Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-12 / 162. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS 1967. JÜLIUS 12., SZERDA Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM Világ proletárjai, egyesüljetekl NÉPÚJSÁG A holnap emberei Viszonylag fiatal, alig néhány esztendős múltra visszatekintő tudomány nálunk az üzemszervezés. Ehhez mérten kétségkívül már jelentős eredményeket is felmutathat, csakhogy az élet, a valóság korántsem az „ehhez mérten” viszonyítással kéri számon teljesítményeit. A mérce, általánosságban szólva, csak az lehet: milyen igényeket, követelményeket támaszt a népgazdaság az üzemszervezéssel szemben, illetve: milyen lehetőségek, kiaknázatlan tartalékok rejlenek még ebben a nemzetközi méretekben oly nagy eredményeket produkált és még nagyobb reményekre jogosító tudományágban. A választ erre az utóbbi kérdésre oly módon közelíthetjük meg, ha mindenekelőtt a mai helyzet körvonalait rajzoljuk fel. Kétségtelen, hogy a közelmúlt években a szakmai közvélemény reflektorfényébe került az üzem- szervezés, ami — egyebek között — azzal járt, hogy kialakultak a működéséhez minimálisan szükséges szervezeti keretek. Egyrészt: létrejöttek az iparági szervezési intézetek, amelyek többé-kevésbé a szervezés alkotóműhelyeivé, elvi és gyakorlati módszereinek első számú „támaszpontjaivá” fejlődtek. Ám talán még ennél is fontosabb, hogy a termeléshez, a hétköznapi munkához életközeiben, sorra tevékenykedni kezdtek a vállalatok szervezési osztályai, csoportjai. Mindez rendkívül fontos, de — csupán első, kezdeti lépés! Különösképp kitűnik ez abból, ha hozzátesszük, hogy — legalábbis a vállalati keretekben — még a mai, aránylag csekély számú üzemszervező munkája sincs teljes egészében kihasználva. Természetesen nem a nyolcórás munkaidejük kihasználásáról van itt szó, hanem a legfontosabbról: szervezési javaslataik, tanulmányaik vezetéséről, egészében a vállalat életében betöltött szerepükről. Meg kell jegyeznünk, hogy a vezetés és a szervezés szoros szervezeti kontaktusára azért is feltétlenül szükség van, mert az üzemszervezők általában az újdonság, a változás „anyagával” dolgozlak, s ez — természetesen — helyi ellenállást is kiválthat, olyan érzéseket is kelthet a műhelyekben, üzemrészekben: miért tud mindent jobban a „kívülről” jött üzemszervező?! Éppen csak vázlatosan jeleztük mindezzel a jelen gondjait, amelyek viszont sokszorossá összege- ződnek, ha a jövőre utalunk. Nem puszta feltételezés, hanem a mai helyzet konkrét holnapi meghosz- szabMtása az az állítás, hogy hovatovább egyik elsőszámú nép- gazdasági problémává nő majd az üzemszervezés (és a szervezők) viszonylagos hiánya. Gondoljuk meg: vajon mi lehet az oka annak, hogy — bár a vállalati szervezők egész sor előnyös, nagy megtakarítást ígérő javaslatot dolgoznak ki — ezek megvalósítása előtt nem mindig nyílik elég gyorsan „zöld út”? Nos, az ok nem más, mint hogy a gazdaság- irányítás mai rendszerében egyes vállalatok még megvannak enél- kül is, nem létkérdés számukra a szervezés nyújtotta információk, illetve az ebből eredő értékelések felhasználása. Csakhogy a gazdasági mechanizmus átalakításának már az előzetes körvonalaiból is kiderül, hogy ez a helyzet alapjaiban, gyökeresen megváltozik! Bármilyen végleges alakot ölt is majd az új irányítási rendszer, kétségtelen, hogy a vállalatok számára széles gazdasági „mozgástér” alakul ki, amelyben különböző változatok között maguknak kell választaniuk és dönteniük. Ez a — nagy általánosságban — megfogalmazott változás, azt a nagyon is konkrét követelményt rejti magában, hogy irányítani lehetetlen lesz a döntési alternatívákhoz „anyagot” szolgáltató, tudományosan megalapozott üzem- szervezés nélkül. Olyan, lényegében új feladatkomplexumok válnak élvonalbeli jelentőségűvé, mint a piaci kereslet és a kapacitás gyors, rugalmas kontaktusának kidolgozása, az idő — tehát: az új gyártmány átfutási idejének, a gyártási ciklusidőnek stb. — új „szerepköre”, a vállalati apparátus legcélszerűbb felépítése stb. Természetes, hogy az üzemszervezés mai, gyakorlati feladatainak megoldása mellett, nem kevésbé fontos e holnapi — és teljes bizonyossággal elkövetkező — követelményekre való felkészülés. Ebben sok teendő hárul mindenekelőtt a vállalatokra, a már működő üzemszervezői osztályokra, részlegekre, illetve: az őket irányító üzemi vezetőkre. Ám ez önmagában még nem elegendő; intézményesebb, szervezettebb felkészülésre is szükség lenne. Mindenekelőtt a holnap üzemszervezőinek képzését kellene tervszerűbben megoldani, gondolva arra, hogy számukat és szakmai színvonalukat tekintve is a jelenlegi sokszorosára emelkednek majd a velük szemben támasztott igények. Mégis úgy tűnik, nem gondolunk erre még eléggé; a szervezők képzése — jobbára az iparági intézetek keretei között, illetve különböző tanfolyamokon — helyileg változó színvonalú, nem elég rendezett, tervszerű. Ebben talán az is közrejátszik, hogy a képzés jobbára a mai igényekhez, a mai vállalati „kereslethez” igazodik, s nem a holnap követelményeihez. Pedig fontos lenne már most gondolni arra, hogy az új mechanizmus nemcsak, s talán nem is elsősorban új jogszabályokban, rendeletekben ölt majd elsősorban testet, hanem — túlzás nélkül mondhatjuk — az irányítás változó stílusában. S ezt a stílust a korszerű szakmai ismeretek, ezek között is nagymértékben az üzemszervezői tudomány eredményei határozzák majd meg! Tábori András Már búzát arat minden kombájn Békéscsaba határában A városi tanács főagronó- musától kapott tájékoztatás szerint Békéscsaba termelő- szövetkezeteiben befejeződött az 524 hold őszi árp>a és az 1275 hold kétszeres aratása. A kilenc termelőszövetkezeti és a tíz gépállomási kombájn most már hozzálátott a városi átlagban 18 mázsa holdan- kénti termést ígérő búza betakarításához. Amennyiben a gabona érése közben érkezett hirtelen meleg következtében a reméltnél kevésbé szorultak meg a búzaszemek, úgy jelentősen túlhaladják együttesen a város szövetkezetei a múlt évi 17,4 mázsás átlagtermést. Előreláthatólag az őszi árpa és a kétszeres is 18 mázsa körül fizet holdanként. Ugyanis ahol a belvíz nem okozott kárt, a termésátlag elérte a 24 mázsát is. Varsányi Mihály főagronó- mus elmondta, hogy ilyen jó felkészülés még nem előzte meg Békéscsabán az aratást, s még egyszer sem volt olyan nyugodt a munka mint most. Eddig ugyanis gondót okozott az, hogy a város határában arató kombájnok különböző típusúak voltak. Egy részük nem bírta az általában jó termésű gabona aratását, más részükhöz pedig nem tudtak időben beszerezni alkatrészt. Most csak SZK típusú, szovjet gyártmányú kombájnok aratnak a város határában, s a kissé dőlt árpa és kétszeres termésben elért napi 30— 35 tonna helyett a jól fizető búzában 40—45 tonnát is le tudnak aratni kombájnonként. Mind a négy termelő- szövetkezetben gépesítették a tisztítótelepet, s két műszakban üzemeltetik, hogy elgyőzzék a határból gyorsan beömlő gabona tisztítását. Az üzemi konyhával rendelkező Május 1, Lenin é6 Szabadság Tsz-ben naponta ízletes főtt ételt biztosítanak ebédre a kombájnosok részére. Ezenkívül a minőségi munkától függően jelentős összegű célprémiumot is kilátásba helyeztek a legtöbb teljesítményt elérőknek. A kombájnokat mind a négy termelőszövetkezetben nyomon követik a bálázógépek és a szalmabetakarító brigádok. Ezeken kívül munkába lendültek a disztillerek és a nyári szántást végző ekék is. Olajbányász-brigádok társadalmi munkája Béremelések a kőolaj ermelő villalatnál A Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat orosházi üzemében 36 szocialista brigád dolgozik mintegy 460 fővel. Az elmúlt fél évben az olajbányászok munkacsapatai kiváló teljesítményt értek el, s jelenleg azért versengenek, hogy kiérdemeljék a Szocialista üzem címet. A termelési tervek túlteljesítésén, nagyarányú megtakarításokon kívül, társadalmi munkában rendezik, szépítik munkahelyük környékét, összegyűjtik a kallódó, elhasznált anyagokat stb. Az agregátoros brigád például több mint 600 tonna olajat szabadított fel a kutak melletti Kecskemétről Gyulára Külöovonat érkezik a Várszínház előadására ötszáz utassal különvonat ér- I dolgozója a Mojszejev-együttes kezik július 23-án a délelőtti órákban Gyulára a kiskunfélegyházi járásból és Kecskemétről. Az utasok ismerkednek majd Gyula nevezetességeivel, és megtekintik a Várszínház aznap esti előadását, a Huncut kísértet-et. A kecskeméti IBUSZ és az Állami Biztosító önsegélyző csoportjának szervezéséjen jönne* Gyulára a Bács-Kiskun megyei vendégek. Megyénk községeinek lakói is érdeklődnek a Várszínház előadásai iránt, hiszen már eddig is több csoport utazott külön- autóbusszal Gyulára. A kétegy- háziak a július 1-i premiert tekintették meg, de egy csoportjuk július 29-én is ott lesz a várban. Egy 44 tagú eleki csoport július 24-én nézi meg Calderon: Huncut kísértet című komédiáját. A békéscsabai IBUSZ-irodában tájékoztattak arról, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékokra is igen sok Békés megyei látogat el. Kü- lönvonatot az idén nem indítanak, viszont annál több autóbuszkirándulást szerveznek, melynek keretében a „hírős” várossal is ismerkednek a kirándulók. Csak két példát említünk: július 28 án a csanádapácai Köztársaság Termelőszövetkezet 33 vendégjátékát nézi végig, s augusztus 6-án a békéscsabai Lenin Tsz 70 tagja a Cigánybárót látja a Dóm téren. iszaptároló gödrökből. Ezzel nemcsak jelentős mennyiségű olajat hasznosítottak, hanem a mező- gazdasági művelés számára számottevő területeket tettek használhatóvá. Az új gazdasági mechanizmusra való fokozatos áttérés megyénk olajiparában is érezteti hatását. Az elmúlt fél évben jelentős béremelésre került sor az orosházi üzemnél. Ezzel lehetővé vált az egyes üzemegységek, munkahelyek közti igazságosabb bérarányok kialakítása. A megváltozott bérezés a korábbinál nagyobb mértékben juttatja kifejezésre a munka minőségi és mennyiségi -követelményeit. Januárban mintegy 300, májusban pedig csaknem 350 dolgozó részesült béremelésben. Legnagyobb mértékben a kútjavító üzemegységnél, de a csőszerelőknél, a gépészeti dolgozóknál is növekedett a besorolás szerinti alapórabér. A bérrendezés eredményeként vállalati szinten egy dolgozóra átlagosan 2090 forint évi jövedelemtöbblet jut. alaposan és jól dolgozott a tsz-szövetséget előkészítő két bizottság Felülvizsgálták az alapszabály-mintát - Jóváhagyták a tsz-szövetség létrehozásának további programját Tegnap, kedden délelőtt ülésezett a tsz-szövetségfet előkészítő megyei bizottság Békéscsabán. Az értekezlet résztvevőit Csatári Béla, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese tájékoztatta a szövetség létrehozásával kapcsolatos feladatok megvalósításáról, majd Horváth Pál, a déli és Balogh Sándor, az északi területi szövetség előkészítő bizottságának elnöke számolt be a végzett munkáról. A tanácskozáson Supala Pál, az MSZMP megyei Bizottságának mezőgazda- sági osztályvezetője is. — A területi szövetséget előkészítő két munkabizottság alaposan és jól dolgozott — állapították meg, miután a két elnök befejezte referátumát. Az országosan kiadott alapszabálymintát megfelelően igazították a Békés sági helyzethez, rendezték a személyi ‘ügyeket, mindkét tsz-szövetség elhelyezésére kidolgozták a tervet, s meghatározták a termelőszövetkezeti közgyűlések idő- és menettervét A munkabizottságokat feladatuk ellátása közben meglátogatta Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag Tsz Kossuth-díjas elnöke, az Országos Tsz Tanács elnöke, továbbá dr. K. Nagy István, az részt vett. Országos Termelőszövetkezeti T-a- Békés“nács főtitkára is. Mindketten elismerően nyilatkoztak a szövetkezeti mozgalom Békés megyei újabb eredményeiről. Augusztusban a termelőszövetkezeti közgyűlések elé viszik a tsz- szövetség ügyét. Ezeken a közgyűléseken döntenek a csatlakozásról, majd küldötteket választanak a területi szövetség megalamegyei természeti és közgazda- i kulását kimondó közgyűlésre.
