Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-03 / 181. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek} 1967. AUGUSZTUS 3., CSÜTÖRTÖK Ara 6» fil,ér XXII. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM Kanada „francia viharban” A kanadai világkiállításra lá­togató De Gaulle elnök drámád kiáltása, amelyben a „francia Kanadát” és „Quebec szabadsá­gát” éltette — új és váratlan fe- szültségi gócot teremtett a nyu­gati szövetségen belül. Közis­mert, hogy a kanadai kormány miniszterelnöke, Pearson „elfo­gadhatatlannak” minősítette a francia elnök kijelentéseit, mire De Gaulle idő előtt hazatért anélkül, hogy látogatást tett vol­na Ottawában, a kanadai kor­mány székhelyén. A francia ál­lamfőt bírálatok és kételkedés özöne fogadta — ám Kanadából oldaltámogatás érkezett: Danáéi Johnson, Quebec tartomány mi­niszterelnöke egyetértéséről biz­tosította a francia kormányfőt és a kanadai szövetségi kormány ellen fordult S hétfőn a francia minisztertanács erősítette meg De Gaulle kanadai cselekedeteit visszautasítva a támadásokat ám egyúttal magyarázva is né­mely de gaulle-i szavak igazi értelmét Tény, hogy De Gaulle útjával — ha lehet — még nyíltabbá vált Kanadának, az amerikai földrész második és a világ ötö­dik ipari államának gyötrő bel­politikai, nemzetiségi problémá­ja. Kanada szövetségi állam, amely tíz tartományból és két területből álL A hatalmas ország összesen mintegy 20 millió lako­sából 44 százalék brit 30 száza­lék pedig francia származású. E 30 százalék legnagyobb része, több mint 6 millió ember Que­bec tartományban tömörül, ahol a lakosság 81 százaléka francia. A Quebectől közvetlenül keletre levő kis New Bruns­wick tartományban 36, a tőle nyugatra fekvő és az ország ipari, gazdasági szívét jelentő Ontario tartományban 15 száza­lék a francia lakosság aránya. Ez a francia tömörülés történel­mileg annak a gyarmatosító ak­ciónak a maradványa, amelynek során az 1600-as években a fran­ciák kiépítették a maguk kana­dai gyarmatbirodalmát. Ezt vol­taképpen csak a hétéves háború után, a XVIII. század utolsó har­madában veszítették el, amikor egész Kanada az angolok birto­kába került, s megkezdődött a nagyarányú angol benépesítés. Quebec-tartomány francia la­kossága — noha a kanadai al­kotmány kifejezetten biztosítja a tartomány egyenjogúságát és különleges jogait — úgy érzi, hogy a központi kormány és a brit számazású többség politi­kája felelős a tartomány vi­szonylagos gazdasági elmara­dottságáért — elsősorban Onta- rióhoz képest A második világháború utáni években ez az elégedetlenség mindig ott lappangott a kanadai belpolitikai élet felszíne alatt. Az utóbbi időben, amióta csekély többséggel az úgynevezett „nem­zeti egységpárt” vezetőjét, Da­niel Johnsont választották a québeci tartományi kormány el­nökévé, a feszültség határozot­tabb politikai formákat öltött. Dániel Johnson kormánya „kü­lönleges elbánást” követel Que­bec tartomány számára, s azt, hogy a tartomány e különleges státusát a kanadai alkotmány­ban is rögzítsék. Ezen túlmenő­en azonban Quebec, tartomány­ban egy kicsiny, de politikailag rendkívül aktív csoport egyene­sen szeparatista politikát hirdet — tehát azt, hogy Quebec sza­kadjon ed Kanadától és kezdjen külön, önálló állami életet De Gaulle kanadai látogatása, s az ott elhangzott, a kanadai francia szeparatizmust alig bur­kolt módon támogató nyilatko­zatok ily módon legfájóbb és leg­érzékenyebb pontján érintették a kanadai kormányt ­A De Gaulle utazást kísérő kommentárok szinte egybehang­zóan azzal magyarázzák a qué­beci szeparatizmus e hivatalos francia támogatását, hogy az ré­sze a tőkés világ feletti amerikai hegemónia ellen küzdő De Ga­ulle koncepciónak. Ha ezt az el­képzelést a maga egészében he­lyesnek és pozitívnak kell is ítélni — annyi bizonyos, hogy Kanada esetében a québeci sze­paratizmus támogatása rendkí­vül kockázatos és veszélyes ma­nőver, amely könnyen visszájá­ra fordulhat Tagadhatatlan tény ugyanis, hogy a kanadai ipar, s általában a kanadai gazdaság voltaképpen minden dicséretre- méltó politikai függetlenségi tö­rekvéstől eltekintve az amerikai gazdasági élet hatása alatt áll. (Az autóipar 95, az elektromos ipar 64, a vegyipar 50, a bányá­szat 52 százaléka van amerikai kézben.) Kanadai szakértők sze­rint Quebec tartomány tényleges elszakadása esetén számolni kel­lene a megmaradt angol nyelvű csonka Kanada még fokozottabb amerikai orientációjával. Sőt, esetleg azzal is, hogy az angol nyelvű tartományok csatlakoz­nának az Egyesült Államokhoz. Ilyen körülmények között egy hatmilliós québeci, francia nyelvű és orientációjú állam ön­állósága csupán fikció lenne. Ez az államalakulat óhatatlanul teljes gazdasági függésbe kerül­ne a kialakuló amerikai—kana­dai konglomerátummal szemben. Ebben a különleges esetben te­hát a québeci szeparatista ten­denciák végleges kiélezése éppen Kanada széthullásához és az Egyesült Államok befolyásának további erősödéséhez vezetne. A realitások kedvéért meg kell jegyezni, hogy e végső következ­tetések levonása aligha követke­zik majd be. De Gaulle tájékoz­tatási minisztere ezért is fejte­gette az újságíróknak, hogy a „szabad Quebec” nem szükség­képpen jelent függetlent. Az új francia—kanadai vihar legfel­jebb olyan eredményeket hozhat, hogy az ottawai központi kor­mány esetleg megadja a „francia tartománynak” a helyi kormány által követelt különleges jogo­kat — ie —; Ötvenhétezer fiatal tett szakmunkás vizsgát, túlnyomó részük már elhelyezkedett kát, állványozókat, kőműveseket, S végeredményben az előzetes víz-, gáz- és fűtésszerelőket, fel- felmérések, jelentések szerint a vonószerelőket vesz fel. Sok új fiatalok túlnyomó része már el- munkaalkalmat nyújt még a helyezkedett saját szakmájában, s előreláthatóan — átmenetileg A szakmunkásképző intézetek­ben az elmúlt hetekben vizsgáz­tak az utolsó tanulók, s most mintegy 57 ezer fiatal szakmun­kás helyezkedik el a termelés­ben. A fiatalok munkába állásá­ról készített első beszámolókból kitűnik, hogy a nagyipari, a he­lyiipari és tanácsi vállalatok, valamint a szövetkezetek a ta­nulóképzésben vizsgázottak túl­nyomó részét ezek a munkálta­tók szakmunkásként tovább al­kalmazzák. A divatos szakmák munkaerő- túlkínálatával szemben jó né­hány iparágban a végzetteknél is több új szakmunkást venné­nek fel az üzemek, vállalatok, szövetkezetek. Általában sok he­lyen szükség lenne még vasa­sokra, lakatos és forgácsoló szakmunkásokra. Az építőipar — főleg Budapesten — keres ácso­Megkülönböztetett figyelmessé­get fordít a Szarvasi Kísérleti Ál­lami Gazdaság vezetősége és KISZ-szervezete a fiatalok mun­kaversenyére. Talán ennek tud­ható be, hogy az állami gazdaság kiszesei időről időre újabb és újabb munkasikereket érnek el. Az első félévben a Tyereskova ne­vét viselő baromfitenyésztő bri­gád terven felül 52 ezer forint értéket állított elő. Vállalták töb­bek között, hogy 113 mázsa ba­romfihúst értékesítenek. A hús kilóját 7 forint 25 filler önkölt­séggel állítják elő. Gondos mun­kájuk eredményeként 125 mázsa baromfihúst értékesítettek kilón­vegyipar és a textilipar is. Szá­mos üzem vállalkozott a telített rokon szakmákban végzett fiata­lok átképzésére, betanítására. A Hűtőipari Országos Vállalat Békéscsabai Hűtőháza az első félévben a tervezetthez képest 76 vagonnal több mirelit árut gyártott. Zöldborsóból 137 vagon ként 6 forint 76 filléres önköltség­gel. Az itatásos borjúnevelésben dolgozó ifjúsági brigád — ugyan­csak az első fé'évben — 27 ezer forint terven felüli bevételhez juttatta a gazdaságot A gazdaság vezetősége az 1967. évi munkaversenyben legjobb eredményt, elérő fiataloknak — háromnak — külföldi utazást, to­vábbi háromnak kedvezményes belföldi üdülést biztosít. Ezenkí­vül a többi helyezettnek értékes tárgy- és pénzjutalmat, a legjobb kollektívának pedig brigádzász­lót ad, melyet egy éven át őriz­hetnek. más munkakörben — az év vé­géig munkába állhatnak a diva­tos szakmák egyelőre nem foga­dott fiatal szakmunkásai is. készült, július első felében pedig még további 53 vagon. Jól-sike­rült a földieper is, amelynek je­lentős része már exportra került, borsóból a III. negyedévben in­dítják az első szállítmányokat. Nagyobb tételben meggy, sárga­barack, spárga, kisebb tételben pedig málna, ribizli, zöldbab készült. A termelés gazdaságosságát bizonyítja, hogy a hűtőház nye­resége 3 millió forinttal több, mint amennyi tavaly az első félévben Volt. A III. negyedévben zöldbab­ból és uborkából nagy mennyisé­gű nyersáru feldolgozását ter­vezték, a tartós szárazság miatt azonban ez nem valósítható meg. Ennek pótlására több fa­gyasztott karfiolt, másodvetésű zöldbabot, sárgarépát, vegyesfő­zeléket, paradicsompaprikát és szilvát állítanak elő. Év végéig így mintegy 750 vagon termék készül, aminek az értéke meg­haladja majd a 70 millió forin­tot. A Tyereskova-brigád sikere s vállalkozása a Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaságban A tervezetthez képest 76 vagonnal több mirelit áru készült Magyar különlegesség Olaszországba Külföldön már komoly hírnevet szerzett a Békéscsabai Szőnyeg- és Takácsára Háziipari Szövet­kezet rendkívül szép szőnyegeivel és egyéb termékeivel. Most készült el egy különlegesség olasz megrendelésre. A képen látható hatszögletű szőnyegen már az utolsó simításokat végzik. Fotó: Malmos

Next

/
Thumbnails
Contents