Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-12 / 162. szám
1*67. július 12. 6 Szerda „Ez az igazság Oroszországról. 1917-es jóslatok a világsajtóban 99 •• A világsajtó történetének alighanem legmulatságosabb baklövését követte el — persze akaratlanul — a Temps című francia lap 1917. november 7-én. A francia újság már korábban megszerezte Szavinkovnak, a pétervári hadügyminisztérium „egyik volt vezetőjének” nyilatkozatát. Az interjú a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének reggelén látott napvilágot. A néhány órával később Párizsban is ismertté vált események meglehetősen különös színben tüntették fel Szavinkovnak a Temps-ben megjelent szavait: „A szovjetek bebizonyították, hogy képtelenek kormányozni az országot. Véleményem szerint szerepük véget ért..." > Két nappal később egy ugyancsak francia nyelvű újság, a Journal des Debats, a pétervári eseményeket, a történelem legnagyobb forradalmát így kommentálta: „A cárizmus összeomlását követő napon egy — emigrációból, illetve szibériai kényszermunkatáborokból visszatért — maroknyi orosz forradalmár került a 175 milliós birodalom élére”. A „maroknyi” sző értelmezése felől nem fehet kétségünk, mert huszonnégy óra múlva a lap ismét azt fejtegeti. hogy a „pétervári szovjet egyáltalán nem képviseli az ország közvéleményét”. Tudjuk a történelemből. hogy Lenin és a bolsevikok valóban kevesen voltak — a 175 milliós lélekszámú birodalomhoz képest. Az a tény, hogy ilven körülmények között mégis diadalra vitték a forradalmat, éppen azt bizonyítja: politikájuk visszhangot keltett a tömegekben. Ez egyébként kiviláglik ugyanennek a Journal des Debats-nak a már említett november 10-i, „Lenin diadala” című cikkéből is. A lap természetesen háborog a bolsevikok „defetista mesterkedésén”, hiszen még tart a világháború és a forradalom azzal fenyeget, hogy Franciaország orosz szövetségese kidől a csatasorból. És a bolsevik „defetisták”, mint a lap rosszallóan megállapítja, „a nagy orosz tömegeknek leghőbb kívánságai közül kettő teljesítését ajánlják fel: a békét és a földet”. A genfi Journal de Génévé még keményebben fogalmazza meg az igazságot: egyébként ugyanaz nap, november 10-én. „A szovjet — írja — a helyzet ura, mert békét akar és az orosz nép nem akarja folytatni a háborút. Kevés szóval ez az igazság Oroszországról”. Ez az igazság persze a tőkének nincs ínyére. A londoni Times november 12-én így jósol: „Lenin uralma szemlátomást végéhez közeledik”. Az efféle, ma már nevetségesnek tűnő jóslatok attól kezdve vissza-visszatértek a nyugati lapok hasábjain. Ezek a vágyálmok rendszerint meglehetősen megbízhatatlan forrásokból származtak. így történt, hogy még a húszas évek elején Walter Lipp- mann, azóta is több kiadást megért, Közvélemény című politikai tanulmánykötetében arra intette az önmagukra adó lapszerkesztőket: ha már mindenképpen közük az efféle pletykákat legalább érzékeltessék, hogy „nem saját forrásból” származnak... Voltak másféle jóslatok is. A Matin című francia lap 1917. november 10-én „egy jól táiéko- zott orosz személyiséget” idéz: Balvízrendezés Gyulaváriban Évek óta igen sokat szenved a tél végi, a kora tavaszi, sőt a nyári belvíztől is a gyulavári Lenin Hagyatéka Termelőszövetkezet határa. A korábbi években épített csatornák egy része elhasználódott, másik része viszont nem alkalmas — csökkent vízáteresztő képessége miatt — az összegyü- lemlett káros belvíz elvezetésére. A termelőszövetkezet vezetősége Kovács József elnök kezdeményezésére már több alkalommal tanácskozott a vízrendezésre hivatott szervekkel, a gvulavárí gond megnyugtató rendezésére. Néhány nappal ezelőtt belvízrendezési ankétot tartottak Gyulaváriban, melyet a párt járási vb határozata alapján, egv átfogó intézkedési terv kidolgozására hívtak össze. Az értekezlet résztvevői megtekintették a szövetkezet belvíztől sanvargatott határ- részét. majd élénk vita alakult ki az intézkedési terv összeállítására. A vitában felszólalók elmondották, hogy 1968-ban és 1969-ben 12 millió forint beruházásból építenek egy központi vízátemelőt. Ennek teljesítményét másodpercenként 3,8 köbméterre tervezik. A jelenleg üzemelő három kisebb vízátemelő másodpercenként 2,3 köbméter vizet továbbít. A csatornaépítést a rendezési terv aJ.r'-:ío i'J'1 valósítják meg. A víztársulat három év alatt 3,5 millió forint költséggel megvalósítja a közös érdekeltségű csatornák rekonstrukció- ját. „ . A belvízrendezésre teendő intézkedéseket összehangolják a mezőgazdasági termelés szervezésével : egy irányban szántanak, legelőt telepítenek, pillangós növényeket termelnek és nyárfát ültetnek a belvízjárásos terület- re Túri Sándor tsz-közgazdász A Baromfiipari Országos Vállalói' BÉKÉSCSABAI GYÁREGYSÉGE az őszi szezonra az előszerződések kötését megkezdte Jelentkezni a gyáregység munkaügyi irodájában lehet. 47583„Ha kitör a polgárháború, csak rövid ideig fog tartani, mert az ország hatalmas többsége — merem állítani, hogy Oroszország egészséges erői — összefog a belső ellenség ellen”. Ez a jóslat is pontatlan volt. Mint tudjuk, a polgárháború hosszú ideig tartott, a hatalmas többség pedig a „jól tájékozott személyiség” megítélésével ellenkezően nem az ellenforradalom, hanem a szovjet oldalán állt. Abban viszont igaza lett, hogy „Oroszország egészséges erőivé” lett a győzelem. A már idézett Journal des Debats november 9-én akként vélekedett: „Csak az Amerikai Köztársaság mentheti meg az Orosz Köztársaságot, bármilyen paradoxnak tűnjék is, hogy a világ legnagyobb kapitalista állama nyújtson pénzügyi segítséget az Európában létrejött első szocialista köztársasághak”. Erről a segítségnyújtásról annyira nem volt szó, hogy az ellenforradalmat támogató tizennégy intervenciós ország között ott volt ama bizonyos „Amerikai Köztársaság” is. Washington álláspontja — a Wilson elnöktől távozó Charles Crane diplomata 1917. december 26-i nyilatkozata szerint — az volt, hogy majd csak egy olyan kormányt fog elismerni, „amelynek kézzelfogható esélyei lesznek arra, hogy hatalmon tud maradni”. Washington kissé sokáig latolgatta az esélyeket: a diplomáciai elismerés tizenhat évig, 1933. november 16-ig váratott magára. E tizenhat év mellett olyan kézzelfogható tények jelezték a szovjet kormány hatalmon maradási esélyeit, mint az első ötéves terv sikere, az ország iparosítása, a mezőgazdaság kollektivizálása. Hasonlóképpen mosolyogtatóak a többi nagyhatalom hivatalosainak 1917-es nyilatkozatai. A Reuter november 17-én azt jelentette a brit fővárosból, hogy „Londoni hivatalos körök nem ismerhetik el azokat az áruló bandákat, amelyek ez idő szerint Pétervárott magukhoz ragadták a hatalmat”. Az egykorú jelentéstől hosszú út vezetett — mondjuk, Wilson brit miniszterelnök tavalyi moszkvai útjáig, amikor az angol kormányfő orosz nyelven szólt a szovjet televízió nézőihez... Nemkülönben hosszú volt az út Noulens pétervári francia nagykövet 1917. december 6-i nyilatkozatától: „A szövetségesek nem tiltják meg, hogy Oroszország, ha majd csalódik, egy napon visszatérjen hozzájuk” — például a francia pilóták Normandia—Nyeman légiezredéig, amely a második világháborúban a Szovjetunió területén harcolt a hitlerista hordák ellen... A londoni Times 1917. november 9-én jelentette, hogy a polgári kormány miniszterelnöke, „Kerenszkij megszökött”. A hajdan híres — sőt hírhedt — szépfiú és exminiszterelnök történetesen ma is él, az Egyesült Államokban. Nemrég — bukásának közelgő jubileuma alkalmából — nyilatkozott az US News and World Report című amerikai hetilapnak. Ötven évi számkivetett- ség, a forradalom győzelmének ötven esztendeje, a szovjet állam fennállásának öt évtizede után szemrebbenés nélkül jelentette ki, hogy „a szovjet rendszer csődbe jutott”. És ő ezt komolyan gondolja — abban az országban, amelynek fővárosát „forró drót” köti össze a Kremllel... Kerenszkij valaha politikusnak hitte magát. Mégis több politikai érzékről tett tanúbizonyságot az a ma Franciaországban élő század eleji szimferopoli orosz kereskedő, aki megírta a szovjet hatóságoknak, hol rejtette el annakidején aranyát. A szovjet törvények ugyanis az elásott kincsek nyom ravezetőinek százalékos részesedést juttatnak. A kereskedő nyilván úgy okoskodott, hogy ötven év után ez a néhány százalék is több mint a semmi. Néhány héttel ezelőtt át is vette a pénzt a pári- -si nagykövetségtől. Serény Péter Sellő a pecsétgyűrűn Berkesi József közismert regényének jól sikerült filmváltozatát ezúttal a békéssámsoni Szabadság filmszínház mutatja be július 12—13-án. MŰSOR 1967. JÚLIUS 12-ÉN, SZERDÁN KALAUZ Rádió Kossuth rádió: 8.22 Az Ifjúsági Rádió műsora. 8.47 Az orvos a szúnyog- csípésről. 8.52 Goldmark operáiból. 9.34 Pszá eh ológusok beszélgetése, (isim.). 10.12 A verbunkos cigány. Zenés rádiójáték Bihari János életéről. 11.30 A Szabó család, (isim.). 12.15 Tánczenei koktél. 13.02 A válaszolunk hallgatóinknak külömkiadása. 13.32 Csajkovszkij IV. szimfónia. 14.19 Időszerű nemzetközi kérdéseik. 14.29 ív. Duna-ka- nyar DalostaiLálkozió. IS. 15 A vezénylés nagymestered a vezénylésről. 16.07 Az Ifjúsági Rádió műsora. 16.2T7 Cigány- daiok. 16.44 A kéksizemű Dávidikáné. V. rész. 17.15 Hangverseny. Közvetítés Helsinkiből. 18.00 Gazdasági szemle. 18.30 A Stúdió 11 játszik. 19.30 Esti pihenő — muzsikával. 20.35 Aratási riport. 20.50 Magyar nóták. 21.20 Gondolat. A Rádió Irodalmi lapja. 22.20 Operettrészletek. 23.00 Kamarazene. 0.10 Virágénekek. Petőfi rádió: 12.30 Haydn: „Öraszimfónia”. 13.02 Könnyűzenei híradó. 13.32 Gaizdasizemmei. 14.08 Tánczene. 14.21 Delibes: A király mulat — balett- szvit. 14.35 Faliusd percek. 14.40 Operett- dalok. 14.55 Schubert művek. 15.11 Irodalmi érdekességek. 15.16 Szimfonikus zene. 15.35 Bácsik! György versed. 15.40 Udo Jürgens negyedórája. 15.55 Az orvos a szunyogcsípésről. (isim.). 16.05 Keringők operákból. 16.25 Fiatalokról — fiataloknak. 16.30 Hiirdetőosizlop. 16.40 Népi zene. 16.58 Hegedű muzsik a. 17.15 Gondolatok filmekről. Jegyzet. 17.30 Délutáni frissítő. 18.10 Népdalok. 18.25 Wagner: Trisztán és Izolda. 3 fel- vo násos zenodráma. UHR 18.05 Tánczenei koktél, (ism.). 18.50 Vincze Imre: Kantáta szöveg nélkül. 19.00 A Budapest vonósnégyes játszik. 2-0.24 Mi az a tonális zene? 21.14 Operaáriák. 21.41 Hangversenyközvetítés Prágából. Magyar tv 17.58 Hírek. 18.06 A Magyar Hirdető műsora. 18.15 Mongólia nemzeti ünnepén.. Ünnepi beszédet mond: Magai- zsavin Zsamszran, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete. 18.35 Jazz-4skoia. Gonda János műsora. 18.50 Az Országgyűlés ülésszakáról. Helyszíni közvetítés', felvételről. 19.50 Esti mese. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Gyilkosság Ríperpoírtban. Magyarul beszélő NDK bűnügyi film (n. rész.) (14 éven. felülieknek.) 21.15 Tizenkét szék... Művészeti vetélkedő. 22.00 Tv-híradó — 2. kiadás. Román tv 17.00 Gazdasági krónika. 17.30 Gyermekeknek: ALa-Bala. 16.00 Fiatalok klubja. 18.30 A tv esti híradója. 18.50 Időjárás jelentés és hirdetések. 19.00 Nagy együttes. 19.20 Varieté a stúdióban Budapestiről. 20.00 Előzetes. 20.15 A sziget — japán film. 21.50 A tv éjszakai híradója. 22.00 Műsorzárás. Jugoszláv tv 17.06 Bábjáték. 17-25 Expedíció. 10.15 Ezer miért. 19.00 Jugoszlávián keresztül. 20.41 Képernyő a képernyőn. 24.00 A zeneirodalom gyöngyszemei. 22.15 Riport Montreálból. (Állandó adások: 18.00 Tv-híradó. 20.00 Tv-napló.) Mozi Békési Bástya: Katonazene. Békéscsabai Brigád: Cicababák. Békéscsabai Szabadság: 6 órakor: Nem szoktam hazudni, 8 órakor: Tegnap, ma, holnap. Békéscsabai Terv: Mandiragóra. Gyomai Szabaság: Gól! Gyulai Erkel: Az ifjúság édes madara. Orosházi Béke: Ne hagyd magad, Pitkin. Színház Július 12-én, szerdán este fél 9 órakor Makón: OKÉ, MISTER KOVÁCS MEZÖHEGYESI VASIPARI KTSZ, MEZŐHEGYES lemezdarabolást vállal azonnali teljesítéssel 3 mm vastagságig, 1200 mm hosszban. 47618 ::;n : ::::: "<üü :ü:Hiiüi3tii3|e‘
