Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-23 / 198. szám

ttffl. augusztus 23.

4

Szerda

Vidéki gyárak szerződései — Az új mechanizmus szellemében

Érdekes, a gazdaságirányítás új

mechanizmusának előnyeire mutató szerződést kötött a Komárom megyei tanács esztergomi kályhacsempe gyára az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszttel. Az országos vállalat a terv megvalósításához szükséges huszonhatmillió forint egy részét — tizenhat millió forintot — kölcsönadja az esztergomi gyárnak. Az új üzemrészek terveit már készítik is. Az első üzemrészben jövőre megkezdik a gyártást. Két éven át évi tízezer, 1970-től pedig már évi 25 ezer darabot készítenek a közkedvelt kisméretű kályhákból.

* * *

A külkereskedelmi és ipari vállapodást a győri Richards-gyárral, majd ezt követően most a szegedi rostkikészítő vállalattal. Mivel a szerződéskötés részleteit meghatározó jogszabályok még nem léptek életbe. A két textil- gyár és a külkereskedelmi vállalat vezetői úgy döntöttek, hogy egyelőre elvi megállapodást kötnek.

A gyárak a külkereskedelmi vállalattal úgynevezett améta- formában működnek együtt. Ez azt jelenti, hogy az ártöbbleten osztozkodnak, vagy az esetleges veszteség terheit együtt viselik. A külkereskedelem képviselői az üzemekkel közösen alakítják ki az exportcikkek legcélszerűbb piaci árát. A Richards-gyár és a sze- lalatok kapcsolatai az új gazdaság- I gedi rosklkészítő már e megállairányítási rendszerben szorosabbá válnak: a napokban elsőként a HUNGAROTEX kötött megálpodás figyelembevételével készül 1968. évi feladatainak teljesítésére.

A házigazda: Budapest

— Nemcsak Mezőgazdasági Kiállítás van a fővárosban! ■

Még néhány nap és magasba I tás területére, azután visszaszállkúsznak a zászlók, elhangzanak tak a buszba és siettek haza. az üdvözlő szavak —, megnyitja Eszükbe sem jutott, hogy a kikapuit Budapesten a 66. Országos állítás házigazdája, kerete, körMezőgazdasági Kiállítás és Vásár, hogy tanulságos látnivalóival vonzza az érdeklődők százezreit.

A tsz-ekben, 'állami gazdaságokban, falvaikban már készítik az autóbuszokat, rendezik a különvonatok jegyeit. Indulnak látni, tanulni, esetleg vásárolni Budapestre.

Budapestre. Erre a szóra szeretném most a hangsúlyt helyezni, mert ezt a múlt kiállítások során sokan és sokszor elfelejtették. Jöttek, beléptek a kiállíCélunk

a színvonal emelése

Előkészületek a pártoktatás megkezdésére a békési járásban

Még néhány hét és elkövetkezik a pártoktatás nyitása. A békési járási pártbizottság művelődési és propaganda vezetője Szőnyi Ernő az előző év tapasztalatairól és az új oktatási év beindításáról kérdésünkre a következőket mondotta el:

— A tapasztalatok összegezését áprilisban végeztük el, június és július az idei előkészületek, a szervezés időszaka volt. Az elmúlt évben a pártoktatásban résztvevők száma növekedett. Az 1965/66-os évben összesen 2382 hallgató vett részt 92 tanfolyamon, az 1966/67-es oktatási évben 122 tanfolyamon 3400 hallgató. összességében ez a szám a felnőtt lakosság 10,3 százalékának felel meg. A párttagság 70,1 százaléka járt a kötött pártoktatási formákra. Növekedett a résztvevő munkásók, tsz-tagok értelmiségiek és a nők aránya.

A községi bizottságok a korábbinál aktívabban vették ki részüket az előkészítő munkáiból. Különösen Békés, Mezőberény, Kétsoprony, Köröstárcsa éss Bél- megyer. Gyengébb volt az előkészítés Muronyban és Tarhoson. A propagandisták előkészítő konferenciákon való megjelenése 80 százalékos volt, míg a tömegpropaganda előkészítőinél a megjelenés 50 százalék alatt maradt. Ez éreztette hatását az oktatásban.

fl propagandisták víszszalépése különösen a téli tanfolyamoknál volt kedvezőtlen. Nem indult tanfolyam a kétsop- ronyi Hunyadi Tsz-ben és nem fejeződött be a mezőberényi Kettősíkút. a mezőhegyes) Béke, a két- sopronyi Dózsa I-es és Il-es üzemegységeiben. Sajnálatos, hogy négy helyen, ahol megyei előadóik vezettek tanfolyamokat, többnyire egy vagy legfeljebb két előadást tartottak. Ez befolyásolta a hallgatóik lemorzsolódását.

A pártoktatás vizsgálatánál a következő megállapítást tette a járási bizottság. Elősegítette az oktatást a IX. kongresszus határozataival és a gazdasági mechanizmussal kapcsolatos politikai érdeklődés növekedése, a jobb szervezeti előkészítés, az ellenőrzés megszilárdítása (a járási bizottság 102, a községi páxt- vezetőségek 250 ellenőrzést tartottak), a propagandisták döntő többségének felelősségteljesebb munkája.

A pártok tatás zavaró tényezői közül kiemelném a politikai rendezvények zsúfoltságát, összehangolatlanságot. Januárban s februárban a járás területén 1700<!) politikai jellegű rendezvény volt. Egyes csúcsvezetőségiek, alapszer- vezetek nem értették meg az 1966/67. évi pártoktatás politikai szerepét és fontosságát. És végül a téli tanfolyamok és tömegpropaganda előadássorozatok ellenőrzésének rendszertelensége.

Mindezeket a tényezőket alaposan elemeztük és az új oktatási évet a tapasztalatok figyelembe vételével szervezzük. Fő feladatunk a középkáderek képzése. Ennek érdekében három esti középiskolát szervezünk 80 részvevővel. Elméleti konferenciát öt helyen szerveztünk, hat előadásból álló sorozattal. A tematikában olyan kérdések szerepelnek, melyek szorosan összefüggnek a vezetési gyakorlattal, mivel itt főleg vezető beosztásúak tanulnak.

Egy osztályt kapunk az esti egyetemen 25 fővel, s ezen kívül tízen szakosítóra járnak, összességében az eddigi szervezés során közel három és fél ezerre tehető a következő oktatási évre je- | lentkezettek száma, a különböző oktatási formákra. Ez ugyan az előző évihez képest nem jelent lényeges létszámemelkedést, de ne- | künk legfőbb célunk az eddigi

eredmények tartása, a színvonal emelése.

I pártoktatás megkezdésének felételeit tehát lényegében biztosítottuk. A pártvezetőségek megtárgyalták, s ezt követően taggyűléseken került sor a további tennivalók tisztázására.

Néhány gondolatban érintenem kell a KISZ- és a szakszervezeti oktatást is. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a pártvezetőségek tagjai nem kapcsolódtak be közvetlenül a tömegszervezetek által szervezett oktatásba. A jövőben feladatuk lesz ezek segítése, ellenőrzése.

Ügy gondolom, hogy az előző oktatási évhez hasonlóan eredményes munkát fogunk tudni végezni, különösen akkor, na a tapasztalt hiányosságokat sikerül csökkenteni — összegezte véleményét Szőnyi Ernő elvtárs.

Háló Ferenc

nyezete Budapest, hazánk fővárosa.

Kár volt pedig. Sajnos úgy is lappang nálunk az ösztönökben egy olyan vélemény, hogy Magyarország kettő van, egyik a vidék, a másik — valahogy külön és fölötte — Budapest E nézetek 6

zülőanyját most ne keressük, de elfogadásukba se nyugodjunk bele. Amint a budapesti munkások hazája a telt kalászt ringató róna is, úgy a „vidékiek” hazája az acélt izzító, magas házakat égfelé nyújtóztató vagy belvárosi szűk utcácskákban bujkáló Budapest is. így egész az ország, így teljes a hazaszeretetünk, ha mindkettő a miénk.

De hogyan? Úgy, hogy a pestiek is járjanak vidékre, (ismerd meg hazádat!) és a másik tábor is járjon a fővárosba (ismerd meg Budapestet!). Jöjjön nézze, élje egy kicsit ezt a világot, melynek köveit ő is segített összehordani, s amelynek normális életműködéséhez az ő termékei is nélkülözhetetlenek.

Erre igen jó alkalom a kiállítás, a parasztemberek, a falusiak és városiak, százezres budapesti látogatása. Igaz, ez idén a Mező- gazdaságii Kiállítás is sok szórakoztató ötletet iktatott programjába, de Budapest az mégiscsak Budapest.

Autóáradat suhan a nagykörúton és zöld csendbe burkolóznak a budai hegyek. Hidak gyöngyfűzére fonja át a Dunát és Európa egyik legszebb kilátását kínálja a Citadella kőmellvédje, vagy a Jánoshegy tömör tornya. Gépóriások munkája rázza a földet Csepelen, ezer kilométeres utakra indulnak repülőgépek a Ferihegyről, az Állatkertben ezernyi érdekességgel ismerkedhetnek a nézők.

Sok ezer esztendő, az alkotó

emberiség kincseit kínálják a múzeumok. Goya: A korsós lány című alkotását csodáljuk a Szép- művészeti Múzeumban, az ember kialakulásáról vall a Nemzeti Múzeum vértesszölősi dslelete. A szegedi festók alkotásait tárja elénk a Nemzeti Galéria kiállítása. És múzeum maga a város is. A Parlament kecses cirádái, a vár történelmet lehelő kövei, Aquincum híres római emlékei mind látogatót várnak.

Kivételes szerencse, hogy a Mezőgazdasági Kiállítással csaknem párhuzamosan Gagarin űrhajóját és a szovjet tudománytechnika ezer más csodáját láthatják a vendégek szeptember első felében a városligeti kiállítási területen, ahol ugyanakkor még egy nagy lakberendezési bemutató is lesz.

De,beszéljünk az estéről, a csodás budapesti éjszakáról is. Ha kígyóinak a fények, új arcot ölt a város. A színházak hallgatnak még, de Kabos és Kazal már fellép esténként a Vidám Színpadon. Hangverseny a Károlyi- kertben, az Állami Népi Együttes műsora a Margitszigeten, a Kisstadionban pedig néhány napon át egy amerikai társulat a jégtánc világhírességeit vonultatja fel.

Hát szabad mindezt kihagyni?

A Fővárosi Idegenforgalmi Igazgatóság, amelynek kirendeltsége a vásár területén Is megtalálható lesz, segít nemcsak szállást, de bármilyen belépőjegyet is szerezni. Szívesen ad hivatásos idegenvezetőt. Nyitott panoráma-autóbuszai változatos programokkal állandóan járják a várost, Ha kedve és ideje engedi, a kiállítástól induló, élményekben gazdag, háromórás városnézésen vehet részt az érdeklődő.

Szóval: találkozunk Budapesten, de nemcsak a kiállításon, hanem a fővárosban is!

Földeáki Béla

Gerencsér Miklós:

Illés, a sokoldalú

Kisregény

A 614. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet,

Mezőhegyes

pályázatot hirdet

1 fő pedagógiai végzettségű KOLLÉGIUMI NEVELŐI ALLAS BETÖLTÉSÉRE.

f

Jelentkezéseket az intézet igazgatója címére kérjük beküldeni.

82144

3.

— Hát akkor Ide figyeljen, Simacsek: maga nagyobb csoda, mint Jack London éneklő kutyája. A vegyészek szerint annyira telített a vére, hogy rég meg kellett volna halnia alkoholmérgezésben.

Lesütöttem a szemem. Magyaráztam volna el annak Idején Simacseknek, hogy nézd, tejtestvérem, én is szesztestvér vagyok, másképp nem bírja a gyomrom az állandó kórházszagot? Nem vezetett volna jóra. Én leadtam a vért, Bandi pedig beismerte,, hogy mámorosán vezetett. Már rég kijött a börtönből. Semmi harag közöttünk. Ahogy barátságunk nagy múltra tekinthet vissza, úgy nagy jövő előtt is áll.

* • *

Hiába, egyik történet jön a másikból, nem tudom abbahagyni. Mert ugyanez a Simacsek, akit szőlősgazdának nézett a rendőrőmagy, hires élet- és vagyonmentő lett az 1954-es szigetközi árvíznél. Először a gáterősítő anyagokat fuvarozta heteken át, alig evett, alig aludt

valamit. Aztán gyerekeket kapkodott ki az árból az ásványrárói gátszakadásnál, öregeket szedett le a tetőlécekről, s egy egész karám tehenet terelt szárazra. Utána kitüntették és törölték a priuszát.

Hozzá képest naplopás volt az én munkám, noha bevallhatom, hogy nem lazsáltam. Mint men- tósofőrnek a betegeket és más gyámoltalanokat kellett befuvaroznom a kórházba, ahol gondoskodtok róluk a vész idején. Így szállítottam be egy némát Győrzámolyról.

Sok boldogtalanságot okozott nekünk ez a boldogtalan néma. Alacsony emberke volt, méghozzá sánta is, de erős, mint az akáctuskó. Alig biceget ki a mentökocsiból, elém állt és fájdalmas pofával nyomkodta tenyere élét a májához. Beszélt, beszélt, szegény, a maga fura nyelvén, nagy bánatosan forgatta szemeit, de én nem értek eszperantóul. Vittem az ügyeletes belgyógyászhoz.

— Doktor úr, ennek az embernek komoly baja van, legyen szives megvizsgálni.

A néma az orvosnak is magyarázott, nem lehetett elhall- gattátni. Nyöszörgött, nyomkodta a májjt, forgatta a szemeit. Az orvos mindjárt megvizsgálta. Semmi bajt nem talált.

Nekem dolgom volt, nyakig áztak az emberek az árban. Később este egy kis lélegzethez jutottam, mindjárt érdeklődtem a jajgató néma felől. Mondták, hogy az orvosok tehetetlenek. Egyik a másik után vizsgálta meg, ide-oda cipelték tolókocsin a röntgen és a belgyógyászat között. Másnap reggelre konzíliumot hívtak össze, ám addig is a lelkére kötötték az osztályos nővérnek, hogy állandó ügyeletet tartsanak a beteg ágyánál.

Meglátogattam. Rám ismert, szenvedőre torzult az arca, felült, nyomkodta a kezét a májához. A nővér fájdalomcsillapitót adott neki.

Reggel találkoztam egy zámo- lyi emberrel, aki éppen a néma felől kérdezősködött a portán. Mindjárt fölvittem a belgyógyászatra. Ügy fogadták a konzíliumra gyülekező orvosok, mint hajótöröttek a szalmaszálat. A néma meg majdnem az eszét vesztette el örömében. Tereferélni kezdtek, de abból mi egy árva összeadást sem értettünk. Az orvosok eleinte jó szándék-