Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-22 / 197. szám

196X AUGUSZTUS 22., KEDD Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM Megyei párt- és állami vezeték otaztak a Román Szocialista Köztársaságba A Román Szocialista Köztársa­ság Bánáti Tartomány párt és tanácsának meghívására négyta­gú delegáció utazott megyénkből Temesvárra, az augusztus 23-i felszabadulási ünnepségre. Ez a baráti gesztus kölcsönös, ugyanis minden évben megismétlődik áp­rilis 4-én és augusztus 23-án, a két baráti nép felszabadulási ünne­pén. A négytagú delegáció vezető­je: dr. Kovács Gábor, a megyei pártbizottság vb tagja. A küldött­ség tagjai: Supola Pál, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osz­tályának vezetője, Nagy János, a megyei tanács vb elnökhelyatte- se és Nagy Jenő, a megyei KISZ- bizottság titkára. A küldöttséget hétfőn délelőtt a határállomásig elkísérte dr. Sza­bó Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Gyulavári Pál, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Mihalich György, a megyei KISZ- bizottság első titkára. A delegáció pénteken délután érkezik vissza Békéscsabára. A megyéből kilenc küldőit Tesz részt az Építők Szakszeryezetének XXX. kongresszusán Szeptember 1-én és 2-án tartják az Építők Szakszervezetének XXX. kongresszusát, amelyen Békés megyéből kilenc küldött és egy meghívott vesz részt. A küldöttek között van szocialista brigádvezető, függetlenített szak­szervezeti funcionárius, nő, fiatal és nyugdíjas. Az építők megyei bizottsága a küldöttekkel augusztus 19-én ta­nácskozott, s ekkor megbeszélték azokat a javaslatokat, amelyeket a kongresszus elé terjesztenek. Megoldásra váró feladatnak tart­ják többek között a szakszerve­zeti tisztségviselők fokozottabb érdekvédelmét, üzemorvosok szervezését, a nehéz fizikai mun­kát végző dolgozók nyugdíjkor­határának a csökkentését Ugyan­csak javasolják a nők jubileumi jutalmával kapcsolatban az évek számának csökkentését A küldöttek a szakszervezeti napokon (szeptember 10 és 20 kö­zött) beszámolnak majd kongresz- szusi élményeikről, tapasztala­taikról, tájékoztatást adnak a fon­tosabb kérdésekről, tennivalókról Kétszáz százalékra teljesíti a lucernamag •• értékesítési tervét a szarvasi ORKI A Szarvasi öntözési és Rizster­mesztési Kutató Intézetben — ahol dr. Kovács Gábor igazgató vezetésével új módszert dolgoztak ki a tudományos kutatók a lucer­namag termesztésére — mennyi­ségben és minőségben egyaránt jó eredményt hozott az értékes pillangós takarmány. A fűvel tele­pített lucematáblákon — ame­lyeken a korábbi években telepí­tettek és öntöztek — holdanként 200 kiló feletti az átlag. Az emlí­tett táblákról első kaszáláskor holdanként 20 mázsa szénát tárol­tak. A füveslucerna-földön ugyanis egyenletes a talaj tápanyag-ellá­tottsága. A második kaszálásra alul marad a csomósebir és a réti- csenkesz, így a maghozó lucernát minden oldalról gazdagon éri a napfény. A mag érése tehát egyenletes. A bő termést két me­netes aratással takarítják be: borsóarató gépek vágják a lucer­nát, a magot pedig gumi verőléc­cel felszerelt kombájnok csépelik. A bő termésből az elit lucerna- vetőmag értékesítési tervük 200 százalékát teljesitik a szarvasi ÖRKI-ben, 45 mázsa helyett 100 mázsa kiváló minőségű lucerna­magot adnak a népgazdaságnak. Egyébként szarvasi módszerrel telepítettek lucernát a füzesgyar­mati Vörös Csillag, a békéscsabai Lenin és az újkígyósa Aranykalász Tsz-ben is. A cukorrépaszállítás szervezéséről tanácskozik a megyei szállítási bizottság A Békés megyei Szállítási Bizottság ma, kedden délután 2 órakor tartja e havi ülését Békéscsabán, a megyei tanács irodaházában. Povázsai Gábor jelentése alapján a bizottság tagjai megvitatják a cukorré­paszállítás szervezésének ta­pasztalatait, majd Boltizar László tájékoztatja a részvevő­ket a darabáruforgalom átte­reléséről. Ezután a szeptem­berre igényelt TEFU-gépkocssk elosztásáról döntenek a tanács­kozáson. emelkedett igazi rangjára és a ke­nyéré, amelyet egy béklyóitól megszabadított társadalom tesz le mindenki asztalára. Az új kenyér jelkép is egyben. Évről évre bi­zonysággá válik általa, hogy tár­sadalmunk ereje nő és gyarapszik, biztosítja az életet és a békét. Ahol kenyér van, ott szorgalma­san dolgozik a nép és ahol szor­galmasan dolgoznak, ott csak kö­zösek lehetnek a célok, ott már egybekovácsolódott a nép, a nem­zet. Nem véletlen tehát, hogy az összefogásnak, a közös erőfeszí­tésnek, az egymás dolgaival való törődésnek, a szövetkezésnek ezen a napon szentelünk néhány órát. A szövetkezés, az erők egyesítése nem mai keletű törekvés. Amióta ember él a földön, keresi a társa­kat örömének megosztása, bajai­nak könnyebb viselése céljából. Kezdetben azonban inkább a ba­jok, nehézségek jelentkeztek. Ne­héz volt az élet, kegyetlenek a természet viszonyai. A létfenntar­tás érdekei ösztönösen kialakítot­ták a közös tevékenységet, a vé­dekezést minden idegen erővel szemben. A későbbi fejlődés so­rán már nem a természet volt az ember legnagyobb ellensége, ha­nem embertársainak olyan elkü­lönült csoportja, amely uralma alá vetett másokat, kizsákmányol­ta azokat A mi összefogásunk és szövet­kezésünk nem ilyen talajon ment végbe. Az erők egyesítése abból a megfontolásból fakad, hogy közö­sen még többet, még szebbet le­het alkotni. Általános felismerés­sé vált, hogy az ember megsok­szorozhatja önmagát, ha keresi azokat akiket ugyanaz a cél és törekvés vezet. Ma már jóleső érzéssel, megelé­gedéssel, a jövőbe vetett biztos hittel tekintünk vissza eddig meg­tett utunkra. Eredményeink je­lentősek, a továbbfejlődés lehető­ségei biztatóak. Nem mondhatjuk azonban, hogy készen kaptuk a szövetkezeti mozgalomnak ezeket a gyümölcseit. Hosszú és fárad­ságos volt az út, megtorpanások- IF oly tatás a X oldalon) Nótás kedvű emberek népes csoportjával gördültek a gépko­csik vasárnap reggel a megye minden tójáról az egyre csdnoso- dó, s a mind. vonzóbb gyógyfür­dőjéről nevezetes Gyomára. Az ünnepi nagygyűlés mellett sokfé­le látnivalóról, lakberendezési, ruházati és vasműszaki kiállítás­ról, divatbemutatóról, változatos és szórakoztató kultúrműsorral, labdarúgómérkőzésekről gondos­kodtak a megyei szövetkezeti nap szervezői, rendezői. Az érkezőket a Békéscsabai Honvéd Tiszthe­lyettesképző Iskola és a sarkadi földművesszövetkezet egyesített fúvószenekarának pattogó indulói fogadták. A liget árnyas fái alatt megtar­tott nagygyűlés elnökségében az ünnepi beszédet mondó Szabó István elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, az Or­szágos Termelőszövetkezeti Ta­nács elnöke mellett helyet fogla- tak a párt, a tanács, a Hazafias Népfront, a MÉSZÖV, a KISZÖV és a termelőszövetkezetek megyei, járási és helyi vezetői. A Him­nusz elhangzása után Nagy Fe­renc elvtárs, a Hazafias Népfront megyebizoltságának titkára nyi­totta meg a több ezernyi érdeklő­dő előtt a nagygyűlést, aztán Sza­bó István elvtárs emelkedett szó­lásra. Szabó István elvtárs ünnepi beszéde Tisztelt ünnepi Nagygyűlés! tosságát az a körülmény is, hogy Kedves Elvtársnők és Elvtársak! egybeesik más, fontos évfordu- Komoly tanulságokkal járó ér- lókkal — mondotta bevezetőül, tékes hagyomány a szövetkezeti Ezen a napon tartjuk a dolgozó mozgalom múltjára, jelenére és nép Alkotmányának ünnepét A jövőjére való tekintés. Kiemeli munka és a kenyér ünnepe ez. A ennek a megemlékezésnek a fon- munkáé, amely az Alkotmányban Joga azóta van millióknak, amióta a nép bírja az országot — Szabó István az MSZMP Központi Bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet m Gyomán rendezett megyei szövetkezeti napon

Next

/
Thumbnails
Contents