Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-11 / 161. szám

megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja 1967. JÚLIUS 11., KEDD Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM Vállalati tanácsadó Vállalati körökben jól ismert gond, hogy a mai bérbesorolási rendszerünk a műszaki, al­kalmazotti munkakörökben szin­te egyetlen lehetőséget nyújt az előrehaladáshoz: a hivatali rang­létrát, tehát a vezető posztok emelkedő sorát. Lényegéiben két feltételezés tükröződik ebben; egyrészt az, hogy minden eset­ben célszerű, ha a kiemelkedő szaktudásúák, képességűek külön­böző vezető posztokra kerülnek, másrészt pedig, hogy valamen­nyien törekednek is erre és al­kalmasak ás rá. A hazai valóság és a nemzet­közi tapasztalatok azonban egy­behangzóan bizonyítják, hogy ezek a feltételezések csak rész­ben állják meg a helyüket. Ér­vényük csupán addig terjed, hogy vezetőkké természetesen csak az adott körben szakmailag, embe­rileg kiemelkedő képességűek válhatnak, viszont ugyanez meg­fordítva már kevésbé áll: közü­lük nem mindenki akar és tud vezető lenni. A már régen ön­álló tudomány rangjára emelke­dett vezetéstudomány sokoldalú- an kimutatja, hogy a különböző vezetői munkakörökben, a szak­ismereten túl egész sor képes­ségre is szükség van és hozzá- tehetjük: sajátos — az átlagos műszaki-gazdasági ismeretektől eltérő —- . vezetői szaktudásra is. Mindezt azért említettük, hogy jelezzük: hiba elmosni a határ­vonalat a vezetői és a többi szak­mai képesség között. Az anyagi érdekeltség azonban, mint jelez­tük, eddig nem vette ezt eléggé figyelembe, következésképp: olyan szakemberek is törekedtek a ve­zetői posztokra, akik talán sok­kal alkalmasabbak a szakterüle­tükön végzett munkára. Hány mérnök, fizikus, közgazdász, ag­rárszakember dolgozik ma olyan hivatali íróasztal mellett, ahová csak az egyirányú anyagi vonzás hatására érkezett, noha szíve sze­rint inkább a laboratóriumban, a földeken, a gazdasági számve­tések papírjai fölé hajolva vé­gezné munkáját? Ám e közis­mert feltételezés helyett hadd utaljunk inkább tényekre, ada­tokra. A Központi Statisztikai Hivatal egyik rendkívül érdekes vizsgálata, amelyben a képzettség és a keresetek összefüggéseit ele­mezte, adatszerű válaszokat ad az említett ellentmondásra is. Kitűnik például a vizsgálatból, hogy az állami szektor átlagát 100-nak véve, a dolgozók szak- képzettségi főcsoportjai (a lét­számarányok különbségeit ki­szűrve), a következő havi kere­setekkel rendelkeznek: a felső és középfokú végzettségűek összesen az „általános irányítás” kategó­riájában 114, 9 százalék, a „kuta­tás, fejlesztés” csoportjában 104 százalék, s az „alaptevékenység” dolgozói szintén 104 százalék. Szembetűnő, hogy a kutatás, fej­lesztés — nyilvánvalóan magas szakértelmet feltételező — mun­kaköreiben az átlagok azonosak az alaptevékenységek keresetei­vel, tehát az anyagi előrejutás iránya eddig egyértelműen a ve­zető munkakörök felé mutatott. E tények tükrében érthetők azok a változásók, amelyek a jö­vőre érvénybe léfpő új gazdaság- irányítási rendszerben — a kor­mány Gazdasági Bizottságának már jóváhagyott szabályozása ér­telmében — ebből a szempont­ból is* várhatók. A bértarifát és a besorolási rendszereket módo­sító új jogszabályból ugyanis egyebeik között kitűnik, hogy a kiemelkedő képességű, hozzáérté­sű szakemberek számára új fel­felé vezető uitak nyílnak. „Műsza­ki, gazdasági tanácsadó” elneve­zésű beosztásban dolgozhatnak, s keresetük 3500 forinttól 5500 fo­rintig terjedhet. Emellett a vál­lalatok igazgatói az átlagosnál lényegesen jobban dolgozó alkal­mazottakat (legfeljebb az alkal­mazotti létszám 10 százalékát), bértételeik határai fölé sorolhat­ják, személyi fizetést adva szá­mukra. Megjegyezzük, hogy ed­dig is lehetett személyi fizetése­ket folyósítani, de ezzel a vál­lalatok alig éltek: elsősorban azért, mert így — a korábbá ská­lában — a „beosztott” szakember annyit vagy többet kereshetett volna, mint a vezető. További ehhez kapcsolódó újdonság: a .kiemelt mérnökéhez” hasonló „kiemelt közgazdász” bérkategó­riát is létesítettek. Különösen jelentős e változások között a műszaki, gazdasági ta­nácsadói munkakör. Az Iparilag fejlett országokban világszerte kialakult, sajátos és magasra ér­tékelt foglalkozás a műszaki, gazdasági tanácsadás. Nemcsak a vállalatok alkalmaznak ilyen munkakörökre szakembereket, ha­nem külön tanácsadással foglal­kozó vállalatok is működnek. A Japán Tanácsadó Intézet pél­dául szaktudást „exportál”: ta­nácsadó szakembereket küld egész sor országba, természetesen az érdekeltek megrendelésére és díjazásáért. Az USA-ban mint­egy 14 ezer tanácsadó cég műkö­dik, s a Tanácsadó Mérnökök In­tézete 2000 szakértőt foglalkoztat. A svájci óragyárak, amelyek évi 45—50 millió órát exportálnak, szakmai szervezetbe tömörülve közös tanácsadói szolgálatot mű­ködtetnek. A tanácsadók tevé­kenysége rendkívül széles skálá­jú: vállalati megrendelésre készí­tenek technológiai, szervezési ja­vaslatokat, piaci analíziseket, táv­lati piaci prognózisokat, de egy- egy részterület átfogó vizsgálatát is elvégzik és informatív jelen­tést készítenek az igazgató szá­mára (például: az anyagbeszer­zés, a belső ügyiratáramlás, a munkaerő célszerű foglalkoztatá­sa stb.). A tanácsadói rendszer megte­remtése, s ezt aligha kell bizo­nyítani, rendkívül nagy előnyö­ket ígér, olyan helyzetben, ami­kor a vállalat vezetőinek külön­böző döntési változatokat kell mérlegelniük a célszerű, gazda­ságos irányításhoz. S az új me­chanizmusban éppen erről lesz szó; a vállalat önállóan gazdál­kodik az általánosan érvényes szabályok és a piaci hatások mozgásterében, s ehhez nélkülöz­hetetlen lesz magas képzettségű, nagy tapasztalad! szakember okos, hozzáértő tanácsa. Tábori András Az idén 890 gyermek és 5339 felnőtt kedvezményes üdülését teszi lehetővé a szakszervezet Napbarnítottan, egészségesen, legtöbben egy-két kiló súlygyara­podással tértek haza'nemrég azok a gyermekek, akik két hetet töl­töttek a magyar tenger partján. Balatonszabadiban 160 lány, Szán­tódon pedig 114 fiú üdült a me­gyéből. Már a tavasszal kezdődött a szakszervezeti gyermeküdültetés és augusztus 2-án Vajtára ismét lány-, 16-án pedig Parádsasvárra és Parádfürdőre fiúcsoport indul. Ősszel újabb csoportok mennek és az idén 890 gyermek számára nyílik lehetőség kedvezményes üdülésre, amelyhez a hozzátarto­zóknak (két hétre) 140 forinttal kell hozzájárulniuk. A felnőttek számára 5339 jegyet biztosított a szakszervezet, amely­nek felhasználása folyamatosan Kitüntetések a vasntasnap alkalmából A XVII. vasutasnapot július 8-án ünnepelték Békéscsabán. Ezen Újházi Károly, a MÁV Szegedi Igazgatóság IV. (von­tatási) osztályúnak vezetője^ mondott beszédet. Méltatta az igazgatóság és külön a békéscsa­bai vasúti csomópont dolgozói­nak munkáját, akik tavaly el­nyerték az Élüzem címet és az­óta is tartják a szintet. Ismer­tette a mechanizmus reformja során a vasútra háruló felada­tokat. — A MÁV munkájának összhangban kell állnia az egész népgazdaság érdekeivel — mon­dotta. Gábor, Andó Tamás, Szabó Imre fűtőházi, Bökő Lajos, Putnoki Elemér, Filó Mátyás, Kovács Sándorné, Bondár Lajos, Balogh Imre, ifj. Kövesi Mihály pálya- fenntartási, valamint Rusznák Pál, Zsíros János és Végh István AK fűtőházi dolgozók. Kiváló Dolgozó oklevelet har­mincán, pénzjutalmat nyolcvan­hármán kaptak, rendkívüli elő­léptetésben pedig negyvenegyen részesültek. A jutalomkiosztást kultúrmű­sor, majd hajnalig tartó szóra­kozás, tánc követte. ! történik. A legtöbb (3945) a ked- j vezményes felnőttjegy, a családos 436, a külföldi csere és turista 204, a szanatóriumi 205, ezenkívül 384 személy üdülhet budapesti álló, 265 pedig külföldi hajón. A szakszervezet így mintegy 5 millió forinttal járul hozzá a me­gye dolgozóinak üdültetéséhez, amelyet a jó munka jutalmának kell tekinteni. Előfordul azonban, hogy egyes szakszervezeti bizott­ságok nem adják át a dolgozók­nak az üdülőjegyeket, hanem a fiókba teszik és megfelejtkeznek róla. Ha valahol éppen nincs szük­ség rá, nem ajánlják fel más vál­lalat, üzem szakszervezeti bizott­ságának, s emiatt üdültek tavaly itvennel kevesebben a megyéből. Meg kell említeni még, hogy a fizikai dolgozók közül nem sokan jutnak el külföldre. Kevés helyen járulnak hozzá anyagilag is ah­hoz, hogy — jutalomképpen — alacsonyabb keresetűek külföldi üdülésben vegyenek részt, csak a MEDOSZ tett eddig helyes kezde­ményező lépéseket. Gyermekeknek és felnőtteknek egyre több lehetőségük van arra is, hogy — kedvezményes áron. — vállalati üdülőkbe jussanak. Eh­hez ugyancsak hozzájárul a szak- szervezet. Újházi Károly beszéde után felolvasták Kiss Károlynak, a MÁV Szegedi Igazgatóság veze­tőjének táviratát, melyben kö­szönetét és elismerését fejeztek! a békéscsabai vasutasoknak az I. félévi eredményes munkáju­kért. Ezután került sor a jutal­mak kiosztására. Kiváló Dolgozó jelvényt és ezzel járó pénzjutal­mat kaptak: Dózsa József, Ju­hász Lajos, Miklya Pál, Papp Andor, Orvos András, Komáro­mi János, Fajó András I. állo­mási, Gombkötő István, Kiss Mesterséges csapadék kilencezer holdon... A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság területén a szak­emberek rendszeresen figye­lik az öntözésre berendezett területeket, s ahol a talaj nedvességtartalma megkíván­ja a mesterséges csapadékot, öntöznek. Jelenleg 9000 hol­don juttatnak mesterséges csapadékot a zöldségre, ku­koricára, műrétre és egyéb növényre. Az öntözőbrigádok két műszakban dolgoznak s 16 órán át adagolják a vi­zet a növényekre. A rizsek árasztásán kívül a szántó­földi növények öntözésére eddig mintegy 6 millió köb­méter vizet biztosított a Kö­rösvidéki Vízügyi Igazgató­ság. A tartós meleg miatt az elkövetkező napokban még fokozottabb öntözésre számí­tanak megyénkben. Telnek a ntaßf Új gabonával töltik meg a békéscsabai István-malom 450 va- gopos magtárát. A pótkocsin szállított terményt a Fajó And­rás vezette hatszoros szocialista brigád tagjai pillanatok alatt leürítik. IFoto: Demény

Next

/
Thumbnails
Contents