Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-26 / 201. szám

1967. augusztus 26. 3 Szombat Kettős feladat CSÉPELIK A BABOT A JREF.-KO VÄCSHÄZI DÓZSA TSZ-BEN. Fotó: Demény A kormányszervek és a válla­latok jelenleg kettős feladat megoldásán tevékenykednek. Egy­részt a harmadik ötéves terv tel­jesítésén, másrészt a gazdasági mechanizmus reformjának beve­zetésén. A két feladat szervesen kiegészíti egymást: az ötéves terv jelzi a gazdaságfejlesztés célját, fő irányát, a reform hatékony módszert, eszközt biztosít e célok eléréséhez. A reform — bármilyen gyakori beszédtéma is mostanában — nem cél tehát, hanem eszköz. A célt változatlanul a harmadik ötéves terv körvonalazza. Esze­rint folytatjuk a szocialista tár­sadalom teljes felépítését ha­zánkban, tovább gyarapítjuk az ország erőforrásait, emeljük a nemzeti jövedelmet és rendsze­resen javítjuk a lakosság életkö­rülményeit, kulturális és szociá­lis ellátását. Az eltelt több mint másfél év tapasztalatai azt bizo­nyítják, hogy jó ütemben halad a harmadik ötéves terv végirehaj­Komplex gazdaságfejlesztés a mezőberényi Vörös Csillag Tsz-ben Új öntözőfürt — Új gazdasági épületek — Felkarolják a szarvasmarha-tenyésztést A szélsőséges időjárás igencsak feladta a leckét a mezőberényi Vörös Csillag Tsz igazgatóságá­nak; úgy szervezze a gazdálko­dást, hogy a belvíz pusztítása és a szárazság ellenére is a bevéte­lek a több évi átlagnak megfele­lően, sőt annál kedvezőbben ala­kuljanak. Kora tavasszal a belvíz 2400 holdon tett részleges kárt. E miatt takarmányárpából 4,5, búzából pedig 12—13 vagon terméskiesé­sük lett. A napokban összegezték a kukoricatermesztés tapasztala­tát és termésbecslést is tartottak — mondotta Pántya Sándor tsz- elnök —, s azt állapították meg, hogy mintegy 16 vagon terméski­esés várható. A szövetkezet hatá­rában csaknem három hónapja nem esett eső, így a tavaszi víz­bőség másik véglete, a teljes szá­razság következett be. Az időjárás szélsőségességét egy nagyobb arányú gazdaságfejlesz­téssel szeretnék egyensúlyozni. tárvidék. Éz a körzet — a kínai határtól délre húzódó mintegy 20—30 kilométer széles sáv — az amerikaiak katonai térképein sö­tétre vonalazottan szerepelt és nemcsak a bombázások, hanem a berepülések előtt ig tiltott volt. A tilalom feloldását a Pentagon tnost azzal „indokolja”, hogy a határ men ti Lang Son vasútállo­másán érkeznek Vietnamba a se­gélyszállítmányok a Szovjetunió­ból és a többi Szocialista ország­ból. A határmenti célok támadása közben azonban amerikai gépek mind gyakrabban „tévednek át” kínai területre. Nem ritka eset — mint legutóbb is —, hogy berepült gépeket a kínai légvédelem tüze tesz ártalmatlanná. Az amerikai légi háború Kínáig történt kiter­jesztése érthetően nagy nyugta­lanságot kelt az amerikai közvé* leményben; tekintélyes politiku­sok egész sora adott kifejezést ag­godalmának. Az eszkaláció harmadik iránya az Észak- és Dél-Vietnamot el­választó fegyvermentes; övezet. A legutóbbi napokban az amerikai­ak ismételten B—52-es szuper- bomibázókkal támadták a fegyver­mentes övezet északi részét Ügy tűnhetik, hogy ama nagyon súlyos agresszió egészéhez képest, amit az amerikaiak Vietnamban el­követnek, valamint ahhoz képest, hogy tavasszal az amerikaiak tízezer tengerészgyalogossal és harckocsikkal egy ízben már be is hatoltak! az övezet déli részé­be, a demilitarizált zóna északi felének szőnyegbomibázása el­enyésző és legfeljebb csak jogi jelentősége van. Sajnos, ez nincs így. E lépéssel gyakorlatilag megszűnt az Észak- és Dél-Viet- nam közötti semleges zóna és a Dél-Vietnamban harcoló, hovato­vább félmilliós hadsereget mind­össze egy keskeny folyó választja el Észak-Vietnamtól. Sok nyugati, köztük több amerikai politikus nyíltan kimondja: ez a lépés élő­játéka lehet egy Észak-Vietnam elleni szárazföldi támadásnak. Utalnak arra, hogy amerikai ka­tonai vezetők már hosszabb ideje mérlegelik, sőt tervezik Észak- Vietnam déli körzetének elözön- \ését. / iVem lehet „tárgyalóasztalhoz bombázni/” A háború e három irányba történő kiterjesztésének van egy közös általános jellemzője: az amerikai hadvezetőség nem ad­ta fel azt a rögeszméjét, hogy a bombázások fokozásával sike­rülni fog megtörni a vietnami nép ellenállását. Pedig á háború ed­digi tapasztalatai többszörösen is bebizonyították: az amerikaiak minden ilyen irányú erőfeszítése hiábavaló. Vietnam népét soha nem fogják „a tárgyalóasztalhoz bombázni”. A háború befejezésé­nek egyedüli útja: felhagyni az agresszióval és ennek első lépése­ként beszüntetni Észak-Vietnam bombázását. A fokozódó légitá­madásokkal — taki járt Vietnam­ban, mind bizonyíthatja —, csak az amerikaiak elleni gyűlölet és megvetés nő. Ez pedig nem, hogy megtörné, hanem növeli a nép harci elszántságát. A londoni Ti­mes jogosan állapítja meg: téved az amerikai hadvezetőség, ha úgy véli, hogy a háború foko­zása közelebb viszi az annyira áhított — és a legutóbbi időben oly hisztérikusan sürgetett — ka­tonai sikerhez. Ellenkezőleg. Fennáll az a veszély, hogy a viet­nami konfliktus Vietnam határain is túlterjedő, igen súlyos háború­vá mérgesedik. Fábián Ferenc Belvízelvezető csatornahálózatot létesítenek, a meglevő vízelvezető árokrendszerüket pedig felújítják. Ugyanekkor intézkedtek egy 6— 700 holdas öntözőfürt kialakítá­sára is. A munkálatokat elkezd­ték, előreláthatóan jövő év vé­gére, esetleg 1969-re elkészülnek a 3—3,5 millió forintos beruházás­sal. Az új ön'tözőfürtöt a Körös­vidéki Vízügyi Igazgatóság szak­emberei tervezték. Korszerűség­ben azért is jelentős ez a telep, mert a főcsatorna magas építésű. Ebből juttatnak vizet a 350—400 holdas rizstömbre és a rizstelep­pel szomszédos szántóra, ahol fő­ként takarmánytermesztéssel fog­lalkoznak. A Vörös Csillag Tsz területe aránylag mély fekvésű, így olyan növények termesztésére rendez­kednek be, amelyek nagy tömeg­ben zöldtakarmányt adnak. Ki­fejlesztik a szarvasmarha-te­nyésztést. Jelenleg egy 114 férő­helyes növendékmarha-istállót építenek. A békési járás tsz- einek építőipari vállalkozása a kivitelező. Már falegyenben van­nak, rövidesen felrakják a tető­zetet. Az új istállót őszre adják át rendeltetésének. Ezzel a szarvasmarhaállomány 20—25 szá­zalékos növelése lehetséges. tása. Ahogy körvonalazódnak és konkretizálódnak a gazdasági irányítás új eszközei, módszerei, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy alkalmazásukkal elért eredmé­nyeink töretlenül továbbfej- leszthetők. Az új módszerekkel eredményesen lehet az egész gaz­dasági életet az ötéves terv meg­valósítására irányítani, s a vál­lalatok növekvő önállósága mel­lett is jól tudjuk majd követni a népgazdasági célokat. A reform szocialista építő- munkánk meggyorsításának segí­tője. Egy hasonlattal élve azt mondhatnánk: a vállalatok idájg kötött pályán — mint villamos vagy vonat a vasúti síneken — haladtak a kijelölt célok felé, s a hajtóenergiát is a központi há­lózatról kapták. A jövőben vi­szont szabad pályán, nagyobb hajlékonysággal és manőverezés­sel, akár a gépkocsik haladhatnak majd, miközben az üzemanyag­ról is maguk gondoskodnak. Vagyis saját számlára gazdálkod­nak. Valamivel nehezebb vezet­ni a gépkocsit, mint a villamost, célhoz érni vele mégiscsak köny- nyebb. Megkerülhetők az esetle­ges forgalmi akadályok, terelő- utak, kitérők“ is igénybe vehetők, s a célhoz megállás és átrakodás nélkül gyorsabban juthatnak e képletes vállalati járművek. Mindennek fontos feltétele per­sze, hogy a gépkocsivezetők be­tartsák a forgalmi szabályokat. Az önálló gazdálkodás KRESZ- előírásait a különböző közgazdar sági szabályok (a vállalati jöve- delemszafoályozás, az ár- és hitel- politika stb.) képezik. A vezetői jogosítványok a gépjármű üze­meltetéséhez szükséges forgalmi engedélyek kiadását (más sza­vakkal: a vezetők kinevezését, a vállalat alapítását) a központi szervek végzik, s esetenként bi­zonyos helyzetekben utasíthat­nak is a forgalomirányítók. Az ötéves terv célkitűzésednek végrehajtásából nem azonos mér­tékben veszik ki részüket a kü­lönböző vállalatok, üzemek és dolgozók." Így volt ez tulajdon­képpen- az előző időszakokban is, mégis a rendelkezésre álló anya­gi eszközök felosztásánál nagy­jából hasonló feltételeket terem­tettünk, minden vállalat és dol­gozó számára. A jövőben nagyobb fejlődési lehetőséget biztosítunk az eredményesen gazdálkodó vál­lalatoknak, üzemeknek és maga­sabb életszínvonalat a kiválóan dolgozó kollektíváknak, egyének­nek. I£zzel a differenciált, de tár­sadalmilag igazságosabb- elosz­tással a tervek hatékony teljesí­tésének és túlteljesítésének új tartalékait hasznosítjuk. A vállalat, munkájától függő többleteredményének meghatáro­zott részét fejlesztésre, illetve a dolgozók jövedelmének növelé­sére fordíthatja. Így az országo­san 1970-ig előirányzott 12—14 Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, magántenyésztők, figyelem! A Szabadkígyósi Mezőgazdasági Technikum Tangazdaságában, a Gödöllői Kisállattenyésztő Kutató Intézet által kitenyésztett G—33 as tojó-hibrid kapható Értékesítünk 4 és 8 hetes, előnevelt korban, szépen betollaso- dott, 30—80 dkg súlyban jércéket. Továbbá ugyanezen fajtából naposcsibéket Ár: megállapodás szerint. Kapható a tangazdaságban azonnal is, de megrendeléseket felveszünk folyó évre és az ,1988-as évre is. Már most biztosítsa baromfiállományának felfrissítését és mielőbb keresse fel gazdaságunkat. CÍM: Mezőgazdasági Technikum Tangazdasága, Szabadkígyós. Telefon: Szabadkígyós: 5, 6. 82252 százalékos reáljövedelem növe­kedés, illetve a várható túltelje­sítés mint átlagszám vállalaton­ként, üzemenként és dolgozón­ként is a végzett munkától füg­gően különböző mértékű életszín­vonal emelkedést fejez majd ki. Hasonlóképpen a vállalatok saját fejlesztési eszközei is eltérő rpé- don alakulnak. Az a vállalat te­hát, amely eredményeivel na­gyobb részt vállal a szükségletek kielégítéséből, a társadalmi fo­gyasztási és felhalmozási alapok megteremtéséből, maga is joggal tarthat igényt fokozott anyagi megbecsülésre és erkölcsi elisme­résre. I Az ötéves tervtörvény a nép­gazdaság fejlődésének fő irányát szabja meg. így egyebek között a nagy beruházásokat: új erőmü­vek, vegyi és más gyárak léte­sítésé* a vasút, öie-selesítését, villamosítását, az állami lakás- építkezéseket változatlanul köz­ponti alapokból finanszírozzuk. A különböző központi gazdasági szabályozó eszközök, a szervezett szocialista piac aktív felhasszná- lásával szabad utal nyer a helyi öntevékenység és kezdeményezés, hogy eleven és gazdag tartalom­mal telítse, részleteiben csiszol­ja és korrigálja is az ország nagyszabású, öteszíendős munka- programját. Mit, hogyan, mi­lyen színvonalon gyártsanak az üzemek? Ezekre a kérdésekre ez­után nem a központi tervutasítá­sok, hanem a piaci szükségletet, az igények változását, a műszaki fejlődés alakulását tanulmányozó és a hatékony gazdálkodásban messzemenően érdekelt szuverén vállalatok adják az érdemi vá­laszt. Az új helyzetben különösen sok függ a vállalatok vezetőinek kez­deményező, alkotó, bátor és fele­lősségteljes munkájától. Akik ed­dig a síneken haladó vállalati járműnek legfeljebb csak a se­bességét növelték vagy csökken­tették, most el kell hogy sajátít­sák a mozgékony gépkocsi kor­mányzásának tudományát is. A növekvő vállalati önállóság ta­laján újra rendeződnek az érdek- viszonyok, s egyben a felelősség is minden szinten a helyére ke­rül. A szocialista állam vezető szervei felelnek a népgazdaság harmonikus gyors fejlesztéséért és elsősorban közgazdasági sza­bályozó eszközökkel irányítják a vállalatokat, hogy működésük összhangban álljon az ország ér­dekeivel, a harmadik ötéves terv céljaival. A kormányszervek sza­bályozó, irányító tevékenysége biztosítja a szükséges egyensúlyt mind a beruházási, mind a fo­gyasztási javak piacán, hogy a vállalatok és a dolgozók kedvező feltételek közt költhessék el ered­ményes munkájuk alapján ke­letkező növekvő jövedelmeiket. A vállalatok vezetői viszont az irányító szervek és saját dol­gozóik előtt egyaránt felelnek valamennyi döntésükért és a gaz­dálkodás hatékonyságáért. E két­irányú felelősség közt nincs el­lentmondás, hiszen csak ez bizto­sítja, hogy a vállalat egész te­vékenysége egyidejűleg szolgálja a helyi kollektíva érdekeit és a társadalmi szükségletek magas fokú kielégítését. A dolgozó kol­lektíva növekvő anyagi érdekelt­sége megkívánja, hogy a vállala­ti vezetők a reform bevezetésére és az 1968. évi feladatokra ké­szülve messzemenően igényeljék a munkások és az alkalmazottak véleményét, javaslatait, kezde­ményezéseit. így olyan intézke­dési és gazdasági tervek készül­hetnek, amelyek tartalmazzák a népgazdasági célkitűzéseket és a helyi kollektíva elképzeléseit is. A reform, mint az ir ányítás és a gazdálkodás új eszköze, hozzáértő szocialista vállalatvezetés mellett bitzosítbatja tehát, hogy mind szélesebb dolgozó rétegek tevé­kenykedjenek tudatosan és alko­tó módön a harmadik ötéves terv feladatainak végrehajtásán, hosz- szabb távon pedig a szocialista gazdaság teljes’ felépítésén. Kovács József

Next

/
Thumbnails
Contents