Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-26 / 201. szám
1967. augusztus 26. 3 Szombat Kettős feladat CSÉPELIK A BABOT A JREF.-KO VÄCSHÄZI DÓZSA TSZ-BEN. Fotó: Demény A kormányszervek és a vállalatok jelenleg kettős feladat megoldásán tevékenykednek. Egyrészt a harmadik ötéves terv teljesítésén, másrészt a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetésén. A két feladat szervesen kiegészíti egymást: az ötéves terv jelzi a gazdaságfejlesztés célját, fő irányát, a reform hatékony módszert, eszközt biztosít e célok eléréséhez. A reform — bármilyen gyakori beszédtéma is mostanában — nem cél tehát, hanem eszköz. A célt változatlanul a harmadik ötéves terv körvonalazza. Eszerint folytatjuk a szocialista társadalom teljes felépítését hazánkban, tovább gyarapítjuk az ország erőforrásait, emeljük a nemzeti jövedelmet és rendszeresen javítjuk a lakosság életkörülményeit, kulturális és szociális ellátását. Az eltelt több mint másfél év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy jó ütemben halad a harmadik ötéves terv végirehajKomplex gazdaságfejlesztés a mezőberényi Vörös Csillag Tsz-ben Új öntözőfürt — Új gazdasági épületek — Felkarolják a szarvasmarha-tenyésztést A szélsőséges időjárás igencsak feladta a leckét a mezőberényi Vörös Csillag Tsz igazgatóságának; úgy szervezze a gazdálkodást, hogy a belvíz pusztítása és a szárazság ellenére is a bevételek a több évi átlagnak megfelelően, sőt annál kedvezőbben alakuljanak. Kora tavasszal a belvíz 2400 holdon tett részleges kárt. E miatt takarmányárpából 4,5, búzából pedig 12—13 vagon terméskiesésük lett. A napokban összegezték a kukoricatermesztés tapasztalatát és termésbecslést is tartottak — mondotta Pántya Sándor tsz- elnök —, s azt állapították meg, hogy mintegy 16 vagon terméskiesés várható. A szövetkezet határában csaknem három hónapja nem esett eső, így a tavaszi vízbőség másik véglete, a teljes szárazság következett be. Az időjárás szélsőségességét egy nagyobb arányú gazdaságfejlesztéssel szeretnék egyensúlyozni. tárvidék. Éz a körzet — a kínai határtól délre húzódó mintegy 20—30 kilométer széles sáv — az amerikaiak katonai térképein sötétre vonalazottan szerepelt és nemcsak a bombázások, hanem a berepülések előtt ig tiltott volt. A tilalom feloldását a Pentagon tnost azzal „indokolja”, hogy a határ men ti Lang Son vasútállomásán érkeznek Vietnamba a segélyszállítmányok a Szovjetunióból és a többi Szocialista országból. A határmenti célok támadása közben azonban amerikai gépek mind gyakrabban „tévednek át” kínai területre. Nem ritka eset — mint legutóbb is —, hogy berepült gépeket a kínai légvédelem tüze tesz ártalmatlanná. Az amerikai légi háború Kínáig történt kiterjesztése érthetően nagy nyugtalanságot kelt az amerikai közvé* leményben; tekintélyes politikusok egész sora adott kifejezést aggodalmának. Az eszkaláció harmadik iránya az Észak- és Dél-Vietnamot elválasztó fegyvermentes; övezet. A legutóbbi napokban az amerikaiak ismételten B—52-es szuper- bomibázókkal támadták a fegyvermentes övezet északi részét Ügy tűnhetik, hogy ama nagyon súlyos agresszió egészéhez képest, amit az amerikaiak Vietnamban elkövetnek, valamint ahhoz képest, hogy tavasszal az amerikaiak tízezer tengerészgyalogossal és harckocsikkal egy ízben már be is hatoltak! az övezet déli részébe, a demilitarizált zóna északi felének szőnyegbomibázása elenyésző és legfeljebb csak jogi jelentősége van. Sajnos, ez nincs így. E lépéssel gyakorlatilag megszűnt az Észak- és Dél-Viet- nam közötti semleges zóna és a Dél-Vietnamban harcoló, hovatovább félmilliós hadsereget mindössze egy keskeny folyó választja el Észak-Vietnamtól. Sok nyugati, köztük több amerikai politikus nyíltan kimondja: ez a lépés élőjátéka lehet egy Észak-Vietnam elleni szárazföldi támadásnak. Utalnak arra, hogy amerikai katonai vezetők már hosszabb ideje mérlegelik, sőt tervezik Észak- Vietnam déli körzetének elözön- \ését. / iVem lehet „tárgyalóasztalhoz bombázni/” A háború e három irányba történő kiterjesztésének van egy közös általános jellemzője: az amerikai hadvezetőség nem adta fel azt a rögeszméjét, hogy a bombázások fokozásával sikerülni fog megtörni a vietnami nép ellenállását. Pedig á háború eddigi tapasztalatai többszörösen is bebizonyították: az amerikaiak minden ilyen irányú erőfeszítése hiábavaló. Vietnam népét soha nem fogják „a tárgyalóasztalhoz bombázni”. A háború befejezésének egyedüli útja: felhagyni az agresszióval és ennek első lépéseként beszüntetni Észak-Vietnam bombázását. A fokozódó légitámadásokkal — taki járt Vietnamban, mind bizonyíthatja —, csak az amerikaiak elleni gyűlölet és megvetés nő. Ez pedig nem, hogy megtörné, hanem növeli a nép harci elszántságát. A londoni Times jogosan állapítja meg: téved az amerikai hadvezetőség, ha úgy véli, hogy a háború fokozása közelebb viszi az annyira áhított — és a legutóbbi időben oly hisztérikusan sürgetett — katonai sikerhez. Ellenkezőleg. Fennáll az a veszély, hogy a vietnami konfliktus Vietnam határain is túlterjedő, igen súlyos háborúvá mérgesedik. Fábián Ferenc Belvízelvezető csatornahálózatot létesítenek, a meglevő vízelvezető árokrendszerüket pedig felújítják. Ugyanekkor intézkedtek egy 6— 700 holdas öntözőfürt kialakítására is. A munkálatokat elkezdték, előreláthatóan jövő év végére, esetleg 1969-re elkészülnek a 3—3,5 millió forintos beruházással. Az új ön'tözőfürtöt a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei tervezték. Korszerűségben azért is jelentős ez a telep, mert a főcsatorna magas építésű. Ebből juttatnak vizet a 350—400 holdas rizstömbre és a rizsteleppel szomszédos szántóra, ahol főként takarmánytermesztéssel foglalkoznak. A Vörös Csillag Tsz területe aránylag mély fekvésű, így olyan növények termesztésére rendezkednek be, amelyek nagy tömegben zöldtakarmányt adnak. Kifejlesztik a szarvasmarha-tenyésztést. Jelenleg egy 114 férőhelyes növendékmarha-istállót építenek. A békési járás tsz- einek építőipari vállalkozása a kivitelező. Már falegyenben vannak, rövidesen felrakják a tetőzetet. Az új istállót őszre adják át rendeltetésének. Ezzel a szarvasmarhaállomány 20—25 százalékos növelése lehetséges. tása. Ahogy körvonalazódnak és konkretizálódnak a gazdasági irányítás új eszközei, módszerei, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy alkalmazásukkal elért eredményeink töretlenül továbbfej- leszthetők. Az új módszerekkel eredményesen lehet az egész gazdasági életet az ötéves terv megvalósítására irányítani, s a vállalatok növekvő önállósága mellett is jól tudjuk majd követni a népgazdasági célokat. A reform szocialista építő- munkánk meggyorsításának segítője. Egy hasonlattal élve azt mondhatnánk: a vállalatok idájg kötött pályán — mint villamos vagy vonat a vasúti síneken — haladtak a kijelölt célok felé, s a hajtóenergiát is a központi hálózatról kapták. A jövőben viszont szabad pályán, nagyobb hajlékonysággal és manőverezéssel, akár a gépkocsik haladhatnak majd, miközben az üzemanyagról is maguk gondoskodnak. Vagyis saját számlára gazdálkodnak. Valamivel nehezebb vezetni a gépkocsit, mint a villamost, célhoz érni vele mégiscsak köny- nyebb. Megkerülhetők az esetleges forgalmi akadályok, terelő- utak, kitérők“ is igénybe vehetők, s a célhoz megállás és átrakodás nélkül gyorsabban juthatnak e képletes vállalati járművek. Mindennek fontos feltétele persze, hogy a gépkocsivezetők betartsák a forgalmi szabályokat. Az önálló gazdálkodás KRESZ- előírásait a különböző közgazdar sági szabályok (a vállalati jöve- delemszafoályozás, az ár- és hitel- politika stb.) képezik. A vezetői jogosítványok a gépjármű üzemeltetéséhez szükséges forgalmi engedélyek kiadását (más szavakkal: a vezetők kinevezését, a vállalat alapítását) a központi szervek végzik, s esetenként bizonyos helyzetekben utasíthatnak is a forgalomirányítók. Az ötéves terv célkitűzésednek végrehajtásából nem azonos mértékben veszik ki részüket a különböző vállalatok, üzemek és dolgozók." Így volt ez tulajdonképpen- az előző időszakokban is, mégis a rendelkezésre álló anyagi eszközök felosztásánál nagyjából hasonló feltételeket teremtettünk, minden vállalat és dolgozó számára. A jövőben nagyobb fejlődési lehetőséget biztosítunk az eredményesen gazdálkodó vállalatoknak, üzemeknek és magasabb életszínvonalat a kiválóan dolgozó kollektíváknak, egyéneknek. I£zzel a differenciált, de társadalmilag igazságosabb- elosztással a tervek hatékony teljesítésének és túlteljesítésének új tartalékait hasznosítjuk. A vállalat, munkájától függő többleteredményének meghatározott részét fejlesztésre, illetve a dolgozók jövedelmének növelésére fordíthatja. Így az országosan 1970-ig előirányzott 12—14 Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, magántenyésztők, figyelem! A Szabadkígyósi Mezőgazdasági Technikum Tangazdaságában, a Gödöllői Kisállattenyésztő Kutató Intézet által kitenyésztett G—33 as tojó-hibrid kapható Értékesítünk 4 és 8 hetes, előnevelt korban, szépen betollaso- dott, 30—80 dkg súlyban jércéket. Továbbá ugyanezen fajtából naposcsibéket Ár: megállapodás szerint. Kapható a tangazdaságban azonnal is, de megrendeléseket felveszünk folyó évre és az ,1988-as évre is. Már most biztosítsa baromfiállományának felfrissítését és mielőbb keresse fel gazdaságunkat. CÍM: Mezőgazdasági Technikum Tangazdasága, Szabadkígyós. Telefon: Szabadkígyós: 5, 6. 82252 százalékos reáljövedelem növekedés, illetve a várható túlteljesítés mint átlagszám vállalatonként, üzemenként és dolgozónként is a végzett munkától függően különböző mértékű életszínvonal emelkedést fejez majd ki. Hasonlóképpen a vállalatok saját fejlesztési eszközei is eltérő rpé- don alakulnak. Az a vállalat tehát, amely eredményeivel nagyobb részt vállal a szükségletek kielégítéséből, a társadalmi fogyasztási és felhalmozási alapok megteremtéséből, maga is joggal tarthat igényt fokozott anyagi megbecsülésre és erkölcsi elismerésre. I Az ötéves tervtörvény a népgazdaság fejlődésének fő irányát szabja meg. így egyebek között a nagy beruházásokat: új erőmüvek, vegyi és más gyárak létesítésé* a vasút, öie-selesítését, villamosítását, az állami lakás- építkezéseket változatlanul központi alapokból finanszírozzuk. A különböző központi gazdasági szabályozó eszközök, a szervezett szocialista piac aktív felhasszná- lásával szabad utal nyer a helyi öntevékenység és kezdeményezés, hogy eleven és gazdag tartalommal telítse, részleteiben csiszolja és korrigálja is az ország nagyszabású, öteszíendős munka- programját. Mit, hogyan, milyen színvonalon gyártsanak az üzemek? Ezekre a kérdésekre ezután nem a központi tervutasítások, hanem a piaci szükségletet, az igények változását, a műszaki fejlődés alakulását tanulmányozó és a hatékony gazdálkodásban messzemenően érdekelt szuverén vállalatok adják az érdemi választ. Az új helyzetben különösen sok függ a vállalatok vezetőinek kezdeményező, alkotó, bátor és felelősségteljes munkájától. Akik eddig a síneken haladó vállalati járműnek legfeljebb csak a sebességét növelték vagy csökkentették, most el kell hogy sajátítsák a mozgékony gépkocsi kormányzásának tudományát is. A növekvő vállalati önállóság talaján újra rendeződnek az érdek- viszonyok, s egyben a felelősség is minden szinten a helyére kerül. A szocialista állam vezető szervei felelnek a népgazdaság harmonikus gyors fejlesztéséért és elsősorban közgazdasági szabályozó eszközökkel irányítják a vállalatokat, hogy működésük összhangban álljon az ország érdekeivel, a harmadik ötéves terv céljaival. A kormányszervek szabályozó, irányító tevékenysége biztosítja a szükséges egyensúlyt mind a beruházási, mind a fogyasztási javak piacán, hogy a vállalatok és a dolgozók kedvező feltételek közt költhessék el eredményes munkájuk alapján keletkező növekvő jövedelmeiket. A vállalatok vezetői viszont az irányító szervek és saját dolgozóik előtt egyaránt felelnek valamennyi döntésükért és a gazdálkodás hatékonyságáért. E kétirányú felelősség közt nincs ellentmondás, hiszen csak ez biztosítja, hogy a vállalat egész tevékenysége egyidejűleg szolgálja a helyi kollektíva érdekeit és a társadalmi szükségletek magas fokú kielégítését. A dolgozó kollektíva növekvő anyagi érdekeltsége megkívánja, hogy a vállalati vezetők a reform bevezetésére és az 1968. évi feladatokra készülve messzemenően igényeljék a munkások és az alkalmazottak véleményét, javaslatait, kezdeményezéseit. így olyan intézkedési és gazdasági tervek készülhetnek, amelyek tartalmazzák a népgazdasági célkitűzéseket és a helyi kollektíva elképzeléseit is. A reform, mint az ir ányítás és a gazdálkodás új eszköze, hozzáértő szocialista vállalatvezetés mellett bitzosítbatja tehát, hogy mind szélesebb dolgozó rétegek tevékenykedjenek tudatosan és alkotó módön a harmadik ötéves terv feladatainak végrehajtásán, hosz- szabb távon pedig a szocialista gazdaság teljes’ felépítésén. Kovács József
