Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-16 / 166. szám

/ A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek / NÉPÚJSÁG 1967. JÜLIUS 16., VASÁRNAP Ara 80 fillér xxii. Évfolyam, i66. szAm Hz országgyűlés határozata a közel-keleti kérdésről A magyar országgyűlés meg­tárgyalta a közel-keleti helyzetet és — tekintettel arra a veszélyre, amely az arab államok ellen vég­rehajtott izraeli katonai agresszió nyomán nemcsak e térség, hanem a világ békéjét és biztonságát is fenyegeti — állásfoglalását az alábbi nyilatkozatban ismerteti. A magyar országgyűlés a fegy­veres konfliktus miatt kialakult súlyos közel-keleti helyzetért, az arab államok szuverenitása és te­rületi integritása ellen előre ki­terhelt katonai agresszióért egyér­telműen Izrael állam szélsőséges, kalandor politikáját követő kor­mányköreit, valamint az Egyesült Államok imperialista vezető cso­portját tekinti felelősnek és mély­ségesen elítéli a békebontókat a nemzetközi jog elemi szabályai­nak durva megsértéséért. A magyar országgyűlés megál­lapítja, hogy a közel-keleti béke helyreállításának útja: az agresz- szió következményeinek maradék­talan megszüntetése. Ez az arab népeknek, Izrael népének és e térség biztonságának egyaránt ér­deke. Minden más kísérlet, amely előnyökhöz kívánja juttatni az agresszort, a béke további veszé­lyeztetéséhez vezet. A magyar or­szággyűlés ezért követeli, hogy Izrael haladéktalanul vonja visz- sza csapatait a június 4-i fegy­verszüneti vonalak mögé. A magyar országgyűlés egyút­tal testvéri szolidaritásáról bizto­sítja az agresszió áldozatául esett arab- országokat és népeiket. Kész velük közösen tevékenykedni az agresszió következményeinek fel­számolásáért, segítséget nyújt a néneik felemelkedését szolgáló békés társadalomépítő munka folytatásához, amelyet az izraeli agresszió az amerikai, angol és nyugatnémet imperializmus jóvá­hagyásával és együttműködésével kísérelt meg eltéríteni helyes út­járól. A magyar országgyűlés a fen­tiek figyelembevételével helyesli, hogy az ENSZ rendkívüli és sür­gős közgyűlése összeült. Annak a reményének ad kifejezést, hogy a békebontó erők mesterkedései el­lenére is létrejön olyan határozat ezen a rendkívüli ülésszakon, amely elítéli az agressziót, meg­engedhetetlennek tartja, hogy bármely ország az általa jogtala­nul megszállt területeket annek- tálja vagy ütőkártyaként használ­ja a vitás kérdések rendezésénél. A területhódítás gyakorlatának egyértelmű elitélését annál is in­kább szükségesnek tartja, mivel ennek elmulasztása a jövőben biz­tatást jelenthet bármely agresz- szor számára. A szocialista orszá­gok testvérpártjai és kormányai vezetőinek a napokban Budapes­ten megtartott tanácskozása szel­lemében az országgyűlés ugyan­csak helyesli az agresszió elleni harc és a közel-keleti béke hely­reállítása érdekeit szolgáló törek­vések és eszközök még hatéko­nyabb alkalmazását. Ezzel egyidejűleg a magyar or­szággyűlés kifejezi azt a meggyő­ződését, hogy az arab népek az őket ért imperialista agresszió el­lenére tovább haladnak előre a nemzeti függetlenség és a társa­dalmi haladás maguk választotta útján és e küzdelmükben számít­hatnak a világ szabadságszerető népeinek, köztük a magyar nép cselekvő szolidaritására. Hz országgyűlés határozata az európai biztonság kérdéséről A Magyar Népköztársaság or­szággyűlése megállapítja, hogy a nemzetközi v helyzet a vietnami háború fokozása, a közel-keleti háború kirobbantása és más im­perialista provokációk miatt fe­szültebbé vált- Mindez fenyegeti a világ békéjét és ezen belül ve­szélyezteti kontinensünk békéjét és biztonságát is. Szükség van te­hát a békeszerető erők fokozot­tabb együttműködésére és erőfe­szítéseire. Európában az utóbbi időben növekedtek a békés fejlődés, az országok közötti politikai, gaz­dasági, kereskedelmi, kulturális és tudományos együttműködés le­hetőségei. Az európai biztonság megszilárdítása és a békés egy­más mellett élés biztosítása ör­vendetes módon egyre több euró­pai parlament, politikai párt és államférfi részéről növekvő meg­értéssel találkozik. Ezzel egyidőben azonban olyan nyugtalanító jelenségeknek is ta­núi vagyunk, amelyek újabb erő­feszítéseket tesznek szükségessé Európa békéjének biztosítására, Ezeknek az erőfeszitéseknek és kezdeményezéseknek a sorában kiemelkedő jelentőségű a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének a múlt év júliusá­ban kibocsátott felhívása, vala­mint az európai kommunista és munkáspártok ez évi Karlovy Vary-i közös nyilatkozata. A* európai helyzet kedvező alakulását olyan tendenciák aka­dályozzák, amelyek — ha érvé­nyesülhetnek —’ veszélyeztetik Európa békés fejlődésének folya­matát. Amíg a Német Szövetségi Köztársaság és számos más kor­mány a két német állam tényét nem veszi tudomásul, amíg kül­politikai tevékenységükben és a nemzetközi fórumokon tagadják azt a realitást, amíg a két német állam mai határainak érvényét a Német Szövetségi Köztársaság kormánya és egyes szövetségesei nem ismerik el, mindig fennáll az európai államközi viszonyok romlásának veszélye. Ez az euró­pai feszültség állandó forrása, amely egyben szerves része a NATO tevékenységének is. A stabilitásra törekvés, a békés fejlődés kedvező tendenciái leg­inkább akkor kerülnek veszélybe, amikor egy részről megfeledkez­nek az elmúlt emberöltő keserű tapasztalatairól, más részről nem ismerik el, vagy nem ismerik fel a második világháború után ki­alakult realitásokat. A magyar országgyűlés az alábbiakban látja az európai biz­tonság megszilárdításának fel­adatait: — Alapvetően fontos, hogy va­lamennyi eufppai parlament és kormány ismerje el a második világháború után kialakult reali­(Folytatás a 2. oldalon.) Az ország első termelőszövetkezeti közös gépjavító vállalkozása alakul Endrődön Valamilyen oknál fogva End- rődöt elkerülte a sokirányú ipa­rosítási törekvés. Még jelentő­sebb kisipari szövetkezeti javító- műhely sem alakult ki. Az öt termelőszövetkezet leginkább csak egy-egy kovácsműhellyel vagy régi kis tanyaépületből át­alakított gépjavító műhellyel ren­delkezik. A teljes műszaki ellá­tást csak két tsz veszd igénybe. Ráadásul a szarvasi és a Déva- ványai Gépjavító Állomás is kez­di áruiba bocsátani kombájnjait, erőgépeit, s mindinkább a trak­torok főjavítására és új gyárt­mányok előállítására törekszik. Ezek és más okok késztették arra az endrődi termelőszövetke­zeteket, hogy egy közös vállal­kozásban működő gépjavító tár­sulást hozzanak létre. Már mind az öt termelőszövetkezetben meg­vitatták, s jóváhagyták igazga­tósági ülésen és küldöttgyűlésen is. Valamennyien egyetértenek az elgondolással, hiszen a terme­lőszövetkezetek erősödését szol­gáló 3004/9. számú rendelet is javítóműhely kialakítására ösz­tönzi a szövetkezeteket. Az end­rődi tsz-ek vezetői, gazdái rá­jöttek, hogyha egyenként alakí­tanának ki korszerű javítótere­ket, az nagy költségbe kerülne, rengeteg anyagi eszközt kötne le. Ráadásul nem is tudnák egé­szében megfelelően kihasználni. Ilyen megfontolások után mondták ki egyhangúlag az igent, s bízták meg a megyei MEZÖBER vállalatot egy 150 erő­gép és az azokhoz tartozó mun­kagépek javítására alkalmas ja­vítócsarnok, s a hozzá kapcsoló­dó kisebb kisegítő műhelyek megtervezéséhez. A kivitelezésre egyedi tervezés alapján került sor, mert hasonló nagyságú gép­javító tér tervdokumentációját hiába kerestek, nem találtak a MEZÖBER vezetői. A további terv az, hogy a szövetkezeti gé­pek javítása mellett a vállalko­zás kiegészíti majd a lakosság szolgáltató igényét is. Éppen ezért a szakirányítást, már ele­ve mérnöki és technikusi vég­zettségű szakemberekre bízzák. További terv az, hogy Nagyla­poson és az ugari részen egy-egy erőgépszerviz-állomást alakítanak ki, hogy a kisebb karbantartás miatt ne kelljen a 10—15 kilo­méter távolságban levő határ­részekből a központi műhelybe bejárni az erőgépekkel. Szombaton délben megnyílt a hagyományos Szegedi Ipari Kiállítás és Vásár. Dr. Biczó György, a városi tanács vb-el- nöke mondott megnyitó beszé­det. Külön köszöntötte az első ízben kiállító 16 jugoszláv cég, valamint Szabadka, Sze­ged testvérvárosa vezetőit, képviselőit. A megnyitó után a részve­vők megtekintették a kiállí­tást, Dél-Magyarország ipará­nak reprezentatív „kirakatát”. Az idén a 21. alkalommal rendezték meg Szegeden a vá­ros, illetve Dél-Magyarország iparának hagyományos sereg­szemléjét. A szegedi ipari ki­állítás jelentőségében és mére­teiben is esztendőről esztendőre j növekszik: a tavalyi 70 helyett az idén 140 vállalat, kisipari Megyénkbe látogatott a moszkvai társadalomtudományi akadémia professzora Kétnapos látogatásra megyénk­be érkezett Pataki Lászlónak, a TIT Országos Irodalmi Választ­mánya titkárának kíséretében Mi­hail Nikitovics Parhomenko, az SZKP Központi Bizottsága mel­lett működő társadalomtudomá­nyi akadémia tanszékvezető pro­fesszora, a szovjet írószövetség vezetőségi tagja. Gyomén pénteken a megyei könyvtárosok tanfolyamán a szovjet irodalom fejlődéséről tar­tott előadást, este megtekintette a Várszínház műsoron levő előadá­sát, a Bánk bánt, melyről elisme­rően nyilatkozott. Szombaton ta­lálkozott a megye politikai és kulturális életének vezetőivel. szövetkezet másfélszer nagyobb területen, összesen 12 000 négy­zetméteren állította ki legújabb cikkeit. Első ízben vesznek részt a bemutatón jugoszláv üzemek, viszonozva a szegedi vállalatok bemutatóit a hónap elején nyílt szabadkai ipari kiállításon. Békés megye iparát a Gyulai Fa-, fémbútoripari Ktsz, vala­mint a Szarvasi Vas- és Fém­ipari Termelőszövetkezet ter­mékei képviselik. A szegedi kiállításon is érvé­nyesül már az új gazdasági me­chanizmus szelleme. Korábban a kiállításnak kizárólag bemu­tató jellege volt, az idén a vál­lalatok piackutatásra, üzletkö­tésekre, sőt egyik-másik cég árusításra is felhasználja a vá­sárt. Megnyitotta kapuit a Szegedi Ipari Kíáilíiás és Vásár Érdeklődők a Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz kiállításán. Fotó: Demény

Next

/
Thumbnails
Contents