Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-12 / 162. szám

1*67. július 12. 6 Szerda „Ez az igazság Oroszországról. 1917-es jóslatok a világsajtóban 99 •• A világsajtó történetének alighanem legmulatságosabb bak­lövését követte el — persze aka­ratlanul — a Temps című francia lap 1917. november 7-én. A fran­cia újság már korábban megsze­rezte Szavinkovnak, a pétervári hadügyminisztérium „egyik volt vezetőjének” nyilatkozatát. Az in­terjú a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének regge­lén látott napvilágot. A néhány órával később Párizsban is is­mertté vált események meglehe­tősen különös színben tüntették fel Szavinkovnak a Temps-ben megjelent szavait: „A szovjetek bebizonyították, hogy képtelenek kormányozni az országot. Véle­ményem szerint szerepük véget ért..." > Két nappal később egy ugyan­csak francia nyelvű újság, a Journal des Debats, a pétervári eseményeket, a történelem legna­gyobb forradalmát így kommen­tálta: „A cárizmus összeomlását követő napon egy — emigrációból, illetve szibériai kényszermunka­táborokból visszatért — maroknyi orosz forradalmár került a 175 milliós birodalom élére”. A „ma­roknyi” sző értelmezése felől nem fehet kétségünk, mert huszonnégy óra múlva a lap ismét azt fejtege­ti. hogy a „pétervári szovjet egy­általán nem képviseli az ország közvéleményét”. Tudjuk a törté­nelemből. hogy Lenin és a bolse­vikok valóban kevesen voltak — a 175 milliós lélekszámú biroda­lomhoz képest. Az a tény, hogy ilven körülmények között mégis diadalra vitték a forradalmat, ép­pen azt bizonyítja: politikájuk visszhangot keltett a tömegekben. Ez egyébként kiviláglik ugyan­ennek a Journal des Debats-nak a már említett november 10-i, „Lenin diadala” című cikkéből is. A lap természetesen háborog a bolsevikok „defetista mesterkedé­sén”, hiszen még tart a világhá­ború és a forradalom azzal fenye­get, hogy Franciaország orosz szövetségese kidől a csatasorból. És a bolsevik „defetisták”, mint a lap rosszallóan megállapítja, „a nagy orosz tömegeknek leghőbb kívánságai közül kettő teljesítését ajánlják fel: a békét és a földet”. A genfi Journal de Génévé még keményebben fogalmazza meg az igazságot: egyébként ugyanaz nap, november 10-én. „A szovjet — írja — a helyzet ura, mert bé­két akar és az orosz nép nem akarja folytatni a háborút. Kevés szóval ez az igazság Oroszország­ról”. Ez az igazság persze a tőkének nincs ínyére. A londoni Times no­vember 12-én így jósol: „Lenin uralma szemlátomást végéhez kö­zeledik”. Az efféle, ma már ne­vetségesnek tűnő jóslatok attól kezdve vissza-visszatértek a nyu­gati lapok hasábjain. Ezek a vágy­álmok rendszerint meglehetősen megbízhatatlan forrásokból szár­maztak. így történt, hogy még a húszas évek elején Walter Lipp- mann, azóta is több kiadást meg­ért, Közvélemény című politikai tanulmánykötetében arra intette az önmagukra adó lapszerkesztő­ket: ha már mindenképpen köz­ük az efféle pletykákat legalább érzékeltessék, hogy „nem saját forrásból” származnak... Voltak másféle jóslatok is. A Matin című francia lap 1917. november 10-én „egy jól táiéko- zott orosz személyiséget” idéz: Balvízrendezés Gyulaváriban Évek óta igen sokat szenved a tél végi, a kora tavaszi, sőt a nyá­ri belvíztől is a gyulavári Lenin Hagyatéka Termelőszövetkezet határa. A korábbi években épített csatornák egy része elhasználó­dott, másik része viszont nem al­kalmas — csökkent vízáteresztő képessége miatt — az összegyü- lemlett káros belvíz elvezetésére. A termelőszövetkezet vezetősé­ge Kovács József elnök kezdemé­nyezésére már több alkalommal tanácskozott a vízrendezésre hi­vatott szervekkel, a gvulavárí gond megnyugtató rendezésére. Néhány nappal ezelőtt belvízren­dezési ankétot tartottak Gyula­váriban, melyet a párt járási vb határozata alapján, egv átfogó intézkedési terv kidolgozására hívtak össze. Az értekezlet részt­vevői megtekintették a szövetke­zet belvíztől sanvargatott határ- részét. majd élénk vita alakult ki az intézkedési terv összeállításá­ra. A vitában felszólalók el­mondották, hogy 1968-ban és 1969-ben 12 millió forint beru­házásból építenek egy központi vízátemelőt. Ennek teljesítményét másodpercenként 3,8 köbméterre tervezik. A jelenleg üzemelő három kisebb vízátemelő másod­percenként 2,3 köbméter vizet to­vábbít. A csatornaépítést a ren­dezési terv aJ.r'-:ío i'J'1 va­lósítják meg. A víztársulat három év alatt 3,5 millió forint költség­gel megvalósítja a közös érde­keltségű csatornák rekonstrukció- ját. „ . A belvízrendezésre teendő in­tézkedéseket összehangolják a mezőgazdasági termelés szervezé­sével : egy irányban szántanak, legelőt telepítenek, pillangós nö­vényeket termelnek és nyárfát ültetnek a belvízjárásos terület- re Túri Sándor tsz-közgazdász A Baromfiipari Országos Vállalói' BÉKÉSCSABAI GYÁREGYSÉGE az őszi szezonra az előszerződések kötését megkezdte Jelentkezni a gyáregység munkaügyi irodájában lehet. 47583­„Ha kitör a polgárháború, csak rövid ideig fog tartani, mert az ország hatalmas többsége — me­rem állítani, hogy Oroszország egészséges erői — összefog a bel­ső ellenség ellen”. Ez a jóslat is pontatlan volt. Mint tudjuk, a polgárháború hosszú ideig tartott, a hatalmas többség pedig a „jól tájékozott személyiség” megítélé­sével ellenkezően nem az ellen­forradalom, hanem a szovjet ol­dalán állt. Abban viszont igaza lett, hogy „Oroszország egészséges erőivé” lett a győzelem. A már idézett Journal des De­bats november 9-én akként véle­kedett: „Csak az Amerikai Köz­társaság mentheti meg az Orosz Köztársaságot, bármilyen para­doxnak tűnjék is, hogy a világ legnagyobb kapitalista állama nyújtson pénzügyi segítséget az Európában létrejött első szocialis­ta köztársasághak”. Erről a segít­ségnyújtásról annyira nem volt szó, hogy az ellenforradalmat tá­mogató tizennégy intervenciós or­szág között ott volt ama bizonyos „Amerikai Köztársaság” is. Wa­shington álláspontja — a Wilson elnöktől távozó Charles Crane diplomata 1917. december 26-i nyilatkozata szerint — az volt, hogy majd csak egy olyan kor­mányt fog elismerni, „amelynek kézzelfogható esélyei lesznek ar­ra, hogy hatalmon tud maradni”. Washington kissé sokáig latolgatta az esélyeket: a diplo­máciai elismerés tizenhat évig, 1933. november 16-ig váratott ma­gára. E tizenhat év mellett olyan kézzelfogható tények jelezték a szovjet kormány hatalmon mara­dási esélyeit, mint az első ötéves terv sikere, az ország iparosítása, a mezőgazdaság kollektivizálása. Hasonlóképpen mosolyogtatóak a többi nagyhatalom hivatalosainak 1917-es nyilatkozatai. A Reuter november 17-én azt jelentette a brit fővárosból, hogy „Londoni hi­vatalos körök nem ismerhetik el azokat az áruló bandákat, ame­lyek ez idő szerint Pétervárott magukhoz ragadták a hatalmat”. Az egykorú jelentéstől hosszú út vezetett — mondjuk, Wilson brit miniszterelnök tavalyi moszkvai útjáig, amikor az angol kormány­fő orosz nyelven szólt a szovjet televízió nézőihez... Nemkülönben hosszú volt az út Noulens péter­vári francia nagykövet 1917. de­cember 6-i nyilatkozatától: „A szövetségesek nem tiltják meg, hogy Oroszország, ha majd csaló­dik, egy napon visszatérjen hoz­zájuk” — például a francia piló­ták Normandia—Nyeman légiez­redéig, amely a második világhá­borúban a Szovjetunió területén harcolt a hitlerista hordák ellen... A londoni Times 1917. no­vember 9-én jelentette, hogy a polgári kormány miniszterelnöke, „Kerenszkij megszökött”. A haj­dan híres — sőt hírhedt — szép­fiú és exminiszterelnök történe­tesen ma is él, az Egyesült Álla­mokban. Nemrég — bukásának közelgő jubileuma alkalmából — nyilatkozott az US News and World Report című amerikai he­tilapnak. Ötven évi számkivetett- ség, a forradalom győzelmének ötven esztendeje, a szovjet állam fennállásának öt évtizede után szemrebbenés nélkül jelentette ki, hogy „a szovjet rendszer csődbe jutott”. És ő ezt komolyan gon­dolja — abban az országban, amelynek fővárosát „forró drót” köti össze a Kremllel... Kerenszkij valaha politikusnak hitte magát. Mégis több politikai érzékről tett tanúbizonyságot az a ma Franciaországban élő század eleji szimferopoli orosz kereskedő, aki megírta a szovjet hatóságok­nak, hol rejtette el annakidején aranyát. A szovjet törvények ugyanis az elásott kincsek nyom ravezetőinek százalékos részese­dést juttatnak. A kereskedő nyil­ván úgy okoskodott, hogy ötven év után ez a néhány százalék is több mint a semmi. Néhány héttel ezelőtt át is vette a pénzt a pári- -si nagykövetségtől. Serény Péter Sellő a pecsétgyűrűn Berkesi József közismert regényének jól sikerült filmváltozatát ezúttal a békéssámsoni Szabadság filmszínház mutatja be július 12—13-án. MŰSOR 1967. JÚLIUS 12-ÉN, SZERDÁN KALAUZ Rádió Kossuth rádió: 8.22 Az Ifjúsági Rá­dió műsora. 8.47 Az orvos a szúnyog- csípésről. 8.52 Goldmark operáiból. 9.34 Pszá eh ológusok beszélgetése, (isim.). 10.12 A verbunkos cigány. Zenés rádió­játék Bihari János életéről. 11.30 A Szabó család, (isim.). 12.15 Tánczenei koktél. 13.02 A válaszolunk hallgató­inknak külömkiadása. 13.32 Csajkovsz­kij IV. szimfónia. 14.19 Időszerű nem­zetközi kérdéseik. 14.29 ív. Duna-ka- nyar DalostaiLálkozió. IS. 15 A vezénylés nagymestered a vezénylésről. 16.07 Az Ifjúsági Rádió műsora. 16.2T7 Cigány- daiok. 16.44 A kéksizemű Dávidikáné. V. rész. 17.15 Hangverseny. Közvetítés Helsinkiből. 18.00 Gazdasági szemle. 18.30 A Stúdió 11 játszik. 19.30 Esti pi­henő — muzsikával. 20.35 Aratási ri­port. 20.50 Magyar nóták. 21.20 Gondo­lat. A Rádió Irodalmi lapja. 22.20 Ope­rettrészletek. 23.00 Kamarazene. 0.10 Virágénekek. Petőfi rádió: 12.30 Haydn: „Öraszim­fónia”. 13.02 Könnyűzenei híradó. 13.32 Gaizdasizemmei. 14.08 Tánczene. 14.21 Delibes: A király mulat — balett- szvit. 14.35 Faliusd percek. 14.40 Operett- dalok. 14.55 Schubert művek. 15.11 Iro­dalmi érdekességek. 15.16 Szimfonikus zene. 15.35 Bácsik! György versed. 15.40 Udo Jürgens negyedórája. 15.55 Az or­vos a szunyogcsípésről. (isim.). 16.05 Keringők operákból. 16.25 Fiatalokról — fiataloknak. 16.30 Hiirdetőosizlop. 16.40 Népi zene. 16.58 Hegedű muzsik a. 17.15 Gondolatok filmekről. Jegyzet. 17.30 Délutáni frissítő. 18.10 Népdalok. 18.25 Wagner: Trisztán és Izolda. 3 fel- vo násos zenodráma. UHR 18.05 Tánczenei koktél, (ism.). 18.50 Vincze Imre: Kantáta szöveg nélkül. 19.00 A Budapest vonósnégyes játszik. 2-0.24 Mi az a tonális zene? 21.14 Opera­áriák. 21.41 Hangversenyközvetítés Prágából. Magyar tv 17.58 Hírek. 18.06 A Magyar Hirdető műsora. 18.15 Mongólia nemzeti ünne­pén.. Ünnepi beszédet mond: Magai- zsavin Zsamszran, a Mongol Népköz­társaság budapesti nagykövete. 18.35 Jazz-4skoia. Gonda János műsora. 18.50 Az Országgyűlés ülésszakáról. Hely­színi közvetítés', felvételről. 19.50 Esti mese. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Gyilkosság Ríperpoírtban. Magyarul beszélő NDK bűnügyi film (n. rész.) (14 éven. felüli­eknek.) 21.15 Tizenkét szék... Művészeti vetélkedő. 22.00 Tv-híradó — 2. kiadás. Román tv 17.00 Gazdasági krónika. 17.30 Gyer­mekeknek: ALa-Bala. 16.00 Fiatalok klubja. 18.30 A tv esti híradója. 18.50 Időjárás jelentés és hirdetések. 19.00 Nagy együttes. 19.20 Varieté a stúdió­ban Budapestiről. 20.00 Előzetes. 20.15 A sziget — japán film. 21.50 A tv éjsza­kai híradója. 22.00 Műsorzárás. Jugoszláv tv 17.06 Bábjáték. 17-25 Expedíció. 10.15 Ezer miért. 19.00 Jugoszlávián keresz­tül. 20.41 Képernyő a képernyőn. 24.00 A zeneirodalom gyöngyszemei. 22.15 Riport Montreálból. (Állandó adások: 18.00 Tv-híradó. 20.00 Tv-napló.) Mozi Békési Bástya: Katonazene. Békés­csabai Brigád: Cicababák. Békéscsabai Szabadság: 6 órakor: Nem szoktam hazudni, 8 órakor: Tegnap, ma, hol­nap. Békéscsabai Terv: Mandiragóra. Gyomai Szabaság: Gól! Gyulai Erkel: Az ifjúság édes madara. Orosházi Bé­ke: Ne hagyd magad, Pitkin. Színház Július 12-én, szerdán este fél 9 óra­kor Makón: OKÉ, MISTER KOVÁCS MEZÖHEGYESI VASIPARI KTSZ, MEZŐHEGYES lemezdarabolást vállal azonnali teljesítéssel 3 mm vastagságig, 1200 mm hosszban. 47618 ::;n : ::::: "<üü :ü:Hiiüi3tii3|e‘

Next

/
Thumbnails
Contents