Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-20 / 196. szám
IM7. augusztus 20. 4 Vasárnap A t^osel .ywrw ..henyett'' kérdései Aliik cs akik nem váltak be ... Az AKÖV pártszervezetének irányító munkájáról A Szarvasi úti autóbuszmeg- | sikerült-e elérni az eredeti célegy lóban megfogta valaki a kar- .át: — Titkár elvtárs, volna ; i'oblémám... Máskor egyik vidéki telep vezetői kérték a közbenjárást; de a takarító néni is betoppant, amikor úgy érezte: máshonnan nem várhat különb segítséget. Az elsorolt vélemények, elpanaszolt sérelmek, előadott javaslatok, kifejtett aggályok — különbözőek. Csak a kezdőmondat azonos: — Titkár elvtárs... A 8. számú AKÖV pártalap- szervezetének titkára, Lukoviczki Pál, megszokta, hogy amikor a közúti ellenőrzés munkájában hivatalos ügyeket intéz, akkor se gazdasági beosztását nézik, hanem a párttitkárt látják benne. Ö ezt nem a maga javára írja, hiszen hasonló kérdésekkel gyakorta fordulnak a vállalat dolgozói a többi vezetőségi taghoz, akik között van forgalmi dolgozó, garázsmester és műszaki szakember. — A legfontosabb: az emberek bizalma. Miként vívta ki ezt a bizalmat a közlekedési vállalat pártalap- szervezete? Ha csupán a dolgozók kisebb-nagyobb egyéni problémáira figyeltek volna fel vagy operatív módszerekkel igyekeztek volna beavatkozni a gazdasági vagy a műszaki vezetés dolgába, mikor nyilvánvaló hibát észleltek — aligha alakult volna ki ilyen kedvező légkör. A 8. számú AKÖV pártalap- szervezetének hitelét, jó értelemben vett presztízsét elsősorban az itteni kommunisták munkastílusa, a pártmunka módszeres terv- szerűsége : szilárdította meg. A termelést irányító és ellenőrző tevékenység a egyik leggyakoribb módszere a gazdasági vezetők beszámoltatása időszakonként. Milyen témák szerepeltek a szóban forgó beszámolókon ebben az évben? A műszaki szakosztály vezetője a költségek alakulását elemezte a pártvezetőség előtt, a tavaszi hónapokban értékelték a téli üzem jó és kedvezőtlen tapasztalatait. A forgalmi szakosztály- - vezető — májusban — tájékoztatót tartott a nyári csúcsforgalomra való felkészülésről. Szerepelt a személyszállítás kulturáltabbá formálásának kérdése és a különjárati igények megoldása is. Ezeken az értekezleteken pezsgő légkör alakult ki. Egymást érik a javaslatok, gyakoriak a bírálatok, elemző módon1 igyekeznek értékelni a helyzetet. Azt vizsgálják, í zetőiből, régi jó szakemberekből kitűzéseket, feltárják a lemaradások, a hiányosságok okait, javaslatokat dolgoznak ki, hogy a jövőben eredményesebben menjen ez vagy az a munka. Megtárgyalták nemrégiben a pártvezetőség munkastílusát is. Többek között azt a határozatot hozták, hogy a szóbeli ismertetés helyett ezentúl írásban kérik az illetékesek beszámolóit, amit a vezetőségi ülés előtt módjuk van alaposan áttanulmányozni. — Időt takarítunk meg és kizárjuk,- hogy ügyes szófűzéssel bárki is elterelje a figyelmet a lényeges kérdésekről. A közeljövő terveiből: a munkaügyi vezető beszámolója a létszámgazdálkodásról, a bérhelyzetről, a munkaerővándorlás okairól. A vállalat igazgatója novemberben számol be az év vége előtti helyzetről. — Lesz még másfél hónap hátra, hogy az esetleges hiányosságokon javítsunk. A legfontosabb téma. ami a párttagokat, a vezetőket, de a vállalat minden dolgozóját egyaránt érdekli: az új mechanizmusra való felkészülés. Az elvek ismertek, a célokkal általában mindenki egyet ért. A gyakorlati megvalósítás azonban már „nehezebb dió”. Egyszerűsítik a vállalat szervezeti felépítését, úgynevezett háromcsatornás gazdasági vezetést valósítanak meg. A forgalmi, a műszaki és a gazdasági irányítás hármas alapelvére épül majd az egész ügyvitel. Sok felesleges osztályt, csoportot megszüntetnek Ez természetesen munkaköri változásokkal jár. őszintén megmondhatjuk, vannak akik most kapkodnának, iratkoznának iskolákra, szakmai továbbképzésre — eddig nem jutott eszükbe. — Viszont, vannak akik a tudásukkal helyet követéinek. Így fogalmazza a párttitkár. Hozzáteszi: „Nem lehet, hogy egyesek diplomával adatokat gyűjtsenek, mások meg olyan munkahelyen kínlódjanak, végezzenek kevésbé értékes tevékenységet, amelyik képességeiket, képzettségeiket meghaladja”. Mindez „kényes” kérdés, emberek jövőjéről, hivatásáról, mindennapi munkájáról van szó. Megfelelő körültekintéssel, s az emberek iránti gondoskodással igyekeznek ezeket a kérdéseket megoldani. A cél, hogy se önérzetében ne bántsanak meg senkit, se anyagiakban — lehetőleg — ne károsodjék. A régi békéscsabai főnökséget az egyszerűsítés folyamán megszüntették. A főnökség volt vetanácsadó testületet szerveztek az igazgatóság mellé, amely egy-egy műszaki, gazdasági kérdésben hivatott kidolgozni a követendő legjobb módszereket. Attól kezdve, hogy miként gazdaságosabb a gumiköpenyek javítása, futózása vagy cseréje, egészen addig: hogyan lehet megoldani legrentábilisabban, a legkisebb ráfordítással bonyolult fuvarozási feladatokat. A szakemberek a megoldás több variációját kidolgozzák, az igazgatónak csak döntenie kell. ELSŐ FELADAT: FELKÉSZÜLNI A TANÉVRE! Iskolaköpeny 80,— Ft-tól Puplin blúzok 35,— Ft-tól Fiú iskolaköpeny, 5-ös ngs. 66,— Ft-tól Kis- és nagykamasz öltöny, 6-os ngs. 235,— Ft-tól Fiú átmeneti és télikabát, 5-ös ngs. 280,— Ft-tól Aktatáskák 60,— Ft-tól Fiú ingek 27,— Ft-tól Gyermek magasszárú cipő, 31—34 138,— Ft 245,95,Ft-ig Ft-ig 270,— Ft-ig 104,— Ft-ig Gyermek félcipő, 31—34 128,— Ft 1490 Volt rá eset, az illetékesek korainak tartották, hogy a pártszervezet a nyári hónapokban kérte számon a télre való felkészülést. A sors iróniája folytán aztán a fagyos napok beálltával kellett szaladgálni, hogy kielégítően megoldják az egyik szerelőcsarnok fűtésének gondját. Volt rá példa, hogy olyan egyszerű kérdésekben bizonyult hasznosnak a pártszervezet ellenőrzése, mint a téli üzemhez nélkülözhetetlen, alacsony dermedésű, csekély víztartalmú üzemanyag biztosítása. (Egyszerű kérdés, csak éppen egy fagyos hét vagy hónap teljes autóbuszközlekedésének csődbe kerülése forgott kockán!) Máskor aróa a nehezebb kérdésre voltak kiváncsiak a kommunisták, hogy egy-egy gazdasági vezető, hogyan törődik az emberekkel, a dolgozókkal, milyen súlyt fektet a napi teendők mellett a politikai nevelésre? Nemrégiben — a városi pártbizottság megbízásából — brigád vizsgálta felül a 8. számú AKÖV pártszervezetének gazdasági, irányító, ellenőrző tevékenységét. Mi most csupán egy-egy jellemző vonást igyekeztünk bemutatni a vizsgálati tapasztalatok és az újságíró személyes benyomásainak alapján. Kiemelkedően jól dolgoznak az itteni kommunisták, vagy csupán átlagos pártmunkájuk értéke? Nem volna helves valamiféle sorrendet összeállítani, minősítéseket tenni. Ilyen módszerrel, igy dolgoznak a megyeszékhely egyik legfontosabb vállalatának kommunistái. Vajda János Sokan vannak a csorvási Kossuth Tsz-ben? Jogszabálysértő módon tettek kapunk kívülre kilenc szövetkezeti gazdát a csorvási Kossuth Tsz-ben. Nem kérték a küldöttgyűléstől tagsági viszonyuk megszüntetését, mégis Kárpáti János, Jantyik György, Maczák Sándor, Viczián József, Eke Magdolna, Gress Margit, Korcsok Imre, Pagonyi Teréz és Krajcsovics János megkapta a felmondó levelet. A küldöttgyűlés azután hozta meg határozatát, miután a tsz-elnök elmondotta, hogy ezek az emberek nem tettek eleget a vezetőség felszólításának, nem vették fel a munkát. A járási tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya megvizsgálta az 1967. július 1- én, a csorvási Kossuth Tsz-ben megtartott küldöttgyűlés határozatát. Ezt minden tekintetben jogszabálysértőnek tartotta, mert termelőszövetkezeti tagot a tsz- ből csak akkor lehet kizárni, ha arra nyomós Indok van: fegyelmi eljárás határozatával vagy pedig saját kérésére menthetik fel — elfogadható indokok alapján — a szövetkezeti tagság jogainak és kötelességeinek gyakorlásától. Mivel a küldöttevű- lás hozzájárult a kilenc szövetkezeti gazda tsz-ből való távozásához oly módon, hogy egyikük sem fejtette ki ebbeni szándékát, a küldöttgyűlés jogszabály- sértő határozatot hozott. A kilépések megszavazása helyett inkább amellett kellett volna állást foglalniuk a küldötteknek, hogy a tsz fegyelmi bizottsága személyesen, egyenként vizsgálja meg azt a körülményt, ami miatt a kilenc ember távol maradt a közöstől. Ennek megfelelően jobb belátásra kellett volna bírniuk a mulasztókat. Amennyiben a fegyelmi vétség fennáll, büntetés kiszabását is javasolhatták volna a küldöttgyűlésnek. Nincsenek olyan sokan a csorvási Kossuth Tsz-ben, hogy kilenc ember munkáját mellőzni, tudják. A járási tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén — augusztus 18-án azért Is tűzte napirendjére a csorvási Kossuth Tsz-ben 1967. július 1- én, a küldöttgyűlésen hozott jog- szabó Ívsértő határozatot, hogy a testület bölcsességével serkentse a szövetkezet vezetőit az emberi problémák higgadtabb, átgondoltabb — emberi és jogszabály szerinti — rendezésére. —sík. Pontonhíd a Körösön A javítás miatt lezárt Endrőd alatti Körös-hfd elterelt forgalmát ideiglenes pontonhídon bonyolítják le. Az arra haladó hajóknak naponta több alkalommal kell szétnyitni a hidat. Szabad‘az út a „Bökény” motoros előtt. Fotó: Esztergáig Gerencsér Miklós: Illés, a sokoldalú Kisregény A mentősoiőr i. Szégyelljem magam? Mindegy, hát megmondom: protekcióval lettem mentősofőr. Mert az igazat akkor jsem takarhatom el, ha rossz megvilágításba helyezi egyébként tűrhető jellememet. Apám barátja volt egy nagy embernek. Amikor haldoklóit szegény öregem, sokat aggódott értem, mivel hogy élhetetlennek tartott, Könyörgött a barátjának, hogy ne bízzon engem a kóbor kutyák irgalmára, hanem igazítson útba a jó emberek társasága felé. Szegény öregem meghalt, a barátja pedig kezébe vette a sorsomat. Rettegtem tőle. Ahányszor találkoztunk, mindig fennhangon szidott tekergő életmódomért Aztán rámparancsolt, hogy márpedig jelentkezzem szolgálatra a mentő- állomás főorvosánál, mert ha nem tudnám, már több napja mentősofőr vagyok. Hát így lelt belőlem úriember. • * * Komoly tanfolyamokat kellett elvégeznem, hogy végszükség esetén kirántsam a halál karjaiból a szenvedőket. Műveltségem szemlátomást gyarapodott. Szabadnapjaimon nagy szavakkal dobálóztam az Arany Körtében Agóna, krízis, toxin, aszepszis, központi idegrendszer, meg ilyenekkel. Főbérlőm, a volt csendőr gonosz felesége doktor úrnak szólított szerelmes óráiban. Tetszett neki a tányérsapkám. Legjobban mégis annak örültem, hogy Tarzan mellett én lettem a gyerekek példaképe. Ha összebalhéztak. ezzel fenyegették egymást: úgy megverlek, hogy bevisz az Illés. Ekkora tekintélyért minden körülmények között helyt kellett állni. Tudom, nem éppen becsületes dolog, de direkt vártam az alkalmat, amikor kipróbálhatom orvostudományomat egy' szerencsétlenen. Az alkalom nem késett sokáig. Egyszer ugyanis — este ti felé — riadóztattak, hogv rány az Ikrényi úti bakterház, súlyos baleset történt a sorompónál. Szárnyakat kaptam. Eddig csak unalmas fekvőbetegeket, meg szülöanyákat szállítottam kórházba. De most! Hét kilométer az ikrényi sorompóig. Egyetlen merész lendület után már az áldozat roncsainál tapostam a féket. Szörnyű látvány volt. Összegyűrődött a sorompó szakálla, a karambolozó motorból mintha csomót kötöttek volna. A tragédia kárvallottja úgy hevert a makadámút porában, mint valami vérbefagyott rongykupac. Mindjárt láttam, hogy eszméletlen, sőt azt sem tartottam kizártnak, hogy máris kiszenvedett a szegény gyorshajtó!... A jelek, bizony, éppen erre vallottak. Egyik lába — ha jól emlékszem, a bal — kétrét volt, hajtű módjára hajolva. Nyílt törés, semmi kétség. Szédültem a rémülettől, de az ember ilyenkor nem lehet érzelgős. Cselekedni kezdtem, hogyha még él az illető, mentőalkalmazott létemre meg is kell, hogy mentsem, A törést, magát nem láttam, hiszen nadrág volt a boldogtalanon. Megfogtam a sérült lábát, s úgy recsegett, hogy majdnem elájultam. Ám a szak- szerűség ott lebegett a szemem előtt. Sürgős esetben nincs idő a finomkodásra, így hát nadrágostul pólyáztam sínre a törött lábat. A beteg persze nem nyerte vissza az eszméletét a beavatkozásomtól. De fő, hogy élt! Még akkor is a szörnyű álom nb.ia volt. amikor hordágyon bevittük a műtőbe. Éjszaka lévén, végignézhettem volna a sebész munkáját, ha éppen aka-
