Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-05 / 156. szám

1967. július 5, 5 Szerda „Leloptam a zöld barackot...” — Gyermekkoromban, bár udvarunkban nem egy gyü­mölcsfa állt, kisettenkedtem az utcára, óvatosan körülnéztem, nem lát-e valaki. Aztán fel­másztam a kerítésre, leszakí­tottam hirtelen néhány szem zöld barackot és ingembe rejtve elfutottam. Dobogott a szívem az izgalomtól nagyon. A sarok­ról visszalestem, vajon észre- vették-e; és egy kicsit csökken­tette az így szerzett zöld barac­kok értékét az, hogy senki sem vette észre. Most, felnőtt fej­jel visszagondolok, s felteszem a kérdést magamnak: miért is tet­tem? Így tudnék rá válaszolni röviden: az izgalomért. Ha iro­dalmibb akarnék lenni, így fo­galmaznám meg válaszomat: a romantikáért. — Egy külföldi pe­dagógusdelegáció tartózkodott megyénkben napokig, s azok kö­zül az egyik gimnáziumi igaz­gató mondotta ezt el, majd hozzátette: — Ha valamelyik diákom csínyt követ el, ilyen „zöld barackos” gondolataim vannak... Ezt a példát csak azért citá­lom, mert valahogy ilyen és eh­hez hasonló példákból indult ki az a beszélgetés, amelynek a konklúziója csak egész mély elemzés után fogalmazható meg. Sok szó esett arról, vajon nem vagyunk-e mi olyanok, hogy egy kicsit sáncok mögül, vagy a függöny mögül, s nem is egyenesen szemtől szembe mon­dunk. bírálatot egy-egy fiatal­ról, egy-egy fiatal meggondolat­lan tettéről. Csak úgy rámuta­tunk, hogy „...az volt az, aki ezt, meg ezt tette...” ő az, aki huli- gánkodik a parkokban, ő az, aki rikítóbbnál rikítóbb ruhákba öltözik és — „ilyen a mai fia­talság...” Hol kell' keresni annak a gyö­kerét, hogy ma a közvélemény annyira sokat foglalkozik az ifjúsággal, de általában csak le­kicsinylő módon, vagy csak ne­gatív értelemben. Feltétlenül vannak társadalmi okai. A má­sodik világháború romjaiból nagy lendülettel újjáépülő tár­sadalmak kikényszerítették az emberből a modem technikát anélkül, hogy számolt volna az emberiség a vele járó rohanás­sal, túlzott szellemi, idegrend­szeri, lelki igénybevétellel. Fe­jünkre nőtt egy kicsit a tech­nika, felkészületlenül, váratla­nul ért bennünket; meg talán egy kicsit hirtelen' és túlzottan habzsoltuk a szabadságot, s majdnem összetévesztettük a “ szabadossággal. Társadalmunk építésében a mennyiség domi­nált, s bizonyos szakterülete­ken a felfrissítés sem hozta meg a kívánt eredményt. Például a pedagógia területére sok olyan ember került, aki bár azt a szaktárgyat, amelyet tanítania kellett megfelelőképpen elsajá­tította, de egyénisége, született érzéke nem volt ehhez a rendkí­vül bonyolult hivatáshoz. Nem volt eléggé megfelelő a pszicho­lógiai felkészülése sem. A ne­velők egészen jelentős részé­nek azon kívül — ez még nap­jainkban is áll — túlságosan sok, apró alkalomszerű munka zavarta meg, nevezzük így: „alkotói magányát”. A 'nevelő­nek olyannak kell lennie, mint a művésznek az ihlet perceiben, s nem szabad engedni semminek sem, hogy ezt megzavarja. Csak az elmélyült nevelői munka le­het eredményes. Nevelni nem lehet úgy, hogy közben a peda­gógus figyelme többfelé is csa- pong, mert eszébe jut egy-két olyan körmére égett munka, aminek effektive semmi köze sincs a pedagógusi tevékenység­hez... Nem lehet sértő ez a kifeje­zés ebben az esetben: „félkész­termékek” egy kicsit azok a fia­talok, akik kikerülnek iskolá­inkból, nevelőintézeteinkből. Nincs bennük egy kikristályoso­dott, megalapozott morál-nor­ma, kicsit nem tudják, mit kezdjenek nemcsak önmaguk­kal, hanem embertársaikkal sem. Nem mondhatjuk, hogy mindennek a társadalmi válto­zás, vagy az oktatási intézmény az oka. Sok tekintetben a szülők sem következetesek; türelmet­lenek, kapkodok, s ebből adó­dik, hogy ítéleteikben, bírálata­ikban tévednek. Itt, szemünk láttára nő fel az új generáció. Testben és szelle­mi képességeikben erősek ezek a fiatalok. Legyünk pontosab­bak: nem is, hogy szemünk lát­tára nőnek fel, hanem a mi ne­velésünkben válnak olyanokká, amilyenek. Ha bíráljuk őket — saját munkánkról mondunk kritikát, hiszen ha csak messzi­ről szemléljük őket, akkor egy­általán megtagadjuk őket. Mondhatjuk ezt: felnőttetek, ilye­neknek -sikerültetek, most már elnyerhetitek megérdemelt le­nézésünket, megvetésünket, sőt — büntetésünket?! Amikor megy az utcán a hosszúra nőtt hajú, rikítón öl­tözött, céltalanul csámborgó fiatal, ne nézzünk rá utálattal, üres maradt a lelke, mert — üresen hagytuk. Ne szemléljük félrehúzott függönyök mögül őket, mert akkor nem vagyunk egyenesek. Szemtől szembe, felkészülten, nyugodtan nevel­jük őket a mi örömünkre és az ő boldogságukra. Jó pedagógiai felkészüléssel, egyenes nyíltság­gal, s egy meghatározott, tuda­tos morális’ alapból kiindulva. . Ternyák Ferenc Három ősz hajú asszony, dr. Pásztor József- né, Husi Gyuláné és Knieszner Imréné, a szeg­halmi Vígh Matild Áll. Általános Iskola pedagó­gusai negyven évi tanítás után a közelmúltban búcsúztak az iskolától, tanártársaiktól, diákjaik­tól. Becsülettel helytálltak mind a katedrán, mind az élet egyéb területén. Dr. Pásztorné ta­nárnő igazgatóhelyettes volt, s jelentős kulturá­lis munkát végzett az iskolán kívül — a község érdekében. Tudását elismerték, méltán lett az Oktatásügy Kiváló Dolgozója és a Munkaérdem­rend tulajdonosa. Husi Gyuláné és Knieszner Imréné hasonló lelkesedéssel, odaadással fog­lalkoztak a rájuk bízott gyermekekkel, akik ma már társadalmunk megbecsült, felnőtt polgá­rai. Amikor a három fiatal pedagógus helyükre lépett, azt kérték a nyugalomba vonult kollé­gáktól: továbbra is segítsék őket tanácsaikkal. És a három — most nyugalomba vonuló — szeg­halmi pedagógus ezt meg is ígérte, s meg is te­szik, hisz negyven év után nem könnyű elsza kadni az iskolától. Dr. Pásztor Józsefné. Husi Gyuláné. Knieszner Imréné. Megkezdték a gyulai víztorony műszaki átadását A mintegy 52 milliós vízmű­építési program jelentős állomá­sához érkeztek Gyulán. Megkezd­ték az 1000 köbméteres víztorony műszaki átadását Ez az első víz­tároló az országban, amely Torna József Kossuth-díjas tervező ta­lálmánya alapján, felfelé növek­vő átmérővel, csúszózsalus eljá­rással készült. A víztorony 3,5 Olyan a közhangulat, amely kedvet ad, buzdít a munkára ✓ A Gyulai Harisnyagyár pártszervezetének tevékenységét vizsgálta a párt városi végrehajtó bizottsága A Gyulai Harisnyagyár már a felszabadulás előtt a munkásmoz­galom egyik fellegvára volt. Az elmúlt több mint két évtized alatt is nagy hatást gyakorolt a város társadalmi, politikai és kul­turális életére, fejlődésére, a millióba került, ha hagyományos j termelésben pedig évről évre igen módszerrel építették volna, a be- eredményt ért el. Ennek során ruházás költsége ennek a duplá­ja. A gyulaiak azt tervezik, hogy a város vízellátásának program­ját még az idén, november 7-re befejezik. Mikor készül el végre.. ? a Biharugrai Halgazdaság negy­ven új teleltető medencéje? A múlt év végére tűzték ki az első határidőt, amelyet azonban kü­lönböző okok miatt nem tartottak be. A gazdaság vezetői nagyon szeretnék, ha az építők meggyor­sítanák a munkájukat — munka­erő- és gépátcsoportosítással —, vagy ahogy tudják, mert ahhoz, hogy az idén használni lehessen az új teleltető telepet — három­ezer mázsa hal téli otthonát —, július végére át kellene venniük. Vajon sikerül? Ma kezdődik a moszkvai nemzetközi íilmíesztivál A moszkvai Kreml hatezer I Moszkvában Szabó István Apa személyes kongresszusi palotájá- j című játékfilmjével, Préda Tibor ban szerdán ünnepélyes keretek Beszélnek a gyerekek című nép- között nyitják meg az V. Moszk- szerű tudományos filmjével, vai Nemzetközi Filmfesztivált. | Gyermekbetegségek, a Bóhócisko- Ma érkezik Moszkvába Marina : ia> ^ az Ellopták a vitaminomat Vlady, Giuseppe de Santis, vala­mint a fesztiválon részt vevő ma­gyar filmküldöttség is. Hazánk A KÖRÖSVIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG értesíti az érdekelteket, hogy a Gyulavári község területén nyomon épült lokalizációs töltésen VEGYSZERES GYOMIRTÁST VÉGEZ 1967. július 10—11-én Krezonit E gyomirtószerrel. A Krezonit E gyomirtószer erős méreg, ezért a vegyszerezett területen tartózkodni, legeltetni tilos1 A gyomirtószer méhekre veszélyes. x című filmekkel szerepel. (MTI) kilencszer érte el az Élüzem cí- i legutóbb négyszer egymás tosabb, hogy a pártcsoportvezetők felelősséget érezzenek magukban. A pártvezetőség és párttagság kapcsolata jó. A pártvezetőség tagjai a dolgozók között élnek, akik bátrabban, őszintén elmond­ják nekik gondjaikat, a termelés­sel kapcsolatos véleményüket, ja­vaslatukat. Meghatározó szerepe van a harisnyagyárban a KlSZ-szerve- zetnek — mondotta a vb-ülésen Szabó Miklós, a városi KISZ-bi- zottság titkára. Kevés azonban a KISZ-fiatalokból lett párttagok száma. Nem jutott még kellően a köztudatba az új szervezeti sza­bályzatnak az a pontja, amely lehetővé teszi, hogy az egyik ajánló a KISZ-alapszervezet legyen. ségbe olyan elvtársak kerültek, I ^ pártvezetőség fontos felada- akik eleget tudnak tenni a meg- tának tartja a tömegszervezetek bízatásuknak. A vezetőségi ülése- segítését, ellenőrzését. Egyezteti ken és taggyűléseken a feladatok a programjukat és a párttagokat megvalósítására konkrét határo- mozgósítja azok végrehajtására — zatok születnek, melyeknek vég- j állapítja meg a jelentés. Gullai rehajtását ellenőrzik. A pártcso- J György vb-tag, a gyár igazgatója portvezetők azonban kevésbé ak- j ezt helyesen így egészítette ki: met, után. Vajon hogyan dolgozik ebben a gyárban a pártszervezet, milyen a pártépítő és a gazdaságszervező, irányító munkája? Erre a kér­désre keresett választ az MSZMP városi végrehajtó bizottsága a napokban megtartott ülésén. Egyöntetű volt az a vélemény, hogy a választáson a pártvezető­tívak. Azok az instrukciók, ame­lyeket a havonta megtartott érte­kezleten kapnak, nem mindig jut­nak el a párttagokhoz. Ennek a következménye, hogy a taggyűlé­sekre többen felkészületlenül mennek. így természetesen nem tudnak bekapcsolódni a vitába. A pártcsoportok munkájának hiányosságát a brigádvizsgálati jelentés részben azzal indokolja, hogy egy-egy pártcsoportba tar­tozók három műszakban dolgoz­nak. A pártvezetőségnek mégis megoldást kell keresnie. A legfon­Közületek munkaerőigénye A Budapesti Lakásépítő Vállalat ./.unnál felvesz — budapesti munka helyekre kőműveseket, ácsokat, köny nyűgépkezelöket, villanyszerelőket, kubikosokat és férfi segédmunkáto­kat. Különélés) dijat rendelet szerint fizetünk. Munkásszállást és nap! két­szeri étkezést biztosítunk. Tanácsiga­zolás és munkaruha, szakmunkások­nak szerszám szükségei. Jelentkezés: Budapest. V., Kossuth Lajos tér U—IS. földszint. S3» A Dombegyház és Vidéke Körzeti Futsz Igazgatósága azonnali felvételre univerzális üzemágvezetőt keres. Cim: Dombegyház, Béke út 35. 5 A Csongrád—Békés megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat telepe, Békéscsaba n., Kazinczy utca 1/a felvételre keres egy fő asztalost és egy fő kocsikísérőt. 47570 A Békéscsabai Hűtőház női segéd­munkásokat és 14—IS éves középis­kolai tanulókat (főleg lányokat) kb. július 10-tői alkalmaz. Jelentkezni le­het azonnal. Munkába állítás a je­lentkezés sorrendjében. 3215 az üzemben a pártmunka hatásos, amit végső sorban az eredmény igazol. Bár az I. negyedévben sok nehézséggel kellett megküzdeni, a félév mégis kedvezően zárult. Minden kötelezettségének eleget tett a gyár. A jelentés és a végrehajtó bi­zottság vitája alapján végül is helyesen vonta le a következteté­seket Jámbor István, a városi pártbizottság első titkára. Tekin­télye van a pártszervezetnek a város legnagyobb üzemében a harisnyagyárban — mondotta többek között. A párt-, a gazda­sági vezetés és a tömegszerveze­tek tevékenysége összehangolt. A gyárból eddig is többen kerültek a városi és megyei vezetésbe. Hogyan érték el a dolgozók, hogy hosszú idő óta nem maradtak adósai a népgazdaságnak és a gyár termékei keresettek a kül­földi piacokon? A siker egyik tit­ka, hogy a dolgozókat nem vá­lasztja el „3 lépés” a vezetőktől. Olyan a közhangulat, amely ked­vet ad, buzdít a munkára. (P) \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents