Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-24 / 199. szám

19f7. augusztus 24.

5

Csütörtök

II vetőmagellátásban bevált a saját szaporítás

Búsa vetőmag-csere 40 ezer holdon

Négy évvel ezelőtt még csak kísérlet volt a vetőmag- eH£tás saját szaporítás útján. Márt* viszont ez már gyakorlattá vált. Megyénk valamennyi termelőszövetkezete megtermeszti saját vetőmag- szükségletét kalászosokból. Korábban az állam elszaporította a vetőmagot és azt harmadfokú szaporulatként juttatta a termelőüzemekbe. Évente több száz vagon búza került vetőmag-cserére. Az új gyakorlat szerint valamennyi termelőszövetkezet, amelyik búzavetőmag-cserére tart igényt, megkapja az államilag minősített másodfokú szaporulatot. Ezt elveti és sajátos módon vetőmagot termeszt. Az igy nyert vetőmagot a következő év őszén a szövetkezet egész határában hasznosítja.

A megyei tanács v. b. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán Povázsai Gábor főelőadó arról adott tájékoztatást, hogy most ősszel a szarvasi, a gyulai és a szeghalmi járásban megszervezik a jövő évi vetőmagcserét, összesen 60 vagon másodfokú búzaszaporulatot kapnak a tsz-ek, amelyet saját parcellájukba vetnek, hogy 1968 őszére jobb minőségű vetőmaghoz juthassanak.

A termelőüzemekben — mint említettük — negyedik' éve, hogy megszervezték a saját parcellás vetőmagelőállítást. A kísérleti üzemek eredménye nyomán három éve kiterjedten alkalmazzák, s hol a megye egyik, hol a másik járásában, városában cserélik ki ezzel az igen fejlett nagyüzemi módszerrel jobb minőségűre a köztermesztésben levő búzafajtákat. A megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezési osztályán levő feljegyzések azt tanúsítják —i említette Povázsai elvtárs —, hogy Békéscsabán, Kevermesen, Űj kígyóson és még több közös gazdaságban megkülönböztetett gondosságot fordítanak a vetőmagtermesztésre. Ezért is kimagasló a búzatermesztésben elért eredményük.

Megkezdődött az „üzemi főpróba” a Mezőhegyes! Cukorgyárban

A Mezőhegyesi Cukorgyárban — ahol harmincezer vagon répa feldolgozására készülnek — kedden megkezdődött az üzemi főpróba. A berendezések az első napon óramű pontossággal dolgoztak, ami arra enged következtetni: kiválóan dolgoztak a karbantartók és a szerelők. Az új szezonra egyébként új centrifugákat és egyéb berendezéseket helyeztek üzembe. A tapasztalatok azt mutatják: ebben az évben is folyamatos lesz a termelés hazánk egyik legöregebb cukorgyárában.

A vevőszolgálat bővítése a cél

Ma már mindennapos reklám az olyan felhívás, hogy „Vásároljon mindent egy helyben, pénzt és időt takarít meg”. Nos, van ebben valami, s főleg akkor, ha azt vesszük alapul, hogy a kereskedelmi egységek legfőbb célja az kell legyen, hogyan tudja jobbá tenni a vásárlók sokoldalú kiszolgálását.

Ma már nem lepődünk meg azon, hogy ha Békéscsabán bemegyünk a Körös Állami Áruházba, lottószelvényt, divatlapot kapunk, kalap monogramozást, kívánságra a cipőosztályon >V' cipőre vasflekket vernek fel díjtalanul, a rövidáru osztályon

így váltunk e! egymástól őszinte, mély barátsággal, ahogy csak a rendőrök és a sofőrök szerethetik egymást.

A komoly

Máig is csodálkozom, hogyan tudtam megsérteni egy nőt. Éppen én, akinek közismert a kellemes természete. És éppen Jolikát, aki mellett néhány napig mégiscsak komoly ember lehettem. A szégyen régóta nyomja a lelkiismeretemet, muszáj beszélni róla, hátha könnyebben sóhajtok a vallomás után.

Azt mondja egy reggel a mentőállomás főorvosa:

— Illés, menjen a barátjával a városháza elé. Valami fiatal fehérnép várja. Csak semmi bizalmaskodás. A hölgy ugyanis hivatalos személy. Teljesítse a kívánságait.

Fogalmam sincs, hogy minek az alapján nézett engem nőmolesztáló egyénnek a főorvos. Talán azért, mert az évek során több kórházi nővérkével beszélő viszonyba keveredtem? Tudtommal egyik sem bánta meg, és ha igazán őszinte akarok lenni, pontosan a nővérkék híresztelték el, hogy Illésnek milyen kellemes a természete. Nem csoda, ha annyian kíváncsiak lettek rám.

Ezúttal viszont én lettem kíváncsi. Ugyan ki lehet az a hivatalos hölgy, akinek a kívánsáA mechanizmus törvényeinek

műhelyében

Tájékoztató a gazdaságirányítás reformjával kapcsolatos törvények

előkészületeiről —

— Kiindulásként — a reform [ szabályok által szándékosan nem

érintett viszonyokat.

— Ennek a módszernek több előnye is van. Egyrészt a központi szabályozás eleve nem tudja figyelembe venni az egyedi, a helyi sajátosságokat; a vállalatok, a szövetkezetek közössége viszont igen alkalmas erre. De arról sem szabad megfeledkezni, hogy a munkaviszony részletkérdéseinek, az adott gazdasági egység működési szabályainak kidolgozásában való részvétel nagyban fokozza az érdekeltek aktivitását, amire a mechanizmus-reform — mint ismeretes — különleges súlyt helyez.

— A jogszabályok másik csoportja az állampolgárokat, mint fogyasztókat érdekli, védi. A mechanizmus-reform előkészítése során néhány helyen felmerült az aggály: a nagyobb vállalati önállóság, a vállalat tevékenységének értékelésénél a nyereség központba állítása nem jár-e esetleg majd azzal, hogy ezt a nyereséget meg nem engedett eszközökkel, hely- lyel-közzel a vásárlók megkárosítása útján is növelni próbálják majd. Ha ezzel tömegméretekben nem is kell számolnunk, a jogi szabálvozás felkészül az esetleges visszaélések megakadályozására, erélyes visszaszorítására.-— Ezért a most előkészületben levő tervezetek külön csoportja foglalkozik a fogyasztók érdekeinek védelmével. Ide tartoznak az árformákról, az árszabályozásról, a minőségvédelemről intézkedő

A gazdasági mechanizmus 1368.

január 1-én életbe lépő reformjának előkészítése a lakosság érdeklődésének középpontjában áll. A reform természetesen a gazdasági élet jogi szabályozására is kihat. A jogszabályok előkészületéről dr. Szép György, az Igazságíigy- minisztérium törvényelőkészítő főosztályának helyettes vezetője tájékoztatott bennünket

— Egyszerre jogi és közgazdasági munka

— A mechanizmus-reform megvalósításához szükséges jogszabályelőkészítő munkát végző szakemberek előtt kezdetben az a nehézség állott — mondotta dr. Szép György —, hogy már a közgazdasági elképzelések kimunkálásának viszonylag korai szakaszában hozzá kellett látniuk a jogi szabályozásra váró feladatok számbavételéhez, sőt magához a kodifikációs munkához is. Ez nem is lehetett másképpen, hiszen a régi gazdaságirányítási rendszer alapvető intézményeit jogszabályok foglalták magukban, és az új mechanizmus működéséhez ugyancsak sok fontos jogszabály szükséges. Ez azzal jár, hogy a túlhaladottakat hatályon kívül kell helyezni, illetve újjal kell felváltani.

gait teljesítenem kell? Odaáll- tam a városháza elé a határral, vagyis a fehér Döccsel, amibe — tömegszerencsétlenség esetén — tizenkét sebesült is belefér.

És akkor jött a hivatalos személy: Jolika. Olyan csúnya volt szegény, hogy elszégyelltem magam.

— Illés bácsi? — kérdezte.

— Üllős Fábián vagyok — mutatkoztam be komolyan.

Méghogy bácsi. Akkoriban múltam huszonhét éves. Ez volt az első alkalom, hogy nagykorú nő bácsinak szólított.

— Engem Pénzes Jolinak hívnak — mondta a szeplős hölgy és megijedtem tőle, amikor nevetés közben kilátszottak dobharapó fogai. — Elmegyünk néhány címre.

— Fertőző betegekért?

— Dehogy, kedves Illés bácsi, öregekért. Akikkel rajtunk kívül senki nem törődik. Szeretetotthonba visszük őket.

Jó emberismerő vagyok, mindjárt feltűnt, ahogy ez a nő beszélni tudott. Nekem a pillantásomra mondják, hogy tele van mélylelkűséggel. Ennek a nőnek a hangja volt ilyen. Meg az a csúnya arca. Ügy sugárzott valami számomra ismeretlen ünnep a szeplői közül, mintha pünkösd vasárnapján ment volna boldog születésnapot kívánni a saját édesanyjának.

(Folytatjuk)

közgazdasági alaptételeinek megismerése után — azokat a főbb elveket igyekeztünk megfogalmazni, amelyek a jogi szabályozás egészét új szemlélettel egységes irányba terelik. Ilyen elv például az állam gazdaságirányítói, tulajdonosi és közhatalmi feladatkörének elválasztása a jogi szabályozás során; a kockázatvállalás és a jogi felelősség viszonyának tisztázása; a gazdasági kapcsolatokkal összefüggő jogvitás ügyek intézésének egyszerűsítése.

— ISoremherben ,,közhírré tétetik”

— Ezután a jogrendszernek a gazdasági élettel összefüggő valamennyi területén gyors ütemben megindult a tételes jogszabály- előkészítő munka, amely éppen ezekben a hetekben folyik a legnagyobb intenzitással. A reformmal összefüggő jogszabályok időben történő megjelenését azért tartjuk különösen fontosnak, mert — érthetően — az a célunk, hogy a január 1-én életbe- lé'-:: . irányítási rendszer fő vonásait, a gazdálkodás feltételeit a vállalatok ne csupán közvetlenül a reform életbelépése előtt ismerjék meg, hanem lehetőleg egy-két hónappal korábban.

— Az illetékesek ezért a reformmal összefüggő jogszabályok többségének tervezetét már szeptemberben el akarják készíteni, s rövidesen a kormány elé terjesztik. Ilyenek például a Munka Törvénykönyve, a termelőszövetkezeti törvény, a beruházási jogszabályok, az árszabályozás rendszere, a vámtarifák, az állami vállalatok vállalkozási és bizományi szerződései és az újítási rendelet A törvényi szabályozást kívánó témákat az országgyűlési állandó bizottságok felülvizsgálata után októberben az országgyűlés plénuma tárgyalja meg: így biztoI síthaitó, hogy a gazdasági reform jogi szaibályainaik zöme már ! novemberben megjelenjék.

— A készülő jogszabályok égjük csoportja a munkaviszonyt, a termelőszövetkezeti tagsági viszonyt rendezi, illetve a vásárló, a fogyasztó érdekvédelmét biztosítja. Ezeket éppen most dolgozzuk ki.

— Mint dolgozók és mint fogyasztók

— A jogi szabályozás egy része! az állampolgárokat, mint dolgozókat érinti, érdekli. A munkaviszony, a termelőszövetkezeti tagsági viszony új szabályozása közvetlenül milliókat érint. Ezeknek lényeges rendelkezései a nyilvános viták, sajtócikkek útján már viszonylag széles körben ismeretessé váltak. Fontos vonásukként emelném ki, hogy az illetékes állami szervek jogalkotása után az érdekéit kollektívák — (vállalatok, termelőszövetkezetek) maguk fogják kialakítani — kollektív szerződés, alapszabály, különféle szabályzatok formájában — e jogjogszabályok, a vállalatoknak a fogyasztói érdekeket sértő összefogását tiltó rendelkezések, valamint a jogellenesen eljáró vállalatok megbírságolásáról szóló rendelettervezet is.

Újlaki László

pamutgombolyító működik, a ruhákon testhezigazítást végeznek, ingyenes a vasalás, haris- nya-szemfelszedés, díjtalan házhoz szállítást kap a vásárló. A vevők iránti figyelmesség megannyi jele található meg itt. Az sem mellékes, hogy az áruházból nem engedik ki csomago- latlanul az árut és, hogy a kiszolgálás is udvarias. Ezeket a jelenségeket a vásárlók nem hagyják figyelmen kívül, mert bizony sokszor és sok helyen híjján vagyunk az efféle megnyilatkozásoknak.

Mondják is az állami áruház vezetői, a vevőszolgálat bővítése a fő céljuk, s éppen ezek érdekében tesznek meg sok olyan új szolgáltatás bevezetésére intézkedést, melyek korábban nem voltak megtalálhatók. A vevők érdekeit szolgálja az olyan kezdeményezés is, mint a részletakciók, az OTP hiteligénylés áruházon belüli, soron kívüli elintézése.

A műszaki cikkek általában nagyobb értékűek, s a vásárlók nagy többsége él a lehetőséggel, s részletre vásárol. De sokat kellett bosszankodni a több napos ide-oda fubkározáson, míg a tv. a motorkerékpár, hűtőszekrény vagy egyéb más cikk a lakásba került. Mert jogos bosszanko- dás, ha a lehetőség adva, pénz is van, mégis különböző bürokratikus tortúrák szükségesek. A korszerűsítés mindig lehetséges, csak meg kell találni a módot, vállalkozó kell. Nos, végre ez is megoldódott. Az államiból véve a példát, mit mutat a hiteligénylés új lebonyolítási rendszere? Azt, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a négy-ötnapos utánjárás egymásfél napra zsugorodik. És ez a legnagyobb jelentősége ennek az új vásárlási formának. Hogy ez mennyire így van, azt mutatja az állami 32 százalékos forgalom emelkedése, az előző év hasonló időszakát véve figyelembe. Cserélje ki rádióját, televízióját felhívásra is sokan reagáltak, csak amikor még a bizományi vette át, nehézkesnek találták a vásárlók az elintézési módot, s ma már ez is megoldódott. Az állami és más szaküzletek maguk váltják vissza az említett cikkeket. Ez így már jobb és közkedveltebb megoldás. Igaz, hogy a részlet-ügjün- tézés az egyes üzletek saját ügye, mert rendelet nem írja elő kötelező érvénnyel a lebonyolítását. de az a tény, hogy a vevőszolgálat bővítése a kereskedelmi egységek célja (legalábbis ez kellene legyen) áldozatvállalást is jelent. Ahol ez megvan, ott méltán könyvelhetik el a vásárlók elismerését. A kereskedelem is fejlődésben van, s minden bizonnyal az élelmes boltvezetők a jövőben még további meglepetésekkel szolgálnak a kedves vevők javára.

Egymás után telnek az üvegek a Söripari Vállalat békéscsaba kirendeltségének szalagján. Az üzem tankautókkal kapja a fővárosból a friss sört s anélkül, hogy emberi kéz érintené töltődnek meg vele a palackok. Ezen a nyáron rekordmennyisé get juttattak el a kirendeltség dől; >i megyénk sörfogyasr tóihoz, kifogástalan minőségbe > De, ha többet küldtek voln; az is elfogyott volna,« Fotó: Opauszk