Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-20 / 169. szám

1967. július 30. 5 Csütörtök A társadalom és a vállalat számlájára A köznyelv egyszerűen „boríté­kon kívülinek” nevezi a külön­böző társadalmi juttatásokat. Az esetek zömében ez a fogalmazás­mód úgy értendő: a családi költ­ségvetéseken kívüli, tehát bevéte- léink összegezésekor elhanyagol­ható jövedelemforrás... _ Ez a láthatatlan jövedelmi té­nyező — az országos „pénztár” számára nagyonis érzékelhető. Ki­derül ez az alábbi statisztikai táb­lázatból is, amely a lakosság 1965. évi jövedelemforrásait, és ezek egymáshoz viszonyított arányát mutatja be: A lakosság jövedelmének megoszlása főbb források szerint Jövedelemforrás «/„ Munkaviszonyból 50,3 Mezőgazdasági termelésből 2o|o Társadalmi juttatásból 24,2 Egyéb forrásból 5,5 Összes jövedelem: íoo’o Lényegében tehát a jövedel­meknek mintegy a negyede szár­mazik különböző „borítékon kí­vüli” bevételekből. Ám még ennél az aránynál is elgondolkoztatób- bak azok az adatok, amelyek mozgásukban mutatják be a köz­vetett juttatások változásait. Nos, 1960 és 1965 között az egy lakosra jutó összes jövedelem 21,9 száza­lékkal nőtt, de ha részleteire bont­juk ezt az átlagot, kiderül: a tár­sadalmi juttatások növekedési üteme az átlagnak mintegy két­szerese — 40 százalék — volt. Ugyanezt forintban vizsgálva: öt esztendő alatt a lakosság összes jövedelme 28,6 milliárd forinttal emelkedett, viszont ebből 15 mil­liárd jutott a bérek növekedésére, és a többi' béren kívüli juttatás volt. Hadd zárjuk a szám-felsoro­lást néhány különösen figyelem­reméltó adattal: 1965-ben össze­sen 34,9 milliárd forintot tett ki a társadalmi juttatások országos számlája, ebből egy lakosra átlag évi 3440 forint jutott. Mindez kellően bizonyítja, hogy — népgazdasági méretekben — enyhén szólva, nem láthatatlan és korántsem elhanyagolható ösz- szegekről van szó. Más kérdés, hogy vajon igazságosan és a nép­gazdaság érdekeivel összhangban oszlanak-é meg ezek a tízmilliár- dok? A válasz meglehetősen bonyo­lult, mert hiszen mindenekelőtt azt kellene meghatároznunk: hol a mérce, amely az elosztás igazsá­gosságához valósághű támpontot adhat? Nos, ezúttal is csak a szo­cialista elosztás alapelve: a vég­zett munka minősége, mennyisé­ge, színvonala, társadalmi értéke adhat ilyen iránytűt. Logikusnak és igazságosnak tekinthető, ha a társadalmi juttatásokat a jelen­leginél jobban hozzáigazítanánk a munkához, a teljesítményhez. A valóság azonban korántsem ilyen egyszerű, mert figyelembe kell venni, hogy vannak olyan, társa­dalmilag fontos és ezért közösségi számláról fizetendő szociális, egészségügyi, oktatási stb. felada­tok, amelyek aligha köthetők a végzett munkához. Nyilvánvaló például, hogy a sokgyermekes csa­ládok támogatása olyan elemi tár­sadalmi feladat, amely a családfő munkájától független anyagi hoz­zájárulást feltételez. Ilyen az in­gyenes oktatás, a társadalombiz­tosítás, az öregekről való gondos­kodásnak a befizetett nyugdíjhoz­zájárulás feletti, állami kiegészí­tése és egész sor egyéb társadal­mi juttatás is. Ha valamilyen mó­don ezeket is az egyéni (és ezzel együtt a kollektív, vállalati) telje­sítményekhez kötnénk, akkor e társadalmi érdekek kielégítése estleg háttérbe szorulhatna. E néhány problematikus té­nyező szemléletesen jelzi, milyen feladatok rendezése hárul az új gazdaságirányítási rendszerre, amely egyebek között a társadal­mi juttatások célszerűbb és igaz­ságosabb elosztását is teendői so­rába iktatta. A változások alapel­vei — jóllehet, a részletek rendkí­vül szövevényesek — voltakép­pen egyszerűen megfogalmazha­tók. Az egyik elvi pillér az, hogy a közös, társadalmi érdekeket ki­elégítő juttatások színvonala ez­után sem kapcsolható közvetlenül a vállalati erdményhez, nyereség­hez — ezeket továbbra is állami feladatnak tekintik és közös számláról fizetik. (Ismételjük, ide tartozik például az oktatás, az egészségvédelem, a gyermekvéde­lem, a nyugdíjrendszer, a családi pótlék stb.) A társadalmi juttatások másik csoportját azonban célszerű a vál­lalatok gazdálkodási eredményé­től közvetlenül függővé tenni, an­nak a terhére elszámolni és el­osztását olyan „ítélőszék” mérlege­lésére bízni, amely az eddiginél megbízhatóbban bírálhatja el a kifizetés feltételeit. A vállalat kollektívája ez! Ismeretes, hogy az új mecha­nizmus anyagi érdekeltségi rend­szerének egyik legfontosabb cso­mópontja lesz az úgynevezett ré­szesedési alap, amely a vállala­toknál szorosan a nyereség mér­tékéhez kapcsolódva képződik. Ebből fedezik majd a béremelése­ket, jutalmakat, prémiumokat, a nyereségrészesedést és bizonyos béren kívüli juttatásokat is. A vállalatnál azonban önállóan dönthetnek majd arról, hogy az ide sorolt társadalmi juttatásokat átváltják-e bérre — tehát „borí­tékon belüli” pénzjövedelemre —, illetve meghagyják-e a munkától független elosztás kereteiben. (Egyetlen — rendkívül fontos — kivétel: a gyermekintézmények­hez adott vállalati hozzájárulás nem váltható át pénzre, nyilván­való ugyanis, hogy a gyermekgon­dozás olyan társadalmi érdek, amelyet minden körülmények kö­zött érvényesíteni kell.) Saját kör­ben döntenek viszont arról: hoz- zájárul-e a vállalat az üzemi ét­kezés költségeihez és mennyivel — illetve: inkább pénzben fizeti-e a hozzájárulást —; milyen mér­tékben fedezi a szociális, kulturá­lis és sport kiadásokat, helyeseb­ben: hogy az ilyen célokra kötele­ző minimum felett is vállalja-e a költségeket vagy másként adja ki a dolgozóknak ezeket az összege­ket. A vállalat vezetősége a szak- szervezettel közösen osztja el — éves keretekben — a részesedési alap előirányzatát a fontosabb felhasználási tételek szerint. Alig­ha kétséges, hogy széles körű vi­ták, a vállalati közvélemény he vés reakciói kísérik majd ezeket a felosztási polémiákat. Közvetett juttatási rendszerünk ma még — a társadalom és a gaz­daság fejlettségének valóságos színvonalától részben elszakadva —, sok kommunisztikus elemet is tartalmaz, mert sok olyan jöve­delemforrást rendszeresítettünk, amelyből „mindenki egyaránt ve­het”. De ha a mainál jobban köt­jük a munkához, a teljesítmé­nyekhez a társadalmi juttatások bizonyos körét, akkor a termelés, a gazdálkodás eredményességének lépcsőfokain — hamarabb jutunk el a távoli célhoz is, amikor majd a társadalom birtokában a ja­vaknak valóban olyan bőséges mennyisége lesz. hogy szükséglete szerint mindenki egyaránt vehet belőle! Tábori András Társadalmi munka Kamui fejlesztéséért Csak akkor lesz elegendő gyümölcs, ha mindenki védekezik a növényi kártevők ellen Kamut község tanácsa egyik legfontosabb feladatának tekinti & jelölőgyűléseken elhangzott ja­vaslatok megvalósítását. Ezeket a kéréseket, javaslatokat csopor­tosították olyan tekintetben, hogy abból mit tudnak még ez évben vagy a későbbiek folya­mán megvalósítani. Az elhang­zott javaslatok megvalósításához ez évben már felhasználtak köz­ségi ejlesztésti alapból 180 ezer forintot. A további években szük­ségük lenne kb. 450 ezer forintra és ezenkívül állami támogatásra. A községi tanács, hogy az igé­nyeket kielégítse, felkérte a község lakosságát társadalmi munkára. Ennek eredményeként a termelő- szövetkezet tagsága 50 ezer fo­rinttal járult hozzá _ a községen keresztül vezető makadámút megjavításához. Ez volt a megállapítása Kétegy- házán a községi tanács végrehajtó bizottságának a kedd délutáni j ülésen. Részletesen megtárgyalták ugyanis Mikus György tanácsel­nökhelyettes jelentését, amelyben arról számolt be, hogy mi a hely­zet a község területén a növény- védelemmel kapcsolatban. Elöl­járóban tájékoztatta az ülést ar­ról, hogy a község 731 holdas te­rületéből több mint 220 holdat ké­peznek a kertek s bennük har­mincezernél is több gyümölcsfa ta­lálható. A gondos kertgazdálkodás hatására a házikertek már képe­sek ellátni a lakosság gyümölcs­szükségletét. A tulajdonosok nagy többsége gondosan ápolja a gyü­mölcsfákat s mindent megtesz a kártevők ellen. Az fmsz három permezetőgépét sűrűn igénybe ve­szik és sokat vásárolnak a külön­böző növényvédő szerekből. En­nek ellenére a községben nagyobb mértékben fordul elő jelenleg a levéltetű és szövőlepke kártevése. Ez nem utolsósorban azért történ ­hetett meg, mert hiába védekezik a tulajdonosok nagy része, ha csak néhányan akadnak olyanok, akik elmulasztják ezt a munkát, a fertőzés könnyen elterjedhet. Az elnökhelyettes javasolta a végre­hajtó bizottságnak, hogy indítson szabálysértési eljárást azok ellen, akik nem végzik el megfelelő mó­don a védekezést, de ugyanakkor a művelődési otthonban is na­gyobb gondot kellene fordítani az ilyen tárgyú ismeretterjesztő elő­adások szervezésére, illetve tartá­sára. Második napirendi pontként Stégermájer György né községi könyvtáros számolt be a könyvtár munkájáról. Négy éven keresztül nem megfelelő bérelt helyiségben volt elhelyezve a könyvtár és ne­hezen tudott eleget tenni felada­tának. Az új művelődési otthon átadása után a probléma megol­dódott, a községi tanács segítségé­vel sikerült megfelelően berendez­ni az otthonban kapott tágas he­lyiséget. Jelenleg 6254 kötet ké­Egyhetes nyári napközis táborban pihentek a békési járás úttörői Az Ottörőszövetség kezdemé- | hetett részt ezen. összesen három nyezésére Mezőberényben egyhe- turnusban töltötték vidám stran- tes nyári napközis tábort létesi-; dolással, játékkal és egyéb szóra- tettek. A járás legjobb úttörői, j kozással a szünidő egy részét a turnusonként 40 fiú és 40 lány ve- 1 mezőberényi táborban. pezi az állományt, a rendszeres olvasók száma eléri a 668-at. A könyvek, az olvasás szeretetét bi­zonyítja az a tény, hogy most a nyári időszakban sem csökkent az olvasók száma, a legutóbbi két hét alatt húszán iratkoztak be az ol­vasók táborába. A községi könyvtár és művelő­dési otthon jó kapcsolatát bizo­nyítja a két sikeres előadóest, va­lamint a könyvhéten rendezett költő—olvasó-találkozó. Érdekességek, rövid hírek VÄNDORPILLANGÖK Egy angol zoológus megállapí­totta: vannak olyan pillangók, amelyek madarak módjára, cso­portosan vándorolnak bizonyos évszakokban. Ezek a pillangó-fa­jok akkora utat is megtesznek, mint például Észak-Afrikából Angliába és vissza. Repülőútjukat többnyire éjszaka, telihold idején hajtják végre, hosszú szalagra emlékeztető alakzatban. HÚSZEZER ÉVES MAMMUTCSONT-ÉPÜLET Szovjet tudósok Jodinovo köze­lében mammutcsontokból készí­tett épületet fedeztek fel. Az alap­zat 18 koponyacsontból áll, a fala­kat tartó oszlopok lábszárcsontok­ból készültek. A 130 négyzetméter kiterjedésű lakóhely korát 20 ezer évre becsülik. ÉRDEKES MEGFIGYELÉSEK MARTINIQUE SZIGETÉN Egy francia tudományos expe­díció vezetője arra az érdekes je­lenségre figyelt fel, hogy az expe­díció tagjai vagy más idegenek, akik egy évnél hosszabb ideig tar­tózkodnak Martinique szigetén, néhány centiméternyivel megnő­nek. Ugyanakkor az ottani benn­szülöttek nem nőnek nagyobbra a szokásosnál. A kérdés még tudo­mányos magyarázatra szorul, az expedíció vezetőjének véleménye szerint ennek oka a szigeten elő­forduló ásványok lehetnek. IDŐÉRZÉK A SÖTÉTSÉGBEN Olaszországban kísérleteket folytattak annak megállapítására, mennyire őrzik meg időérzéküket az emberek és állatok a teljes sö­tétségben. Több tudós egy hetet a föld alatt töltött, 100 m mély­ségben fekvő barlangban, és ve­lük volt öt tyúk, öt kakas és négy házinyúl. A kísérlet során kitűnt: az emberek már 160 óra alatt el­vesztették időérzéküket a teljes sötétségben, míg a baromfiak és a házinyulak mindvégig megtartot­ták szokásos életritmusukat. HŰTŐSZEKRÉNY — CSOMAGBAN A vegyészek régóta kutatják a friss élelmiszerek megőrzésének hatékony eszközeit. A szorbinsav alkalmasnak bizonyult erre. Ezt a savat a vörös berkenye bogyóiból vonták ki, de ritkán alkalmazhat­ták, mert rendkívül drága. Fél tonna berkenyebogyóból mindösz- sze 1 liter savat sikerült nyer­niük. Nemrég a Szovjetunióban, a tambovszki vegyészeti intézet dolgozói olyan szorbinsavat állí­tottak elő, amely egytizedébe ke­rül a régebbinek és valóban cso­dálatos tulajdonságokkal rendel­kezik. Ezzel az anyaggal átitatott papír megakadályozza a gombáso­dást. A „szorbin”-csomagban — akárcsak a hűtőszekrényben — hosszabb ideig frissen marad a hal, a kolbászféle, a sajt, a vaj, sőt az ilyen papírba csomagolt ke­nyér körülbelül két hétig friss marad és nem penészedik meg. A DELFINEK SEBESSÉGE A kaliforniai egyetem egyik ta­nára egy csendes-óceáni delfint annyira megszelídített, hogy az állatot a szabad tengerbe enged­hette. Az állat bizonyos sípjelek­nek engedelmeskedett és így nem kellett attól tartania, hogy meg­szökik. Keiki, a szelíd delfin há­roméves, 1,91 m hosszú és 89 kg súlyú. A tanár Keikivel kísérlete­ket végzett annak megállapításá­ra, milyen sebességgel úsznak a delfinek. A hajót követő Keiki — egy méterrel a víz felszíne alatt — két ízben ért el 29,9/km/h se­bességet, 26,8 km/h sebességet hét és fél másodpercig, 25,8 kmdi • e- besséeet tíz másodpercig, 21,4 km/h sebességet*pedig ötven má­sodpercig tudott tartani. A végrehajtó bizottság a jelen­tést megtárgyalva, elismerését fe­jezte ki a könyvtár dolgozóinak odaadó munkájukért kilátásba helyezte a további anyagi segít­séget. O. L Gyulán építi!* fel ;» kisiparosok üdülőjét Korábban hírt adtunk arról, hogy a KIOSZ Országos Köz­pontja Gyulán szándékozik 50 ágyas üdülőhelyet építtetni tag­jai részére. Hétfőn Gyulán jártak Gömöri Lajos és Nagy Lajos, a KIOSZ elnökhelyettesei és dr. Geszti Endre, az orszá­gos szervezet jogásza, akik dr. Vidó István vb-elnökkel és Oszt- roluczki Mihály építési és köz­lekedési osztályvezetővel tár­gyaltak az üdülő építéséről. Megtekintették a javaslatba hozott telkeket, elsősorban a mikrohotel utáni, a tanács által már korábban kisajátítottat a Part utca vonalában. A helyszíni szemlén ezt a területet találták a legmegfelelőbbnek. Felmerült azonban bizonyt« közműellátott­sági kérdés, elsősorban a szennyvíz- és a gázhálózatba va­ló bekapcsolódás. Hogy ez mi­lyen feltételek mellett történhet meg, további tárgyalást igényel. A KIOSZ vezetőinek látoga­tása alkalmából végleges állás- foglalás történt, hogy a terve­zett üdülőt Gyulán építik fel. Ez a többszintes komplexum saját konyhájával, éttermével, társal­gójával a legmagasabb igénye­ket is kielégíti majd. A műszaki .előkészületeket elkezdték és amennyiben a vitás kérdések is megoldódnak, hamarosan újabb korszerű üdülővel gazdagodik a város.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents