Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-16 / 192. szám

1987. augusztus 16. 5 Szerda Less-e élet as építők kait úr ott konúban? Az elhanyagoltság képét idézi már a külseje is. Máladozó vako­lat a falakon, s az ajtók kopottak. A festéket eső verte, szél szárította, repedezett, s hull. A homlokzatot rozsdásodó tábla csúfítja. — Va­lamikor piros betűkkel hirdette: művelődési otthon. Az Építők bé­késcsabai Munkácsy Mihály Mű­velődési Otthona belülről is elszo­morító látványt nyújt A különb­ség csupán az, hogy friss festék illata árad — nemrég fejezték be az ipari tanulók a termek festését, de a nagyterem padozata feketén ásít, parkettázásra vár. Egyébként minden kong az ürességtől. Azaz mégsem egészen, mert Szombati András, a kultúrotthon igazgatója éppen átjött a szomszédos, mo­dern, csupaüveg munkásszállóból, hogy elintézzen valamit, ö kalau­zol a tatarozás alatt álló épület­ben. — Amikor a színház elköltözőit, vártuk, hogy az ígéretéhez híven eredeti formájában kapunk visz- sza mindent. Nem így történt — mondja —, pereskedés let! belőle, s végül 27 ezer forintot kaptunk kártérítésként. A szakszervezet 15 ezret adott, és így megkezdhettük a tatarozást. A költségeket ez per­sze nem fedezi, hiszen csupán a parkettázás-mintegy 50 ezer fo­rintba kerül. Így hát társadalmi munkát szerveztünk. A vállalat dolgozói, főleg az ipari tanulók és a munkásszállás lakói szívesen se­gítettek. A festés, a régi parketta felszedése, a nagy terem szigete­lése, a tető javítása, a hiányzó üvegek pótlása, ablakok javítása, mind társadalmi munkában tör­tént. Ez átszámítva mintegy 20 ezer forint. — A szorgalommal és muhka- kedvvel nincs is baj, de... Itt elhallgat és gondolkozik mondja-e tovább vagy sem. A ta­tarozást ugyanis még februárban elkezdték. Ha az anyag és a mun­káskéz elegendő, akkor egy hónap alatt be is fejezhették volna a munkát és azóta az úgynevezett uborkaszezonban sem szünetelt volna itt az élet. Csakhogy... A művelődési otthon a szak- szervezeté, a vállalat pedig patro­nálja. A segítő szándék mindkét fél részéről megvan. A szakszer­vezettől viszont az előbbi összeg­nél többre nem futotta. A vál­lalat a tatarozáshoz csak időn­ként — amikor a fontosabb beru­házásoknál, építkezéseknél felsza­badult a munkaerő — tudott adni embert. Az anyagbeszerzés is sok nehézségbe ütközött. Amikor volt lehetőség — pénz, anyag és ember —, dolgoztak. Kijavították az ab­lakokat, festettek és így tovább, de mindez két-háróm, sőt több hetes szünetekkel történt. Nem csoda hát, ha feb­ruár óta eltelt már vagy fél év, s a művelődési otthon szinte ma is úgy áll, mint amikor hozzáfogtak a rendbe hozásához. , A téma ezzel be is zárulhatna, hiszen az indoklás nem hiányzik, tulajdonképpen senkit sem lehet a késésért elmarasztalni. Mégis ön­kéntelenül előtolakszik a kérdés: vajon lesz-e élet az Építők Mű­velődési Otthonában? Az igény megvan, hiszen a kö­zelben magasodik a korszerű munkásszállás, melynek lakói szí­vesen vennének részt a különböző rendezvényeken, szakkörök mun­kájában. Azután meg ott van a szomszédsáeban a férfifehérne- műgyár, a kötöttárugyár sok sok fiatallal. A beszélgetési a parányi irodá- j ban folytatjuk — kölcsön íróasz­tal mellett, ugyanis nemcsak ta­tarozásra szorul az épület, hanem a berendezések felújítására és bő- : vítésére is. — Tervezzük, hogy a két üzem­mel megteremtjük a kapcsolatot J és közös rendezvényeket szerve- : zünk — folytatja az igazgató. — Ez mindkét fél részére hasznos. Azért van élet nálunk a kellemet­len körülmények ellenére is. Jól működikazirodalmi színpad, bár nem a művelődési otthonban, hanem különböző rendezvényeken lép fel. Köszönhető ez Szoboszlay Sándornak, a Jókai Színház mű­vészének, aki odaadással segíti a fiatalokat. Az ipari tanulók részé­re filmvetítéses előadásokat tar­tottunk és ezeken átlagosan negy­venötén vettek részt. Szerveztünk I gyermek-foglalkozásokat is. Saj­nos a tatarozás miatt alig van he­lyiségünk. A nagytermet nem használhatjuk, egy kisebb pedig tanteremmé minősült át. Ideigle­nesen az ipari tanulók használják. Hogy meddig? Az bizonytalan. Helyiség híján nem tehetjük őket az utcára. — A programunk megvan. Ter­vezzük többek között a szocialista brigádok klubjának megalakítá­sát, valamint ifjúsági és táncklub létrehozását. Szakköreink nincse­nek, ezért azt szeretnénk, hogy minél több létrejöjjön. Szeretnénk mozgalmassá tenni a műve­lődési otthont, hogy élénk élet le­gyen itt, és a fiatalok, idősek egyaránt jól érezzék magukat. A törekvés helyes. De hogy mi­kor válik valóra, arra a választ már nem mi adjuk meg. Kasnyik Judit FILMMŰVÉSZET Két érdekés filmet is vetíte­nek megyénk filmszínházai ezekben a napokban. Az egyik Grigorij Alekszandrov szovjet rendező filmje, a Cirkusz harmincegy esztendővel ezelőtt ragadtatta először zúgó tapsra a moszkvai mozik közönségét. Ná­lunk 9 évvel később mutatták be, amikor végre hazánkban is vetíthettek szovjet filmeket. Az­óta hódít egyre többeket Duna- jevszkij immár klasszikussá vált dala: Drága föld, szülőhazám­nak földje...” A Cirkusz, ez a csodálatos drámai és derűs pillanatokban gazdag film mit sem veszített fényéből, emberközelségéből, humanitásából. A négert szere­tő fehér asszony kálváriája Ame­Nagyarányú invázió kezdődött megyénkben a szövőlepke ellen Fejér, Zala, Vas és Nőgrád megyéből is érkeznek permetezőgépek Nagyon kedvezett a száraz, meleg idő az amerikai szövőlep­kének. A megyei növényvédő ál­lomás felmérése alapján az utób­bi évek legnagyobb arányú fer­tőzése, vagyis szövőlepke-kártéte­le mutatkozik. A növényvédő ál­lomás rendelkezésére álló 12 permetezőgép nagyon kevésnek bizonyul, hiszen együtt naponta mindössze 260 holdnak meg­felelő területen tudják a védekezést elvegezni. A szö­vőlepke elleni invázióhoz Zala megyéből négy, Fejérből öt, Vas és Nógrád megyéből 2—2 nagy teljesítményű permetezőgépet küldenek megyénkbe. Az így lé­nyegesen megnövekedett kapaci­tást is lefoglalja a városok, köz­ségek belterületein, a vasút, a közutak mentén levő fák védel­me. A házikertekben elsősorban a tulajdonosoknak és a kerttár- sulásóknak kell majd védekezni­ük a mutatkozó nagyarányú kár­tétel ellen. Egyelőre csak Béké­sen, Békéscsabán és Mező herén y- ben működik olyan erős kerttár­sulás, amely permetezőbrigádjai­val fel tudja venni a küzdelmet, a szövőlepke ellen. Más közsé­gekben eléggé nagyfokú nemtö­rődömség volt tapasztalható ed­dig is a szövőlepke kártétele iránt s így kevés hatással járt az az erőfeszítés, amit a növény­védő állomás fejtett ki az úgy­nevezett közületi fasorokban és parkokban. Készülődés a gabonavetőmag csávázására Pénzes növénnyé vált a búza, ráadásul évről évre emelkedik a terméshozama megyénk gazdasá­gaiban. E két tényező hatására számos termelőszövetkezetben és állami gazdaságban az előírtnál is nagyobb területet vetnek be az idén. Közös és állami gazda­ságaink 14, a növényvédő állo­más is ugyancsak 14 nagy telje­sítményű csávázógéppel rendelke­zik. Már jó előre egyezséget kö­töttek, melynek értelmében mind­addig üzemeltetik gépeiket, amíg csáváznivaló lesz. Egyrészt azért, hogy kihasználják kapacitásukat, másrészt, hogy csávázatlan vető­mag ne kerüljön elvetésre. A nö­vényvédő állomás elhatározta, • hogy mind a tizennégy gépét két műszakban üzemelteti majd. Minden bizonnyal a szövetkezeti és az állami gazdaságok is átve­szik ezt a módszert, hogy ne csak az ő gazdaságukban, hanem máshol se kelljen vetéskor a ve­tőmagvak csávázására várni. An­nál is inkább fontos a csávázási jó előre elvégezni, mert a vetés idején sok egyéb munka is akad, s nem egy helyen fordul elő, hogy csávázógéphez nem találnak embereket. Növekedett a talaiíertőtlenítés jelentősége Azzal, hogy nagy területet vet­nek be gazdaságaink búzával, nö­vekedett a talajfertőzöttség lehe­tősége is. Ugyanis a szokásosnál több gabona kerül közvetlenül gabona után a földbe. Éppen ezért szükséges, hogy szövetke­zeti gazdaságaink jóval a vetés megkezdése előtt állapíttassák meg a talaj fertőzöttségének mér­tékét a növényvédő állomás szak­embereivel, hogy aztán annak alapján eszközölhessék a talaj- fertőtlenítést. Pontos felmérés után 400—800 forint költséggel meg lehet oldani a fertőtlenítést. Ha csak úgy saocra szórják ki a vegyszert, akkor ennek a dup­lájába is belekerül, viszont ha elmulasztják a fertőtlenítést, a különböző kártevők tönkretehe­tik a búzatermés felét, vagy egé­szét, ami holdanként 5—6 ezer forint kiesést is jelenthet. Nagyobb intenzitást igényei az arankairtás Évről évre visszatérő megyénk­ben az aranka kártétele. Nem egy esetben, s nem egy helyen meggátolta a lucerna- és vörös- heremagfogást, ami jelentős be­vételtől ütötte el a gazdaságokat. Ennél is leginkább egyoldalú a védekezés, mint az amerikai szö­vőlepke ellen. Végre a KPM, a MÁV és jó néhány szövetkezeti gazdaságban rendszeressé vált az arankairtás, ez azonban kevés eredménnyel jár, mert egy sor szövetkezetben az ismételt fi­gyelmeztetés ellenére sem láttak hozzá. Most is 32 szabálysértési feljelentést kellett eszközölni az arankairtást elmulasztó szövetke­zetek ellen. Ezek jelentős összegű pénzbüntetést is kifizetnek amel­lett, hogy ki lesznek zárva a lu­cerna-magfogásból, ami ugyan­csak jelentős bevételi kieséssel jár. Előzzük meg a hörcsög és mezei pocok kártételét A száraz, meleg idő nagyon kedvezett az idén a mezei po­cok és hörcsög szaporodásának. A hátármenti községekből: Lö- kösházáról, Kevermesről. Mező­hegyesről. Battonyáról és Tót­komlósról Békéscsaba határa fe­lé húzódnak mind szélesebb sáv­ban az elszaporodott hörcsögök. Kevermesen az elmúlt hétig mintegy 7 ezer darabot pusztí­tottak el ezekből a kártevőkből, amik 100 és 300 négyszögöles fol­tokban rágták ki a napraforgót, Lökösön pedig a mákot dézsmál­ták meg. További kártételük megakadályozása végett intenzív védekezést sürget a növényvédő állomás. Javasolja, hogy me­gyénk szövetkezetei vizsgálják át a lucernást és más pihenőterü­leteiket, mert a hörcsöghöz ha­sonlóan szaporodott el a mezei pocok, s félő, hogy a lucernások­ból, füves területekből átköltöz­nek az árpával, búzával frissen bevetett földekbe is. rikában ma is élő valóság, s az is, hogy a szovjet emberek vi­láglátása nem tűr faji megkü­lönböztetést. „Egyik ember any- nyi, mint a másik. Bár a bőre barna vagy fehér...” énekli Mark Rajzen, és amikor a szépen megkomponált zárójelenetben a cirkusz közönsége kézről kéz­re adja a göndör hajú, fekete kisfiút, Alekszandrov rendező eléri célját: az igazság és az em­berség felemelő kiteljesedése zárja a művet. Lehet, hogy so­kaknak már kissé furcsa az a játékstílus, amelyet egyik-másik színész alkalmaz, lesznek, akik patétikusnak, túlfűtöttnek érez­nek egy-egy filmbeli pillanatot — tartalma, sodró cselekmény­szövése azonban ma is ugyan­olyan erővel hat, mint régen. Mindehhez Dunajevszkij muzsi­kája, s a Ciruksz felújítása premier-élményt ígér. Magyarul beszéld francia­nyugatnémet film A tolvaj. melyet szintén most mutatnak be a megyei mozik. A film érde­kes kérdést körvonalaz, majd rajzol fel a filmművészet nyel­vén részletesen, jól érthetően. A cselekmény főhőse egy régeb­ben könnyelmű életet élő fia­tal nő, aki boldog házasságának hatodik évében megmásíthatat­lan sóvárgást érez leánykorában született kisfia után, akit neve­lőszülőkre bízott. Házassága ettől a pillanattól válságba jut, és ezt a válságot elemzi megle­pő lélektani alapossággal Jean Chapot rendező. Módszere: lát­szólag nem foglal állást az ügy­ben, a jeleneteket mégis úgy pergeti a végső kifejlet felé, hogy véleménye — ha erősen indirekt módon is — kétség­telenné válik. A filmben igen jó szerepek és néhány kiemelkedő színészi ala­kítás található. A fiatalasszon.', szerepét Romy Schneider játsz- sza tehetségesen, átéléssel. A film különösen Franciaország­ban aratott nagy sikert, a Lett- res Francaises ezt írta róla: „Ez az a film, amelyet minden nő szeretne látni, és minden férfi szeretné, ha nem látta volna.” A magyar szinkronról csak jót mondhatunk, a főszereplőket Kohut Magda és Tomanek Nándor szólaltatja meg. S. E. B Békéscsabai Konzervgyár azonnali belépéssel férfi és nö dolgozókat vesz fel békéscsabai, továbbá pósteleki munkahelyre. Jelentkezés mindennap délelőtt Békéscsabán, illetve Póstele- ken a felvételi irodán. A felvételhez munkakönyv és érvényes egészségügyi könyv szükséges. 82074 A BÉKÉS MEGYEI Víz- és Csatornamű Vállalat Békéscsaba, Alsókörös sor 2 szám, felvételre keres 8—10 fős kubikosbrigádot Békés megyei munkahelyekre. Fizetés teljesíimény alapján. Jelentkezés mindennap a vállalat munkaügyi osztályán. 82073

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents