Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-23 / 198. szám
1967. augusztus 23. 2 Szerda Újabb légitámadás Hanoi ellen Hanoi A VDK fővárosa ellen intézett hétfői, minden eddiginél súlyosabb légitámadások után kedden kora reggel az amerikai légierő újabb egységed hatoltak be Hanoi légiterébe és a város központjában szórták le bombáikat. Az Oj-Kína hírügynökség hétfő esti pekingi jelentésében közölte, hogy a délután során a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg légi erejének egyik egysége lelőtt két A—6 típusú amerikai intruder bombázógépet, amelyek a dél-kínai Kuangszi tartomány területén szándékos háborús provokáció során behatoltak Kína légiterébe, az egyik amerikai pilótát elfogták. A Renmin Ribao keddi számának kommentárja rámutat, hogy a két amerikai gép behatolása Kína légiterébe súlyos provokáció a kínai nép ellen, amely — mint a lap írja — készen áll a harcra, A két amerikai gép megsemmisítésével a Kínai Kommunista Párt Kvizponti Bizottságának katonai bizottsága is foglalkozott. A bizottság napiparancsban gratulált a felszabadító hadsereg légi- egységének. Azt, hogy a két intruder típusú gép behatolt Kína légiterébe, már bombák a Hue utcában, az északvietnami főváros egyik legforgalmasabb útvonalán robbantak. Több lakóház és üzlet rombadőlt. A bombázásnak számos áldozata van. A mentőosztagok jelenleg a romokat kutatják át, a támadás színhelyén mentőautók állnak. Az a megsemmisítésükről szóló pekingi jelentés előtt közölte az amerikai hadügyminisztérium. A bejelentés szerint a (gépek a Hanoi ellen intézett hétfői légitámadás után a VDK légíerejének vadászgépei és a rakéták tüze elől menekülve, rossz időjárási viszonyok között véletlenül kerültek Kína légiterébe. Az A—6-os típusú Intruderek az amerikai haditengerészet szerint „a világ legjobb, bármilyen időjárás esetén használható támadó gépei”. Mindkét gépen két főnyi legénység teljesített szolgálatot. Egy pilóta fogságba esett. Nem ismeretes mi történt a másik három pilótával. Az AFP rámutat: az Oj-Kína hírügynökség a közelmúltban azt jelentette, hogy egy év alatt hét, a kínai légiteret megsértő amerikai gépet lőttek le, továbbá ösz- szesen 128 amerikai gép sértette meg Kína légiterét 72 berepülés során. napközben biztonsági okokból zárva tart. Az AFP Hanoi tudósítója Bernard Joseph Cabanes beszámol arról a pusztításról, amelyet hétfőn egy amerikai repeszbomba okozott a Hanoi Hoan Kiem klinikán. A bomba szétrombolta az egyemeletes épületet. A kertben a földet szinte felszántotta az a sok ezer fémkocka, amelyet a repeszbomba tartalmaz. A repeszek az egész klinika épületében szétszóródtak, még a ventillátorokban is lyukakat láttak az újságírók. A támadásnak két halálos áldozata volt: Doan Chi Cuong, 38 éves orvos, aki éppen elsősegélynyújtásra indult a bombázott területekre, valamint egy 32 éves ápolónő. Megsebesült a klinika személyzetének három másik tagja. Az újságírók a romok alatt megtalálták azt az acélsisakot, amelyet Doan Cuong doktor viselt, amikor megölték: a sisakot átfúrták a bombarepeszek. A klinikához közel fekvő Yenh Canh Dang pagodát ugyancsak találat érte: a robbanás fel tépte a tetőt, megsemmisítette a kegytárgyakat. Saigon A dél-vietnami szabadságharcosok hétfőn támadást intéztek egy amerikai konvoj ellen a de- militarizált övezettől délre fekvő területen. Az amerikaiak öt halottat és 34 sebesültet vesztettek. A harcba beavatkozott az amerikai légierő és nehéztüzérség. Saigonban az amerikai szóvivő azt [állította, hogy 109 gerilla veszítette életét. (MTI) A gépek az AFP helyszíni tudó- egyik bomba egy szövődé közelé- sítása szerint 7.15 órakor jelentek ben zuhant le, egy másik pedig a meg Hanoi központja fölött. A Co Chom piac közelében, amely Két amerikai bombázót lőtt le a kínai légvédelem Hz SZKP Központi Bizottságának határozata Moszkva Az SZKP Központi Bizottsága határozatot, hozott „a társadalom- tudományok továbbfejlesztését és szerepüknek a kommunista építésben való növelését szolgáló intézkedésekről”. A határozatot a Pravda és más központi lapok augusztus 22-x szamukban ismertették. A határozat megállapítja: a Szovjetunióban a kommunista építés mostani szakasza és a világfejlődés jelenlegi folyamatai megkövetelik a marxizmus—le- ninizmus elvein alapuló állandó sokoldalú elemzést és elméleti értékelést. Ilyen körülmények között még jobban megnövekszik a marxista—leninista elmélet jelentősége, növekszik a társadalomtudományok szerepe. Ipari tanúiénak jelentkezhetnek 14—16 éves fiúk KÖZPONTIFÜTÉSSZERELÖ, VASBETONSZERELŐ, KŐMŰVES és ÁCS-ÁLLVÁNYOZÓ szakmára. Otthonban (kollégiumban) való elhelyezést, teljes ellátással biztosítjuk. Jelentkezés: ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat Kecskemét, Klapka utca 34/a. 64165 ■■■■■■■ ■«■■■■■■ ■■■■■■■■ ■■■■ iBBiim aaaaai ■■■■■■■ aanuaaaa ■■■■■*■■ ■■■■■■■■■■■« ■■■■■■ RI«aa»IKaBBBHIIiHIBBBIIMIIIIBBMBIIBiaBI iaiiiiasBnB«'iam;ii3iDaiiM isíiíujonniuíai aaauBaasMaaa mb;■Human ■■■■ auaanana eaaaaaa iBBaaaaaaaaaa tioaaaana aasn shbsbbbh gauaaaa «■a ■■■■■■■■ ■■■■■«■■ ■■■■■■■■■aaa ■■■■■■a I Pártunk egész történelmi tapasztalata bizonyítja azt, hogy az SZKP mindenkor odaadó hűséget tanúsított és tanúsít a marxizmus :—leninizmus iránt, engesztelhetetlen harcot vív annak ellenségeivel szemben. A marxista—leninista elmélet alkotó módon való fejlesztését a párt legfontosabb kötelességének tartja. A határozat hangsúlyozza: a Szovjetunióban a társadalomtudományok fejlődésére pozitív hatást gyakoroltak azok az intézkedések, amelyeket a párt a személyi kultusz , következményeinek, a szubjektivizmusnak és a voliin.tarizmusnak a leküzdésére tett. Az SZKP Központi . Bizottságának 1964. októberi plénuma és a XXIII. kongresszusa aláhúzta a társadalmi fejlődés tudományos irányításának elengedhetetlen szükségességét. I Az utóbbi években létrejöttek a társadalomtudományok fejlesztésének kedvező feltételei. Az SZKP Központi Bizottságának véleménye szerint a kommunista építés,' a korunkban végbemenő ideológiai harc megnövekedett feladatai megkövetelik a káderek marxista —leninista képzési színvonal áriáik újabb növelését. A határozat rámutat, hogy a tudományos kutatások nem mindig adnak mély és objektív elemzést a társadalmi élet reális folyamatairól. Lemaradás észlelhető az olyan alapvető elméleti problémák kutatásában, amelyek sokoldalúan feltárják a jelenlegi társadalmi fejlődés törvényszerűségei érvényesülésének mechanizmusát. Az utóbbi időkig nem bontakoztatták ki kellő mértékben a konkrét, társadalmi kutatásokat és empirikus azok tudományos és módszertani alapja. Az SZKP történetével foglalkozó munkák nem tárják fel elég mélyen a párt vezető szerepének mindent felölelő jellegét. A kapitalista társadalom és a nemzeti felszabadító mozgalom sok problémája elmélyült tanulmányozásra vár. A szovjet tudósok igen fontos kötelessége, hogy leleplezzék azokat a hivatásos szovjetellenes u szítók at. antikommunistákat, akik a Szovjetunió és az SZKP történetének, a kommunista és munkás világmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom problémáinak „tanulmányozásával” foglalkoznak. A szovjet tudósokra felelősségteljes szerep hárul a re- viziondzmus és a nacionalizmus, a maocetungizmus nagyhatalmi szoyjetéllenes ideológiája elleni harcban. Az SZKP Központi Bizottsága javasolta a szövetséges köztársaságokban működő kommunista pártok központi bizottságainak és a helyi pártszervezeteknek, a társadalmi és tudományos intézményeknek, hogy a társadalomtudományok területén javítsák meg a tudományos kutató munka helyzetét. Az elméleti kérdések alkotó módon való kidolgozását szoros kapcsolatban kell végezni a kommunista építés konkrét feladataival. A Központi Bizottság meghatározta az elméleti munka fő irányát a filozófiai és gazdaságtudományok, a tudományos kommunizmus, az SZKP története és más történettudományok és jogtudomány területén. Az SZKP Központi Bizottsága hangoztatja: állandó érintkezést kell fenntartani a szocialista államok és a testvéri kommunista pártok tudományos intézményeivel, koordinálni kell velük a tudományos kutatómunkát a társadalomtudományok területén; a kommunistaellenes ideológia elleni offenzív propaganda formáinak és módszereinek kidolgozása területén; rendszeresen meg kell tartani a közös tudományos konferenciákat a marxista—leninista elmélet, a szocialista és kommunista építés és a forradalmi világmozgalom legfontosabb problémáiról és az időszerű történelmi kérdésekről. A határozat végül előirányoz egy sor intézkedést arra vonatkozóan, hogy miképpen kell megjavítani a társadalomtudományok oktatását a főiskolákon és a technikumokban és miképpen kell fokozni a tanulók kommunista szellemű nevelését. (MTI) Magyar államférfiak távirata Románia felszabadulásának 23. évfordulóján NICOLAE CEAUSESCL elvtársinak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, CHIVU STOICA elvtársinak, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének, ION GHEORGHE MAURER élvtársnak, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének, BUKAREST Kedves elvtársak! A román nép nemzeti ünnepe, Románia felszabadulásának 23. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány,-a magyar nép és a magunk nevében jókívánságainkat küldjük Önöknek és a Román Szocialista Köztársaság valamennyi dolgozójának. A szomszédos romáin népnek a szocializmus építésében, a népgazdaság fejlesztésében, a kulturális élet fellendítéséiben elért eredményei örömmel töltik él népünket. Nemzeti ünnepükön kívánjuk, hogy további nagy sikerek koronázzák a román nép munkáját. Meggyőződésünk, hogy az országaink közötti kapcsolatok fejlesztése és hatékonyabbá tétele hozzájárul a világ haladó erőinek, a béke ügyének megszilárdításához. KÁDÁR JÁNOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke FOCK JENŐ a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke * * * Táviratban üdvözölte Corneliu Manescu külügyminisztert Péter János magyar külügyminiszter. Táviratot intézett a Magyar Szak- szervezetek Országos Tanácsa, az Országos Béketanács és több más társadalmi és tömegszervezet is a román testvérszervezetekhez. (MTI) Bukaresti levél Falu a fővárosban Némi túlzással azt mondhatnánk, hogy aligha akad Bukarest látogatói között egy is, aki elmulasztja megtekinteni a falumúzeumot, amelyet a román főváros legfestöibb környezetébe, a Herestrau tó partjára, lombos fák közé, óriási kiterjedésű park szélére telepítettek. Az utóbbi tíz év folyamán két és negyed millióan jártak erre, s közülük félmillióra tehető a külföldiek száma. Több mint három évtizeddel ezelőtt a falu a fővárosban afféle kiállítás volt, kuriózum, sajátos látványosság. A felszabadulás óta tudományosan szervezett, az ismeretszerzés céljait szolgáló, a múlt hagyományait ápoló, de egyúttal a jövő számára tanulságot és indítást adó hallatlanul értékes, érdekes múzeum. Itt minden az utolsó szögig hiteles: a házakat, mezőgazda- sági épületeket és templomokat, amelyek e szabadtéri múzeumban láthatók eredeti helyükön lerombolták és három évtizeddel ez előtt ökörszekereken, az újabbakat modern közlekedési eszközökkel felhozatták a fővárosba, ahol — változatlanul — ismét összeszerkesztették és felépítették. Többségükben faházak láthatók itt — általában a faragott fa uralkodik a múzeumban úgy, ahogy a régi román falvakban a legutóbbi időkig mindenütt. Látható egynémely kőház, de földbevájt kunyhók is. A házakban ott vannak a berendezési tárgyak, az evőeszközök, a szőttesek, térítők, ágyneműk, abroszok és párnák. ' A múzeum a nép múltbeli nehéz életének, elnyomatásának érzékeltetése mellett érvényre juttatja a falvak lakóinak képzeletét és alkotó kedvét, művészi készségét, természetes ízlésének sokszerűségét és tisztaságát. Óriási területen kétszázhuszonhárom épület és 13 500 néprajzi tárgy kínálkozik itt a román falu megismerésére és tanulmányozására. Rendkívül tanulságos a falumúzeum ipari látnivalója. Halfeldolgozó a Duna deltájából, dobrudzsai szélmalom, erdélyi posztóványoló, gyapjú fésülő és oljaütő... Van itt minden, ami a nép szorgalmára, ügyességére, rátermettségére vall. 1944. augusztus 23-a új lehetőségeket nyitott meg a román kulturális élet minden területén is. 1947-ben, éppen húsz évvel ezelőtt pezsdült meg az élet itt a falumúzeumban. Idősebb és fiatal tudósok gondoskodnak a múzeum további fejlesztéséről, a tudományos anyag értékeléséről, hogy a múlt tanulságait érvényesítsék a mai román falu arculatának kialakításában, a termelőszövetkezetekben is, ahol mindinkább ötvöződik a hagyomány a modern formákkal, ölelkezik a múlt, a jelen — és a jövő. Bukarest, 1967. augusztus. Gombos László Már a kormányon belül Is erős az elférnék Görögországban Koppenhága A dán, svéd, norvég és finn parlamenti képviselőkből álló bizottság visszatért Görögországból és beszámolt tapasztalatairól. Bent Knudsen, a politikai foglyok sorsával foglalkozó nemzetközi szervezet, az Amnesty International alelnöke elmondotta, hogy Görögországban a katonai junta mindenkit kommunistának tekint, aki a rendszerrel szemben áll. Különösen embertelen feltételek között tartják a foglyokat Jarosz szigetén. A küldöttség egy másik tagja, Jorgen Lem- boum konzervatív képviselő szerint a katonai kormány ellen már saját táborán belül is olyan erős ellenzék alakult ki, hogy rövid időn belül egy újabb államcsíny is bekövetkezhet. A görög junta várható bukásával foglalkozik két svájci lap is, a Der Bund szerint a látszólag nyugodt felszín alatt minden mozgásban van. A Basler Nachrichten arról számol b^ hogy éles ellentét támadt a hatalmon levő junta és a hadsereg között.
