Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-25 / 173. szám

1967. július 25. Kedd Nasszer: Az imperialisták hátrahagyták úülenyomatukat a mostani háborában 'Kairó Nasszer, az Egyesült Arab Köz­társaság elnöke vasárnap a kairói egyetemen ötezer főnyi hallgató­ság előtt nagy beszédben emléke­zett meg az egyiptomi forradalom 15. évfordulójáról. Beszédét a rá­dió és a televízió is közvetítette. Az elnök beszédét a következő szavakkal nyitotta meg: „Forra­dalmunk 15. évfordulóját üljük ma, amikor történelmünk legke­serűbb válságát éljük át”. Áttekintést adott a forradalom első 15 esztendejéről, beszámolt a nagyarányú gazdasági fejlődésről, az ország iparosodásáról és a feu­dalizmus felszámolásáról. Majd hangsúlyozta: „A jelenlegi válság a legsúlyo­sabb és a legveszélyesebb, noha a Szuezi-háború (1956-ban) sem volt könnyű — hangoztatta, — Most azonban az imperializmus nem mutatta meg, mire készül... és nem szállt közvetlenül szembe ve­lünk, miként 1956-ban.” A most lezajlott háborúban „nem mi kezdtük a harcot. A há­ború azzal kezdődött, hogy Izrael kísérletet tett Szíria megtámadá­sára. Az imperialisták roppant erőfeszítéseket tettek, hogy lep­lezzék a maguk szerepét, semmit sem hagytak hátra, csak ujjlenyo­matukat”. ' Nasszer ismét hangsúlyozta, hogy a csatában az első lövést nem az arabok adták le. Izrael az arab nemzeti mozgalommal elége­detlen nagyhatalmak bújtogatásá- ra invázióval fenyegette Szíriát és 13 hadosztályt vont össze táma­dásra. E fenyegetés láttán „nem maradhattunk csendben, hanem kötelezettségünkhöz híven meg kellett védelmeznünk az arabok becsületét és biztonságát”. A jelenről szólva Nasszer elnök kijelentette: „Nem mondhatok egyebet, mint, hogy a harc foly­tatódik. Hangsúlyozom, hogy rám hárul a teljes felelősség mindazért, ami történt”. Nasszer hozzáfűzte, hogy az amerikaiak szerepét illetően sok minden homályban van, „sok mindenről még nem tudunk”. Az Egyesült Államok megpróbálta félrevezetni az arabokat, éspedig azzal a céllal, hogy megsemmisít­se az arab forradalmi rendszere­ket Az elnök felvetette, hogy mi volt a szerepe a 6. amerikai flot­tának az egyiptomi partok köze­lében, milyen fegyvereket kapott Izrael, hány repülőgépet és hány önkéntest. „Mivel magyarázható az Egyesült Államok ENSZ-ben tanúsított magatartása? Amerika arra törekedett, hogy Izraelt dip­lomáciai győzelemhez juttassa és az arabokat rákényszerítse a fel­tétel nélküli megadásra”. Az elnök utalt rá, hogy június 2-án már nyilvánvaló volt, hogy Izrael támadni fog és nyilvánvaló volt, hogy az Egyesült Államok­nak fontos szerepe van a válság­ban. Nasszer kijelentette, hogy az EAK fegyveres erőit átformálják, újjászervezik. Hangoztatta, hogy intézkedéseket tesznek a szocia- halálra ítélték. lista vívmányok megszilárdításá­ra. Beszédének befejező részében Nasszer elnök igen melegen mél­tatta a Szovjetunió szerepét. (MTI) Ki akarják szabadítani Csombét Johannesburg A Sunday Tribune című dél­afrikai lap vasárnap azt jelentet­te. hogy egy amerikai nemzetiségű pilóta, aki valaha Kongóban szol­gált és nevét titokban tartja, egy 50 főnyi csoport élén helikopterrel Csőmbe kiszabadítására készül, j Maga Csőmbe jelenleg egy szo­rosan őrzött algériai börtönben I várja Bumedien elnök döntését I arról, hogy a kongói legfelső bíró- ! ság határozata értelmében mikor adják ki a kongói kormánynak. Kongóban Csombét távollétében Nigériai jelentés Nkalagu A Biafra fővárosától, Enugutól 48 kilométernyire északkeletre fekvő Nkalagu városa továbbra is a biafrai katonaság ellenőrzése alatt van, szemben azokkal a la- gosi jelentésekkel, amelyek sze­rint a város már a nigériai szö­vetségi csapatok kezére jutott — közli a Reuter. A biafrai hatósá­gok külföldi újságírók egy cso­portját meghívták Nkalaguba, hogy személyesen győződjenek meg a városban uralkodó hely­zetről. Nkalaguban semmiféle nyoma sem volt harcoknak, a la­kosság teljes nyugalomban járt az utcákon. Biafrai hivatalos sze­mélyek, enugui tájékozott körök továbbra hangsúlyozzák, Biafra számára kedvező fordulat állt be a közel három hete folytatott har­cokban, Ojukwu ezredes a pol­gárőrség tagjai előtt vasárnap ki­jelentette, hogy az ellenséget Nsukka városánál feltartóztat­ták. (MTI) Elhunyt Kassák Lajos Nyolcvanéves korában elhunyt Kassák Lajos Kossuth-díjas író, költő. Több lapot szerkesztett, így például a Ma, Munka, Alko­tás, Kortárs című lapok, folyóira­tok főszerkesztője. Első verses­kötete Világanyám címmel 1915­ben jelent meg. Azóta napjain­kig csaknem hetven könyve látott napvilágot — némelyikük nem­csak magyarul — regények, no­vellák, versek, képzőművészet! és irodalmi cikkek, tanulmányok. Halála pótolhatatlan vesztesége irodalmunknak. Törökországi földrengés Megérkeztek az első fényképfelvételek a kelet-anatóliai (Tö­rökország) földrengésről. A földlökések a legerősebben Alapa- zariban fejtették ki hatásukat. A halottak számát még nem lehet megállapítani, de az épületek nagyrész« leomlott, illetve megrongálódott. A környékbeli kórházak megteltek a földren­gés sebesültjeivel. Isztambulban ugyancsak sok épület megron­gálódott. MTI Külföldi Képszolgálat' Pham Van Dong: A vietnami háborúban az amerikaiakra vereség vár Varsó | hogy a vietnami háborúban az A Trybuna Ludúban meg je- ] amerikaiakra vereség vár, majd lent Pham Van Dongnak, a Vi­etnami Demokratikus Köztársa­ság miniszterelnökének nyilatko­zata, amelyet a lap munkatár­sának adott. A vietnami háborúról szólva ki­jelentette: — A háború kezdetétől fogva tudtuk, hogy ez nehéz, és hosszan tartó háború lesz. Azt is tudtuk, hogy harc közben nem szabad elveszítenünk türelmün­ket. A miniszterelnök hangoztatta, a miniszterelnök ezután elmond­ta, hogyan alkalmazkodik az or­szág gazdasági élete a háborús viszonyokhoz. — Minden tőlünk telhetőt meg­teszünk, hogy a világ és a nem­zetközi közvélemény megértse harcunkat, elfogadja a VDK kor­mányának nyilatkozatában fog­lalt négy pontot, amelyet kül­ügyminiszterünk ez év január 28-i nyilatkozata megismételt. (MTI) Szükség esetén keresse fel a kfsz-ek szolgáltatóházainak részlegeit! NAGYKAMARÁSON, KUNÁGOTÁN, KA­SZAPEREN, MEZÖKOVÁCSHÁZÁN, MEDGYESBODZÁSON, BATTONYÁN női, férfifodrászattal és női, férfiszabósággal állnak a lakosság rendelkezésére. MEDGYESEGYHÁZÁN ÉS MEZÖKOVÁCSHÁZÁN a fenti szolgáltatásokon kívül rádió- és televíziószer­viz, valamint mindennemű háztartási kisgépek javí­tásával állnak a lakosság szolgálatára. A KTSZ-EK SZOLGÁLTATÓHÁZAINAK RÉSZLEGEI MINDENKOR FIGYELMES, PONTOS ÉS SZAKSZERŰ MUNKÁT BIZTOSÍTANAK. 466 Kal&zok és célpontjaik A lerombolt kórházak krónikája 2. Késő este hagytuk el Thanhoa várost. Az országúton szokatlan látványnak voltunk szemtanúi: iskolások padokat cipeltek a vál­lukon. Iskolájukat lebombázták az amerikaiak. A megmaradt be­rendezést falura szállították. S ekkor eszembe jutottak Lau ezredes szavai: — Az amerikai bombázások egyik célpontja az iskola. 1966-ban 391 iskolát romboltak le. Megöltek 398 tanulót és diá­kot, 43 tanítót és tanárt Sok száz iskolát súlyosan megsebesítettek. Hanoi elővárosában, Vin tarto­mányban az amerikaiak repesz­bombákkal bombázták az iskolá­kat. A légi kalózok „munkájáról” magunk is meggyőződhettünk, Vin városának valamennyi isko­láját lerombolták: vagy telibe ta­láltak, vagy egy bomba közeli* becsapódása rombolta le. De ezt láttuk Namdinban és a VDK más városaiban és falvaiban is. Lau ezredes újabb térképet terít ki előttünk, az amerikai agresz- szorok másik embertelen gaztet­tének: áz egészségügyi intézmé­nyek, kórházak, kötözőhelyek előre megfontolt szándékú bom­bázásainak térképét Az ezredes magyaráz: — Az amerikai propaganda megpróbálja eltitkolni a bombá­zások barbár jellegét, azt han­goztatja, hogy a kórházak és az iskolák lerombolása csupán vélet­lenül történt. Ám a mi kórháza­ink és hadikórházaink vörös ke­reszttel vannak megjelölve. A vö­rös kereszt nagy magasságból is jól látszik. Mégis 93 egészség- ügyi intézmény kapott bomba­támadást az ország különböző részében. Megöltek 253 beteget, körülbelül ugyanennyit megse­besítettek. Meghalt 76 egészség- ügyi dolgozó. A kórházakat és ha­dikórházakat napalm- és repesz­bombákkal bombázták. A széles Thian Zang folyó part­ján fekvő kis faluban helyezték el a Namha tartományból kite­lepített 1. számú hadikórház sebé­szetét. Itt, egy zöld banánfák és pálmafák sűrű lombjaitól rejtett házikóban találkoztunk Csan Ha Nien főorvossal. Munkatársai hő­siességéről, a tartomány egészség- ügyi helyzetéről beszélt nekünk. — A barbár amerikai bombá­zások, a sok száz sebesült és nyo­morékká vált ember arra készte­tett bennünket, hogy kiszélesít­sük az egészségügyi hálózatot. A háború előtt Namha tarto­mányban hat kórház működött 1966 végén számuk huszonötre emelkedett. Minden tizenöt kilo­méteres körzetben működik egy hadikórház, ahol műtétek is vé­gezhetők, — Namdin városában levő ha­dikórházunkat hétszer bombáz­ták. Ezért aztán kénytelenek va­gyunk még a falvakon belül is szétszórni osztályainkat, egymás­tól 2—3 kilométernyi távolságban elrejteni őket. Ezért van itt az asztal alatt, amelynél ülünk és beszélgetünk, ez az árok — teszi hozzá a fő­orvos. A légi támadások elleni óvin­tézkedések eszközeit: árkokat, sáncokat, fedezékeket láttunk a sebészeti osztály minden házában, még a műtőházban is. Lau ezredes újabb térképet mutat, amely az amerikaiaknak buddhista pagodák és katolikus templomok ellen vívott háborúját tükrözi. Ha Van Lau számokat idéz: 1966 végéig 79 pagodát és 149 ka­tolikus templomot bombáztak le. Kian járás mind a hét temploma romokban hever. (Következik: Hamzsong hő­sei.) Iskola Fusza faluban. Légiriadó esetén a gyerekek az árokban keresnek menedéket.

Next

/
Thumbnails
Contents