Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-21 / 170. szám

1967. július 21, 5 Péntek Új formák, merész színösszeállítások a szegedi cipőkiállításon Az egyik legmegkapóbb szín­foltja a Szegedi Ipari Vásárnak a Minőségi Cipőgyár termékeinek bemutatója. A színfolt jelző a szó szoros értelmében értendő, ugyanis az új divatú lábbelik a szivárvány legváltozatosabb ár­nyalataiban pompáznak. Mint a cipőgyár szegedi gyáregységének szakemberei elmondották, a leg­újabb divatirányzat nem az olasz, hanem a francia formatörekvése­ket követi. Végre, első ízben az elegancia egyúttal kényelmes vi­seletét is jelent. Az új női cipők széles, vágott orrúak, sarkuk vi­szonylag alacsony és inkább a szögletes felé hajlik. A hagyomá­nyos felsőrész bőröket velúr és lakk anyagok váltják fel. Merész szinkompozícióban az ibolyaszín, a kék és-a rózsaszín egymás mel­lett található egy-egy cipő össze­állításában, újdonság a citrom­sárgától a korallpirosig különbö­ző színekben csillogó, magyar gyártmányú lakkbőrök széles választéka is. Mind a Szovjetunióból, mind pedig tőkés országokból máris nagy érdeklődés nyilvánul meg a Minőségi Cipőgyár új termékei iránt. Kár, hogy a hazai vásárlók csak a jövő- évben örülhetnek majd a szép lábbeliknek. fii a járható út? Személyi hitel biztosítása a gázbevezetéshez A Békéscsabai Városi Tanács V. B. korábban már az álla­mi lakások gázfűtéssel történő ellátása mellett foglalt állást. Uta­sította az építési, közlekedési osz­tály vezetőjét, hogy az Ingatlan- kezelő Vállalat vezetőivel szerez­zenek tapasztalatot más városok­ban az állami lakóházak gázbeve­zetésével kapcsolatban. Ismerjék meg, melyek a járható utak. En­nek értelmében a nevezettek két ízben tettek tapasztalatcsere-láto­gatást más városokban. Első eset­ben Szegeden, majd Szolnokon. A tapasztalat alapján a kétszobás lakások gázfűtésre való átépítésé­nek költsége 17—18 ezer forint. Ebből az összegből négy-ötezer forint a kiszolgáló vezetékhálózat, 12—13 ezer forint a tüzelőberen­dezés. Szolnok városában már megtör ­I tént a lakások gázfűtésre való át- j térése, hasonló módon, mint ahogy [ Békéscsabán tervezik: a 4—5 ezer forint értékű kiszolgáló vezeték- hálózatot a lakosság kézhez kapta, a tüzelőberendezéseket pedig sa­ját erőből vásárolta meg. Ehhez az OTP úgy járult hozzá, hogy személyi hitel felvételét biztosí­totta. A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat a bérlőktől körlevél for­májában nyilatkozatot kért, hogy a tüzelőberendezések felszerelését saját anyagi költséggel vállalják-e. A bérlők túlnyomó része kedve­zően nyilatkozott, és vállalták a tüzelőberendezések beszerzésének költségeit. Ennek megfelelően a bérlők szervezése jelenleg is tart. Az eddigi eredmény úgy mutatja, hogy a szolnoki példa legjobb út a gázbevezetéshez. megpróbálta megmagyarázni és megérteni fia viselkedését. Gon­dolatban vádak sokaságát zúdítot­ta rá is, menyére is. Aztán Bor­sos Zoltánra, a helyi állatorvosra gondolt, akit hétköznap-vasárnap egyaránt futkosni lát. Elhesseget­te hát a borús gondolatokat s za­jos jókedvvel nyitott be a lakás­ba. — Legalább ne ijeszd fel az em­bert, ha ilyen későn és kótyago- san jössz haza — mordult rá a felesége. — Muszáj, mert nagyon jó öt­letem van. — Ha iszol, mindig kitalálsz valami bolondságot. — Ez nem bolondság. Holnap vonatra ülünk és meglátogatjuk a fiunkat. — Hát hiszen, nem mondom, ideje volna már látni őket. De mi­ért nem jönnek ők? őket köny- nyebben hordja az autó, mint minket ez a köszvényes, reumás lábunk. Talán csak nincs valami bajuk? Halottál róluk valamit? — Dehogy van bajuk. Ha bajuk volna, akkor írnának, mint mikor a bútorra, meg az autóra a pénzt kérték. Egyszerűen elmegyünk emlékeztetni őket, hogy még élünk s ha ők nem, hát mi legalább tud­tuk a kötelességünket. * Véget érni nem akaró üdvrival­gás fogadta az idős házaspárt, akik annyira felmálháztak főzni- és sütnivalóval, mintha lakoda­lomba indultak volna. A két kis­lány hol egyikőjükre, hol a má­sikójukra csimpaszkodott. — Hát a lódoktor? Talán méa alszik? — kérdezte az öreg Fábri. — Csak szeretne. Az éjjel két ízben is kiráncigálták az ágyból s most már korán reggel is érte jöttek. Hiába, most van az álla­tok ellési ideje, hirtelen megbete­gedés is előfordul, aztán meg me­gint egvedül maradt. — Hogy-hogv egyedül? Tud­tommal rajta kívül méa két állat­orvos van a községben. — Igen, de a másik kettőt so­hasem találják itthon szombat déltől hétfő reggelig. Mi ki sem mozdulhatunk ezért a faluból. Pista nem venné a szívére, ha őt sem találnák itthon s akár egy tyúk is elpusztulna, amin segíteni lehetett volna. Már többször sír­va is kértem, hogy legalább anyué- kat látogassuk meg, azt mondta, addig nem, amíg a két kellégájá- ban fel nem ébred a lelkiismeret vagy a felsőbb szervek nem oszt­ják be szombat-vasárnapi ügye­letre az állatorvosokat. — Aztán csak várja vagy szóvá is tette már ezt valahol? — Nem tudom. Lehet, hogy szó­vá tette. Megválasztották a köz­ségi pártbizottságba, meg a járási tanácsba is. — Mindenesetre nem irigylem őlódoktorságát. Jól benne van a szorítóban — mondta az öreg né­mi büszkeséggel afelett, hogy ilyen lelkiismeretes a fia. Végre megjött, csupa sár és maszat volt. Alig érkeztek üdvözölni egymást, máris felberregett a telefon. — Tessék, itt dr. Fábri... Értem. Meg lehet közelíteni magukat au­tóval? Helyes. Csak éppen hara­pok valamit és indulok... — De nem egyedül ám, lódok­torom. Megnézem, hogy mit csi­nálsz, legalább pontosabban meg tudom magyarázni nyelvelő szom­szédaimnak, hogy miért látogatsz olyan ritkán haza. Meg aztán a jövő héten éppen állatorvos-ügy- * ben megyek a megyei tanácshoz.! — Csak nincs valami baj Bor-j sós Zoltán bátyámmal? — Nincs különösebb, csak az,i hogy őt is magára hagyják társai* szombat-vasárnapra. — És éppen édesapám akar eb-j ben intézkedni? — Én hát. Azt hiszed, hogy csak; te vitted valamire? Ügy nézz rám,{ fiam, hogy megyei tanácstag va-j gyök. Na, gyerünk, nehogy későn] érkezz ahhoz a beteg jószághoz ! Kukk Imre* Ez a község a mi községünk Lorfoshaza. a széles főutcán csendesen hűsölnek a házak a dús lombú-fák árnyékában. Csak egészen fiatalokat lehet látni az árokparton játszadozni, a kapuk előtt üldögélő egészen öregek felügyelete mellett. A házak sorát itt-ott újonnan épülők szakítják meg. A községi tanács virágokkal körülvett épületének ablakán monoton kopogás hallatszik ki s keveredik az eresz alatt fiókáik­kal bajlódó fecskék csüvitelésé- vel. Köves Imre, a végrehajtó bi­zottság titkára széles íróasztalán iratokat, jegyzőkönyveket rendez. — Ha előbb jön — mondja az üdvözlés után —, igen érdekes ér­tekezlet tanúja lehetett volna. Huszonnyolcán — a község vala­mennyi párt- és tömegszervezeté­nek vezetői, illetve képviselői, azt beszéltük meg, hogy hogyan tud­nánk megoldani községünk egyik legnagyobb problémáját. A közel­múltban ugyanis megkezdődött az iskolaépítés, amely 600 ezer fo­rintba kerül, de sajnos, nincs elég pénzünk. Mindössze 380 ezer fo­rintunk van erre a célra, és ha összetett kézzel várnánk a „cso­dára”, egészen biztos nem hasz­nálhatnák szeptemberben a tanu­lók és pedagógusok a két új tan­termet és az új politechnikai mű­helyt. — Most remény született erre? — Igen, az előbb ismét bebizo­nyosodott, hogy ez a község a mi községünk, s lakói mindent meg­tesznek a fejlődése érdekében. Jellemzője többek között a segí­teni akarásnak az is, hogy két kommunista nevelő — Gergely László és Novodonszky Pál — je­lenleg is segédmunkásként dolgo­zik, szabadságát feláldozva az iskola építésénél. Nos, mit is eredményezett ez a kis megbeszé­lés, illetve mi lesz az eredménye. Mert, hogy lesz, az biztos. Adamik András, a tanácsi építőbrigád ve­zetője, a községi alapszervezet titkára a brigád nevében tett fel­rülne, mindjárt nem lenne szük­ség azokon a helyeken, illetve kör­nyéken a közkifolyóra. Szó esett a villamosításról. Há­rom utca van jelenleg áram nél­kül. Egy kilométernyi hálózatra van kapacitás, a DÁV megígérte, hogy még az idén felépíti, sőt új trafóházat is épít a szolgáltatás zavartalansága érdekében, de ez kevés. Még legalább egy kilomé­terre lenne szükség. Gondot jelent a járdaépí­tés, annak ellenére, hogy ezen a területen komoly mértékű társa­dalmi munkára számíthatunk. Nincs cement. Az üzlethálózat bővítése a legjobb úton halad. Az fmsz nem zárkózott el a kérés elől és erre a célra az idén 2 millió forintot fordít. Bővítik a vasúti kis boltot, szakosítják a nagy boltot és egy korszerű bisztrót építenek. — Tehát minden a legjobb llton halad a javaslatok megva­lósítására? — Szó sincs erről. Van több olyan javaslat, amelynek megva­lósítása lényegében indokolt len­ne, de anyagi, vagy más okok nem teszik lehetővé csak később. Ilyen például a gázcseretelep létrehozá­sa. Legkevesebb százezer forint­ba kerülne és mindössze 120 fo­gyasztót érint jelenleg Nos, meg­gondolandó, hogy százezer forin­tot költsünk most, 120 lakos pa­lackcseréjének megkönnyítésére vagy több száz lakos járda- vagy más gondját oldjuk meg előbb. Ettől függetlenül lehet, hogy még­is hamarosan létesül cseretelep, ha a kiszemelt alumíniumházat meg tudjuk szerezni és az megfe­lel a szabályoknak. Ilyen probléma a gyógyszertár iránti kérés is. A legközelebbi gyógyszertár Kevermesen van, de a körzeti orvos házi gyógyszer- tárral rendelkezik, ami enyhít a gondokon, illetve sürgős esetek­ben igénybe vehető. Községünk lakóinak száma alig 2600, kevés ahhoz, hogy önálló gyógyszertárat lehessen létrehozni. Sokan kérték a kisvasúti meg­álló rendezését. Naponta 100— 150-en használják és nem jó a világítása, valamint semmi sem védi az utasokat az időjárás vi­szontagságai ellen. Még decem­berben, tehát jóval a jelölőgyűlések előtt — mert már akkor is prob­léma volt — írtunk a dombira- tosi kisvasúti főnökségnek, majd a Szegedi MÁV Igazgatóságnak, májusban, de azóta sincs semmi hír, még választ sem kapott a tanács... Ha mór a problémáknál tar­tunk, hadd említsem meg a tégla- és cserépellátást. Ha valakinek elvisz néhány cserepet a házáról a vihar, senki sem tudja megmon­dani, mit csináljon. A víz házi bevezetésénél a tulajdonosnak kell építeni aknát. Vajon mibői? Honnan Vegyen téglát? Sajnos hiába jönnek hozzánk segítséget kérni, nem tudunk mit mondani. Itt a szomszédban az eleki tégla­gyár s nálunk nem kapható egy darab sem ebből a fontos építő­anyagból. Opauszky László Napirenden* A Sarkad! Cukornyár üzemi pártszervezetének munkája A jelentés, amelyet a sarkadi ...... , ,,, .községi pártbizottság mai ülé­ajanlast a gyorsabb, olcsóbb mun- I sén me3vitat, részlel-sen értéke­kára. Kátai János asztalos kisipa­ros, aki már a művelődési ház építésénél is tanújelét adta segítő­készségének —, huszonkét társa nevében ígért támogatást, de ja­vasolta azt is, szervezzenek néhány vasárnapra „iskolaépítési napot”. Pelle Andrásné a szülői munkaközösség nevében szólt, bí­zik abban, hogy sikerül mozgósí­tani a szülőket a közös munkára. — A lakosság segíti a tanácsot, de milyen a tanács segítsége? Mennyit tettek a jelölőgyűléseken elhangzott javaslatok megoldásá­ért? Köves Imre nyugodt mozdu­latokkal egy dossziét vesz elő, s máris adja a tájékoztatást. — Alaposan megvizsgáltuk an­nak idején az elhangzott javasla­tokat és természetesen igyekez­tünk mindent megtenni a megva­lósítás érdekében. A legutóbbi tanácsülés létrehozott egy ideigle­nes bizottságot, amelynek az a feladata, hogy szervezze, tervez­ze a végrehajtást, s nem utolsó­sorban megállapítsa ezek között a sürgősségi sorrendet. Nézzük csak. összesen hatvanhat közér­dekű javaslat hangzott el, nagy többségét már meg is valósítot­tuk. Sajnos, vannak olyanok, amelyek komoly gondot okoznak. Hozzá kell tennünk azt is, hogy a múlt évben elkészült törpevízmű — amely 3 millió forintba került — alaposan igénybe vette a tanács anyagi erejét. Még az idén és jö­vőre is kell fizetnünk 200—200 ezer forintot. Többen kérték pél­dául azt, hogy a 18 kilométeres hálózaton létesítsünk több közki­folyót. Az ideiglenes bizottság például most azt vizsgálja, hogy melyik lenne olcsóbb: új kifolyót építeni vagy áthelyezni a megle­vőt onnan, ahol a házi bekötések miatt nincs kellően kihasználva. Az is külön problémát jelent, hogy a meglevő száz házi bekötés mellett jelenleg legalább 30—40- en szeretnék a házakba bevezetni a vizet, de a vállalat nem tud biztosítani csöveket. Ha ez sike­li a pártszervezet tevékenysége mellett a gazdasági munkát is. Tájékoztatót ad arról, hogy a gyár tavaly és az idén hány hold termését dolgozta fel s mik azok az okok, amelyek nehezí­tik a nagyobb hozamok elérését. A termelés fokozásának elsőren­dű feltételeként mutatkozik a teljes gépesítés szükségessége. A gyár által szervezett helyszíni bemutatók eredményeként pél­dául már az idén tizenöt beta­karító gépet vásárolnak a répa­termelő mezőgazdasági üzemek. A gyár fejleszlését bizonyít­ja többek között a három új olajtüzelésű kazán s az, hogy a régi kazánokat is erre a fűtő­anyag használatára szerelték át. Űj mosógép, hat új szűrőgép, a főző, centrifuga állomásokon, valamint az energiatelepen is új korszerű gépek és berendezések segítik a nagyobb eredményeket. A múlt évben összesen huszon­egymillió forintot fordítottak az üzem korszerűsítésére. A termelőberendezésekre fordí­tott beruházásokkal egyidőben sokat tettek a szociális létesít­mények fejlesztése érdekében. Ezt bizonyítja többek között az új fürdő-öltöző, valamint a szol­gálati lakások korszerűsítése. A pártszervezet tevékenységét tárgyalva szó esik ezután arról, hogy nem utolsósorban a jól szervezett politikai munkának le­het köszönni az elért gazdasági eredményeket, azt, hogy tizen­nyolc és fél napi nyereségrésze­sedés kerülhetett kifizetésre. A pártvezetőség irányításával a tagság a IX. kongresszus hatá­rozatainak végrehajtásáért, illet­ve annak propagálásáért. A tagok közül a múlt évben százötven- öten vettek részt pártoktatásban, a marxista—leninista esti egye­temen pedig tízen gyarapították elméleti tudásukat. Az idei párt­oktatáson a jelek szerint még többen vesznek részt, egyre töb­ben kívánják részleteiben tanul­mányozni az új gazdaságirányí­tás elvi és gyakorlati kérdéseit. A továbbiakban részletesen is­merteti a jelentés a pártszerve­zet irányító szerepét a tömeg­szervezetekkel és a szocialista munkaversennyel kapcsolatban. Megállapítja, hogy a gazdasági vezetők közül akadnak olyanok, akik lebecsülik a verseny jelen­tőségét, ez azonban nem gátol­ja az egészséges fejlődést. A szo­cialista brigádmozgalomban je­lenleg huszonkét brigád négy­száztizenhat dolgozója küzd á jobb eredményekért. FIGYELEM! fii’ami gazdaságok! Termelöszüvetkeze'eki Még most is megrendelhetik hivatalos áron pannonbükköny szöszöshükköny vetőmag­szükségletüket iíviiiÍMACI termelési a!k!íztiot»t»3íná* 4238

Next

/
Thumbnails
Contents