­csóbb sem a zöldség, sem a ku­korica és egy sor más növény termése. Valóban nem lesz és még csak kellő vigasztalásul sem szolgál ez a felsorolás min­denkinek. Főleg azoknak nem, akik régen eltemették emlékeze­tükben azokat az időket, ami­kor hazánk sem vásárlóerővel, sem élelmiszertartalékokkal nem rendelkezett, amikor egy- egy aszályos nyár tömeges mun­kanélküliséget éhínséget zúdí­tott népünk legszélesebb réte­geire. Mostani megelőzött körülmé­nyeink között sem ezzel akarjuk higgadtságra, megfontolt ítélő­képességre inteni a hőség, a ke­vés és drága zöldség miatt két­szeresen háborgókat Csodavá­rásra sem biztatunk senkit Mi tudjuk, hogy az aszályt és az esőzést a természet mozgása s nem valami földöntúli hata­lom akarata idézi elő. Azt is tudjuk, hogy megyénk szövet­kezeti gazdaságai a belvízkár pótlására kifejtett erőfeszí­téssel dolgoznak most az aszály terméscsökkentő hatásának mérséklésén. Az öntözési lehe­tőséggel rendelkező szövetkeze­tek ugyanis elsősorban éppen a jelenlegi és a jövő évi újig szükséges zöldségfélék öntözé­sére fordítják a rendelkezésük­re álló eszközök zömét. Emellett azonban tudomásul kell ven­nünk, hogy a túl nagy forró­ságban csökken az öntözési ka­pacitás teljesítménye. Azt is tudomásul kell vennünk, hogy az öntözhető terület csak egy kis hányada megyénk kiterjedt nagyságú szántóföldjeinek s ezért számolnunk kell az aszály okozta terméskiesésekkel. Kukk Imre Szabályozták a mezőgazdasági termelői árakat A felvásárlás árszínvonala 1968-tól kezdődően átlag 8 százalékkal emelkedik A július 20-i kormányhatározat alapján az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszterrel közösen, együttes utasításban sza­bályozta az új mezőgazdasági ter­melői árakat. Az utasítás megje­lent az Anyag- és Árhivatal, va­lamint a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium hivata­los értesítőjében. A kormányhatározatnak megfe­lelően a mezőgazdasági termékek felvásárlási árszínvonala 1968. évtől kezdődően átlag 8 százalék­kal emelkedik. Ez kedvező felté­teleket teremt a mezőgazdasági üzemek önálló gazdálkodásához, a mezőgazdasági termelés továb­bi fejlesztéséhez. Elősegíti a ter­melőszövetkezetekben a vállalat­szerű gazdálkodás pénzügyi ellá­tását, tagjaik számára pedig, a termelés növelésével párhuzamo­san, növekvő jövedelmet bizto­sít. A fokozott anyagi érdekeltség a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelését is az eddiginél jobban ösztönzi. A mezőgazdasági áremelésből származó többletbevétel egy ré­sze közvetlenül növeli a paraszt­ság személyi jövedelmét, illetőleg részesedését A többletbevétel másik része biztosítja a szociális juttatások már elhatározott bő­vítését lehetővé teszi a teljes körű amortizációs alap képzést s azt, hogy a mezőgazdasági nagy­üzemek az eddiginél nagyobb mértékben saját eszközeikből fi­nanszírozzák beruházásaikat. Általában fennmaradnak to­vábbra is az ipari eredetű me­zőgazdasági termelőeszközök körében a kedvezményes árak, ugyanakkor azonban lesznek bizonyos korrekciók, áremelé­sek egyes olyan iparcikkeknél és ipari eredetű szolgáltatások­nál, amelyek árarányai jelen­leg számottevően eltérnek az általános értékviszonyoktól. Az új rendelkezés egyúttal mó­dosítja az árrendszert, szűkíti a hatósági árszabályozás körét. A mezőgazdasági termelői árak növekedésével egyidőben növek­szik a központi ^készletekből vá­sárolt takarmányfélék ára is, megváltoznak a keverék-takar- mánycsere feltételei. Az új termelői árszabályozás egyúttal megváltoztatja a mező- gazdasági termelői áraik érvé­nyességi helyét is. Míg korábban rendszerint a felvásárlóhelyre be­szállítva átadott árukra vonat­koztak az átvételi árak, az új árszabályozás — néhány kivétel­től eltekintve — a mezőgazda- sági termékek árát a termelő te­lepére vonatkoztatva állapítja meg. Amennyiben a termékek beszállítását a termelő végzi, kü­lön fuvarköltségtérítést kap, ami az árutasítás meghirdetett eme­lésén felül további termelői be­vételnövekedést jelent. Ami az új mezőgazdasági ter­melői árak érvénybe lépését il­leti: a hízott sertés új f®vásár­lási ára 1967. október 1-től ér­vényes; a növénytermesztési ter­mékek új árait azonban általá­ban csak 1968. július 1-től, az új gazdasági év terméséből szárma­zó árukra alkalmazzák első íz­ben. Egyéb termékek és élő ál­latok, valamint a takarmányga­bonafélék és a sörárpa új terme­lői ára 1968. január 1-től ér­vényes. Eszerint a jelenlegi gazdasági évben a mezőgazdasági termé­kek, termények átvétele még a régi árakon bonyolódik. Hízott sertéseknél az új felvásárlási árakat csak az 1967. október 1- től, vágó marhánál az 1967. ja­nuár 1 utáni időtői kötött szer­ződések alapján fizetik. Minőségi előírások módosítása anyagilag is érdekeltté tesz. a termelőüzemeket a jobb minő­ségű termékek előálltéiban, minthogy az ilyen termékekért a felvásárló szervek külön felára; fizetnek. Ugyanakkor az előírt­nál gyengébb minőségű termékek átvételénél a felvásárló vállala­tok levonhatnak az alapárból. Üj Gabonaiisziíiás A biharugrai Felszabadult Föld Termelőszövetkezetben idősek és fiatalok egyaránt igen szorga nasan vettek részt a gabona­betakarítási munkákban. A K1S£ fiatalok védnökséget vállal­tak az aratás és cséplés felett így sikerült elérni, hogy július 28-ig 4500 mázsa gabonát tisztítottak meg. Képünkön a gabo­natisztítás egy részletét látjuk. Fotó: Malmos eleme az árrendszernek, hogy az eddiginél sokkal nagyobb súlyt kap a különleges exporuninőség fejében kifizetett felár. A tej fel- vásárlási áránál — a fizikai úsz­ta ság szerinti megkülönböztetés révén — a termelőüzemek anya­gilag érdekeltté válnak a tej megfelelő kezelésében, illetve a nagyüzemi szállításra való jó előkészítésében. Ezenkívül — a termelési költségek eltérésének megfelelően — a termelők a jö­vőben a tejért a téli időszakban magasabb árat kapnak, mint nyáron. Az állámi gazdaságok és mező­gazdasági termelőszövetkezetek a felvásárló szerveknek átadott egyes mezőgazdasági termékek után továbbra is nagyüzemi fel­árat kapnak. Az előírt feltételek szerint át­adott, de a tagok háztáji gazda­ságából származó mezőgazdasági termékekért ugyancsak nagyüze­mi felár illeti meg a termelő- szövetkezeteket, ha a tagokkal kötött megegyezés alapján saját nevükben kötnek szerződést a felvásárló szervekkel. A termelő- szövetkezet; csoportok és egysze­rűbb mézőgazdasági szövetkeze­tek részére nagyüzemi felár csu­pán a közös termésből származó és közösen értékesített mezőgaz­dasági termékek után fizetendő. A nagyüzemi felárak mértéke általában módosul: vágó marhá­nál az eddigi kilogrammonkénti 1 forintról 2 forintra, hízott ser­tésnél 2 forintról 3 forintra emel­kedik. A baromfifélék nagyüzemi felárát egységesen 2 forintban állapították meg kilogrammon­ként, a tojásnál viszont az ed­digi darabonkénti 0,20 forintról 0,10 forintra (kilogrammonként 1,8 forintra) csökkent. A termelő­szövetkezeti csoportok és egysze­rűbb mezőgazdasági szövetkeze­tek részére kifizethető na.evüze- mi felár hízott sertésnél 2,50, vá­góbaromfinál 1 forint. Az egyes mezőgazdasági termé­kek felvásárlási árának megha­tározásánál néhány ingyenes, illetve kedvezményes juttatást megszüntettek. így pl. az új árrendszerben a cukorrépatermelők nem részesül­nek ingyenes takarmányjut­tatásban. Ugyancsak meg­szűnt a cukorrépamag kedvezmé­nyes juttátása a teremlek -észé­re. Ezek ellensúlyozásaként azon­ban a cukorrépa mázsánkénti felvásárlási árát, a kormanv által meghatározott árszínvonal-eme. lésen felül további 4*torinttal emelik. Az új árutasítás külön meghatározza, hogy az egyes mezőgazdasági termékekért a termelőket miiven mértékű ta­karmányvásárlási jogosultság il­leti meg. E tekintetben a leglé­nyegesebb változást az jelenti, hogy az élelmezési célra felvásá­rolt kenvérgabona minden má­zsája után — a termékértékesí­tési szerződés megkötését köve­tően. 1968. január 1-től folyama­tosan — mázsánként 10 kilo­gramm komát vásárolhatnak a termelők hatósági áron. .Ugyan­akkor megszűnik az egyéni ter­melők és a termelőszövetkezeti tagok teikoma-vásárlási iogo­cnjltsqfjp P f orm kezetek tejelő tehéntáp-vásárlási lehetősége, amelv eddig az át­adott te$ után illette meg őket. I

Next

/
Thumbnails
Contents