Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-02 / 154. szám

V A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A-MEGY El TAN ÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! 967. JÜUÜS 2., VASÁRNAP Ara 80 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM Befejezte munkáját a KISZ VIL kongresszusa Az Építők Rózsa Ferenc Mű­velődési Házában szombaton Sza­bó Ferenc elnökletével folytatta munkáját a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség VII. kong­resszusa. Részt vett a tanácsko­záson és az elnökségben foglalt helyet Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A vitában felszólaló Varga Róza, az okányi termelőszö­vetkezet KISZ-szervezetének titkára, Békés megyei küldött egyebek között azt tette szóvá, hogy náluk is gondot okoz a fi­atalok elvándorlása. Véleménye szerint a megoldás melléküzem- ágak létesítésével kínálkozik. Így lehetővé válna a tagok állaridó foglalkoztatása, magasabb bérezé­se, s — ha nem is egy csapásra — a fiatalok falun tartása is. A kongresszus vitájában pén­teken felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, és többek között a következőket mondta: Kádár János elvtárs felszólalása Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak, Elvtársnők! Mindenekelőtt, eleget téve meg­tisztelő kötelességemnek, átadom a kongresszus vendégeinek, kül­dötteinek, minden résztvevőjé­nek, a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség és az ,Üttörőszö vétség ve­zetőinek és tagságának, hazánk ifjúságának, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának üdvözletét és jókívánsá­gait. (Nagy taps.) A beszámolóval, a benyújtott javaslatokkal alapvonásaikban egyetértek. Ogy látom, hogy mindezek összhangban vannak a párt, munkásosztályunk és társa­dalmunk törekvéseivel, azokkal a feladatokkal, amelyek ebből a Kommunista Ifjúsági Szövetségre háramlanak. % Az elhangzott felszólalások úgy hatottak rám, hogy akik itt be­széltek, nagy felelősségérzettel, a kérdések ismeretében tették és különösképpen arról szóltak, mit és hogyan kívánnak tenni a Kom­munista Ifjúsági Szövetség fel­adatainak megoldásáért. A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség feladatainak alapvető meghatározója a párt irányvo­nala: at a tevékenység, amelyet munkásosztályunk, népünk, tár­sadalmunk jelenleg céljaink ér­dekében kifejt. Ebből a szem­pontból nézve azt gondolom, hogy a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség tagságának munkásságá­hoz biztosítva van az alapvető feltétel. Elsősorban arra hivat­koznék, hogy — ami a munká­ban nélkülözhetetlen és nem­csak az ifjúság szövetségében, ha­nem egész társadalmunk életé­ben — a társadalom életét vezető párt politikája világos, szilárd, következetes, törésmentes immár évek hosszú sora óta. Ez a poli­tika kiállta a gyakorlat próbáját és eredményeket hoz. Nagyon fontos az ifjúsági szö­vetség munkája szempontjából, hogy ezzel a politikával nemcsak a párttagság van tisztában, hanem munkásosztályunk, parasztsá­gunk, értelmiségünk, egész dol­gozó népünk is érti, helyesli és alapvetően támogatja. Ezzel ma­gyarázható, hogy az elmúlt esz­tendőkben nagy eredmények születtek. A munkásosztály, a nép egyetértésének megfogható és el­lenőrizhető bizonyítékai vannak. A párt törekvéseit, politikájá­nak lényegét meghatározta, a munka fő területeire értelmezte és szentesítette a közelmúlt IX. kongresszus. A kongresszust követően, mint a jelenlevők azt mindnyájan tud­ják, lendületes munka indult meg a társadalom különböző szféráiban, társadalmi életünk különböző területein azért, hogy biztosítsuk a kongresszus irány­vonalának még jobb megértését és megkezdjük annak gyakorlati megvalósítását. Ilyen nagy és rendkívül fon­tos eseménynek tekinthető, hogy a párton-kívüli szövetsége­seinket is tömörítő Hazafias Népfront, a magyar szakszerve­zeti kongresszus, a termelőszövet­kezeti és SZÖVOSZ-kongresszus, és mintegy ennek a folyamatnak betetőzéseként a választások so­rán az egész nép, munkásosztá­lyunk, parasztságunk jóváhagyá­sát adta erre a politikára, nem­csak szavakkal, hanem tettekkel is. Ügy gondolom, elmondhatjuk, hogy a most folyó ifjúsági kong­resszus ugyancsak azt fogja bi­zonyítani, hogy a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség, annak tagsága és az ál­tala vezetett ifjúság érti, ma­gáénak tekinti a párt politiká­ját és kész megvalósításáért dolgozni. Ez rendkívül fontos körülmény, mert ennek figyelembevételével könnyebb meghatározni az ifjú­sági szövetség feladatait és tenni­valóit. Gyakran emlegetjük, hogy a párt tevékenységében az egyik legfontosabb és nélkülözhetetlen tényezőnek a szavak és a tettek egységének kell lennie. Gondo­lom, általános értelmezésben el­mondhatjuk, hogy ez most így van, és jó, hogy így van: a pártot illetően megvan a szavak és a tettek egysége. Ehhez mindjárt hozzá szeretném fűzni azt is, hogy társadalmunk alapvető osztályai­nak: a munkásosztály, a paraszt­ság, az értelmiség — és most itt | illő és hozzá is lehet fűzni — a magyar ifjúság tömegeinek ma­gatartása és cselekedetei arról tanúskodnak, hogy a magyar nép nemcsak szavakban helyesli a párt politikáját, hanem tettekben is. Azt hiszem, mindenkinek em­lékezetében él az az időszak — 1963 végére, 1964 első hónapjaira gondolok —, amikor a munka bi­zonyos területein gazdasági fej­lődésünkben olyan pontra jutot­tunk, hogy az általános előrehala­dáson belül ellentmondások je­lentkeztek. Nem arról van szó, hogy megtörték, vagy megszakí­tották volna a fejlődést, de min­denképpen fékezték és az embe­rek azt kérdezték, helyes úton járunk-e? Hivatkoznom kell a párt Köz­ponti Bizottságának 1964 decem­beri határozatára, mely a fejlő­dés alapvető egészséges vonásait (Folytatás a 3. oldalon.) Koszigin megérkezett Párizsba Párizs Koszigin szovjet miniszter­elnök repülőgépe szombaton reggel, magyar idő szerint 7.20 órakor leszállt a Párizs melletti Orly repülőtéren. A szovjet kormányfőt, aki Ku­bából hazautaztában újból felkeresi a francia fővárost, hogy másodízben is tanács­kozzék De Gaulle elnökkel, a repülőtéren André Betten­court, a francia külügyminisz­térium államtitkára üdvözöl­te. A rövid repülőtéri fogadta­tás után Koszigin gépkocsiba ült és a párizsi szovjet nagy- követségre hajtatott. A szovjet kormányfő pénte­ken utazott el Havannából. A repülőgépe útközben leszállt az új-fundlandi Gander repü­lőtéren. Abból az alkalomból, hogy Koszigin a Kanadához tarto­zó Üj-Fundlandra érkezett, táviratban üdvözölte őt Pear­son kanadai miniszterelnök, aki üzenetében rámutatott ar­ra, hogy a két ország társa­dalmi rendszerének különbö­zősége ellenére egyaránt tö­rekszik a konfliktusok kiter­jedésének megakadályozására. Ránk bán a Várszínházban Bánk — Bessenyei Ferenc Kossuth díjas, Érdemes Művész Tiborc — Horváth Sándor Jászai-díjas. Fotó: Demény I

Next

/
Thumbnails
Contents