Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-21 / 170. szám

W67. Július 21. 3 Péntek A tervezettnél többet költenek felszerelésre a szeghalmi járás szövetkezetei A szeghalmi járás 24 termelő- szövetkezete közül tizenötben tar­tottak félévi felmérést a járási ta­nács mezőgazdasági osztályának dolgozói. Az összesített adatokból az tűnik ki, hogy a tizenöt szövet­kezet ez évre 248,8 millió forint bevételt tervezett. Ehelyett azon­ban csak 235 millió várható a nagyarányú belvízkár, a termést csökkentő hirtelen jött nyári for­róság és más okok miatt. Az ál­lattartás alig 200 ezer forint ki­esést mutat, viszont a növényter­melés 16 millió forint körülit. A legnagyobb kiesést, 7,3 millió a vésztői Aranykalász, továbbá 4,1 millió forint az okányi Alkotmány Tsz-ben mutatkozik. Ennek ellenére előreláthatólag több mint 70 millió forint jövede­lem jut az említett tizenöt terme­lőszövetkezet gazdáinak. Emellett a tervezett 1,8 millió helyett 2,1 milliót fordítanak szociális és kul­turális célokra. Megnövelték eb­ben a tizenöt szövetkezetben a vá­sárlásra szánt összegeket is. Vagy­is a tervezett 79,8 millió helyett 84 millió forintot költenek a felsze­relések bővítésére, korszerűsítésé­re. Vásárlási cím alatt a dévavá- nyai Lenin Tsz-ben 9,6, az oká­nyi Alkotmányban 8,4, a bucsai Új Barázda Tsz-ben pedig 8,8 mil­lió forint szerepel. Kongresszusi élménybeszámoló a Kötöttárugyárban Csaknem száz fiatal gyűlt össze a Kötöttárugyár 1-es és 2-es KISZ-alapszervezetének összevont taggyűlésére, ahol Richweisz Fe­renc, a békéscsabai KlSZ-bizott- ság titkára számolt be kongresz- szusi élményeiről. A városi titkár ismertette a KISZ Központi Bi­zottságának kongresszusi beszá­molóját, majd részletesen beszélt Kádár elvtárs felszólalásáról. El­mondta, hogy Békés megye fővá­rosi testvérszervezete, a VI. ke­rületi fiatalok képviselői milyen meleg barátsággal fogadták me­gyénk küldötteit. Sok érdekes lát­nivalóban volt részük a KISZ- kongresszuson részt vevő vihar­sarki fiataloknak — a kongresszus sok-sok maradandó emléke, élmé­nye mellett — megtekintették az Operaház műszaki berendezését, s érdekes filmet néztek végig a balatoni autósztráda építéséről. A kötöttárugyári lányok (termé­Az ugrai ugrás Tulajdonképpen egy féléves jubileum vitt Biharugrára. Most hat hónapja, hogy Árva István, a községi általános igazgatója be­osztást cserélt. Elment tsz-elnök- nek. Mondták is neki: felnőtt lé­tére, hogyan csinálhat ilyen köny- nyelműséget? Miért cseréli fel az abszolút biztos beosztást az ab­szolút bizonytalannal? Hogy mi­ért választotta a biztos mellett a bizonytalant, annak egyszerű a magyarázata. A biharugrai Felszabadult Föld Tsz-t évek óta Békés megye egyik leggyengébb termelőszövetkezete­ként ismerik. Az állam évről év­re több millió forint dotációval „injekciózta” Biharugrát, abban a reményben, hogy az itteniek egy­szer majd csak megemberelik magukat és... De hát az és utáni helyzet nem következett be. leg­alábbis 1967. január 15-ig válto­zatlan volt minden. Még az idő is mintha megállt volna Ugra fe­lett. Volt egyszer egy irodalmi an­két a faluban. Szabó Pál Kossuth- díjas írót is meghívták. Pali bácsi szétnézett a házak táján. Sok ol­dalról jól összehozott háztáji emléke itt még é) és hat. S ez a múlt nem is annyira a felszaba­dulás előtti időre nyúlik vissza, hanem az azutáni évekre, a nehéz esztendőkre, amikor azt a keve­set, ami Ugrán termett valójá­ban szétlopkodták az emberek. Nem véletlen tehát, hogy az itte­ni férfiak között a következő szólásmondás járja: aki Harsány­ban — a szomszéd községben — kibír egy évet, akit Ugrán nem lopnak meg, s akit Zsadányban nem szednek le a lábáról, az a világon mindenütt megállja a he­lyét. Biharugra hétköznapjainak atmoszféráját tehát egy kü­lönös valami feszítette. S ezt a különös valamit a szövetkezet létrehozása után közgyűlési ha­tározattal törvényesítették. A gyakorlatban ez úgy alakul, hogy kapálás idején egy lófogatot naponta 40—45 forintért kölcsö­nöztek a tsz-ből. Aki ügyes volt, három-négy hold kukoricát is megkapázott, s a 40—45 forint le­fizetése mellett gazdatársain 350 —400 forintot is keresett. A lo­vakat agyonhajszolták. Nem volt aki gondjukat viselje. Tavaly gazdaságokat talált. A szövetkezet i ilyentájban egy deres ló össze­magtárja, szérűskertje ugyanak­kor üres volt. A közösen művelt területet a gyom verte fel. Este azután ki is buggyant belőle: szorgalmas, dolgos emberek az ugraiak, csak az a hibájuk, hogy egy kicsit lopósak. Lehet, hogy ez a meghatározás akkor sem volt helyes. Lehet, hogy Szabó Pál nem arra gondolt, hogy itt az egész falu csencsel. Mert azért szetesen a kisebbségben levő fiúk j szép számmal vannak és élnek is) érdeklődéssel hallgatták Rich- j weisz elvtárs beszámolóját. Ugrán becsületes, dolgos, szorgal­mas emberek is. Csak hát, a múlt Javult a külterületi áruellátás — Kevés a hüsi és a szódavíz - Nem tartják be a rendelkezéseket - Zárt ajtók Csabacsűdön Feljegyzés egy brigád munkájának tapasztalatairól Az elmúlt napokban egy brigád vizsgálta az fmsz- boltjainak áru­ellátását. A brigádban részt vet­tek az SZMT munkásellátási bi­zottságának, a megyei tanács kereskedelmi osztályának és az Állami Kereskedelmi Felügyelő­ségnek képviselői. Cél volt: meg­ismerni a külterületi lakosság ellátását biztosító üzletek, üzemi konyhák felkészülését a nagy nyári munkákra. A vizsgálat so­rán érintettük a Békési Fmsz 19-es, 39-es vegyesboltját, a Hi­dasháti Állami Gazdaság üzemi konyháját, vegyesboltját a mezőberényi szikvízüzemet, a csárdaszállási tizenhármas számú vegyesboltot, a Hidasháti Állami Gazdaság I. kerületi üzemi konyháját, vegyesboltját, a Szar­vasi Fmsz 10-es számú vegyes­boltját, a 11-es számú italboltot, a Nagyszénási Fmsz 8-as számú vegyes- és italboltját, szikvíz- üzemét, az orosházi járásban pe­dig Fehér Lajos és Hankó Pál vegyesboltját. A feljegyzésekből ködünk né­hány szemelvényt. Áruellátás Az alapvető élelmiszerekből a kereskedelem biztosította a rend­szeres ellátást. Kenyér, szalonna, só, cukor, paprika, sósborszesz, citrom, dohány, cigaretta úgy­szólván minden üzletben megta­lálható. Azonban még sincs minden rendben. Amikor legna­gyobb szükség lenne szódavízre, hűsítő italokra, abból kapnak legkevesebbet. A Csárdaszállási Fmsz 13-as vegyesboltja heten­ként kétszer kap csak szikvizet és egyéb hűsítő italokat. Itt kell megállapítani azt is, hogy ez a bolt igen elhanyagolt, piszkos, rendetlen. Az árusított kenyér minősége nem megfelelő, és egy­ben súlyhiány is tapasztalható. (Például a két kilogrammos ke­nyér 180—185 dekagrammot nyo­mott.) A Szarvasi Fmsz 10-es szá­mú vegyesboltjában üdítő ital, szí kvíz, egyáltalán nincs. Okát keresve arra a megállapításra ju­tottunk, hogy sem Szarvas, sem Nagyszénás körzetéhez nem tartozik, ilyen tekintetben. Találkozott a brigád többek kö­zött más furcsaságokkal is. Csa­bacsűdön a Szarvasi Fmsz 2-es számú boltjánál zárt ajtót talált. Az ajtón cédula: „Bementem Szarvasra, leltáregyeztetésre, hol­nap reggel lesz nyitva”. Megje­gyezzük, hogy a másik bolt egy, másfél kilométerre van tőle. így a lakosság vagy gyalogol, vagy bosszankodik. Mit lehet lenni? Általános tapasztalat, hogy ke­vés a szódavíz, a hűsítő ital, eb­ben a nagy kánikulában. Több törődésre, jobb elosztásra, jobb terítésre lenne szükség sörből, hűsiből, szódavízből. Ezek hiá­nyáért a felelősök minden bi­zonnyal felelősséget éreznek. Eh­hez tartozik a mozgóárusítások helyzete is. A vizsgálat során a békési, orosházi, szarvasi járás területén egyetlen mozgóárussal sem találkoztunk. Véleményünk szerint ezen a téren nagyobb volt a propaganda, mint a valós mun­ka. Helyeseljük a nagyszénási szikvízüzem kezdeményezését, ugyanis ők közvetlen kapcsolatot tartanak a tsz-ekkel, és kérésükre szállítják a szikvizet és a hűsítőt. Ezt a módszert a többi helyeken is alkalmazni kellene. Üzemi konyhák A brigád másik célja volt az állami gazdasági üzemi konyhák munkájának vizsgálata. Találko­zott a brigád nagyon szép kony­hákkal, változatos étrenddel, tiszta, kulturált üzemi éttermek­kel. Viszont akadtak elhanyagolt, piszkos, rossz abroszokkal terített asztalok is. Nem soroljuk fel a helyeket, szóban ott helyben el­mondtuk észrevételeinket. Azt viszont nem hagyhatjuk szó nél­kül, hogy a rendelkezés ellenére a napi húsadag éppúgy 15 deka, mint korábban volt. Jóllehet, hogy a nagy nyári munkák ide­jén a felemelt húsadag kiadása kötelező. Igaz, nem nagy összeg az az 5,—5,50 forint, amit a dol­gozók fizetnek az ebédért, de úgy véljük, az előírás, az előírás! Az is igaz, hogy nem sok sza­bálytalansággal találkozott a brigád, azonban nagyon is elíté­lendő a konyhai dolgozók nyúj­tott műszakja. A meglátogatott gazdaságokban kevés létszámmal, napi 11—12 órát is dolgoznak a konyhán. A bérfizetésük viszont ezzel nincs arányban. Étkezési térítést is ugyanannyit fizetnek, mint a más területen dolgozók. összegezve: Kiragadott esetek ezek a brigád feljegyzéseiből. Tennivaló viszont van bőven. He­lyes lenne, ha a MEDOSZ ala­posabb vizsgálat alá venné a szükséges rendelkezések betartá­sát az állami gazdaságokban. Másrészt: az fmsz ne csak hir­detné a mozgóárusítást, de meg is oldaná azt a hiányos hűsítő italok ellátásával együtt. Rocskár János esett a falu főutcáján. Rudakkal emelgették négylábra, azután a kocsit a ló után tolták egészen a tsz istállójáig. Ez jellemezte Bi­harugrát. Ezért volt tehát abszo­lút bizonytalan a Felszabadult Föld Tsz sorsa. Azok az emberek, akik vala­milyen vezető beosztást töltöttek be, már szinte restellték a falura terebélyesedett szövetkezeti tehe­tetlenséget. Végül is tavaly ősszel, a párt szeghalmi járási bizottsá­gának kezdeményezésére, a falu kommunistái megvizsgálták a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetét és meghatározták a to­vábbi tennivalókat. Mindenek­előtt a szövetkezet vezetését erős kezekbe szerették volna adni. Ak­kor azt mondta Kovács Lajos, a járási pártbizottság titkára, hogy az elnöki posztra olyan ugrai embert jelöljenek, akiben bízik az egész falu, aki a mánál távolabb lát, vagyis a gazdasági felemel­kedéshez elfogadható programot képes összeállítani. Így esett a kommunisták választása az Ug­róra felesége révén származott Árva Istvánra, az általános isko­la igazgatójára. Annak idején mindenki támogatta s arra szava­zott, hogy legyen ő az elnök. És Árvái István, az iskolaigazgató, a párt járási bizottságának tagja, eleget tett a falu akaratának. Az utóbbi hat hónapban Biharugrán öt esztendő gazda­ságfejlesztő munkáját pótolták. A Felszabadult Föld Tsz keserű múltja, a több millió forint mér­leghiánnyal együtt, lassan már csak emlék. A tsz fogatai közül az idén már egyet sem kellett emelgetni. Sőt, ember legyen a talpán, aki a gyeplőt kezébe me­ri venni. A lovak jó kondícióba vannak, s hajtószáron viszik a kocsit Eltűntek a madzaggyeplők, a kopott hámok. Helyettük luk- réciázott szerszámok feszülnek a lovakon. A kiscsikók nyakába csengő került. Az első két kaszá­lásból annyi szénát takarítottak be — 25 százalékos alapon —, amennyi a jövő újig fedezi a szükségletet. De hátra van még két kaszálás. A tehenészetben be­vezették a normarendszert, a tel­jesítménybért, ezért májusban már annyi tejet fejtek, mint ta­valy négy hónap alatt összesen, A tehenészek nem győzték a mun­kát. Hajnalban és késő este titok­ban, feleségeiket is m-gukkal vitték, hogy segítsenek a fejős­nél, mert sok a tej. És amikor megkérdezték tőlük, hogy asszo­nyaik miért csak sötétben dolgoz­nak, akkor szégyenkezve mond­ták: nem akarják, hogy a falu megtudja... Ha a falusi asszo­nyok Budapesten vagy máshol éttermekben takaríthatnak, mo­sogathatnak mindenféle szégyen­pír nélkül, akkor saját falujuk­ban, saját szövetkezetükben mi­ért kell szégyenkezniük a mun­kában — vágtak vissza a szövet­kezet vezetői. S azóta egyik fe­jőgulyás sem restelli, hogy a fe­lesége segít a 2—3 ezer forintos havi jövedelem megszerzésé­ben. Hatodik hónapja, hogy Bihar­ugrán az évek óta gyengélkedő Felszabadult Föld Tsz a gazdasági erősödés útján halad. Árvái Ist­ván tsz-elnököt valamennyi bi­harugrai , ember támogatja a fa­lu felemelkedéséért folytatott szervező munkájában. A termelési terv féléves fe­lülvizsgálásakor megállapíthat­ták, hogy a tavalyi hárommillió forintos mérleghiány megszűnt. Bevételeik és kiadásaik egyenleg­ben állnak. A gazdálkodás ered­ményességéből a párt járási bi­zottságán olyan következtetést vontak le, hogy a biharugrai ter­melőszövetkezet a vezetés cseré­je óta jó úton halad. A t^z-el- nök igényessége kedvezően ha­tott a szövetkezet egészére. A jö­vedelem garantálása, havi folyó­sítása kiváló eszköznek bizonyult a munkafegyelem megszilárdítá­sában. Talán ezzel magyarázható, hogy az idén már nem volt mun­kaerőproblémájuk. Akik eddig a háztáji kerítésén kukucskáltak kifelé a jól fizető munka után, most azok is tavasz óta a határ­ban dolgoznak, nem válogatnak a feladatok között. Mindent meg­csinálnak, amire őket a vezető­ség kéri. A szövetkezetnek, a munkának, a falunak maguk szereztek becsületet az ugraiak. Egy kicsit presztízs ügyet csinál­tak abból, hogy Ugrán is legyen erős és jól jövedelmező szövetke­zet. Az ehhez vezető úton első lé­péseik jól sikerültek. Ha a jö­vőben úgy dolgoznak, mint eddig, akkor Biharugrának nem lesz szüksége többé dotációra, állami „injekcióra”, mert megélnek a maguk erejéből, a maguk lábán, a tsz-ben is ugyanúgy, sőt talán jobban, mint egyéni gazda ko­rukban. Dupsi Károly Eredményes fél év nlán Vésztőn kihelyezett részleget létesít a Békéscsaba és Vidéke Textilfeldolgozó Ktsz A Békéscsaba és Vidéke Tex­tilfeldolgozó Ktsz az első féléves termelési tervét 124,8 százalék­ra teljesítette. 1966 első félévé­ben a termelési érték 6 millió 700 ezer, az idén 10 millió 170 ezer forint volt. a létszám 16 százalékos növekedése mellett. Az önköltség 7,6 százalékkal csökkent. Exportra 330 ezer fo­rint értékben férfikabát készült, belföldre férfi, fiú télikabátok, nőd kartonruhák, habszivacs kosz­tümök, pamut és szintetikus szá­las pulóverek. A második félévben a terv — értékben — hasonló az elsőhöz. A szövetkezet árucserére vállal­ta 15 ezer női kartonruha elké­szítését december 10-ig, a dol­gozók azonban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tisztele­tére felajánlást te'.tek, hogy ok­tóber 31-re a teljes mennyiséget átadják. A szövetkezet tervezi, hogy 1968-ban Vésztőn kihelyezett részleget létesít. Ennek megvaló­sításáig bedolgozókat foglalkoztat majd. Az az elgondolás, hogy az állandó részleg kialakítása után háromszor 4 órás műszakot szer­veznek. A belkereskedelem növekvő igényeinek kielégítésére a ktsz üzembővítést tervez Békéscsa­bán. Ennek megvalósítása után jelentős létszámemelésre is sor kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents