Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-18 / 194. szám

1967. augusztus 18. 6 Péntrk A boxo!ó A sportkedvelők figyelmébe ajánljuk, ezt a mindvégig izgal­mas lengyel filmet. Magányos, árva fiú: Tolek. A filmben ed­zőjével nem egy konfliktusa támad, míg végül az önző fiatalból nemcsak győzni tudó sportoló, hanem értékes ember is lesz. Bemutatja a gyulai Erkel filmszínház augusztus 18-án. Házassáig, család — Magyarországon Kétmillió 827 ezer család el Ma­gyarországon... Feltesszük a sab­lonosnak ható kérdést — világ­szerte erről vitáznak —: válság­ban van-e a család intézménye vagy sem? A demográfus határozott vála­sza: nálunk nincs válságban. A házasságkötések hosszú idő óta minden évben felülmúlták a megszűnt házasságok számát. (A megszűnt házasságok alatt nem­csak a válást, hr m a halál által megszűnt házasságokat is értjük.) Tíz év óta éves átlagban 81—90 ezer házasságot kötnek — ezzel szemben 40—50 ezer haláleset, 15—20 ezer válás jelzi a házas­ságok megszűnését. Igaz, koráb­ban a házasságkötések száma méginkább felülmúlta a megszűnt házasságokét. Ez azonban nem bizonyítja a házasság formájának „válságát”. Háború után ugyanis mindig emelkedik a házasságköté­sek száma. Negyvenhatban 98 700 házasságot kötöttek, utána egészen az ötvenes évek elejéig több, mint 100 ezer volt a számuk. Azóta kevesebb. Miért? „Már kiházasod­tak az emberek”: a háború után megházasodtak az idősebbek — s a fiatalabbak is. 35—39 éves nők korosztályában kereshetünk. Ebben a korcsoport­ban 23 300 hajadon és 17 ezer el­vált, illetve 7800 özvegy él. Itt már eltolódnak az arányok. Az 155—59 éves férfiak még inkább kereshetik párjukat: 50—54 éves nők közül hajadon 24 100, 54 000 özvegy és 15 800 elvált. Hozzájuk i való nőtlen férfi 13 800, 9000 öz- j vegy és 6600 elvált van. Ezzel magyarázta a demográfus az „éles vetélkedést” korunk jel­legzetes tünetét, azt tudniillik, hogy fiatalabb nők sokkal idősebb férfiakkal kötnek házasságot. A statisztika elég nagy számokkal igazolja, hogy például a 30 éves nők gyakran 60—70 éves férfiak­hoz is férjhez mennek. A házasság, a család „népszerű­ségével” kezdtük — vagy is azzal, hogy ez az intézmény nálunk nincs válságban. A statisztikus is ezt Igazolja: hiszen akik egyszer nálunk elváltak, illetve megözve­gyültek, legtöbbször ismét meg­házasodnak. Nézzük például a 30 —34 éves férfiak újraházasodásá- nak adatait! Ezer elvált és ezer özvegy férfi közül 313 özvegy és 363 elvált nősül meg évente. Vagy | is, ha pusztán mechanikusan néz­zük a számokat, három éven be­lül mind az ezer magányos férfi ismét házasságot köt. Mégpedig úgy, hogy egyharmaduk ugyanab­ban az esztendőben megnősül! Nőknél már nehezebb a helyzet: ezer özvegyen maradt vagy elvált nő közül ugyanebből a korosztály­ból egy évben 69 özvegy és 163 el­vált köt ismét házasságot. A válásokról a Népességtudomá­nyi Kutató Csoport külön tanul­mányt készített. Eszerint: a válá­sok száma nem növekszik évről évre, viszont nem is csökken, ha­nem: ingadozik, Magyarországon évente 15—20 ezren válnak el. Kőbányai György Megjelent a Zuglói nyilasok pere című könyv MÜ SOR AUGUSZTUS 18-AN, PÉNTEKEN KALAUZ Rádió 8.22 Kincskereső kisködmön. Befe­jező rész. 9.07 Rádióoperettekből. 10.10 Óvodások műsora. 10.30 Édes anyanyelvűnk (ism.) 10.35 Népek ze­néjéből. 10.59 Lottóeredmények. 11.00 Gömböc úr. Moliere komédiája. 11.30 Liszt-zongoraművek. 12.15 Tánczenei koktél. 13.03 Beszéljük meg! Orbán Attila írása. 13.08 Bánk bán. Részle­tek az operából. 14.05 Könnyűzene 14.37 Magyarországon először. 15.15 Üzenetek. 15.55 Válaszolunk hallgató­inknak. 16.10 Irmgard Seefried Mo- zart-dalokat énekel. 16.24 Balatoni népdalcsokor. 16.37 Móricz Zsigmond élete és művészete — VI. rész. 17.15 Ferencsik János vezényel. 17.45 ör­mények Magyarországon. Asperján György és Rapcsányi László riportja. 18.00 Üj Zenei Üjság. 18.30 Hozzon egy dalt Budapestre. 18.36 Népdala­ink nyomában. 19.35 Közvetítés a Szegedi Szabadtéri Játékokról. Jo­hann Strauss: Cigánybáró. 22.30 Fe­rencsik János vezényel. 23.36 KŐny- nyűzene. Petőfi rádió: 12.30 Kórusok, hangszer­szólók. 13.00 Hazám. Gábor Andor, Jó­zsef Attila és Radnóti Miklós verseiből. 13.13 Népi zene. 14.08 Richard Tauber Mozi Békési Bástya: Fantomas visszatér. Békéscsabai Brigád: A tolvaj. Bé­késcsabai Szabadság: Don Quijote fiai. Békéscsabai Terv: Bumeráng. Gyulai Erkel: A bokszoló. Gyulai Petőfi: Csendőrök New Yorkban. Mezőkovácsházi Vörös Október: A dzsungel macskája. Orosházi Béke: Érzelem. Orosházi Partizán: A hete­dik kontinens. Sarkadi Petőfi: Senki sem akart meghalni. Szarvasi Tán­csics: A nyomorultak I., II. Szeghal­mi Ady: A nevük azonos. énekel. 14.27 Van 10 perce számunk­ra? Balia Anna riportja. 14.37 Délutá­ni frissítő. 15.15 Gellért Oszkár em­lékezése. 15.30 Szimfonikus táncok. 15.50 Táncdalok. 16.05 Népi zene. 16.20 Eszperantisták ötperce. 16.25 Beetho­ven: Fidelio — a II. felvonás finálé­ja. 16.40 Régi táncok. 16.50 Szántó Jenő műsora. 17.00 ötórai tea'. 18.05 Budapesti Hírmondó. 19.00 Hangver­seny a stúdióban. 19.35 Dzsessz. 20.35 Hangverseny közvetítése Moszkvából. 22.23 Láttuk — hallottuk. 22.43 Nép­dalok. URH 18.05 Tánczenei koktél. 18.51 Feren­csik János vezényel. 19.20 Zenekari muzsika. 19.51 Gluck: Iphigenia Tau- risban. 4 felvonásos opera. 22.25 Schubert: B-dúr trió. Magyar tv 9.30 Minna von Barnhelm. Lessing vígjátékának magyarul beszélő tv- filmváltozata. (Ism.) 11.15 Telesport. (Ism.) Román tv 17.00 Utak és pihenők: Turisztikai adás. 17.20 Jelentés a közúti forga­lomról. 17.30 Gyermekeknek: ABC— Miért? 17.50 Bábfilm. 18.00 Iskolások­nak: Román festészet. 18.30 A tv es­ti híradója. 18.50 Idő járás jelentés, hirdetések. 19.00 Operett-est. 19.30 Tv- riport. 20.00 Reflektor. 20.15 Fiatal te­hetségek. 21.40 A tv éjszakai híradó­ja. 22.00 Műsorzárás. Jugoszláv tv 17.30 Gyermekeknek. 18.15 Táncol­jon velünk. 19.05 Panoráma. 20.38 ,,A főfelügyelő” — amerikai film. (Ál­landó adások: 18.00 Tv-híradó. 2£.00 Tv-napló.) Közüleiek munkaerőigénye \ Budapesti Lakásépítő Vállala» I izonnal felvesz — budapesti munka • helyekre kőműveseket, ácsokat, köny- nyűgépkezelőket, villanyszerelőket. | kubikosokat és férfi segédmunkáso­kat. Különélés! díjat rendelet szertm fizetünk. Munkásszállást és napi két- j szeri étkezést biztosítunk. Tanácsiga 1 zolás és munkaruha, szakmunkások oak szerszám szükséges. Jelentkezés. Budapest. VKossuth Lajos tér 13—15 földszint. 496 Az Országos Sertéshizlaló Vállalat j 7-es számú hizlaldája félstabil kazán­fűtőt és kisvasúti motorvezetői vizs­gával rendelkező 1—1 főt felvételre Imi 82068 ■ A Felsőnyomási Állami Gazdaság (Telekgerendás) 2 fő kovácsot keres felvételre, azonnali belépéssel. 510 Gyakorlattal rendelkező kelmefestő szakmunkást azonnali belépéssel al­kalmazunk. Nógr^d megyei Patyolat Vállalat, Salgótarján. ?0327 A Békéscsabai Építő és Épületkar­bantartó Ktsz segédmunkásokat és ra­kodómunkásokat vesz fel. Sürgős je­lentkezés: Békéscsaba, Kinizsi u. 12. sz. alatti központban. 690 A Csongrád—Békés megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat telepe, Békéscsaba, Kazinczy utca L/a felvételre keres 1 fő kocsikísérőt, 1 fő segédmunkást, 1 fiú fiatalkorú al­kalmazottat 6 órás munkaidőre. 82123 A házasságot kötő férfiak és nők átlagos életkora közötti átla­gos különbség — négy év; ugyan­akkor, amikor a nők hosszabb életkorral számolhatnak. Ma Ma­gyarországon 121 ezer özvegy férfi él, az özvegy nők száma pedig 625 ezer. Tehát érdekes, fontos probléma: az özvegyek, a magá­nyosan élők kérdése. Legtöbbjük előtt egyetlen cél áll: párt keres­ni... De megtalálhatja-e mindenki a párját? Például a 30—34 évesek — 23 ezer hajadon van abbén a korosztályban. Az ilyen korú ka- jadonokhoz való férj jelölteket a 35—39 éves korcsoportokban ke­reshetjük: 22 600 nőtlen férfit „ta­lálunk” nekik. Itt még nagy a va­lószínűsége annak, hogy a párok is megtalálják egymást. Egy kor­csoporttal „odább” már más a helyzet. Negyven-negyvenegy , éves nőtlen férfi 17 200 van, hoz- I zájuk kell vennünk 1700 özvegyet és 9000 elváltat, vagyis 28 ezer férjjelöltet. Nekik való párt a ÉVM Budapesti Betonárugyár Budapest XXI., Rákóczi Ferenc u. 289. sz. (Csepel) azonnali belépéssel, jó kereseti lehető­séggel felvesz niűzaiklap- ésbetonelemgyártó munkára léríi és női segédmunkásokat. A bérezés teljesítményben tör­ténik, 100 százalékos norma kiteljesítése esetén 8,10—12,— Ft./ó. alapbér. Azonkívül nagy gyakorlattal és jó képességgel rendelkező géplakatos és hálózati villanyszerelő szakmunkásokat A bérezés időbérben történik gyakorlati évtől függően, 6— 10.50 Ft-ig, továbbá éjjeliőröket. Munkásszállást és napi egy­szeri meleg étkezést térítés ellenében biztosítunk. Felvé­telre jelentkezés a gyár mun­kaügyi csoportjánál. 1514 ■■■■■■BR«*■■■*■■«NM«■«■■■■■ asBOHiEnsRsmonnsa bum« nzisiaii ■■■■■■ ■■■■■■ ■■■■■■■ ■maii ■ ■ ■ RflMHKOURRRBIi ■ ■ • ■■■■■ni ■■■■■■ ■■■■■■a :: Az egykori zuglói nyilasház a rómtettek hajléka volt: százak indultak innen megkínozva a pusztulás felé, s százak fejezték itt be életüket. A XIV. kerületi fegyveres nyilas pártszolgálato­sok egy részét közvetlenül a fel- szabadulás után a magyar igaz­ságszolgáltatás felelősségre von­ja. Tizenkilenc bűnösnek sikerült azonban 22 éven át bújkálnia. Hogyan fogták el a zuglói nyi­las banditákat, s hogyan vonták őket felelősségre? Erről szól Sólymos József és Szabó László könyve, amely ismerteti a köz­vetlenül a felszabadulás után el­fogott zuglói nyilas hóhérok per- anyagát, bemutatja a napjaink­ban rendőrkézre kerülő 19 gyil­kos nyomozati, vizsgálati doku­mentumait, a vádiratot, ismerte­ti a vádlottaknak az egyes tár­gyalási napokon elhangzott val­lomásait, a bizonyítékokat, a 170 tanú vallomását és az ítéletet. A dokumentumkötet emlékez­tet és figyelmeztet a fasizmusra. Felidézi azokat a napokat, ami­kor a magyar fővárosban elsza­badult a pokol. A magyar igaz­ságszolgáltatás — híven törvé­nyeinkhez, hogy a háborús bűn­tettek nem évülhetnek el — fe­lelősségre vonta és elítélte a 19 zuglói fasisztát. Ennek hiteles történetét kapja kézhez az olva­só, képekkel, fotókópiákkal il­lusztrálva. Filaiélíaí hírek Legújabb értesülésünk szerint a har­madik festmény-sorozaton belül jele­nik meg Kodály Zoltán emlékbélyeg, amelyet Légrády Sándor tervezett. A bélyeg a harmadik negyedév végén je­lenik meg. A nemzetközi idegenforgalmi év tiszteletére kiadott magyar bélyeg re­kordpéldán yszámban, 9 400 000 pél­dányban került kibocsátásira. A ma­gyar alkalmi bélyegek közül eddig ez a legmagasabb példán yszámot elérő emlékbélyeg, méltó hirdetője az ide­genforgalmi év célkitűzésének: Az idegenforgalom út a békéhez. A békéscsabai Fegyveres Erők bé­lyeggyűjtő köre folyó hó 18-án, pén­teken tartja küldöttválasztó taggyű­lését. A vezetőség kéri a tagság mi­nél nagyobb számban való megjele­nését. Megjelent az Ifjúsági Bélyeggyűjtő Sziakkörvezetők Könyvtára 1. Péntek Gyula újságíró szerkesztésében. A könyvecske magában foglalja a csil­lebérci nagytáborban lezajlott konfe­rencia tartalmát, s így értékes tanul­mányt nyújt az ifjúsági szakkörveze­tők további munkájához. Karl-Marx Stadtban a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50 éves évfordulója tiszteletéire az NDK filaté- liötái nagyszabású nemzetközi bélyeg­kiállítást rendeznek, ahol a magyar gyűjtők anyagai is szerepelnék majd. A kiállítás 1967. október 6—15 között lesz, amelynek tartama alatt kétnapos tanácskozást tartanak az AIJP-nem­zetközi újságíró szervezet képviselői. Nem volt tévnyomat a híres Mauri­tius bé’yeg? Ismeretes, hogy a világ legritkább bélyegei közé tartozik az a lóét — egy és két pennys 1847-ben ki­adott bélyeg, amelyet Mauritius angol gyarmat postája „Post Office” felirat­tal adott ki. Történetek vannak arról, hogy a bélyegek kliséjének vésnöke ezt a szöveget tévedésből véste a le­mezre, a helyes és a későbbi kiadá­soknál már így is szereplő „Post Paid” szöveg helyett. Az a mese is járta, hogy ezeket a téves felirat miatt csak nagyon rövid ideig használták és utána sürgősen másik helyesbített feliratú bélyegek kiadásával helyette­sítették. Még arról is beszéltek, hogy a gyarmat kormányzójának félesége, Lady Gomm estélyt rendezett és a meghívókat az új bélyegekkel kívánta már szétküldeni. A közelmúltban Pierre Seguy, az AIJP elnökének tol­lából cikk jelent meg egy olasz lap­ban, amelyben a szerző a felsorolt le­gendák magyarázatát adja és azokat részben meg is cáfolja. Szerinte az igaz lehet, hogy Lady Gomm sürgette a bélyegek szállítását, de a tévedésnek nem ez volt az oka. Ugyanis a bélye­gek 1847 őszén jelentek meg, de bizo­nyítékok vannak arra, hogy J. Bar­nard, a vésnök már 1846 őszén költ­ségvetést nyújtott be nemcsak a bélye­gek tervezésére és elkészítésére, ha­nem a felállítandó 12 új postahivatal bélyegzőire vonatkozólag is. Annak bi­zonyítására, hogy nem feltétlenül volt szükséges az akkori bélyegen a „Post Paid”, tehát a bérmentesítésre utaló felirat, a szerző megemlíti az első angol bélyegeket, amelyeken ilyen felirat ugyancsak hiányzott.. Pél­dának felhozza az Egyesült Államok 1847. július 1-én kibocsátott 5 és 10 centes bélyegeit is. Ezek a bélyegek alig néhány hónappal a Mauritius-bé- lyegek előtt jelentek meg és ezeken is „Post Office” felirat szerepelt. Te­hát a Mauritius-bélyegek felirata sem tévedésből keletkezhetett. A harmadik legendát, hogy a hibás szövegű bélyegeket sürgősen helyette­sítették javított szövegűekkel, azzal a ténnyel cáfolja meg a szerző, hogy a „téves” bélyegek legalább hat hó­napig voltak forgalomban és a követ­kező kiadás vésésére nem a megje­lenés után azonnal, han%n csak a következő év januárjában adtak meg­bízást. Vas Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents