Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-22 / 197. szám
1M7. augusztus 22. 3 Kedd Szabó István ünnepi beszéde (Folytatás az 1. oldalról) ka,l és kétkedésekkel átszőtt. Küzdelem folyt a múlt hagyományaival, az újtól való félelemmel, az előítéletekkel, a munka közben elkövetett hibák következményeivel. A szövetkezés gondolata azonban erősebbnek bizonyult az akadályoknál. Az elmélet, az eszme kiállta a próbát. Próbaköve a gyakorlat volt, amelyben jól vizsgázott. Visszavonhatatlanul győzött, otthonra talált a falvak és városok házaiban, fiatalok és idősek gondolkodásában egyaránt. Nem véletlen ez, mert ennek a megyének a népe sok vihart megért, amelyben volt alkalma megismerni az igazságot, Nemcsak természeti viharokra, természeti csapásokra gondolok elsősorban, hanem a társadalmi megrázkódtatásokra. Generációk váltották egymást ezen a földön anélkül, hogy a reményen kívül kézzelfogható eredményt mondhattak volna magukénak. Írói remekművek születtek a küzdelemnek, az emberi sorsnak az ábrázolásából. Most, amikor a szövetkezeti mozgalom eredményeit számba vesszük, gondoljunk azokra is, akik tiszta, nemes szándékkal, nagy elszántsággal, megalkuvás nélkül küzdöttek a nép sorsának ' jobbra fordulásáért. Ha ők nem is érték meg, de fiaik, unokáik ma már emelt fővel járnak, kijutottak a cselédlakásokból a fényre, amely után annyira vágyakoztak. Elnyerték azt az emberi méltóságot, amely nélkül nem lehet boldog az ember. Űj világ ez a mienk. Csodálatosnak nevezném, ha a csodák során jutottunk volna el hozzá. A csodák azonban mindig is nagyon mulandók voltak. Nekünk pedig tartós eredmények kellenek. Több kenyér és hús, több és okosabb gép a munkák végzéséhez, iskolák a személyiség sokoldalú kibontakoztatásához. Mindezeknek az anyagi feltételeit az a társadalom tudja biztosítani, amely felszabadítja az állampolgárok alkotó kedvét, fejleszti öntevékenységüket. Ilyen körülmények között valóban születhetnek nagyszerű emberi alkotások. Pártunk és állami vezetésünk — bölcs és előrelátó vezetéssel — kiapadha- tatlanná teheti ezeket az erőforrásokat. Ennek a követelménynek a jegyében határozták meg a továbbfejlődés, az eredmények gyarapításának új útjait és módszereit Ezt serkenti és segíti a tervezett gazdaságirányítási reform, amelynek elsődleges célja, hogy fejlődésünket gyorsabb üteművé és tartóssá tegye. Nem ezért van szükség a párt által kezdeményezett gazdasági irányítás reformjára, mert amit eddig csináltunk rossz volt — ha voltak is hibáink —, hanem azért, hogy gyorsabban valósuljanak meg célkitűzéseink. Mint ismeretes, a reform átfogó bevezetésére 1968. január 1-én kerül sor. A reform bevezetésével kapcsolatos eddigi intézkedések a jobb, eredményesebb megvalósítást segítik elő. Ez reális feltételt teremt az életszínvonal további fokozatos növeléséhez. El kell mondani: az életszínvonal alakulását a jövőben sokkal jobban befolyásolja, mint eddig az a tény, hogy hogyan dolgoznak a vállalatok, üzemek, szövetkezetek, állami gazdaságok. Békés megyében is a mezőgazdasági termelőszövetkezetek igen jelentős gazdasági tényezőnek számítanak. Az adatok azt mutatják, hogy itt gondosan bánnak a természeti és gazdasági erőkkel, jól használják fel a helyi lehetőségeket. A búza termésátlaga már korábban is a legjobbak közé tartozott, ebben az évben pedig a megyei átlag meghaladja a 15 mázsát. Sikeresen, jó időben fejezték be a kenyérgabona betakarítását, jutott bőven — még terven felül is — értékesítésre. Pihenés és megszakítás nélkül folytatják a többi időszerű munkát. Nem mondhatjuk, hogy a természet különösen a kedvében járt volna a megyének. Sújtotta az árvíz, károkat okoztak a belvizek. Sok ezer hold kenyérgabona pusztult ki s nem biztatnak jó eredménnyel a természeti csapások miatt későn vetett kukoricák. De amit az ember és a gép megtehet az nem marad el. Örömmel és megnyugvással hallottam, hogy a terméskiesésekért részben kárpótlást ad a cukorrépa és a kender hozamnövekedése. A készülő újabb intézkedések részletezése után Szabó élvtárs hangsúlyozta: A termelőszövetkezetek szervezeti és gazdasági helyzete szilárd, fejlődésük biztató. Erőiknek koordinálása — a területi szövetségek megalakításával — tovább növelhetik eredményeiket, gyorsabbá tehetik a falu arculatának változását. Örömmel szólhatok arról, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek erősödésével, szilárdulá- sával egyidőben gyökeret vert, tért hódított, nagyobb feladatokat kapott a földművesszövetkezietek és kisipari szövetkezetek egész tevékenysége. A 2,2 millió főt kitevő földművesszövetkezeti tagság egyre inkább megáénak érzi a szövetkezeteket, s ennek megfelelően fokozott aktivitással vesz részt azok életében, munkájában. S ennek a szerepe valóban óriási, hiszen 586 az országban a fogyasztási szövetkezetek száma és 368 takarékszövetkezet működik már ebben az esztendőben. A fogyasztási és értékesítési szövetkezetek tevékenységének hatásai közvetlenül lemérhetők a < falusi lakosság életkörülményeinek az alakulásában. A kulturált és igényesebb életformának sok olyan feltétele és tényezője van, amelynek kialakításában és biztosításában ezek a szövetkezetek meghatározó szerepet tölthetnek be. Ismert, hogy a régebbi időben a falusi lakosság két helyen találkozhatott: a templomban vagy a kocsmában. A dolog természete miatt ilyen módon sokan nem is kerülhettek egymáshoz közel. Ma már más a helyzet. A falu és a város közeledésének egyik szembetűnő jeleként és a szövetkezeti vendéglátó- ipar fejlődésének eredményeként a falusi kocsmák helyébe bisztrók, cukrászdák, éttermek kerültek, ahol a társadalmi érintkezésnek kulturált formái alakulhatnak ki. Megyei szinten is bővült, növekedett a kereskedelmi hálózat. A bolti kereskedelmi forgalmat közel ezer egység üzemeltetésével bonyolítják le. A továbbiakban arról szólt Szabó elvtárs, hogy az országban ma már 1112 kisipari termelőszövetkezet végez igen hasznos munkát, s tagjainak a létszáma a bedolgozókkal együtt megközelíti a 200 ezer főt. Az idei termelési értékük közel 20 milliárd forint lesz, s ennek igen jelentős része a lakosság részére végzett különböző szolgáltatás. Ezek egyenként kis értékű munkák, de a mindennapi élet elengedhetetlen részei és követelményei. Békés megye mezőgazdasági jellegéből első látásra az következnék, hogy a kisipari szövetkezeteknek, valamint azok szerveinek kevés tennivalója akad. De éppen ez a körülmény indokolja, az ipari tevékenység fejlesztését, a mezőgazdasági termelés és a lakosság szükségleteinek kielégítése, valamint a foglalkoztatottság bővítése érdekében. A szövetkezeti iparnak Békés megyében elfoglalt jelentős helyzetét mutatja, hogy míg az országban az ipari dolgozóknak 8— 10 százalékát teszi ki a szövetkezeti iparban dolgozók száma, addig itt ez az arány 33 százalék. A feladatok helyes meghatározása, az igényekhez igazodó termelő tevékenység azt eredményezte, hogy a kisipari szövetkezetek az 1966.évben termelésüket 115 millió forinttal növeltók az 1965. évihez viszonyítva. Ez csaknem annyi, mint a megelőző egész ötéves időszakban bekövetkezett emelkedés. A kisipari szövetkezetek jelentős feladatokat vállaltak az exportigények kielégítésében. Exporttermelésük volumene és a termelésbe bevont szövetkezetek száma évről évre nő. Az 1961. évben csupán két szövetkezet termelt néhány árucikket exportra. Az értékesítés összege alig haladta meg az 5 millió forintot. Ezzel szemben, tavaly az export- értékesítés mintegy tizenötszörösére emelkedett, a közvetlen exportra termelő szövetkezetek száma pedig 13-ra bővült. Ismertek a szövetkezetekből kikerülő exporttermékek, a fémbútorok, a ruházati cikkek. Négy világrész vásárlói előtt öregbítették a magyar termékek jó hírnevét. Az elismerés hangján kell szólni az 1967. évi célkitűzések keretében a megye foglalkoztatási problémáinak enyhítésére tervezett intézkedésekről, különös tekintettel a női munkaerő foglalkoztatására. A szolgáltatóházak gyarapítása, a tevékenységük bővítése hasznosan egészíti ki a falu felemelkedésére tett egyéb intézkedéseket. Ezek után az imperialisták barbár vietnami háborújára, s a közel-keleti problémákra terelte a népes hallgatók figyelmét Szabó elvtárs. Beszéde befejezéseként a következőket mondotta még: Alkotmányunk napja jó alkalom és lehetőség arra, hogy visz- szapillantsunk a megtett útra, számbavegyük eredményeinket, s ki-ki megszabja a maga számára a közös dolgokból rá eső részt. Alkotmányunk egyaránt magában foglalja az emberi jogokat és kötelességeket. S ezek a jogok, de mondhatom a kötelességek is, csak a mi Alkotmányunkban teljesedhettek ki, válhattak valóra. Az urak alkotmánya helyett a a dolgozó milliók alkotmányát írtuk. Hiába próbálta az úri osztály az alkotmányt az ezer éves tradíció szent jelszavával körülszőni. Attól még egy cseppet sem lett igazságosabb, nem fejezte ki a dolgozó milliók érdekeit. A Himnusz költője türelmetlenül mondta el ítéletét a fennen hirdetett ezeréves alkotmányról. Kölcsey Himnuszát sokáig énekelték ebben az országban — ki ezer holdon, ki mezítelen talpán állva — mire eljött a Petőfi jövendölte idő, amikor a jognak asztalánál mindenki egyaránt foglalhatott helyet. Nagyon is jól tudjuk, hogy a jogok nem kinyilatkoztatásból születnek, hanem birtoklásból. Szabadsága, emberi méltósága, joga azóta van millióknak, azóta részese a társadalmi egyenlőségnek mindenki, aki él és dolgozik — amióta a nép bírja az országot! Örömünnepet ültek a kamutiak Eddig is a kamuti Béke volt a' fehér asztalok mellett helyet fog- békési járás egyik legstabilabb laló szövetkezeti gazdák előtt dr. termelőszövetkezete. Az idén to- ; Soós Sándor, a járási tanács vb vább növelték gazdálkodásuk színvonalát, újabb jelentős összegeket fordítottak a munka eredményessé tételére. Szorgalmas murvájuk eddigi gyümölcseit, köztük az idei 21,12 mázsás búzatermésüket ünnepelték Alkotmányunk 18. évfordulójának előestéjén. A közös vacsorához terített elnöke méltatta augusztus 20, a nép első Alkotmányának jelentőségét, a termelőszövetkezet eredményes gazdálkodását. Ezután a Gyulai Erkel Ferenc Művész- együttes táncosai és szólóénekesei adtak szórakoztató műsort. Képünk az együttes egyik táncszámáról készült. Úttörő képzőművészeti kiállítás Békéscsabán Augusztus 20-án délelőtt 11 órakor nyitotta meg Békéscsabán a múzeumban Várai Mihályné megyei úttörőtitkár a békéscsabai úttörőház képzőművészeti szakkörének munkáiból ösz- szeállított kiállítást. A kiállításon mintegy 40 rajz és festmény, valamint szobor és kerámia szerepel. Az érdekes kiállítást már az első napon sokan megtekintették. Fotó: Demény Magyar—bolgár—vietnami barátsági nap megyénkben Az Alkotmány napjára kedves vendégek érkeztek megyénkbe a Hazafias Népfront meghívására: a Bolgár Kultúra igazgatója, Jo- tov elvtárs, az igazgatóhelyettes Szecsánov, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségétől Lé Van Lóc kultúrattasé és Tran Phep a nagykövetség politikai munkatársa. A vendégeket a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságán meleg barátsággal fogadták. •• Unnepeltek a békéscsabai tsz-gazdák Alkotmányunk ünnepét, az ara-! ről és üdítő italról is. A helyőrség tás, a nyári betakarítás befejezé- j fúvószenekarának térzenéjét sét, az új kenyér ünnepét együtt, szintén nagy tetszéssel fogadták, családias légkörben ülték meg Az ünnepség középpontja a szö- Békéscsaba szövetkezeti gazdái. 1 vetkezetek Ki mit tud? vetélke- A Szabadság Tsz központjában dője volt. Többen szakmai és po- vidám szakmai vetélkedőn szóra- litikai ismereteikből publikum koztak, fogyasztották a friss Ián- előtt tettek tanúbizonyságot. A gost, a lacipecsenyét, s az újbú- : négy versenyző szövetkezeti csa- zából sütött kenyeret. A vendég- ; pat legjobbjának a Szabadság Tsz látó házigazda gondoskodott sör- versenyzői bizonyultak. A bolgárokat Vichnár Pál kísérte el Pusztaottlakára, a vietnamiakat pedig dr. Szakmári Gyula, a Hazafias Népfront megbízottjaként. Pusztaottlakán jól sikerült magyar—bolgár barátsági nap volt az Alkotmány ünnepén. A magyar, szlovák, román és német nemzetiség lakta községben ősi hagyomány szerint foszlós- bélű fehér cipóval fogadták a vendégeket. A falugyűlés után a Bolgár Kultúra igazgatóhelyettese ismertette a bulgár nép életét, munkásságát, ezután filmet vetítettek a napfényes Bulgáriáról. Búcsúzáskor a vendégek és a község vezetői kölcsönösen ajándékokat adtak át egymásnak. Újkígyóson a vietnami vendégeket fogadták őszinte barátsággal a falu lakói. A vietnamiak egy kedves eseménynek lehettek szemtanúi: az Alkotmány napján avatták fel a község főterén a „kenyérszelő nő” szobrát A VDK budapesti nagykövetségének munkatársai kellemes órákat töltöttek a vendéglátó újkígyósiak társaságában.
