Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-20 / 196. szám
1#S7. augusztus 20. 15 Vasárnap II sportegyesüleli gazdálkodás helye az MTS új gazdálkodási rendszerében A sportegyesületl gazdálkodás alapvető feladata., hogy a rendelkezéspe áJJió eszközök legcélszerűbb és leghatékonyabb fetthasiznalásával biztosítsa tagjai sport iránti seükségleteinefe kl- efcógltiósiát, A sportegyesület xz. MTS alapvető szervezeti egysége. Gazdálkodása szerves része az MTS egésze gaadálkodá- sá'Tiaik. Ugyainalkkor sajátos helye, szed repe és feladatai révén a sportegyesü- Jet gazdálkodása speciális. A spontegyesülefc feladatai teljesítésével közös társadalmi érdeket is szolgál. E közös társadalmi érdiek mögött azonban a szervezeti elkülönülésnek megfelelő spontegyesüfltetí. érdek, illetve a spoirtegyesületék között sajátos és egészséges érdekellentét húzódik meg. Ezen sajátos egyéni érdekek, illetve -érdek^Lkmitétek az egymás közötti vetélkedésben, a versenyrend-, szer által létrehozott magasabb célok elérésében jutnak kifejezésire. Ez gazdasági téren abban nyilvánul meg, hogy a szervezeti elkülönülés gazdasági elkülönüléssel, gazdasági önállósággal párosul, az érdekellentét pedig a feltételek: magasabb szinten történő megteremtésére, illetve az eszközök I leghatékonyabb felhasználására ősz- j tönöz. A sportegyesületek: igen .eltérő fel- j tételekkel rendelkeznek. E feltételek egyrészt a természeti, földrajzi tényezőik (pb a sportági összetétel alakulását illetően), másrészt demográfiai : tényezők (pl. város, falu, lakosság kor- i megoszlása., oktatási intézmények jelenléte stb.), továbbá gazdasági tényezők (pl: a sportegyesület bázisszervének ágazati jellege, gazdasági erőssége stb.), mint külső hatások jelentős mértékben befolyásolj álk, szinte meghatározzák a sportegyesület belső szervezetét és működésének számos feltételét. Ezek mellett befolyásoló szerepe van a szakkáder-állorríánynak, a tradíciónak is. E tényezők hatására differenciált feltételekkel rendelkező sportegyesü- l^tek alakultak ki. A feltételek változásával a sportegyesületek lassú po- ■Lairtzálódása ment és megy végbe, i Egyesek megerősödnek, mások meggyengülnek. A vetélkedésben megnyilvánuló verseny, amely már eddig is differenciálta a sportegyesületeket, az új gazdasági mechanizmusban tovább erősödik, s gazdálkodásukkal szemben olyan követelményt támaszt, hogy önállóságukkal élve, a versenyben megállják helyüket. Fokozott önállóság A fentiekből következik, hogy minden spartegyesületnek magának kell kialakítania belső gazdálkodását, az egységes gazdálkodási rend keretein ! belül. Az egységes gazdálkodási rend- j nek biztosítania kell a sportegyesületek fokozottabb gazdálkodási önállóságát, s ennek gazdasági megalapozásaként bővíteni kéül, bevételednek körét, s nagyobb gazdálkodási szabadságot kell' biztosítani számukra a költségvetés végrehajtásában. Döntési hatáskörükbe kell utalni mindazokat a kérdéseket, amelyek eldöntéséhez a szükséges ismeretekkel leginkább ők rendelkeznek. Ugyanakkor a tervszerű gazdálkodás és a közös társadalmi érdek megvalósítása szükségessé teszi a szervezetileg j és gazdaságilag egymástól elkülönült | sportegyesületek gazdálkodásának egységes rendszerben történő megszervezését. Ezt a feladatot az MTS területi és országos szervei hivatottak ellátni. Következésképpen a sportegyesületek önállóságának növelésével párhuzamosan növelni kell a gazdasági irányítást. A szervezés és ellenőrzés hatékonyságát felül kell vizsgálni. A közös társadalmi érdek és az egységes gazdálkodási rend megvalósítását a jövőben mindinkább a közvetett szabályozás módszereivel kell elérnie, s a legszükségesebb mértékre kell korlátozni az adminisztratív redszabályokat és eszközöket. A gazdasági irányítás és a sportegyesületi önálló gazdálkodás szerves egységét a demokratikus centralizmus elvének fokozottabb érvényre juttatásával kéül tehát biztosítani. A gyakorlatban ez két fő területen konkretizálódhat egyrészt a tervezésben, másrészt a költségvetés végrehajtásában. Mindkét területen a demokratizmusnak és a centralizmusnak olyan optimális arányát kell kialakítani, amely a helyi kezdeményezés és felelősség kibontakoztatása mellett biztosítja a közös társadalmi érdeket leginkább kifejező központi akarat érvényesülését. Központi terv — helyi lehetőség Az új gazdálkodási rend szükségszerűen megköveteli a szükségletek és lehetőségek lehető legreálisabb felmérését és összehangolását, továbbá a rendelkezésre álló eszközök •leghatékonyabb felhasználását. Fel kell számolni az egy-egy évre vonatkozó gazdálkodási szemlélet, valamint a kérdések helyes eldöntéséhez biztosítani kell szintenként a megfelelő hatáskört. A tervezési és gazdálkodási rendszerben a közös társadalmi érdeket kifejező központi akaratnak meghatározó szerepet kell biztosítani. Ez a gyakorlatban az MTS vezető szervei által hozott határozatok kötelező jellegében, a központi szakmai és pénzügyi, perspektivikus és éves tér- vek részben meghatározó, részben orientáló direktíváiban és mutatóiban, továbbá a társadalmi tulajdon védelmében és egyes pénzügyi és gazdasági kérdésekben kiadott központi szabályozások útján realizálható. A sportegyesület költségvetésére kihatással járó központi intézkedésekben a kötelező jelleget azonban csak akkor és olyan esetekben szabad érvényesíteni, amikor már az intézkedés anyagi-pénzügyi konzekvenciái is tisztázódtak. A demokratizmus növelését mindenekelőtt abban látjuk, hogy a döntési és felelősségi hatáskörök de- centralizálódnak: a sportegyesületek a központi perspektivikus és éves tervekhez kapcsolódóan mind a tervezésben, mind a gazdálkodásban lényegesen több alternatíva között választhatnak: csökken a kötelező tervmutatók száma, bővül a gazdálkodási és az átcsoportositási jogkör stb. Döntéseiket azonban részben behatárolja, részben befolyásolja a központi terv és a helyi lehetőség, feltétel, valamint a központi támogatás volumene és meghatározott céljellege. Végh Ferenc Négy megye atlétatehetségei táboroznak Hétfő óta aiz eddiginél is nagyobb a sürgés-forgás a Békéscsabai VTSK- pályán. A Magyar Atlétikai Szövetség megbízásából 30 ifjú atléta végzi itt — naponta kétszer — edzéseit, tíz napig, folyamatosan. Négy megye — Csongrád, Bács, Szolnok és Békés — küldte el Csabára legtehetségesebb 194*9—5*0—51-es születésű versenyzőit. A rövidtávfutókkal Zsedényi István szegedi, a dobókkal Nacsa Imre makói, a középtávfutókkal Pangert1 László, az ugrókkal Medovarszki Já-1 nos békéscsabai edző foglalkozik:. A' munka központi tematika szerint folyik, emellett azonban jut idő szórakozásra is. A programból nem hiányBékéscsabán zük a fürdés, a mozáeléadásoJc meg- teWniése sem. A ma dél/utani gyulai versenyen Is elindulnak a táborozók. Az edzők nemcsak fizikailag és technikailag igyekeznek fejleszteni a versenyzőket, hanem megfelelő elméleti -tudással Is felvértezik őket. Nagy kár, hogy a pályán a dobóhelyek nem megfelelőek, ugrásoknál a leérkezőhelyek korszerűtlenek, pedig Békéscsaba az utánpótlás nevelésének egyik bázisa lehetne! Reméljük, hogy vendégeink az őszi ifjúsági és serdülő országos bajnokságon a legjobbak között lesznek, s néhány év múlva a válogatott csapatban üdvözölhetjük őket, SPORT»SPORT * SPORT Megértéssel összefogással előreléphet Szarvas sportélete Nemrégiben megkerestük Molnár Lászlót, a szarvasi városi sportbizottság elnökét és megkértük, ismertesse a sportbizottság szerepét, helyé* Szarvas sportéletében, beszéljen munkájukról, terveikről. — A sportbizottság öttagú — kezdte a beszélgetésit Molnár László. — Kosz ti Pál, a KIS Z városi titkára , Jan úrik György, az isíkola sportbizottság 'elnöke, Molnár Zoltán tenászszakember, Bankó János, a gazdasági ügyeik szakembere közvetlen munkatársaim. Hatnyolc hónapja alakultunk, van feladatunk bőven, hiszen Szarva® sportélete nem régi, ütőképes,, szervezetten dolgozó kollektívákon nyugszik, hanem két-háirom vagy mégegyszer eny- nyi lelke®, de külön utakon járó sportvezető vállán nyugszik, akik nagyon sokat és lelkesen dolgoznak, érnek is el eredményeket a maguk módján, de tevékenységük nem eléggé összehangolt. Eddig a felmérés útját jártuk. Tájékozódtunk és kerestük a .»hogyan tovább” problémáira a választ. Bár sokan türelmetlenkednek, azt mondhatom, kérdéseinkre megkaptuk a választ, s ez fogja az elkövetkező időszak munkáinak irányvonalát megszabni. Sok-sok elgondolásunk van, érzünk is magunkban erőt a tervék megvalósításához, de több türelmet, megértést és segítséget kérünk. — Mik a legfontosabb feladatok? — Négy alapvetően fontos feladatunk van, amit még ebben az évben meg kell valósítanunk, ha előbbre akarunk lépni. Ezék közül az első saját munkánk konkretizálása. A munkatér vbe vett patron áló-tevékenységünket a sportköröknél élővé keli tennünk. Most már vannak helyiségeink, újra életre lehet hívni a szakszövetségeket. MásodsorMolnár László, a szarvasi sport- bizottság elnöke. ban a párt és> a tanács hathatós támogatásával alapvető szemléletbeli változást kell sürgősen elérnünk. Meg kell szüntetni a szűk látókörű és csak a sportkör" érdekelt szem előtt tartó gondolkodásmódot. Ügy kell új útra lépni a sportmunkában, hogy a tömegsportban fejlődjünk, de az elért szánvonalat tartani tudjuk. Sajnos, a 5>par- ! tacus NB n-es férfi kézilabda-csapata J kiesésre áll az NB n-ben. Az FMGTNapirenden: Legyen-e sportiskola Békéscsabán? A kérdés ilyen felvetése bizonyára sokak számára furcsa, hiszen Békéscsabán van sportiskola, öt szakosztállyal működik, most szerveződik a hatodik szakosztály, az úszó. Viszont ha van, akkor miért a kérdés, hogy legyen-e? A válasz egyszerű: a vonatkozó rendelkezések értelmében csak akkor lesz továbbra is Békés megye székvárosában sportiskola, és általa csak addig lesz megfelelő színvonalú a 10—16 éves korú gyermekek sportfelkészítése, ha az iskola létszáma sürgősen eléri a 600 főt. Jelenleg öt szakosztályban mintegy 400—450 gyermek sportol, szakképzett oktatók szervezett irányításával. Tehát még mindig hiányzik 200 gyermek ahhoz, hogy a felsőbb szervek engedélyezzék az iskola további működését, biztosítsák számára a megfelelő anyagi támogatást. Legjobb tudomásunk szerint az országban 36 sportiskola működik, ezekből le kell számítani az önálló egyesületi sportiskolákat, ezek léte az egyesülettől függ. Az állami támogatással működők közül az ózdit és a szekszárdit már megszüntették, mert a kívánt létszán? alatt további fenntartásuk nem kifizetődő, erősen ráfizetéses. Ahogy mondani szokás, most a békéscsabaiak a zsebükben hordják a marsallbotot, azaz teljesen rajtuk múlik — a város vezetőin, a sportiskolán, az általános iskolák igazgatóin és döntően testnevelésszakos tanárain —, hogy az 1967 áprilisáig még mint megyei, azóta pedig városi sportiskola életképes maradjon, tovább tevékenykedhessen a tömegsport nemes céljainak megvalósításában. Az öt működő szakosztály — vívó, atléta, labdarúgó, kézilab- dás és tornász — jelenleg a 10—14 éves korúakkal foglalkozik, nyáron hetenként hat, iskolai időszakban hetenként 2 edzésen. Céljuk, hogy az adott sportágban biztosítsák az utánpótlást a város minőségi szakosztályai számára. Az iskola eddigi működése gyümölcsöző volt. A jelenleg NB H-es békéscsabai női kézilabdacsapat 80 százaléka a sportiskola neveltje, itt ismerkedett a kézilabdázás rejtelmeivel Palásti László, aki rhár a Budapesti Spartacus NB I-es csapatának tagja, és még hat olyan fiú, aki az NB H-es kézilabdázók között játszik. Az iskola öt ifjú tornászát hívták meg júliusban Tatára, az utánpótlás válogatott keret edzőtáborába, ami szintén jelentős siker. Minden azt indokolja tehát, hogy Békéscsaba nem engedheti meg magának a sportiskola elveszítését, mert nem vitás, hogy a kitűzött létszám el nem érése visszavonhatatlanul ezt jelenti. Adódik ebből a közösségi feladat: mindent megtenni azért, hogy az iskola szakosztályaiba minél több csabai lány és fiú jelentkezzen, és bontakoztassa ki tehetségét saját és valamennyiünk hasznára, örömére. Sajnos, számos olyan esetről hallottunk, hogy a város általános iskoláinak testnevelő tanárai — csekély ki vételtől eltekintve — nem szívesen segítik a sportiskola toborzó munkáját vagy jobb esetben közömbösek iránta, sőt többen egyszerűen lebeszélik tanítványaikat arról, hogy oda jelentkezzenek. Ennek különböző okai lehetnek ezek az okok azonban a magyar sport egyetemes érdekeitől alaposan távol esnek. Ügy gondoljuk, a városi tanács is többet tehetne, áldozhatna ezért a nagyon kevés városnak biztosított intézményért, elsősorban azzal, hogy a törődést és a munkakapcsolatot még szorosabbra vonják mindkét részről. Megérné, és meg is éri a fáradozást! Békéscsabán sokan szeretik a jó sportot, és aki szereti, azt tudja: a jövő tehetségei, élsportolói a most 10—16 éves általános iskolások között vannak, akik a sportiskola nélkül talán pótolhatatlan veszteséget szenvednének. Ezek után máris adott a válasz a címben feltett kérdésre: igen, legyen sportiskola Békéscsabán továbbra is. Csak éppen áldozni és tenni kell érte. Sass Ervin fiúkat többszöri ki nem állás miatt törölték a megyei I. osztályból. Pedig a j átékosanyagot nézve, Szarvasnak igenis lehetne NB I. B-s férfi kézilabda-csapata. Más területen is addig keli erre figyelmeztetni, s a vészharangot meghúzni, amíg nem késő. Tovább nem lehet hagyni azt, hogy a sportolás céljait szolgáló objektumok „területen kívüliséget élvezzenek...” Seniki sem tartja létesítményeinket komolyan karban, mindenki csak használni szereti, amolyan ,csáki szalmája” módon. Vagy a tanácsnak vagy valamely sportkörnek kellene kezelésbe venni a létesítményeket, s akkor biztosítani is lehetne a fenntartási költségeket. A szép környezetben levő ligeti sporttelepen a lelátó előtti részt gyakran elönti az emésztőgödór tartalma. Nincs járda, a szurkolóik, a versenyzők, sáros időben szinte elmerülnek, ha a sporttelepre mennek. Veszélyben van az Árpád-udvaron lev ő kézi labdapálya, amelyet sok-sok társadalmi munkával, jelentős állami támogatással építettünk meg! Itt nincs öltöző. Maholnap emiatt betiltják a pályát. Nagyon fontos kérdés a Spartacus sportiskolájának ügye. Feltétlenül szükségünk van városi sportiskolára, mert a szövetkezetiek társadalmi sportiskolája szétfeszítette kereteit. Szükség van pályára, teremre, ahol utánpótlásunkat nevelhetik edzőink. Az eddigi eredmények figyelembe méltóak. Az iskolák vezetői korszerű szemléletű emberek, akik a sportot és a tanulást jól összeegyeztethetőnek tartják. Azt vallják, hogy a sport elősegíti. a tanulást. A sportiskolában bővíteni kellene a lehetőségeket, ugyanis az új sportágak iránt egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható a gyerekek körében. — Kitől — mit vár a sportbizottság? — Eredményt csak akkor tudunk elérni, ha a sportbizottság tagjai külön- külön és együtt jobban aktivizálják magukat, beleértve — magamat is. Biztosra vesszük, hogy a párt és a tanács vezetőinek segítségével meg tudjuk szervezni a város üzemi vezetőinek megértését és támogatását. Eredményt tudunk elérni akkor, ha a klubok vezetői felül tudnak emelkedni a sportköri érdekeken, a város sportérdekeivel szemben több megértést tanúsítanak és közelednek egymáshoz. Azt szeretnénk, ha a sportolók a ténylegesen meglevő nehézségek hangoztatása helyett maguk is többet segítenének a problémák megoldásában. A versenyek, mérkőzések előtt sportszerű életmóddal biztosítanák az eredmények alapját. A pályán teljes erő- bedobással, lelkesen, sportszerűen küz- denének városuk, egyesületük színeiért. Nagyon szeretnénk azt is, ha a szurkolók nemcsak bírálnák a versenyzőket, játékos-okát, a nehézségekkel küzdő sportvezetőket, hanem biztatnák is fiainkat, lányainkat. Tudvalevő: bírálni nagyon könnyű, valamit tenni azonban annál nehezebb. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy vannak a mi csapatainknál jobb együttesek is-, s meg kell tanulni sportszerűen veszíteni — az ellen-fél sértegetése helyett! Meggyőződésünk, hogy összefogással, megértéssel és szoros együttműködéssel ténylegesen előbbre lehet lépni. Ezt tudjuk, hangoztatjuk is. Szanvas város hagyományainak megfelelő, szilárd alapokon nyugvó, adottságainak megfelelő sportélete akkor lesz, ha mindazt, amiről beszéltünk, meg is valósítjuk — fejezte be Molnár László. • Ügy érezzük, a városi sportbizottság elnökével folytatott beszélgetésünk a mindennapi sportmuntoa gondjait hozta felszínre. A problémák ismerősek és máshol is megtalálhatók. Megyénk sok községében, városában dolgozó, a sporttal foglalkozó és a sportot szerető dolgozók számára ismerősien csengenek e szavak. E kérdések megoldása különösen most, a sportköri vezető- ségválasiztó közgyűlések megkezdése előtt jelentősek. Kívánjuk, hogy Szarvason a felvetett kérdések oldódjanak meg, a fiatal város sportéletének javaira.
