Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-12 / 162. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS 1967. JÜLIUS 12., SZERDA Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM Világ proletárjai, egyesüljetekl NÉPÚJSÁG A holnap emberei Viszonylag fiatal, alig néhány esztendős múltra visszatekintő tudomány nálunk az üzemszerve­zés. Ehhez mérten kétségkívül már jelentős eredményeket is fel­mutathat, csakhogy az élet, a va­lóság korántsem az „ehhez mér­ten” viszonyítással kéri számon teljesítményeit. A mérce, általá­nosságban szólva, csak az lehet: milyen igényeket, követelménye­ket támaszt a népgazdaság az üzemszervezéssel szemben, illet­ve: milyen lehetőségek, kiakná­zatlan tartalékok rejlenek még ebben a nemzetközi méretekben oly nagy eredményeket produkált és még nagyobb reményekre jo­gosító tudományágban. A választ erre az utóbbi kér­désre oly módon közelíthetjük meg, ha mindenekelőtt a mai helyzet körvonalait rajzoljuk fel. Kétségtelen, hogy a közelmúlt években a szakmai közvélemény reflektorfényébe került az üzem- szervezés, ami — egyebek között — azzal járt, hogy kialakultak a működéséhez minimálisan szüksé­ges szervezeti keretek. Egyrészt: létrejöttek az iparági szervezési intézetek, amelyek többé-kevésbé a szervezés alkotóműhelyeivé, el­vi és gyakorlati módszereinek el­ső számú „támaszpontjaivá” fej­lődtek. Ám talán még ennél is fontosabb, hogy a termeléshez, a hétköznapi munkához életközei­ben, sorra tevékenykedni kezdtek a vállalatok szervezési osztályai, csoportjai. Mindez rendkívül fontos, de — csupán első, kezdeti lépés! Kü­lönösképp kitűnik ez abból, ha hozzátesszük, hogy — legalábbis a vállalati keretekben — még a mai, aránylag csekély számú üzemszervező munkája sincs teljes egészében kihasználva. Természe­tesen nem a nyolcórás munkaide­jük kihasználásáról van itt szó, hanem a legfontosabbról: szerve­zési javaslataik, tanulmányaik ve­zetéséről, egészében a vállalat életében betöltött szerepükről. Meg kell jegyeznünk, hogy a ve­zetés és a szervezés szoros szer­vezeti kontaktusára azért is fel­tétlenül szükség van, mert az üzemszervezők általában az új­donság, a változás „anyagával” dolgozlak, s ez — természetesen — helyi ellenállást is kiválthat, olyan érzéseket is kelthet a műhe­lyekben, üzemrészekben: miért tud mindent jobban a „kívülről” jött üzemszervező?! Éppen csak vázlatosan jeleztük mindezzel a jelen gondjait, ame­lyek viszont sokszorossá összege- ződnek, ha a jövőre utalunk. Nem puszta feltételezés, hanem a mai helyzet konkrét holnapi meghosz- szabMtása az az állítás, hogy ho­vatovább egyik elsőszámú nép- gazdasági problémává nő majd az üzemszervezés (és a szervezők) vi­szonylagos hiánya. Gondoljuk meg: vajon mi lehet az oka an­nak, hogy — bár a vállalati szer­vezők egész sor előnyös, nagy megtakarítást ígérő javaslatot dolgoznak ki — ezek megvalósí­tása előtt nem mindig nyílik elég gyorsan „zöld út”? Nos, az ok nem más, mint hogy a gazdaság- irányítás mai rendszerében egyes vállalatok még megvannak enél- kül is, nem létkérdés számukra a szervezés nyújtotta információk, illetve az ebből eredő értékelések felhasználása. Csakhogy a gazdasági mecha­nizmus átalakításának már az elő­zetes körvonalaiból is kiderül, hogy ez a helyzet alapjaiban, gyö­keresen megváltozik! Bármilyen végleges alakot ölt is majd az új irányítási rendszer, kétségte­len, hogy a vállalatok számára széles gazdasági „mozgástér” ala­kul ki, amelyben különböző vál­tozatok között maguknak kell választaniuk és dönteniük. Ez a — nagy általánosságban — meg­fogalmazott változás, azt a na­gyon is konkrét követelményt rejti magában, hogy irányítani le­hetetlen lesz a döntési alternatí­vákhoz „anyagot” szolgáltató, tu­dományosan megalapozott üzem- szervezés nélkül. Olyan, lényegé­ben új feladatkomplexumok vál­nak élvonalbeli jelentőségűvé, mint a piaci kereslet és a kapaci­tás gyors, rugalmas kontaktusá­nak kidolgozása, az idő — tehát: az új gyártmány átfutási idejé­nek, a gyártási ciklusidőnek stb. — új „szerepköre”, a vállalati ap­parátus legcélszerűbb felépítése stb. Természetes, hogy az üzemszer­vezés mai, gyakorlati feladatainak megoldása mellett, nem kevésbé fontos e holnapi — és teljes bi­zonyossággal elkövetkező — kö­vetelményekre való felkészülés. Ebben sok teendő hárul minde­nekelőtt a vállalatokra, a már működő üzemszervezői osztályok­ra, részlegekre, illetve: az őket irányító üzemi vezetőkre. Ám ez önmagában még nem elegendő; intézményesebb, szervezettebb fel­készülésre is szükség lenne. Min­denekelőtt a holnap üzemszerve­zőinek képzését kellene tervsze­rűbben megoldani, gondolva arra, hogy számukat és szakmai színvo­nalukat tekintve is a jelenlegi sokszorosára emelkednek majd a velük szemben támasztott igé­nyek. Mégis úgy tűnik, nem gon­dolunk erre még eléggé; a szer­vezők képzése — jobbára az ipar­ági intézetek keretei között, illet­ve különböző tanfolyamokon — helyileg változó színvonalú, nem elég rendezett, tervszerű. Ebben talán az is közrejátszik, hogy a képzés jobbára a mai igényekhez, a mai vállalati „kereslethez” iga­zodik, s nem a holnap követel­ményeihez. Pedig fontos lenne már most gondolni arra, hogy az új mechanizmus nemcsak, s talán nem is elsősorban új jogsza­bályokban, rendeletekben ölt majd elsősorban testet, hanem — túlzás nélkül mondhatjuk — az irányítás változó stílusában. S ezt a stílust a korszerű szakmai isme­retek, ezek között is nagymérték­ben az üzemszervezői tudomány eredményei határozzák majd meg! Tábori András Már búzát arat minden kombájn Békéscsaba határában A városi tanács főagronó- musától kapott tájékoztatás szerint Békéscsaba termelő- szövetkezeteiben befejeződött az 524 hold őszi árp>a és az 1275 hold kétszeres aratása. A kilenc termelőszövetkezeti és a tíz gépállomási kombájn most már hozzálátott a váro­si átlagban 18 mázsa holdan- kénti termést ígérő búza be­takarításához. Amennyiben a gabona érése közben érkezett hirtelen meleg következtében a reméltnél kevésbé szorultak meg a búzaszemek, úgy je­lentősen túlhaladják együtte­sen a város szövetkezetei a múlt évi 17,4 mázsás átlag­termést. Előreláthatólag az őszi árpa és a kétszeres is 18 mázsa körül fizet holdanként. Ugyanis ahol a belvíz nem okozott kárt, a termésátlag el­érte a 24 mázsát is. Varsányi Mihály főagronó- mus elmondta, hogy ilyen jó felkészülés még nem előzte meg Békéscsabán az aratást, s még egyszer sem volt olyan nyugodt a munka mint most. Eddig ugyanis gondót okozott az, hogy a város határában arató kombájnok különböző típusúak voltak. Egy részük nem bírta az általában jó ter­mésű gabona aratását, más részükhöz pedig nem tudtak időben beszerezni alkatrészt. Most csak SZK típusú, szov­jet gyártmányú kombájnok aratnak a város határában, s a kissé dőlt árpa és kétsze­res termésben elért napi 30— 35 tonna helyett a jól fizető búzában 40—45 tonnát is le tudnak aratni kombájnon­ként. Mind a négy termelő- szövetkezetben gépesítették a tisztítótelepet, s két műszak­ban üzemeltetik, hogy el­győzzék a határból gyorsan beömlő gabona tisztítását. Az üzemi konyhával ren­delkező Május 1, Lenin é6 Szabadság Tsz-ben naponta ízletes főtt ételt biztosítanak ebédre a kombájnosok ré­szére. Ezenkívül a minőségi munkától függően jelentős összegű célprémiumot is kilá­tásba helyeztek a legtöbb tel­jesítményt elérőknek. A kom­bájnokat mind a négy terme­lőszövetkezetben nyomon kö­vetik a bálázógépek és a szal­mabetakarító brigádok. Eze­ken kívül munkába lendültek a disztillerek és a nyári szán­tást végző ekék is. Olajbányász-brigádok társadalmi munkája Béremelések a kőolaj ermelő villalatnál A Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat orosházi üzemében 36 szocialista brigád dolgozik mint­egy 460 fővel. Az elmúlt fél év­ben az olajbányászok munka­csapatai kiváló teljesítményt ér­tek el, s jelenleg azért versen­genek, hogy kiérdemeljék a Szo­cialista üzem címet. A termelési tervek túlteljesítésén, nagyará­nyú megtakarításokon kívül, tár­sadalmi munkában rendezik, szépítik munkahelyük környékét, összegyűjtik a kallódó, elhasznált anyagokat stb. Az agregátoros brigád például több mint 600 tonna olajat sza­badított fel a kutak melletti Kecskemétről Gyulára Külöovonat érkezik a Várszínház előadására ötszáz utassal különvonat ér- I dolgozója a Mojszejev-együttes kezik július 23-án a délelőtti órákban Gyulára a kiskunfélegy­házi járásból és Kecskemétről. Az utasok ismerkednek majd Gyula nevezetességeivel, és meg­tekintik a Várszínház aznap esti előadását, a Huncut kísértet-et. A kecskeméti IBUSZ és az Állami Biztosító önsegélyző csoportjá­nak szervezéséjen jönne* Gyu­lára a Bács-Kiskun megyei ven­dégek. Megyénk községeinek lakói is érdeklődnek a Várszínház elő­adásai iránt, hiszen már eddig is több csoport utazott külön- autóbusszal Gyulára. A kétegy- háziak a július 1-i premiert te­kintették meg, de egy csoportjuk július 29-én is ott lesz a várban. Egy 44 tagú eleki csoport július 24-én nézi meg Calderon: Hun­cut kísértet című komédiáját. A békéscsabai IBUSZ-irodában tájékoztattak arról, hogy a Sze­gedi Szabadtéri Játékokra is igen sok Békés megyei látogat el. Kü- lönvonatot az idén nem indíta­nak, viszont annál több autó­buszkirándulást szerveznek, melynek keretében a „hírős” vá­rossal is ismerkednek a kirándu­lók. Csak két példát említünk: július 28 án a csanádapácai Köz­társaság Termelőszövetkezet 33 vendégjátékát nézi végig, s au­gusztus 6-án a békéscsabai Lenin Tsz 70 tagja a Cigánybárót látja a Dóm téren. iszaptároló gödrökből. Ezzel nem­csak jelentős mennyiségű olajat hasznosítottak, hanem a mező- gazdasági művelés számára szá­mottevő területeket tettek hasz­nálhatóvá. Az új gazdasági mechanizmusra való fokozatos áttérés megyénk olajiparában is érezteti hatását. Az elmúlt fél évben jelentős béreme­lésre került sor az orosházi üzem­nél. Ezzel lehetővé vált az egyes üzemegységek, munkahelyek köz­ti igazságosabb bérarányok kiala­kítása. A megváltozott bérezés a korábbinál nagyobb mértékben juttatja kifejezésre a munka minőségi és mennyiségi -követel­ményeit. Januárban mintegy 300, májusban pedig csaknem 350 dol­gozó részesült béremelésben. Leg­nagyobb mértékben a kútjavító üzemegységnél, de a csőszerelők­nél, a gépészeti dolgozóknál is növekedett a besorolás szerinti alapórabér. A bérrendezés ered­ményeként vállalati szinten egy dolgozóra átlagosan 2090 forint évi jövedelemtöbblet jut. alaposan és jól dolgozott a tsz-szövetséget előkészítő két bizottság Felülvizsgálták az alapszabály-mintát - Jóváhagyták a tsz-szövetség létrehozásának további programját Tegnap, kedden délelőtt ülése­zett a tsz-szövetségfet előkészítő megyei bizottság Békéscsabán. Az értekezlet résztvevőit Csatári Bé­la, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese tájékoztatta a szövetség létrehozásával kapcsolatos fel­adatok megvalósításáról, majd Horváth Pál, a déli és Balogh Sándor, az északi területi szövet­ség előkészítő bizottságának elnö­ke számolt be a végzett munká­ról. A tanácskozáson Supala Pál, az MSZMP megyei Bizottságának mezőgazda- sági osztályvezetője is. — A területi szövetséget előké­szítő két munkabizottság alapo­san és jól dolgozott — állapítot­ták meg, miután a két elnök be­fejezte referátumát. Az országo­san kiadott alapszabálymintát megfelelően igazították a Békés sági helyzethez, rendezték a sze­mélyi ‘ügyeket, mindkét tsz-szö­vetség elhelyezésére kidolgozták a tervet, s meghatározták a ter­melőszövetkezeti közgyűlések idő- és menettervét A munkabizottságokat felada­tuk ellátása közben meglátogatta Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag Tsz Kossuth-díjas elnöke, az Országos Tsz Tanács elnöke, továbbá dr. K. Nagy István, az részt vett. Országos Termelőszövetkezeti T-a- Békés“nács főtitkára is. Mindketten elismerően nyilatkoztak a szö­vetkezeti mozgalom Békés megyei újabb eredményeiről. Augusztusban a termelőszövetke­zeti közgyűlések elé viszik a tsz- szövetség ügyét. Ezeken a köz­gyűléseken döntenek a csatlako­zásról, majd küldötteket válasz­tanak a területi szövetség megala­megyei természeti és közgazda- i kulását kimondó közgyűlésre.

Next

/
Thumbnails
Contents