Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-16 / 166. szám

190*7. július 16. 3 Vasárnap Az ossz kalászos 41 százalékát aratták le eddig a szarvasi járás termelőszövetkezeteiben Jó ütemben halad a gabona be­takarítása a szarvasi járás terme­lőszövetkezeteiben. A 71 kombájn három kivétellel nagy teljesítmé­nyű SZK típusú. Ezek mellett munkába állítottak 45 kévekötő aratógépet, helyenként a dőltebb gabonában kéziaratóbrigádokat is. A Gyoma környéki termelő- szövetkezetekben nagyon megba­rátkoztak a kétmenetes aratással, s ezzel alaposan meggyorsították a betakarítást, megnövelték a kombájnok teljesítményét. Ugyanis a rendre vágott gabo­nában megszárad az eléggé sok gyom, s a kombájnok dugulás nélkül ütemesen tudják csépelni. A járási tanács mezőgazdasági osztályától kapott jelentés sze­rint július 14-ig az ossz kalá­szos 41 százalékát aratták le a já­rás termelőszövetkezetei. Kelle- metlem érzést csupán az vált ki a járás vezetőiben, hogy a kiegészí­tő munkák nem haladnak megfe­lelően. A 13 900 hold learatott gabonával szemben csak 6100 holdról húzták le a szalmát. A tarlóhántást mindössze 2200, nyári mélyszántást pedig 1400 holdon végeztek. Valamilyen ok­nál fogva nem szorgalmazzák a tarlóvetést sem, apai eddig a 300 holdat sem éri el. A szerves- trágyázáshoz pedig jóformán hoz­zá sem láttak, pedig van készlet, s nagyon indokolt volna kiterítése minél nagyobb területein a nyári mélyszántás előtt. Nem maradt parlag föld a Vizesíási Állami Gazdaságban legel­Nagy szó ez, hiszen 7800 hol­don gazdálkodik a Vizesfási Ál­lami Gazdaság. Területe eléggé lapos, kötött, ráadásul az idén túlságosan bőséges csapadék te­tézte a tavaszi olvadást. Ennék ellenére elvetették a tervezett abrak takarmány-területet. Ahol a víz kipuszította a naprafor­gót, a csu'korrépát és a kuko­ricát, zőldtakarmánnyal vetették be. A gazdaságban jelentős meny- nyiségű zöldtakarmányt etetnek tavasztól őszig, s ráadásul nagy mennyiséget, az idén például 850 vagonnal silóznak be. A silózást már régebben megkezdték, most már 120 vagonnál tartanak. Sok takarmányt emészt fel a 460 darabból álló tehén- és a 4800 darabból álló juhállomány. Ép­pen ezért a 632 hold legelőt is úgy ápolják, hogy egy részéről szénát is betakaríthassanak amellett, hogy a nagy számú juh mellett amíg lehet, 406 nö­vendék-szarvasmarhát is tetnek. A gazdaságban jelentős helyet foglal el a szarvasmarha-hizla­lás. Az idei 228 helyett jövőre többet akarnak értékesíteni, ép­pen ezért a jövő évet már 600 tehénnel kezdik a jelenlegi 400 helyett. Ráadásul úgy, hogy az állománynak mintegy 90 száza­léka TB-mentes lesz. Vita közben — döntés előtt írta: Zalai György, a párt megyei bizottságának titkára A napokban minden mezőgaz-1 Az Előkészítő Bizottság javasla- dosági termelőszövetkezetiában igyekezett szem előtt tar­vezetősége megkapja azt a tér- tani a Termelőszövetkezetek I. vezetet, amelyet a Termelőszövet- Országos Kongresszusának hatá- kezetek Területi Szövetségeinek rozatát. „A kongresszus szüksé- Előkészítő Bizottságai dolgoztak gesnek tartja — mondja e hatá­ki e szövetségek alapszabály-ja­vaslataként. Az Előkészítő Bizottságok fele­lősségük teljes tudatával készítet­ték el a tervezeteket. Megkönnyí­tette munkájukat az a gazdag ta­pasztalat, amelyet az e kérdés kö­rül kibontakozott vita nyújtott. A vitákban új és új oldalról merül­tek fel és tisztázódtak a szövetsé­gek szükségességével, működésé­vel kapcsolatos kérdések. Ahogy a vita szélesedett és mélyült, úgy vált egyre erősebbé az a meggyő­ződés, hogy a termelőszövetkeze­tek további fejlődésének fontos tényezői lesznek e szövetségek. E vitákban alakult ki az a vé­leménytöbbség. amelynek fi­gyelembevételével a megyei Elő­készítő Bizottság két szövetség megalakításával javasolja Békés megye termelőszövetkezeteinek. Senki előtt nem titok, hogy vol­tak, akik egy szövetség, voltak, akik három szövetség, négy szö­vetség alakítását javasolták. A legtöbben azonban két szövetség alakítása mellett foglaltak állást, és érveik józan realitását elfogad­va született a megyei Előkészítő Bizottság javaslata. Szombaton a Belkereskedelmi Minisztériumban dr. Juhár Zol­tán főosztályvezető sajtótájékoz­tatón ismertette a belkereskede­lem importforgalmát, s közvet­len nemzetközi kapcsolatainak fejlődését, a lakosság jobb ellá­tását szolgáló, s az áruválaszté­kot gazdagító árucsereforgalom eredményeit. Elmondotta, hogy rengeteg átutazó lakik itt néhány te meg ez a kiskereskedő tőlem, napig (éppen úgy mint jóma- — Hát Önöknél hogyan csinál- gam), amit megerősít az a tény ják? — Mert, ha elmondom, biz- is, hogy nyolc helyen sajnálattal tosan nem érti meg. Nem azt közölték, hogy telt ház van és amit mondok, hanem ahogy csi- csak a kilencedik helyen kaptam náljuk. szállást (no meg reggelit, mert ezt A város teljesen közművesített, együtt adják Angliában). A víz és villany minden háztartás- nagy idegenforgalomhoz illő áru- ban van, sőt sok helyre bevezet- ellátásról kb. 12—14 nagy üzlet- ték a gázt is. ház és sok kiskereskedő gondos- Lent a tengerparton új, mo- kodik. Az egyik kis vegyeske- dem családi házak kettős sora Dover kikötője. Tíz és fél milliárd forintos import, 2,6 milliárdos belkereskedelmi árucsere a fogyasztási cikk import forgal­munk évről évre növekszik, s az idén a tavalyi 7,4 milliárddal szemben 10,5 milliárd forintot tesz ki. Az importcikkek egyéb­ként több mint 10 százalékát adják a kiskereskedelmi forga­lomnak. Jóllehet a fő árubeszerzési for­rás devizakeretből adódik, fon­tos „csatorna” a belkereskedelmi árualapok cseréje is, amely a múlt évihez képest csaknem 50 százalékkal növekszik. Belkeres­kedelmünk 2,6 milliárd forint ér­tékű árut szállít a szovjet, a lengyel, az NDK, a csehszlovák, a román, a bolgár, a jugoszláv kereskedelemnek, s ugyanilyen értékben kap különféle cikke­ket tőlük. A belkereskedelmi választékcsere-forgalom mintegy 60 százaléka a szovjet kereske­delemmel bonyolódik, s például az idei-mintegy 22 millió rube­les forgalom nagymértékben hoz­zájárul a lakosság jobb ellátásá­hoz. Az import és a választékcsere segíti áruellátásunkat. Ily módon szerzünk be csupán a Szovjet­unióból egyebek között 27 500 tonna sertés-, 2000 tonna marha­húst, 13 000 tonna étolajat, 102 ezer hektoliter bort, 60 000 tran­zisztoros rádiót, 810 tonna zo­máncedényt, 15 000 hűtőgépet, gömbfát, építőfát Az importot, főleg azonban a belkereskedelmi választékcserét használta fel a kereskedelem az építőanyag-ellátás javítására. A baráti országokból például 87 millió téglát, 6 millió cserepet, 160 000 ajtó-, ablakkeretet, 120 ezer négyzetméter parkettát, 120 ezer köbmé‘er fenyő-fűrészárut reskedőtől érdeklődtem, hogy ő húzódik az út két oldalán, körű- Szerzünk be. (MTI) például, hogy tud megélni, ami- lőttük az angol népszokásnak kor tőle 100—150 méternyire megfelelő, gondosan ápolt füves mindkét irányban ugyanilyen virágoskert. Errefelé bővül a vá- üzletek vannak ugyanabban az ros, de az építkezés messzeme- utcában. — Nézze, uram, nekik nőén más stílusban folyik, mint is van vásárlóközönségük, meg korábban. Előszeretettel alkal- nekem is. A szomszéd például mázzák a yilágos pasztellszíne­Hálózatiejiesztésre íöbb mint egymillió forintot HCAvUl lő. A öóUllliőó'CU. pvlUuUl íiimüíUU Ci * 1vzo JAli>Z,lrCllőólUC" • l,|a • ■ 9 || 9 •» idejár, de szemben az az idŐ6 két külső falburkolatokon és a ](ß|J 02 luCH 3 YfiSZtOI fdlSZ hölgy a másik üzletben vásá- tervezők ötletgazdagsága jut ki­ről. — Egy pillanatra zavarban fejezésre a formákban és az épü- voltam, majd gyorsan hümmög- letek elhelyezésében is. Jelentős összeget fordít ebben az esztendőben is a kiskereske­tem, hogy no persze, persze, így Angliától elbúcsúzva vessünk földművessel meg lehet élni. Majd később, de egy pillantást a kikötő mólója vé- ! vetkezet Építkezésre saját erőből ezt már csak magamban, hogy, gén emelt világítótoronyra, amely >60 ezer, állami támogatásból hát igen, így is lehet gondoskod- ebben az esetben nemcsak a leg- loo ezer forintot, felújításra és ni a fogyasztóról. És örültem a nagyobb brit sziget, de a vakáció átalakításokra több mint 700 ez­rozat —, hogy a Termelőszövetke zetek Területi Szövetségei a me fő mezőgazdasági körzetben jöjje­nek létre. A fő érv az volt, hogy e szövetségekre váró feladatok e körzetekben gazdálkodó termelő­szövetkezetek legsajátosabb azo­nosságait figyelembe vevő érdek- azonosság alapján alakíthatók ki. Egy-egy szövetségbe 60—80 kö­gyéken belül gazdasági körzeten- zötbi tagszövetkezet tömörülne, ................................... .. - - - • 1 így egy-egy szövetség sem túl n agy és nehézkes, sem erőket el- forgácsolóan kicsi nem lenne. I gén széies körű vita bonta- x kozott ki a területi szövet­ségek székhelyének megválasztá­sában. Három szövetség alakulá­sa esetén a szövetségek' székhelye­ként Szeghalom, Békéscsaba és Orosháza jött volna számításba. Mivel végül két szövetség • létre­hozása mellett foglalt állást az Előkészítő Bizottság, ezért a szék­hely megválasztása új kérdésként merült fel. A vitákban részt vevők zöme amellett foglalt állást, hogy mindkét szövetség székhelye Bé­késcsabán legyen, a megye szék­helyén. Ennek indoklásaként a következők szerepeltek: 1. Békéscsaba a két szövetség­hez tartozó területek találkozási vonalában van, a megye közúti, vasúti hálózatának középpontjá­ban. Ügy a szövetség dolgozói a tagszövetkezetek többségéhez, mint a tagszövetkezetek többsége a szövetségükhöz Békéscsabáról — illetve Békéscsabára jobb feltéte­lek mellett juthat el, mint bár­melyik más helységbe. 2. Békéscsabán van túlnyomóan nagy többségében azoknak a szer­veknek, intézményeknek, vállala­toknak a központja, amelyek­kel a szövetségeknek -*■ éppen a tagszövetkezeteik érdekében — rendszeres kapcsolatban kell len­niük. A megyei Előkészítő Bizottság ezeket, mint érveket is, mint többségi véleményt is elfogadta és ennek alapján hozta létre a két területi szövetség előkészítő bizottságát, és javasolta székhe­lyül Békéscsabát. E bizottságok kidolgozták' a szövetségek alap­szabály tervezetét, működésé"' k szervezetére vonatkozó javaslatát, amelyeket kiküldenek minden termelőszövetkezet vezetőségének. |7 zzel a vita első szakasza le­szerencsémnek, hogy nem kérdez- végét is jelzi. (Vége.) | rét költenek. ként... alakuljanak meg.” Igen sok vita folyt az előkészítésben részt vevők között e „gazdasági körze­tek” értelmezése, területi beha­tárolása körül. Voltak, akik e gazdasági körze­teket egy-egy város, járási szék­hely hagyományos közigazgatási, piaci, közlekedési, kulturális, vonzási körének megfelelően látták helyesnek megjelölni. Itt felmerült az a kérdés, hogy mivel a megyében főként közigazgatási és közlekedési tényezők hatására 4—5 ilyen vonzási körzet alakult ki, helyes-e a tsz-szövetségeket ilyen kis egységekre, 20—30 ter­melőszövetkezetből álló területek­re alakítani. Ebben az esetben szinte járásonként alakult volna egy-egy szövetség. Ezt az Előké­szítő Bizottság nem tartotta he­lyesnek. Ii/| ások három szövetség létre- hozását javasolták. Eszerint a megye északi, középső és déli részén gazdálkodó termelőszövet­kezetek tömörültek volna egy-egy szövetségbe. Itt az a kérdés me­rült fel, hogy a megye középvo­nala mentén gazdálkodó, egymás­tól természeti, gazdálkodási adott­ságaikban és lehetőségeikben erősen különböző termelőszövet­kezetek hajlandóak lennének-e külön szövetségbe tömörülni. Amint a vitában kiderült, e ter­melőszövetkezetek többsége ahhoz a szövetséghez orientálódott, amelybe a hozzá hasonló adottsá­gokkal, lehetőségekkel rendelkező termelőszövetkezetek tömörülnek. Fő ellenérv a „középső” szövet­séggel szemben az volt, hogy ez a terület nem tekinthető olyan gazdasági körzetnek, amelyben az ott gazdálkodó termelőszövet­kezetek érdekei a legtöbb azonos­ságot mutatnák. E térség gazda­ságainak érdekazonosságai egyi­ket az északi, másikat a déli kör­zet szövetkezeteinek körébe vonz­zák. A megyén belüli gazdasági körzetek értelmezését és területi behatárolását legtöbben azoknak a fö jellemző hasonlóságoknak alapján keresték, amelyek a me­zőgazdasági termelés szférájában, a gazdálkodás fő vonásaiban, módszereiben, az áruértékesítés területén stb. legtöbb érdekazo­nosságot mutatnak az egyes terü­leteken működő termelőszövetke­zetek között. Az e körül kibontakozó vitában a legtöbben úgy foglaltak állást, hogy Békés megyét természeti adottságai, az ehhez alkalmazkod­zárult. Következik a vita, véleményalkotás második szaka­sza a javaslatok felett valameny- nyi termelőszövetkezetben. E ja­vaslatokat, tervezeteket az egész tagsággal megismertetni, felme­rülő kérdéseikre választ adni, véleményeiket és javaslataikat kikérni és feldolgozni, közgyűlés elé terjeszteni és a közgyűlésnek dönteni a szövetségbe való belé­pésről, roesvá’rsztani a küldőbe* aki az alakuló közgyűlésen a ter­melőszövetkezetet képviseli és ja­vaslatait előterieszti stb. — a kö­vetkező másfél hónap legfonto­sabb politikai munkáia a terme- ni kényszerülő termelési, gazdái- j ^szövetkezetek vezető szerveinek, kodási struktúra stb. két nagy | pártszervezeteinek. Javasoljuk, tájkörzetre, mezőgazdasági kör zetre osztja. Az egyik a folyók és és ezek öblözetei által átfogott és erősen befolyásolt, zömében erő­sen kötött öntés- és rétiagyagtala- jú térség, amelyben a termelő­szövetkezeteknek mintegy fele (38 helységben 70—75 tsz) gazdál­kodik. A másik a folyók nélküli, nagy termékenységű mezöségi ta­lajjal rendelkező terület, ame­lyen szintén mintegy 38 helység­ben 70—75 tsz gazdálkodik. Az előzetes viták, konzultációk legáltalánosabban annak adtak kifejezést, hogy a termelőszövet­kezetek területi szövetségei e két hogy a termelőszövetkezetek párt- szervezetei júliusi taggyűléseiken, a közgyűlések augusztusban tár­gyalják meg e javaslatokat, és alakítsák ki álláspontjukat, dön­tésüket e kérdésekben. A z Előkészítő Bizottság azt javasolja minden termelő- szövetkezetnek, hogy a területi szövetségeket szeptemberben, még a nagy őszi mezőgazdasági munkák csúcsidőszaka előtt hoz­zák létre, s e szövetségek mun­kájukat megkezdve, hatékony co-fítséget nyúitho'sarpk már az 1968-as év gazdálkodásának elő­készítéséhez. A KÖRÖSVIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG azonnali belépésre általános mérniöliet keres Lakást biztosítunk. Bérezés a 113/1962. Muxvl sz. rendelkezésben foglaltak szerint Jelentkezés levélben vagy személyesen, központunkban­Gyula, Városház u. 26. 379 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents