Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-29 / 177. szám

1967. július 29, 2 Szómba t Kádár János látogatása a Ganz-MÁVüG Mozdony és Gépgyárban Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja — Katona Imrének, a bu­dapesti pártbizottság titkárának és Nagy Tibornak, az MSZMP Központi Bizottsága osztályveze­tőhelyettesének társaságában — pénteken meglátogatta a magyar gépipar egyik legnagyobb üze­mét, a csaknem 20 ezer munkást foglalkoztató Ganz-MÁVAG Mozdony- és Gépgyárat. A kedves vendéget, akinek kiszista lányok virágcsokrot nyújtottak át, Dap- si Károly, az MSZMP VIII. ke­rületi bizottságának első titkára és a Ganz-MÁVAG vezetői közül Csergő János vezérigazgató, Rachfát László, a pártbizottság titkára, Paizs Jenő szb-titkár és Langfelder György, a KISZ-bi- zottság szervező titkára fogadta a főbejáratnál. A - ; gazgatóság tanácstermében Cst_. János tartott rövid tájé­Megtorló rendszabályok Izraeli kommunisták ellen A Pravda Tel Aviyi keltezés­sel, forrás megjelölése nélkül, beszámol arról, hogy az izraeli kormány fokozza a haladó erők üldözését. Katonai paranccsal elbocsátottak munkahelyéről sok ismert kommunistát, a felszaba­dító mozgalom sok aktivistáját. Valamennyiüknek megtiltották, hogy lakóhelyet változtassanak. A meghurcoltak között van Sza- li'ba Hamisz, az Izraeli Kommu­nista Párt Politikai Bizottságá­nak tagja, Zahi Karkabi, a KB titkára, valamint az Al-Tittihad című kommunista lap szerkesz­tői. Ramzi Hurit, a Központi Bj_ zottság tagját bevitték a rend­őrségre, és három napon keresz­tül ütlegelték. (MTI) incidens Velencében Két kínai teherhajó futott be a velencei kikötőbe és — mint a hírügynökségek jelentik —, üdvözlés helyett Mao Ce-tungot éltető jelszavakat tűztek ki a hajó oldalára. A rendőrség hiába kérte a kínai kapitányokat: tüntessék el a külföldi politikai propagandát jelentő jelszavakat, amelynek terjesztését az olasz törvény tiltja. A kapitányok a kérés tel­jesítését megtagadták. Az inci­dens következményeként az olasz hatóságok megtiltották a hajó kirakodását és a legénység part ra szállását. (MTI) koztatót a nagyüzem mai helyze­téről és fejlődésének távlatairól. A vezérigazgató tájékoztatóját Rachfát László egészítette ki a gyáróriás 3100 kommunistát tö­mörítő pártszervezetének életéről szóló ismeretetéssel. A párt első titkára ezután gyár- látogatásra indult. Délután Kádár János a Ganz- MÁVAG gépgyárának nagycsar­nokában nagygyűlésen találko­zott az üzem mintegy ötezer dol­gozójával. Pártunk Központi Bi­zottságának első titkára ezután a Ganz-MÁVAG Vörösmarty Mű­velődési Házában "baráti összejö­vetelen találkozott az ipari kom­binát gazdasági, párt- és társa­dalmi vezetőivel, valamint élen­járó dolgozóival, a szocialista bri­gádok tagjaival. Csergő János üdvözölte a kedves vendéget, majd szívélyes baráti eszmecsere következett, amely után Kádár János búcsút vett házigazdáitól. (MTI) Tengerészgyalogosok a demilitarizált övezetben A nyugati hírügynökségek pénteken - délelőtt gyorshírben is­mertették az amerikai parancs­nokság közleményét, amely sze­rint pénteken amerikai tenge­részgyalogosok hatoltak be az Észak- és Dél-Vietnamot elvá­lasztó demilitarizált övezet déli részébe. A' 9. tengerészgyalogos ezred egységei Com Thien város­tól északra vonultak be a tér ségbe. (MTI) Schröder nem utazik Washingtonba Néhány héttel ezelőtt Bonn­ban hivatalosan bejelentették, hogy Schröder hadügyminiszter augusztus 9-én. az Egyesült Ál­lamokba utazik. Nyugatnémet politikai körökben a hadügymi­niszter utazásának különösen azért tulajdonítanak jelentősé­get, mert arra alig néhány nap­pal Kiesinger kancellár washing­toni látogatása előtt kérült vol­na sor. Tekintettel a Kiesinger és Schröder közötti feszültségre, Schröder és McNamara találko­zásának bizonyos pikantériája lett volna. A látogatás lemondásának hivata­los indokolása: Schrödernek részt kell vennie a bonni miniszter- tanács augusztus 10-i ülésén amelyen előkészítik Kiesinge; washingtoni útját. (MTI) A Fejér megyei Bauxitbányák — Kincsesbánya — felvesz 18 — 40 év közötti korú dolgozókat föld alatti munkára. A bérezés formája vájároknál és csapat­csilléseknél teljesítménybér, szállító csil­léseknél a munkakönyvi bejegyzéstől füg­gően időbér. A vállalat térítés ellenében szállást, az üzemi étkezdében 9.30 fo­rintért napi háromszori étkezést biztosit. A felvételhez lelet szükséges. Felvétel esetén a vállalathoz az utazás költségét megtérítjük. Megközelíthető Székesfehérvárról vasúton és autóbuszon. 47800 Hz Afrikai Egységszervezet közleménye Addisz Abeba Az Afrikai Egységszervezet központjának képviselője közöl­te, a tagállamok részéről nem kapta meg a szükséges szavazat- számot az a javaslat, hogy hív­ják össze augusztus 1-re Addisz Abebába a szervezet miniszter- tanácsának különleges üléssza­kát és ezen vitassák meg a kongói imperialista provokációk és a közel-keleti izraeli agresz- szió kérdését. A .rendkívüli ülésszak összehí­vását Sekou Touré guineai elnök javasolta. (MTI) Néhány hétig nem lesz döntés Csőmbe ügyében Algír A UPI hírügynökség értesülései szerint az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsának augusztus­ban Addisz Abeba városában sor­ra kerülő ülésen megvitatják azt a tervet, amelynek értelmében af­rikai törvényszéket állítanának fel Csőmbe ügyének megtárgyalá­sára. A UPI tájékoztató forrása sze­rint néhány hétig nem várható döntés Csőmbe kiadatása ügyé­ben. (MTI) Sallai és Fürst Ma 35 éve, 1932. július 29-én statáriáiis tárgyalá­son halálra ítélték, majd kivégezték Sallai Imrét és Fürst Sándort, a Kommu­nisták Magyarországi Pártja két vezetőjét. „A kommunista szervezkedés­ben azért vettem részt, mert teljes meggyőződéssel a háború ellen voltam” — így felelt Sallai Imre a véres kezű, annyi igaz hazafit halálba küldő Töreky- nek, amikor a statáriáiis bíróság megkezdte a formális kihallga­tást. Mert jogi formaság volt csupán ott, abban a Markó utcai teremben akkor minden: bíró és ügyész, vád és védelem — az ítélet hónapokkal előbb készen állt. A történelem eddig talán legsúlyosabb gazdasági világ­válságának közepén, a fasizmus németországi hatalomra jutásá­nak előestéjén, a Horihy-rend- szer bizonyítani akart: a kül­föld előtt igazolni hatalma ere­jét, az éhező, annyi szenvedés­től gyötört magyar munkások­nak cs parasztoknak pedig kér- lelhetetlenségét: vigyázzon mindenki, mert könyörtelen a leszámolás. Az ürügy maga is ördögi volt: egy nemzetközi ka­landor felrobbantotta a biator- bágyi viaduktot, s nyomban meghirdették a statáriumot, amelynek előre megtervezett célja a kommunista mozgalom, a gazdasági és politikai elnyo­más ellen mind erőteljesebben, határozottabban fellépő munká­sok és parasztok elhallgattatása volt. Az illegális párt helyiségé­ben, Budapesten, egy Thék Endre utcai házban fogták el Sallai Imrét és Fürst Sándort, s kegyetlen kínzás, barbár valla­tás után állították mindkettő­jüket a Töreky tanács elé. Sallai Imre akkor 35 éves volt, Fürst Sándor hat eszten­dővel fiatalabb. Sallai a Tanács- köztársaság idején felelős tiszt­séget viselt, az azután követke­ző időszakban a nemzetközi munkásmozgalomban tevékeny­kedett — Fürst Sándor az 1919 utáni hazai mozgalom neveltje. Életútjuk a forradalmi harcban találkozott. Együtt küzdöttek, együtt szervezték a pártot — Sallai 1931-től a KMP titkársá­gát vezette —, együtt hirdették: nincs már messze egy jobb vi­lág. A rögtönítélő bíróság csak egyféle ítéletet hozhatott: ha ált. De még be sem vonultak a te­rembe a bírák, amikor megmoz­dult a világ jobbik fele: táv­iratok áradata özönlött Buda­pestre. Hősként élt, hősként állt a bí­rák előtt, hősként halt meg Sallai és Fürst. S eljött a kor, amelyért fiatal életüket adták, a legtöbbet, amit ember osztá­lyáért, társaiért, népéért felál­dozhat; itt az új világ, s népünk most tiszteleg a mártírok em­lékének. Emlékezik és nem fe­lejt: érte, mai életéért vállalta a halált ma 35 éve Sallai és Fürst. LantosLászló 50 éves a szovjethatalom •• Öten a százezer Ligeti kiskőrösi kovácsmester '"flá nem követte apja mester­ségét, ahogy ez akkoriban szokás volt. Azt mondta a tanító: olyan jó fejű, eszes ez a gyerek, hogy vétek lenne nem tovább taníttat­ni. Akkoriban nem ment rosszul a kovácsműhely, s Ligeti Károly apja elhatározta: tanult embert csinál a fiából. A Ligeti család történetében ez a gyerek volt az első, aki érettségizett. Alighogy kézbe kapta azonban az érettségi bizonyítványt, moz­gósított a monarchia. A fiatal­embernek is be kellett vonulnia. Mint tanult embernek, járt neki az úgynevezett önkéntesi jog. El is végezte a tartalékos tiszti tán- folyamot annak rendje-módja szerint. Hadapród lett belőle, az­tán, amikor menetszázadba ke­rült, már zászlósi vállapot viselt. A zászlós már tiszt, s a tiszt a hadifogságban is külön elbánás­ban részesül. De Ligeti Károly, aki fogságba esése után az omsz­ki hadifogolytáborba került, jobban érezte magát a legénység között. Esténként otthagyja a tiszti barakkot, s átmegy a le­génységi barakkba. Biblia van a kezében, abból olvas fel valamit a katonáknak, akik nagy figyelem­mel hallgatják. A tábor orosz őr­sége persze nem tud magyarul, sem németül, amilyen nyelveken ez a furcsa „bibliaóra” folyik. így nem tudják, hogy a „Biblia” tu­lajdonképpen bolsevik könyv, az ájtatóskodók pedig bolsevik sze­mináriumon vesznek részt. A hadifoglyok bolsevik szer­vezkedése szorosan kapcsolódott az orosz munkások szervezkedé­séhez. Az összekötő „Burzsujka”, egy bájos kislány. Becenevét ar­ról kapta, hogy szülei gazdag em­berek voltak, de miután megis­merkedett Lenin tanaival, sza­kított velük. Forradalmi munká­jáért a cári rendőrség három év­re száműzte Szibériába, s most, hogy ideje letelt, letelepedett Omszkban, ahol senki sem isme­ri. Ki gondolná, hogy a naponta órákig zongorázó, szemmel látha­tóan jómódú úrilány az omszki 2. A különös biblia bolsevik szervezet fontos össze­kötője. Ligeti Károly is Burzsujkától kapta a könyveket. S tőle kapta a hírt is: Petrográdon nemsoká­ra megkezdődik a felkelés. Ha megjön a jó hír, Omszkban azon­nal kikiáltják a szovjethatalmat. A Vörösgárdát előre megszervez­ték, fegyvereik biztonságos he­lyen pihennek. Ha a Vörösgárda kivonul Omszk utcáira, a bolse­vik érzelmű hadifoglyok is azon­nal fegyvert kapnak. S néhány nappal november he­tediké után fegyverekkel megra­kott, nehéz teherautók robogtak be a bőr- és nyeregárugyár ka­puján, ahol a hadifoglyokat dol­goztatták. Az átvételi elismer­vényt Ligeti Károly írta alá. Öt bízták- meg a hadifoglyok Vörös- gárdájáriak megszervezésével. A hadifoglyok forradalmi bizottsá­gának három tagja közül is ő lett az egyik. Magyar nyelvű lapot adtak ki, amelynek Forradalom volt a címe és Ligeti a főszer­kesztője. Dolgozott, agitált. S közben feleségül vette Burzsuj- kát... 1918 májusának utolsó napjai­ban a csehszlovák légió fellá­zadt és néhány nap alatt elvág­ta Omszkot a külvilágtól. Az egész környék a fehérek kezére került, csak Omszk tartotta ma­gát. A kirgiz sztyeppék felől újabb ellenséges erők közeledtek; Rinov fehér tábornok tiszti ezre­déi. Ligeti elbúcsúzott feleségé­től, hogy egy vörösgárdista egy­ség élén Tatárkára menjen, ott akarta megállítani a fehéreket. Útközben azonban a fehérek lo­vassága és gyalogsága rajtuk ütött. Ligeti katonáival vissza­verte a támadást, eljutott Tatár­kára, amelyet többször is meg­ostromoltak a fehérek, de mind­annyiszor nagy veszteségek után visszavonultak. Ezalatt azonban a front másik szakaszán, Marja- novkánál áttörtek a légiósok és már közvetlenül Omszk alatt áll­tak. A városi pártszervezet és a városi szovjet elhatározta a visz- szavonulást. Egyetlen útjuk volt, a folyókon, az Irtiszen, a Tobon és Tabda vizén át Irbittg, ahon­nan . már vasúttal mehetnek Je- katyerinburgig. A városi pártbi­zottság döntését a feleség vitte el motorcsónakon Tatárkára. Hosszú menetelés után jutották el az Irtis folyóig, mert az or­szágúton nem mehettek, az Rinov kezén volt. A folyón rajtukütöt- tek a fehérek. Ellenállásról szó sem lehetett, mert lőszerük elfo­gyott. Ligeti ismét hadifogságba került. Omszkban tartották fogva, amikor megérkezett a hír: Ma­gyarországon kikiáltották a pro- 1 letárdiktatúrát. Ligeti fáradhatatlanul harcolt tovább az újabb fogságban is. Az illegális szervezkedés a kolcsakis- ta ezredben szolgáló munkások­ra, parasztokra épült. Május ele­jére kitört a felkelés. Az ezred katonái agyonlőtték tisztjeiket, a város egy részét elfoglalták. A vörös fogolytábort azonban nem tudták elég gyorsan megközelíte­ni. Kolcsak parlamentert küldött ellenszegülő katonáihoz, s sikerült őket fegyverletételre bírni. Azt ígérte nekik, hogy büntetlenek maradnak, s a tapasztalatlan, fia­tal parasztkatonák felültek az ígéretnek. Másnap Kolcsak száz­ötven katonát végeztetett ki meg­torlásul. Ligetit pedig a városi börtönbe szállíttatta. S mivel közeledett a vörösök ellentáma­dása, 1919. június 2-án Ligeti Ká­rolyt a városi börtön 150 forra­dalmárával együtt a város szélén kivégeztette. Omszk egyik terén gyönyörű márvány emlékmű alatt nyug­szik. kivégzett magyar forradal­mártársaival együtt. A város fel- szabadulása után a börtöncellá- 1 ban. ahol raboskodott, falra kar- ' colt verset találtak, Ligeti Ká­ról v írta: 1 „Én ittmaradok névtelen síromban, j De olthatatlan tüzű telkemet i Utánatok küldöm, hogy a harcmezőn Gyújtó fényénél csatát nyerjetek. Vörös magyarokkal harcolok ismét. Segíteni megtiport népemen. A kivívott szabadság árnyékában Az élők adják vissza életem.* Piaiér István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents