Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-19 / 168. szám
Július 19. 3 Szerda Két százféle iparág, évente 750 millió forintnyi ipari termés a fogyasztási szövetkezetekben Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek a kereskedelmi és szolgáltatási munkájukkal párhuzamosan kereken kétszázféle ipari tevékenységet folytatnak. Országosan' 3200 üzemmel rendelkeznek, amelyekben az évi termelési érték éléri a 750 millió forintot. Legnagyobb termelési „felfutás” tapasztalható a mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzemekben: hűtőházakban, aszalókban, savanyítóüzemekben és szeszfőzdékben. Minden második fogyasztási szövetkezet rendelkezik szeszfőzdével. Tavaly három és fél millió hektoliterfok volt a szövetkezeti szeszfőzdék termelése, ami az országos évi kvóta 35—40 százalékát teszi ki. A szövetkezeti betonáru üzemekből a múlt évben már 70 millió forint értékű kútgyűrű, átereszcsatorna, kerítésoszlop, cement- és mozaiklap került ki. Ezek az üzemek adják az ország betonárutermelésének egyötödét. A vidéki húsellátás javítása érdekében a szövetkezetek saját sertéshizlaldáikból látják el a húsáru üzemeiket. Tavaly a szövetkezeti hizlaldákból 21 000 hízó került vágásra, az idén pedig több mint 30 ezerre számítanak. A fogyasztási szövetkezetek faipari üzemei többnyire kisbútorokat, kiegészítő bútorféléket készítenek. (MTI) ÍJJ gyár bölcsőjénél AZ UTCA FELÖL régi épületektől és fáktól kissé elrejtet- ten áll az Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalat gyomai telepének új gépcsarnoka. Mellette már kirajzolódnak a kazánház alépítményeinek a körvonalai, kissé távolabb pedig a szociális épület téglafalai magasodnak. Közbe két örökségképpen itt maradt raktár és két lakóház ékelődik be, az utóbbiak egyikében kapott helyet az iroda. Az udvart építési anyagok, törmelékek tarkítják. A kép meglehetősen szokásos. Minden születőben levő gyár a kialakulásnak elkerülhetetlenül ezt az útját járja, még ha itt viszonylag nem is nagyok a méretek. A munka máris megkezdődött. Egyelőre ugyan csak a próbaüzemelésnél tartanak. A beszerelt gépeket készítik elő és várják a többieket. Helyén van már minden satupad, a táblaolló, az egyetemes daraboló, az esztergagép. Érkezik még egy 40 tonnás mechanikus és 200 tonnás hidraulikus présgép, valamint fűrészgép. Közben — ahogy a körülmények lehetővé teszik — termelni is kelL Nincs ugyan terv, de a harmadik negyedévi előirányzat: nyolcvan 60 ezer kalória/óra teljesítményű gázkazán vasszerkezeti és lemezmunkája. Év végéig pedig száznyolcvanat kell elérni, NEHÉZ FELADAT? Bizony, nem könnyű, ha csupán a száraz tényeket nézzük. Kezdeti stádiumban van az építkezés, a munkásgárda kialakítása, a gépek beszerelése, szerszámozása, közben a termelés megszervezése, az egész munkafolyamat kialakítása. Ezernyi gond hárul Madarász László mérnökre, a telepvezetőre. Benne azonban a legcsekélyebb kétely sincs aziránt, hogy minden megoldódik és mar az első év meghozza a várt eredményt. Ezt a véleményét pedig elsősorban a munkásokra alapozza — Nem vertük dobra, hogy felveszünk munkásokat, mégis nap mint nap jelentkeznek. Eljárnak Gyomáról, sokan csak hetenként jönnek haza, érthető, hogy szeretnének itt dolgozni. Akik eddig idekerültek, boldogok. Valóban a Felvételre keresünk budapesti munkahelyre SZERKEZETLAKATOS, HEGESZTŐ, MARÖS, ESZTERGÁLYOS, MINTAKÉSZÍTÖ, szakmunkást, férfi segédmunkásokat, PORTÁSOKAT, valamint vidéki munkára lakatosokat, hegesztőket, csőszerelőket és festő szakmunkásokat. Orsz. Bányagépgyártó Vállalat, Budapest, IV., Baross u. 91—95. 442 sajátjuknak tekintik a gyárat és mindent megtesznek, hogy megalapozzák a jövőjét. Azt is elmondja Madarász László, hogy augusztusig negyvenre, év végéig pedig 80—100-ra egészül ki a munkáslétszám. 1968 végére épül fel teljesen az üzem, akkorra 250-en lesznek. Már az idén két műszakot terveznek. — És mit gyártanak? — Az idén 60 ezer kalória/óra teljesítményű gázkazánt, később 15, 25 és 100 ezresei is. Magyar találmány,, kitűnő szerkezet. Az Épületgépészet című folyóirat 1967. XVI. évfolyamának 1. száma, amely a találmány jelentőségét méltatja, többek között ezt írja: „Az ÉM távlati fejlesztési terv adatai alapján a lakások gázellátására előirányzott gázkészletünkből 1980-ig kereken 500 ezer új lakás gázenergia ellátásáról kell gondoskodnunk. Ezeknek a lakásoknak a felét használati meleg vízzel is el kell látni. A fejlesztés ilyen méretű üteme igen nagy feladatot ró a gázkészülékeket és ezen belül a használati meleg víz termelő berendezéseket gyártó vállalatokra.” S a továbbiakban az is megtudhatjuk, hogy amíg a hagyományos gázboyler hatásfoka 50 százalékos, a találmányé meghaladja a 80 százalékot is. A PROTOTÍPUS már a gépműhelyben van. A Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatták be először, onnan került ide. Akkora, mint egy nagyobb gáztűzhely, tehát nem sok helyet foglal eL Mégis — a mérettől függően — képes egy kisebb vagy nagyobb lakás központi fűtését ellátni. A tervezőirodákban már gondolkoznak, hogyan lehetne az elhelyezését a legcélszerűbben megoldani Ennek a gázkazánnak érthetően nagy a jövője. És nem mindegy, hogy Gyomén, ebben az új üzemben kezdik meg a gyártását. Azt mondják, hogy az üzem alapító tagja Nagy Lajos lakatos. Elsőnek őt vette fel a vállalat. Azelőtt a vízügyi igazgatóság gyomai telepén dolgozott, mégpedig 18 évig egyfolytában. Sokat kellett vidékre járnia, megelégelte. És úgy tartja, hogy ez az igazi vasasnak való munka. Ebben fantázia van. — A helybeliek (értsd: gyomaiak és endrődiek) a legszívesebben mind ide jönnének, bár tudják, hogy többet kell dolgozni, azt is, hogyan kell jól csinálni. Közénk való ember. Fekete István művezető a gépjavító állomás tanműhelyében volt egy ideig szakoktató. Fontos feladatának tekinti a törzsgár- jla kialakítását, összekovácsoló- dását. — Akik jönnek majd, megfelelő környezetet találjanak, amelyben hamar megtanulják, mi a rend. Ha jó az alap, fejlődés várható — mondja. A többiek pedig? Csupa fiatalok. Harmincévesnél aligha van közöttük idősebb. A legifjabb Fekete Endre géplakatos, aki csak most kapta meg a szak- munkásbizonyitványt. Ügy érzi, nagy szerencse érte. Egyszeriben irigylésre méltó helyzetbe került. Ezért is mondja: — Gondolni sem mertem volna erre... Jó munkával igyekszem majd meghálálni. RAGYOG A SZEME, ahogy a műhelyben körülnéz. Ez lesz a birodalma. És terveket is sző magában: elvégzi a gimnázium esti tagozatát. Ö már nemcsak a jelen, hanem a jövő szakmunkása is. Pásztor Béla Dicséretes törekvé s Megszoktuk az elmúlt másfél évtized alatt állami és szö- vetkezti gazdaságaink vezetőinek, dolgozóinak, tagjainak növekvő szorgalmát, ötletgazdagságát, megmegújuló törekvését az adottságok és lehetőségek mind teljesebb kihasználására. Az ő egyenként és közösen kifejtett lankadatlan erőfeszítésüknek köszönhető, hogy a mezőgazdaság átszervezésével járó sok gond és nehézség legyűrésével párhuzamosan megszilárdultak gazdaságaink, s ekkorra a reméltnél magasabb terméshozamokkal, több gabonával, hússal, tejjel, ipari nyersanyaggal járultak hozzá népünk jólétének növeléséhez. Annyira gyors volt a fejlődésük, hogy megyénk egyik-másik gazdaságában már elérni vélték azt, ami födjeik minősége, állattenyésztési adottságai szerint elérhető, s kissé a „se nem gumi, se nem rétestészta a mezőgazdaság, hogy nyújtani lehessen”, meg az „úgysem igen érhető el több” belenyugvással gazdálkodtak. Csak most, az új gazdasági mechanizmus mind nagyobb önállóságot biztosító és egyre tágabb horizontot bevilágító fénye döbbentett rá sokakat, hogy mennyi anyagi forrás szunnyad még kihasználatlanul mindenütt. Ezek jó részének feltárása nem a gazdaságok vezetőin, tagjain, dolgozóin múlott elsősorban, hanem főleg a korábbi sok megkötöttségen. Nem akarunk ezek részletes boncolgatásába bocsátkozni, mert ami elmúlt, azon úgysem segíthetünk, meg aztán sokkal fontosabb az, ami ezután következik. jKjokan hajlamosak még mindig valami átláthatatlan, homályosan vagy egyáltalán nem érthető valaminek nevezni a gazdaságirányítás reformját. Azt mondják, hogy évek kellenek,: rábban is hangoztatták, hogy a amíg mindenki megérti majd. Le- még nagyobb összefogásban még hetséges, hogy egyeseknek évek több siker előfeltétele rejlik, de kellenek ehhez. A sok tapasztalat nagyon nem szervezték, nem erőlkezeti gazdaságaink vezetői nemcsak értik, hanem nagy ügybuzgalommal hozzá is láttak az új mechanizmus biztosította lehetőségek kiaknázásának előkészítéséhez. Nemcsak arról van szó, hogy helyenként feldolgozóüzemeket létesítenek, hogy merész húzásokkal a mindenfajta állat tartásáról és mindenfajta növény termesztéséről az adottságaiknak legjobban megfelelő, s leggazdaságosabb egynéhány fajta tartására, termesztésére térnek át. Nagyon lényeges, hogy megyeszerte megnövekedett a termelőszövetkezetek egyesülési kedve is. Már szóltunk arról, hogy egyes gazdaságokban „az ennél többet úgysem tudunk elérni” hangulat uralkodott el. Most ezekben is eleven kutatási ezt vagy azt elsőnek megvalósítani törekvést keltett az új gazdasági mechanizmus. A mezőgazdasági termelés és az adottságok jobb kihasználásának egésze szempontjából ennél is jelentősebb, hogy a jövő évet már egy gazdasággá alakulva akarja kezdeni több, eddig külön-külön egy helyben topogó kis szövetkezet. Nagyjából úgy osztották el ugyan a kisebb tsz-ek között a község határát Endrődön, Mezőberény- ben és máshol is, hogy lehetőleg egyformán jusson a jobb és a gyengébb földekből is. Ám a község egész határát egyesítő jó néhány szövetkezet példája és saját felismerésük is bizonyítja, hogy az eddigi széjjelaprózottság csak a vezetéssel, gazdálkodással járó gondokkal küszködő emberek számát növelte meg, s nem a legfontosabbat, a hozamokat, a bevé- i teleket, a jövedelmet. Párt- és- állami szerveink koviszont azt mutatja, hogy szövetHz eredményesebb gazdálkodás útját keresik az endrődi Szabad Föld Tsz-ben A szarvasi járási tanács mezőgazdasági osztályának és az ÖRKI egy közgazdász brigádjának közreműködésével gazdaságossági számítás kezdődött az endrődi Szabad Föld Tsz-ben. Már régen tudott dolog, de most az elemzések alapján még inkább kiderült, hogy ebben a szövetkezetben ráfizetéses a kevés, mindössze 30 darabból álló tehénállomány tartása. Annál is inkább, mert ez az állomány a községtől 10 kilométerre, többnyire nehezen megközelíthető földút mellett van. Ilyen távolságról, s ilyen útviszonyok mellett ráfizetéses a kis mennyiségű tej beszállítása is. A járási tanács mezőgazdasági osztálya azt javasolja a Szabad Föld Tsz-nek, hogy számolja fel a tehéntartást s ehelyett az eddiginél nagyobb intenzitással foglalkozzon juhászattal. Dr. Kovács Gábor, az ÖRKI igazgatója ígétették a kisebb szövetkezetek egyesülését. Helyesen, mert néhol megpróbálták és balul ütött ki az ilyen értelmű kényszerházasság. A saját felismerésen és meggyőződésen alapuló egyesülés eleve magában hordozza a jobb gazdálkodásra való törekvést. Legfeljebb bátorítás mellett, de saját elhatározásukból láttak hozzá most több kisebb szövetkezet vezetői az egyesülés előnyeinek, esetleges retet tett, hogy egy közgazdasági hátrányainak latolgatásához. A brigáddal elemezted a tsz eddigi szándékot és akaratot tehát nem gazdálkodását az intenzívebb ju- az irányító szervek kívánsága dik- és Jobb legelőgazdálkodás jtálj hanem h olcsóbban kialakitasanak lehetőséget. Tob- , ..... ..... bek között azt is, hogy egy kieső es többet tudjanak termelni a na- háromezer holdas gyengén termő Syobb területen jobban kialakítható vetésforgóval, s az összevont, az adottságoknak jobban megfelelő fajtájú állatállomány kialakításával. endrődi határrészen nem volna-e érdemes juhtenyósztési és legelőgazdálkodási társulást kialakítani. A többi legelő javításával együtt, ezen a területen füves vetésforgók beállításával megtudnák termelni a szükséges abraktakarmányt is a jelentős mennyiségű lucerna és fűszéna mellett. Rekordtermés búzából szarvasi Dózsa Tsz-ben Kisebb átalakítást valósítottak meg a szarvasi Dózsa Tsz korábbi vetésszerkezetén azért, hogy elkerüljék, megakadályozzák a kötött talajon helyenként elhatalmasodott torzsgomba fertőzést ! Ez a betegség a gabonákat tá- mint másutt De nem mindegy, , madja s gyakran a termés jelenhogy hogyan... És itt megfelelően értékelik ,a munkát — vélekedik. — Forintban? — kérdezem. — Talán úgy is. És kérem, a telepvezető szakember. Lakatos volt, aztán egyetemet végzett. Tudja, hogy mi jó és mi rossz, de tős részét „elviszi”. Tavaly ősszel már 200 hold búzát borsó után vetettek, s megtették a szükséges intézkedést a kiöregedett lucernatáblák kihasználására is. 160 hold lucernát törtek fel, s a területet búzával vetették be. Ezzel a két intézkedéssel megelőzték a torzsgomba-fertőzést. Ennek eredményeként búzából rekordtermést takarítanak be. Bár a belvíztől igen sokat szenvedett a szövetkezet határa, az idén főként kisebb vízfoltok tarkították a gabonatáblákat, mégis ahol eddig 6—8 mázsa gabona termett, onnan most 14—16 mázsát takarítanak be. Jól haladnak az aratással. Az őszi árpát 520 holdról már elcsépelték. Holdanként 15 mázsa termésük lett. Szerdától már a búzát vágják. Három nap alatt, a szövetkezetbe összpontosított kombájnokkal 200 holdat takarítottak be. £Jeleszólás helyett mi is csak bátorítást akarunk adni az egyesülés előnyeit boncolgató kisebb szövetkezeteknek. Nem any- nyira a gazdasági mechanizmus betűi, mint inkább az követeli az erők mind szorosabb összefogását, hogy az áru sokféleségében, mennyiségében és minőségében is versenyképesekké váljanak a többi gazdaságokkal mind a belföldi, mind a külföldi piacon. Az ezj szolgáló lehetőség megteremtését, vagyis az egyesülést ne gátolja sehol az eddigi viszonyok megszokottsága, az sem, hogy a kialakuló nagy gazdaságban kik viselik majd az elnöki, a főagronómusi, a főállattenyésztői és más címeket, mert érdemesebb halkabban csengő rangot viselni egy olyan gazdaságban, amely nagyobb jövedelemre tudja váltani az adottságokat. Kukk Imre
