Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-04 / 155. szám
19CT. július 4. 4 Kedd Tanácskoztak a dévaványai szocialista brigádok vezetői 27 kollektívában csaknem, háromszázan versenyeznek a cím elnyeréséért A dévaványai szakmaközi bizottság kezdeményezése alapján a közelmúltban tartották meg a szocialista brigádok vezetőinek tanácskozását. A község ipari, kereskedelmi, termelőszövetkezeti és intézeti dolgozói a gazdasági, a párt- és szakszervezeti bizottságokkal együtt jubileumi munkaversenyt szerveztek. Jelenleg 27 brigád csaknem 300 tagja versenyez a Szocialista brigád cím elnyeréséért. A községi pártbizottság segítségével szinte valamennyi munkahelynél a kongresszusi munkaversenyt a jubileumi munkaverseny váltotta fel, tehát a versenylendület tovább folytatódik. A tapasztalatcserén Szűcs elvtárs, a községi pártbizottság titkára mondott vitaindítót a szocialista brigádmozgalom jelenlegi helyzetéről. Ezután a szakmaközi bizottság tájékoztatta a megjelenteket a brigádok és a gazdasági vezetők kapcsolatáról, a gazdaságirányítási rendszer reformjának a mozgalomban várható hatásáról, az anyagi és erkölcsi megbecsülésről, valamint az ifjúsági brigádok munkájáról. A tanácskozáson különös gonddal elemezték a termelőszövetkezetek szocialista brigád versenyének tapasztalatait, az itt dolgozó kollektívák sajátos gondjait. A mintegy ötven résztvevő közül tizenegyen szólaltak fel. Valamennyien elismeréssel nyilatkoztak a szocialista munkaverseny múlt évi eredményeiről, ugyanakkor a gondokról sem feledkeztek meg. A hozzászólók zöme elmondotta, hogy az ipari üzemekben, a termelőszövetkezetekben a gazdasági munka szemléleti \ változását jelzi, hogy a minőséget helyezik előtérbe. Erről beszéltek többek között a gépjavító állomás, a rizshántoló és a Lenin Tsz szocialista brigádjainak vezetői. A vitában felszólalók hangsúbrigádmozgalomnak megvan a tekintélye a termelőszövetkezetben. A vitában többen szóltak arról, hogy a mozgalom milyen hathatósan segítheti az emberek politikai, szakmai képzését, tudatformálását. Éppen ezért kérték, hogy a munkahelyek vezetői a téli oktatások keretében a szocialista brigádtagok oktatását helyezzék első helyre. A községi szakmaközi bizottságot viszont arra kérték a részvevők, hogy rendszeresen ellenőrizze és segítse a címért versenyző kollektívákat, gondoskodjon arról, hogy félévenként üzem- látogatásokat tehessenek és tapasztalatcserén vehessenek részt. Hajdú Antal Négy év alatt megduplázódik a termelés a békési kosáriparnál Az Erdőgazdasági Fűz-, Nád- és Kosáripari Vállalat békési üzeme a nagyközség legjelentősebb ipari létesítménye. Több mint 1200-an dolgoznak itt, az utóbbi két esztendőben más- félszeresével növekedett a létszám. A termelés azonban ennél jóval nagyobb ütemben nő. Míg 1964-ben 29 millió forint, tavaly 42 millió volt az évi teljes termelési érték, 1967-re 48 milliót terveznek. Jövőre pedig 60 millióit kívánnak termelni, ebben a munkában komoly szerep jut a korszerű, újonnan létesített 3. számú telepnek. A békési kosárüzem termelésének mind a száz százaléka exportmegrendelésre készül. Ha én maszek lennék... ... akkor még ezen a nyáron — kihasználva az áldott meleg időt — meggazdagodnék! Meggazdagodnék? Zsírosra, betegre keresném magam, őszre már ott parkolna lakásom előtt egy 230C-as Fiat. Eláruljam a módszerem.7 Bizonyára olvasták az újságokban, hogy a Balaton partján bizonyos lángossütők (fabódéval, gázpalackkal, s néhány serpenyővel) több százezer forintot kerestek egy szezon alatt. Nos, én a Békés megyeiek kedvelt üdülőhelyén, Szanazug- ban állítanék fel egy bódét. Esetleg kettőt is. Az egyikben lányost árusítanék meg sült halat, a másikban sört, bambit, fagylaltot. De kapható lenne ott napolajtól kezdve filmtekercsig minden, amit a fürdő- zők, üdülők szívesen megvásárolnak. Ha van! ahhoz még nekem is volna eszem: hogyan kereshetném degeszre magam egyetlen nyáron. Kár, hogy nincs iparengedélyem. Vagy inkább az a kár, hogy a Békés megyei Kiskereskedelmi Vállalat, s a megyei vendéglátóipar nem gondolkozik úgy, mint ahogy én — ha maszek lennék? (Kinézek a szerkesztőség ablakán. A Szabadság téri ön- kiszolgáló bolt előtt egy használaton kívüli alumínium- pavilon oldalfalai hevernek az utcán. Beadom az illetékeseknek újításként: ebből építsék fel az első számú elárusító bódét. Ha Fiat-kocsim nem is lesz, talán 200 forint eszmei díjat kapok — az ötletért!)-ajdarÚfjavítók Csanádlapácáwi Az utóbbi időben szinte teljesen tönkrement a Csanádapácát átszelő müút. Sok autóst ért már ezen a szakaszon kellemetlen meglepetés. Hírünk jó: az út javítását megkezdték, és hamarosan elkészülnek vele. Fotó: —n. Modern árusító pavilon Tótkomlóson saját pavilonban árusítja termékeit a helyi Viharsarok Termelőszövetkezet. A pavilon nagy forgalmat bonyolít le, hasonló létesítmény bizonyára más községben Is elkelne. Fotó: —n. lyozták, hogy a termelőszövetkezetekben működő szocialista brigádtagok tevékenysége nyomán javult a munkafegyelem, több gondot fordítanak a gyengébbek segítésére és a közös tulajdon megbecsülésére. Farkas Simonná, a Lenin Tsz Hámán Kató szocialista brigádjának vezetője elmondotta, hogy a gazdasági vezetők többsége mindjobban bitosítja a munkafeltételeket a tsz-tagok számára, elismerik a szocialista brigádok tevékenységét. Mint mondotta, a szocialista Jelenleg ugyanis csak a Körös összefolyását — szombat, vasárnap — ellepő fürdőzők ezrei találhatók itt, no meg a mindjobban kiépülő, takaros üdülősor. Egy pohár sört kapni azonban már lehetetlen, mivel abban a néhány üdülőben, amelyik némi büfét is tart, percek alatt elkapkodják az innivalókat. Lehet, hogy nem vagyok valami kiváló üzleti érzékkel megáldott kereskedelmi lángelme, de isten bizony mondom, Nyári hűsítők Lajcsiből zenész lesz A frissítő italokban is szeretjük a változatosságot. Otthoni elkészítésre ajánlhatjuk: o málnás limonádét. Körülbelül fél kiló érett málnát 15 dkg cukorral, fél citrom levével és fél liter forralt, lehűtött vízzel korsóba tesszük. A citrom másik felét héjával együtt felszeleteljük, s hozzáadjuk. Hideg helyen lehűtjük, s körülbelül két óra múlva egy üveg ásványvizet adunk hozzá. Poharakban — kiskanállal — kínáljuk. Epertej. Egy pohár eperszirupot 3 deciliter tejjel és egy tojássárgájával jól elkeverünk. (Az epret előzőleg áttörjük, s tíz dekához egy púpozott evőkanál porcukrot számítunk.) Tojásos kávé. Egy tojás sárgáját egy kávéskanál porcukorral és 2 evőkanál tejjel jói elkeverjük. Egy csésze (egy dupla) erős, forró kávét öntünk hozzá. (Ez csak egy adag.) Mandulás ital. Egy liter tejet négy evőkanál cukorral felfőzünk. 3 dkg darált mandulát adunk hozzá, amíg forró. Ha kihűlt, két. egész tojást keverünk hozzá, s jégkockával kínáljuk. C itromfröccs. Akinek turmixgépe van, egy személyre fél citromot és 5 dkg cukrot számítva, két dl vízzel citrom- fröccsöt készíthet. Gyümölcsturmix készítésénél felhasználhatunk egy személyre 10 dkg gyümölcsöt, 5 dkg porcukrot és két dl tejet. Mit kérsz? Konyakot? Sört? Kávét is? Drága, aranyos pincér néni. Legyen szíves az én egyetlen cimborámnak hozni mindent, amit rendel. Én fize- tenj! Én, Süket Kerekes Lajcsi, akinek az éjjel nagyon szép fia született. Ügy ám, cimborám, azért van most ilyen széles jókedvem. Most jöttem a kórházból, a déli vonattal utazom haza. Hát mesélj, hogy vagy, mint élsz? Hallom, te az Aranykulacsban muzsikálsz. Jó neked. Igaz, nem nagyon sajnálom a múltat, a muzsikuspályám utolsó éve meg különösen rossz volt. Tudod, jól megvoltunk a bandában, a földművesszövetkezeti vendéglőben szerettek bennünket. Miért hagytam ott a pályát? Hát te nem tudod? Persze, a. városban nem nagyon tudják az emberek, hogy mi történik a szülőfalujukban. Szóval, egy este valami idegen társaság vetődött a vendéglőbe. Hétköznap volt, alig lézengett néhány helybeli, s minket nem kellett sokat biztatni a játékra, különösen akkor, amikor a pincér odahozott mindnyájunknak egy-egy korsó sört. Az idegenek küldték. Megvolt tehát a barátság, előbb a prímás, majd az egész zenekar odament az asztalukhoz. Húztuk nekik végkimerülésig. Közben a helybeliek mind elmentek, ezek meg berúgtak. Az egyik — nagy behemót alak —. az volt a legjobban berúgva, felkelt és kikapta a prímás kezéből a hegedűt. — Elég volt, morék — kezdett el kiabálni torkaszakadtából. A prímás — szegény megboldogult Zsiga bácsi — kétségbeesetten nyúlt a hegedű után és én is közelebb léptem. — Menjetek haza, a fenébe — üvöltötte a részeg, s azzal a fejemhez verte a hegedűt. Mondanom'sem kell, hogy ősz- szetört, de betört az én fejem is. Bevittek a kórházba, ott voltam vagy két hétig. Itt kezdődött az én pályafutásom befejezése. Az ütés olyan szerencsétlenül, valahogy féloldalasán ért, hogy megsérült az egyik fülem. Akkor ragadt rám az, hogy Süket. Volt aztáő tárgyalás is, két hónapot kapott felfüggesztve, botrányokozásért és súlyos testi sértésért az illető, de ez már nem segített rajtam. — No Lajcsi, mi lesz veled? — tűnődtem tanácstalanul a kórház kapujában. Szánalomból visszavettek a bandába, ott kínlódtam egy évet, üe aztán magam is láttam, hogy nem meev a muzsikálás. Sírtunk mindnyájan, amikor bejelentettem, hogy kilépek. — Mit csinálsz, miből élsz ezután, Lajcsikám? — könnyezett Zsiga bácsi, akitől nagyon sokat tanultam, míg együtt dolgoztunk. — Ne féltsetek engem — ön- érzeteskedtem. — Kell most a munkáskéz mindenütt. Hát nem csalódtam, kaptam munkát hamarosan. Persze, nem a faluban, hanem Pesten. Árva voltam már akkor, egyedül Julis kötött a faluhoz. Évekig jártam haza a különböző városokból, mert az az építő vállalat, ahol dolgozom, bejárta a fél országot. Julis sokat hívott, próbáljak otthon szerencsét és házasodjunk össze. Hát, ami azt illeti, ennek már épp$n ideje lett volna, mert a kis Julis már ott tipegett az anyja mellett. — Ide jöjjek a putriba, anyádéihoz? Hogy férünk el, hiszen ti is vagytok elegen. Miből élünk a faluban? Jössz velünk — mondta Julis. — Apám öreg már, nagyon kéne a férfikéz. Az apja ugyanis kocsival járta a járást, a MÉH-nek gyűjtött hulladékot, rongyot, bőrt, tollat, ami jött. Julis sokszor elment velük, jól jött neki is az a kis kereset amellé, amit én hazaadtam. Nekem azonban nem volt kedvem ahhoz a bizonytalan vándorélethez. Télen- nyáron járni azzal a girhes lóval a községeket, alkudozni a falusiakkal, tűrni a nap hevét, zivatart, télen a havat, hideget. Ez nem nekem való. Közben az én Jultsom megint hízni kezdett. Ejnye, de szaporák vagyunk — vakartam a fejem, de hát ha elindult a fiú, hát jöjjön. Mondanom sem kell, hogy a másodiknak fiút vártunk. Hát megint lány született. Az lett a harmadik is, de ez a mostani már végre fiúnak sikerült. Ejnye, most jut az eszembe, hogy elébevágtam a dolgoknak. A második lány születése után, úgy kora tavasszal — Julis megint elkezdte. — Gyere mán haza, Lajos, házasodjunk össze, ne csúfos- kod junk Így tovább. Tegnap beszéltem Balogh Jani bácsival, azt mondta, hogy bevennének a bandába. — Milyen bandába, te? —szaladt végig a melegség rajtam. — A tsz-ben alakítottak egy építőbrigádot cigányokból. Bai
