Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-23 / 198. szám

ttffl. augusztus 23. 4 Szerda Vidéki gyárak szerződései — Az új mechanizmus szellemében Érdekes, a gazdaságirányítás új mechanizmusának előnyeire mu­tató szerződést kötött a Komá­rom megyei tanács esztergomi kályhacsempe gyára az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszttel. Az országos vállalat a terv meg­valósításához szükséges huszon­hatmillió forint egy részét — ti­zenhat millió forintot — kölcsön­adja az esztergomi gyárnak. Az új üzemrészek terveit már készí­tik is. Az első üzemrészben jö­vőre megkezdik a gyártást. Két éven át évi tízezer, 1970-től pe­dig már évi 25 ezer darabot ké­szítenek a közkedvelt kisméretű kályhákból. * * * A külkereskedelmi és ipari vál­lapodást a győri Richards-gyár­ral, majd ezt követően most a szegedi rostkikészítő vállalattal. Mivel a szerződéskötés részleteit meghatározó jogszabályok még nem léptek életbe. A két textil- gyár és a külkereskedelmi válla­lat vezetői úgy döntöttek, hogy egyelőre elvi megállapodást köt­nek. A gyárak a külkereskedelmi vállalattal úgynevezett améta- formában működnek együtt. Ez azt jelenti, hogy az ártöbbleten osztozkodnak, vagy az esetleges veszteség terheit együtt viselik. A külkereskedelem képviselői az üzemekkel közösen alakítják ki az exportcikkek legcélszerűbb pia­ci árát. A Richards-gyár és a sze- lalatok kapcsolatai az új gazdaság- I gedi rosklkészítő már e megálla­irányítási rendszerben szorosab­bá válnak: a napokban elsőként a HUNGAROTEX kötött megál­podás figyelembevételével készül 1968. évi feladatainak teljesítésé­re. A házigazda: Budapest — Nemcsak Mezőgazdasági Kiállítás van a fővárosban! ■ Még néhány nap és magasba I tás területére, azután visszaszáll­kúsznak a zászlók, elhangzanak tak a buszba és siettek haza. az üdvözlő szavak —, megnyitja Eszükbe sem jutott, hogy a ki­kapuit Budapesten a 66. Országos állítás házigazdája, kerete, kör­Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár, hogy tanulságos látnivalóival vonzza az érdeklődők százezreit. A tsz-ekben, 'állami gazdasá­gokban, falvaikban már készítik az autóbuszokat, rendezik a kü­lönvonatok jegyeit. Indulnak lát­ni, tanulni, esetleg vásárolni Bu­dapestre. Budapestre. Erre a szóra sze­retném most a hangsúlyt helyez­ni, mert ezt a múlt kiállítások során sokan és sokszor elfelej­tették. Jöttek, beléptek a kiállí­Célunk a színvonal emelése Előkészületek a pártoktatás megkezdésére a békési járásban Még néhány hét és elkö­vetkezik a pártoktatás nyitása. A békési járási pártbizottság mű­velődési és propaganda vezető­je Szőnyi Ernő az előző év ta­pasztalatairól és az új oktatási év beindításáról kérdésünkre a következőket mondotta el: — A tapasztalatok összegezését áprilisban végeztük el, június és július az idei előkészületek, a szervezés időszaka volt. Az el­múlt évben a pártoktatásban résztvevők száma növekedett. Az 1965/66-os évben összesen 2382 hallgató vett részt 92 tan­folyamon, az 1966/67-es oktatási évben 122 tanfolyamon 3400 hall­gató. összességében ez a szám a felnőtt lakosság 10,3 százaléká­nak felel meg. A párttagság 70,1 százaléka járt a kötött pártokta­tási formákra. Növekedett a résztvevő munkásók, tsz-tagok értelmiségiek és a nők aránya. A községi bizottságok a koráb­binál aktívabban vették ki részü­ket az előkészítő munkáiból. Különösen Békés, Mezőberény, Kétsoprony, Köröstárcsa éss Bél- megyer. Gyengébb volt az elő­készítés Muronyban és Tarhoson. A propagandisták előkészítő kon­ferenciákon való megjelenése 80 százalékos volt, míg a tömegpro­paganda előkészítőinél a megje­lenés 50 százalék alatt maradt. Ez éreztette hatását az oktatásban. fl propagandisták vísz­szalépése különösen a téli tanfo­lyamoknál volt kedvezőtlen. Nem indult tanfolyam a kétsop- ronyi Hunyadi Tsz-ben és nem fejeződött be a mezőberényi Ket­tősíkút. a mezőhegyes) Béke, a két- sopronyi Dózsa I-es és Il-es üzem­egységeiben. Sajnálatos, hogy négy helyen, ahol megyei elő­adóik vezettek tanfolyamokat, többnyire egy vagy legfeljebb két előadást tartottak. Ez befolyá­solta a hallgatóik lemorzsolódá­sát. A pártoktatás vizsgálatánál a következő megállapítást tette a járási bizottság. Elősegítette az oktatást a IX. kongresszus hatá­rozataival és a gazdasági me­chanizmussal kapcsolatos politi­kai érdeklődés növekedése, a jobb szervezeti előkészítés, az el­lenőrzés megszilárdítása (a járá­si bizottság 102, a községi páxt- vezetőségek 250 ellenőrzést tar­tottak), a propagandisták döntő többségének felelősségteljesebb munkája. A pártok tatás zavaró tényezői közül kiemelném a politikai ren­dezvények zsúfoltságát, összehan­golatlanságot. Januárban s febru­árban a járás területén 1700<!) po­litikai jellegű rendezvény volt. Egyes csúcsvezetőségiek, alapszer- vezetek nem értették meg az 1966/67. évi pártoktatás politikai szerepét és fontosságát. És végül a téli tanfolyamok és tömegpro­paganda előadássorozatok ellen­őrzésének rendszertelensége. Mindezeket a tényezőket ala­posan elemeztük és az új okta­tási évet a tapasztalatok figyelem­be vételével szervezzük. Fő fel­adatunk a középkáderek képzése. Ennek érdekében három esti kö­zépiskolát szervezünk 80 részve­vővel. Elméleti konferenciát öt helyen szerveztünk, hat előadás­ból álló sorozattal. A tematikában olyan kérdések szerepelnek, me­lyek szorosan összefüggnek a ve­zetési gyakorlattal, mivel itt fő­leg vezető beosztásúak tanulnak. Egy osztályt kapunk az esti egyetemen 25 fővel, s ezen kívül tízen szakosítóra járnak, összes­ségében az eddigi szervezés során közel három és fél ezerre tehető a következő oktatási évre je- | lentkezettek száma, a különböző oktatási formákra. Ez ugyan az előző évihez képest nem jelent lé­nyeges létszámemelkedést, de ne- | künk legfőbb célunk az eddigi eredmények tartása, a színvonal emelése. I pártoktatás megkezdé­sének felételeit tehát lényegében biztosítottuk. A pártvezetőségek megtárgyalták, s ezt követően tag­gyűléseken került sor a további tennivalók tisztázására. Néhány gondolatban érintenem kell a KISZ- és a szakszervezeti oktatást is. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a pártvezetőségek tagjai nem kapcsolódtak be köz­vetlenül a tömegszervezetek által szervezett oktatásba. A jövőben feladatuk lesz ezek segítése, el­lenőrzése. Ügy gondolom, hogy az előző oktatási évhez hasonlóan eredmé­nyes munkát fogunk tudni végez­ni, különösen akkor, na a tapasz­talt hiányosságokat sikerül csök­kenteni — összegezte véleményét Szőnyi Ernő elvtárs. Háló Ferenc nyezete Budapest, hazánk fővá­rosa. Kár volt pedig. Sajnos úgy is lappang nálunk az ösztönökben egy olyan vélemény, hogy Ma­gyarország kettő van, egyik a vi­dék, a másik — valahogy külön és fölötte — Budapest E nézetek 6 zülőanyját most ne keressük, de elfogadásukba se nyugodjunk bele. Amint a budapesti munká­sok hazája a telt kalászt ringató róna is, úgy a „vidékiek” hazája az acélt izzító, magas házakat ég­felé nyújtóztató vagy belvárosi szűk utcácskákban bujkáló Bu­dapest is. így egész az ország, így teljes a hazaszeretetünk, ha mindkettő a miénk. De hogyan? Úgy, hogy a pes­tiek is járjanak vidékre, (ismerd meg hazádat!) és a másik tábor is járjon a fővárosba (ismerd meg Budapestet!). Jöjjön nézze, élje egy kicsit ezt a világot, melynek köveit ő is segített össze­hordani, s amelynek normális életműködéséhez az ő termékei is nélkülözhetetlenek. Erre igen jó alkalom a kiállí­tás, a parasztemberek, a falusiak és városiak, százezres budapesti látogatása. Igaz, ez idén a Mező- gazdaságii Kiállítás is sok szóra­koztató ötletet iktatott program­jába, de Budapest az mégiscsak Budapest. Autóáradat suhan a nagykör­úton és zöld csendbe burkolóz­nak a budai hegyek. Hidak gyöngyfűzére fonja át a Dunát és Európa egyik legszebb kilá­tását kínálja a Citadella kőmell­védje, vagy a Jánoshegy tömör tornya. Gépóriások munkája ráz­za a földet Csepelen, ezer kilo­méteres utakra indulnak repülő­gépek a Ferihegyről, az Állat­kertben ezernyi érdekességgel is­merkedhetnek a nézők. Sok ezer esztendő, az alkotó emberiség kincseit kínálják a múzeumok. Goya: A korsós lány című alkotását csodáljuk a Szép- művészeti Múzeumban, az em­ber kialakulásáról vall a Nemzeti Múzeum vértesszölősi dslelete. A szegedi festók alkotásait tár­ja elénk a Nemzeti Galéria kiállí­tása. És múzeum maga a város is. A Parlament kecses cirádái, a vár történelmet lehelő kövei, Aquincum híres római emlékei mind látogatót várnak. Kivételes szerencse, hogy a Me­zőgazdasági Kiállítással csak­nem párhuzamosan Gagarin űr­hajóját és a szovjet tudomány­technika ezer más csodáját lát­hatják a vendégek szeptember első felében a városligeti kiállí­tási területen, ahol ugyanakkor még egy nagy lakberendezési be­mutató is lesz. De,beszéljünk az estéről, a cso­dás budapesti éjszakáról is. Ha kígyóinak a fények, új arcot ölt a város. A színházak hallgatnak még, de Kabos és Kazal már fel­lép esténként a Vidám Színpa­don. Hangverseny a Károlyi- kertben, az Állami Népi Együt­tes műsora a Margitszigeten, a Kisstadionban pedig néhány na­pon át egy amerikai társulat a jégtánc világhírességeit vonultat­ja fel. Hát szabad mindezt kihagyni? A Fővárosi Idegenforgalmi Igazgatóság, amelynek kirendelt­sége a vásár területén Is megta­lálható lesz, segít nemcsak szál­lást, de bármilyen belépőjegyet is szerezni. Szívesen ad hivatá­sos idegenvezetőt. Nyitott pano­ráma-autóbuszai változatos prog­ramokkal állandóan járják a vá­rost, Ha kedve és ideje engedi, a kiállítástól induló, élményekben gazdag, háromórás városnézésen vehet részt az érdeklődő. Szóval: találkozunk Budapes­ten, de nemcsak a kiállításon, ha­nem a fővárosban is! Földeáki Béla Gerencsér Miklós: Illés, a sokoldalú Kisregény A 614. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, Mezőhegyes pályázatot hirdet 1 fő pedagógiai végzettségű KOLLÉGIUMI NEVELŐI ALLAS BETÖLTÉSÉRE. f Jelentkezéseket az intézet igazgatója címére kérjük beküldeni. 82144 3. — Hát akkor Ide figyeljen, Simacsek: maga nagyobb cso­da, mint Jack London éneklő kutyája. A vegyészek szerint annyira telített a vére, hogy rég meg kellett volna halnia alko­holmérgezésben. Lesütöttem a szemem. Ma­gyaráztam volna el annak Ide­jén Simacseknek, hogy nézd, tejtestvérem, én is szesztestvér vagyok, másképp nem bírja a gyomrom az állandó kórház­szagot? Nem vezetett volna jóra. Én leadtam a vért, Bandi pedig beismerte,, hogy mámoro­sán vezetett. Már rég kijött a börtönből. Semmi harag közöt­tünk. Ahogy barátságunk nagy múltra tekinthet vissza, úgy nagy jövő előtt is áll. * • * Hiába, egyik történet jön a másikból, nem tudom abbahagy­ni. Mert ugyanez a Simacsek, akit szőlősgazdának nézett a rendőrőmagy, hires élet- és vagyonmentő lett az 1954-es szigetközi árvíznél. Először a gáterősítő anyagokat fuvarozta heteken át, alig evett, alig aludt valamit. Aztán gyerekeket kap­kodott ki az árból az ásványrá­rói gátszakadásnál, öregeket szedett le a tetőlécekről, s egy egész karám tehenet terelt szá­razra. Utána kitüntették és tö­rölték a priuszát. Hozzá képest naplopás volt az én munkám, noha bevallhatom, hogy nem lazsáltam. Mint men- tósofőrnek a betegeket és más gyámoltalanokat kellett befuva­roznom a kórházba, ahol gon­doskodtok róluk a vész idején. Így szállítottam be egy némát Győrzámolyról. Sok boldogtalanságot okozott nekünk ez a boldogtalan néma. Alacsony emberke volt, még­hozzá sánta is, de erős, mint az akáctuskó. Alig biceget ki a mentökocsiból, elém állt és fáj­dalmas pofával nyomkodta te­nyere élét a májához. Beszélt, beszélt, szegény, a maga fura nyelvén, nagy bánatosan for­gatta szemeit, de én nem értek eszperantóul. Vittem az ügyele­tes belgyógyászhoz. — Doktor úr, ennek az em­bernek komoly baja van, legyen szives megvizsgálni. A néma az orvosnak is ma­gyarázott, nem lehetett elhall- gattátni. Nyöszörgött, nyom­kodta a májjt, forgatta a szeme­it. Az orvos mindjárt meg­vizsgálta. Semmi bajt nem ta­lált. Nekem dolgom volt, nyakig áztak az emberek az árban. Később este egy kis lélegzethez jutottam, mindjárt érdeklődtem a jajgató néma felől. Mondták, hogy az orvosok tehetetlenek. Egyik a másik után vizsgálta meg, ide-oda cipelték tolóko­csin a röntgen és a belgyógyá­szat között. Másnap reggelre konzíliumot hívtak össze, ám addig is a lelkére kötötték az osztályos nővérnek, hogy állan­dó ügyeletet tartsanak a beteg ágyánál. Meglátogattam. Rám ismert, szenvedőre torzult az arca, fel­ült, nyomkodta a kezét a májá­hoz. A nővér fájdalomcsillapitót adott neki. Reggel találkoztam egy zámo- lyi emberrel, aki éppen a néma felől kérdezősködött a portán. Mindjárt fölvittem a belgyógyá­szatra. Ügy fogadták a konzíli­umra gyülekező orvosok, mint hajótöröttek a szalmaszálat. A néma meg majdnem az eszét vesztette el örömében. Terefe­rélni kezdtek, de abból mi egy árva összeadást sem értettünk. Az orvosok eleinte jó szándék-

Next

/
Thumbnails
Contents