Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-22 / 171. szám

1967. július 22. 4 Szombat Ma este újabb premier a gyulai Várszínházban Napirendem Adóbevételi terv teljesítése — A Szabadság Tsz munkája A békéscsabai tanács végrehajtó bizottságának ülése Békés megye a II. országos véradó konferencia tükrében A Bánk bán nagy sikerű elő­adásai után ma este fél 9 órakor lesz a gyulai Várszínházban az idei évad második premierje. Ez alkalommal Calderon: Huncut kísértet című vígjátékát mutat­ják be a művészek Both Béla. a Nemzeti Színház igazgatójának rendezésében. A darab vidám történet egy asszonyról, akit helyzete sok furfangra, cselvetésre kénysze­rít, és aki kitűnően él is ezek­kel a lehetőségekkel. Az előadás főszereplői: Csűrös Karola, Szentirmai Éva, Korompai Vali, Fülöp Zsigmond, őze Lajos és Szersén Gyula. Július 21-én tartotta ülését Békéscsaba Város Tanácsa Vég­rehajtó Bizottsága Uhljár Mi­hály elnökletével. A végrehajtó bizottság Romvári László pénz­ügyi osztályvezetőnek első fél­évi adóbevételi terv teljesíté­séről 4 szóló jelentését tárgyalta meg, amelyet jóváhagyólag tu­domásul vett. Ezt követően Kovács Ferenc mezőgazdasági és élelmezési osztályvezető adott jelentést a békéscsabai Szabadság Termelőszövetkezet munkájáról. A végrehajtó bi­zottság megtárgyalta és elfo­gadta a jelentést, majd többek között a következő határozatot hozta: a végrehajtó bizottság megállapította, hogy a békés­csabai Szabadság Termelőszö­vetkezet gazdálkodása helyes irányba' alakult, az egyesülés pozitiven hatott a szövetkezet fejlődésére. A szövetkezet ered­ményes gazdálkodásában dön­tő szerep jutott a termelőszö­vetkezeti tagok és a vezetőség jó együttműködésének. Számításba véve a gazdaság irányításából adódó feladato­kat, a végrehajtó bizottság fel­hívta a termelőszövetkezet ve­zetőségének és tagságának fi­gyelmét, hogy továbbra is tö­rekedjen arra a helyes viszony­ra, amely már kialakult. Erő­sítsék a gazdálkodás szocialista jellegét. Javítsák a termelőszö­vetkezet tartalékalapjait úgy, hogy a következő években le­hetőleg saját erőből gazdálkod­janak. Mindjobban vegyenek részt a város ellátásában, illet­ve segítsék a lakosság áruellá­tását. A végrehajtó bizottság jegy­zőkönyvileg elismerését- fejezte ki a Szabadság Termelőszövet­kezet tagjainak, vezetőinek az eddig végzett eredményes mun­káért. A végrehajtó bizottság beje­lentésekkel, indítványokkal zár­ta ülését. Tizenhárom vagon C7 mézeskalács készül exportra A békési mézeskalács­és cukorkaüzem bővítéséi tervezik Az Országos Méhészeti Szövet­kezeti Központ Békési Mézeska­lács- és Cukorkaüzeme tavaly tíz­féle mézeskalácsból exportra öt, belföldre pedig tizenkilenc vagont termelt. Az idén az arány meg­változik, mégpedig exportra 13, belföldre pedig 14 vagon kerül. A kitűnő minőségű áru iránti bel­földi kereslet ennél jóval több, a jelenlegi viszonyok között azon­ban a termelés növelésére nincs lehetőség. Ezért a központ mint­egy 8 millió forint beruházási ösz- szeggel az üzem bővítését tervezi, ami jövőre veszi kezdetét. A háromfajta, pemete-, maláta- és mézcukorkából 20 vagon ké­szül, amely a hazai igényeket ki­elégíti. Különleges termék a nya­lóka, amiből az NDK 10 vagont rendelt. Ebből belföldre csak ki­sebb mennyiség jut. Az üzem éves termelési terve értékben megha­ladja a 20 millió forintot. A mézeskalács készítésénél a munka megkönnyítésére és a mi­nőség javítására nyújtógépet kap az üzem. Készül egy kandírozó keverőgép, amelynek segítségével a mézeskalácsot cukorral vonják be. Befejezés előtt áll a villamos berendezés átalakítása is, amely­nek költsége csaknem 300 ezer forint Jövőre a nyári időszakban fagy- laAostya gyártását is tervezi az üzem. Anyakönyveztetett... Nyilvántartás, mely alól nem vonhatja ki magát sem élő, sem holt — Békéscsabán, a Fegyveres Erők Klubja kultúrtermében a na­pokban a megye városi és köz­ségi anyakönyvvezetői részére Gyócsi László megyei anyaköny­vi felügyelő a születési, házas­sági, halotti anyakönyvezés elvi (jogi) és formai (adminisztrációs) feladatainak, újabb problémáinak, tudnivalóinak köréből tartott ve­títéssel kísért ismertetést. Az anyakönyvezés az egyén, az állampolgár születését, házas­ságkötését, esetleges válását, majd elhalálozását dokumentáli- san rögzítő és nyilvántartó fon­tos közigazgatási feladat. Ennek megfelelően szükséges, hogy mindazok a közigazgatási (taná­csi) alkalmazottak, akik ezt a munkakört választották hivatá­sul, mindenkor teljes mértékben tisztában legyenek az ide vo­natkozó tartalmi és formai tud­nivalókkal, a fejlődés menetéből következő elvi, jogi és adminisz­tratív jellegű változásokkal egy­aránt. A három részre tagolt ismer­tető, tájékoztató előadás során a hallgatóság adatok és példatá­rak alapján feladatkörének min­den részletes tudnivalóját átismé­telhette, így a házasságkötés hi­vatalos formáját, akadályait, a külföldiekkel való házasságkötés módját, mikéntjét, jogszabályait, a válás, a holttányilvánítás, a leánykori név használata és sok egyéb eset, helyzet alkalmával szükséges hivatalos eljárások al­kalmazását, menetét. Társadalmunk politikai, gazda­sági strukturális változása ezen a területen is megmutatkozik. Nyil­vánvalóan nem szerepelnek már anyakönyvi okmányainkon grófi, bárói és hasonló rangok, címek. A régi anyakönyvi adatok má­sodlati kiállításánál más téren is figyelembe veszik az embert te­kintő szocialista morált. Elmarad a felszabadulás előtti iskolázás, munkavállalás esetén hol hát­rányt, hol előnyt jelentő vallás­megjelölés. Cseléd helyett ház­tartási alkalmazott, kifutó helyett kézbesítő, szolga helyett hivatal- segéd kitétel kerül a foglalkozá­si rovatba. Az előadó felhívta a figyelmet a személyazonossági igazolvá­nyokkal kapcsolatos hamisítások­ra, vagyis az anyakönyvvezetők alaposan vizsgáljanak meg min­den oda bejegyzett formai, alaki adatot, mielőtt kimásolják... (Sor­ra említette a sajtóban legutóbb nyilvánosságra hozott ilyen irá­nyú visszaéléseket, köztük egy, derűt keltő példát is. Egy nős ember elváltnak hamisította ma­gát személyi igazolványában. A lány. aki miatt tette, hitt neki. Meg is bánta.) Érdekes volt az előadás har­madik része, amikor is i vá­szonra vetítve egymás- követték a legkülönbözőbb anyakönyvezé­sek és a hallgatóság a Ki mi­ben tudós?-hoz hasonlóan ész­revételezte a tartalmi és szöveg­beli (fogalmazási) hibákat, hiá­nyosságokat. Kár, hogy az elő­adó nemcsak „feleléskor”, hanem akkor is szigorú csendet köve­telt, amikor pedig a jelenlévők egymás közt megvitatták volna a kérdéses problémát okulásul és tanulság céljából. Az ismertetést követően, a program másik részeként a csa­ládi és társadalmi ünnepek, ese­mények szervezése, lebonyolítása került megvitatásra. Kiegészíté­sül levetítették a gyulai tanács által készíttetett kisfilmes, mely­nek témájaként egy gyulai eskü­vő, továbbá névadó ünnepség, valamint egy százesztendős béké­si asszony kollektív köszöntése szerepelt. Befejezésül Gyócsi elvtárs is­mételten felhívta a jelenlévő vá­rosi és községi anyakönyvvezetők figyelmét munkájuk jelet tőségé­re, társadalmi súlyára. Kérte őket, törekedjenek pontosságra, gyorsaságra, hitelességre. Min­denkor őrizzék meg a személyi nyilvántartás és adatszolgáltatás némely esetében szükséges hiva­tali titkot, tartsák be a szolgá­lati utat, s az ügyvezetés szo­cialista normáit. — Aki ezt a hivatást, az anya- könywezetést választotta — mondotta — ne elégedjék meg az eddig tanultakkal és tapasztal­takkal, hanem továbbra is ve­gye igénybe a tanulási lehetősé­geket és régebbi, gyakorlottabb társai, valamint felettesei segít­ségét. H. R. . S-ÖST ÍRKMEl HA iskolaszert MÁR MOST VÁSÁROL Egyenes testtartást biztosít a bőr kézi-háti iskolatásk-a 81,— Ft-tól. 181 A Duna—Tisza köze és a Kis­kunság legnagyobb városában, Kecskeméten rendezték meg a napokban a II. Országos Véradó Konferenciát. A térítésmentes véradómozgalom történetében a Magyar Vöröskereszt és az Orszá­gos Vérellátó Szolgálat másod­ízben teremtette meg a véradás szervezésével, a folyamatos, biz­tonságos vérellátás időszerű kér­déseivel, s a további feladatokkal foglalkozó országos tanácskozás lehetőségét. A háromnapos konferencia mintegy negyven referátumával, s számtalan hozzászólásával méltó folytatását jelentette a há­rom évvel korábban lezajlott kőszeginek; az országban folyó térítés nélküli véradásszervezés eredményeinek jóleső összegezése mellett tisztázta a mozgalom to­vábbi feladatait, irányát, s a vér­ellátás, a vérrel való gyógyítás újabb igényeit is. Az ünnepi eredményhirdetés­ben megyénk véradómozgalmá­nak számbeli, mennyiségi növe­kedése is benne van, s büszkén mondhatják el vöröskeresztes alapszervezeteink, aktíváink, hogy három év alatt áldozatkész mun­kájuk árán megduplázódott a térítés nélkül levett vérmennyi­ség. A tanácskozó, elemző mun­ka kapcsán felmerült kérdések sok vonatkozásban érintették me­gyénk vérellátásának, véradás­szervezésének helyzetét is. Ezek­ből — természetesen a teljesség igénye nélkül — kívánok közre­adni néhányat. A mozgalom fejlődésének kü­lönböző szakaszait az egészség­ügy e területének társadalmasí- tási folyamata határozta meg és ezért a térítéses véradásról a társadalmi összefogást igénylő, fizetés nélküli véradásra tértünk át. Az áttérés üteme, eredménye­inek növekedése területenként eléggé változó képet mutatott, s a vérellátásban fizetett véradás­sal biztos bázist képező megyék­ben okozott elsősorban nagyobb nehézségeket. Ezek közé tarto­zott megyénk is, ahol a Békés­csabai Vérellátó Alközpont évi ötezer literes mennyiséggel járult hozzá az ország biztonságos vér­ellátásához. A teljes térítés nél­küli véradásra erről a talajról áttérni merész és nagy vállalko­zás volt, olyan nehézségek és kockázatok vállravételét jelentet­te, melyek leküzdésére aligha vállalkozott az ország bármelyik más megyéje is. S az eredmény az évenkénti 7—8—900 literes emelkedés! Ma már ott tartunk, hogy a megyénkben kibontakozott széles körű társadalmi összefogás kö­vetkeztében véradómozgalmunk ütemes fejlesztése révén eredmé­nyeinkkel az országos átlaghoz mérhetjük magunkat. A további fejlődés feltételei a megyei Vö­röskereszt és a vérellátó szolgá­lat jó munkakapcsolatában, az állami, párt- és tömegszerveze­tek konkrét törekvéseinek mutat­A Műszaki Anyag- és Gépke­reskedelmi Vállalat (Műszaki Bizományi) július 25-én (kedden) Bé­késcsabán a MÉH Vállalat Sallai u. 8. szám alatt gépek, motorok, műszerek műhelyberendezések stb. BECSLÉSÉT, illetve LEBONTOLfTASAT VÉGZI, 84551 kozásában, valamint a Vöröske­reszt szervezettségének az utóbbi hónapokban tapasztalt erősödésé­ben adottak. A vérellátás folyamatos bizto­sítása a véradómozgalom to­vábbi fejlesztésének, szélesítésé­nek minőségi kérdéseit veti fel. Minden csoportból, minden idő­szakban megfelelő mennyiségű vérnek kell rendelkezésre állni ahhoz, hogy megyénk bárme­lyik gyógyintézetében, bármelyik pillanatban és bármilyen mennyi­ségben támasztott vérigényt a kockázat vállalása nélkül kielé­gíthessük. Ezért a kecskeméti véradó konferencia célul tűzte ki országosan is a térítés nélküli, be­hívásos rendszer fokozatos elő­térbe helyezését és szélesítését. Megyénkre vonatkoztatva ezt a feladatot elsősorban a Gyulai Megyei Kórház és az orosházi kórház mellett működő vérellátó osztályoknak halaszthatatlan el­sősorban végrehajtani, mivel a megyeszékhelyről * igényelt vér szállítása a menetidő miatt koc­kázatos lehet az életmentést il­letően. A fegyveres alakulatok szere­pe a véradómozgalomban, a vér­ellátás biztosításában az állam- hatalmi és össznépi érdekek tel­jes egységéről tanúskodik évek óta. Megyénkben rendszeresen és nagyon szép eredményekkel szer­vezik meg véradásaikat a hon­védségi, BM-, MHS- és tűzoltó­alakulatok, évente mintegy 400 liter vérrel járulnak hozzá e humánus, hazafias kötelességük teljesítéséhez. A honvédségi, határőrségi és MHS kötelékben megrendezett véradások nemcsak a szocialista közösség kialakításá­nak, hanem a véradómozgalom fejlesztésének is magas fokú is­koláját jelentik, mivel itt jelent­kezett véradóink rendkívüli sürgős vérigények kielégítésére is vállalkoznak. A véradók megtartásának és ^megbecsülésének kérdése orszá­gosan is évek óta középpontjában áll a mozgalom fejlesztését szol­gáló feladatoknak, s a leginkább olyan terület, amely magán visel megyei sajátosságokat. A Magyar Vöröskereszt Békés megyei Szervezete és a megye kórházainak igazgatósága, vala­mint országos hírű művészeti együtteseink jóvoltából egyre gyakrabban kerül sor a véradók áldozatvállalását honoráló aján­dékműsorok megrendezésére, ün­nepségekre, ahol többszörös vér­adóinknak jelvényeket, oklevele­ket és ajándéktárgy-jutalmakat adunk át. Számos sokszoros vér­adónk a Családi Lap egy évre szóló megrendelését kapta em­berséges magatartásáért. Megyénk véradómozgalmának alakulása tehát immár lépést tart az országos eredmények emelkedésével, élete színes, vál­tozatos, eseményekben bővelke­dő. Szekerczés József A Pamuttextilművek SZÖVŐIPARI TANULÓ FELVÉTELT hirdet. Jelentkezhet minden 15. élet­évét betöltött fiatal. A betanuló Idő: 1 év. 470

Next

/
Thumbnails
Contents