Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-28 / 150. szám
WS7. június 28. 4 Szerda Júliusban adják át Endrddön az új élelmiszer önkiszolgáló boltot Endrődön a vas-műszaki bolt szomszédságában már hónapok óta szorgos munka folyik. Itt épül ugyanis mintegy 700 ezer forintos beruházással az Endrőd és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet új, korszerű élelmiszer önkiszolgáló boltja, melynek kivitelezője a Gyomai Építőipari Ktsz. Az új üzletben — melyet július végén nyitnak meg — a jelenleginél kulturáltabb körülmények között vásárolhat a lakosság. Említésre méltó még, hogy az új üzletház könnyékének rendbe hozását az fmsz kiszesei vállalták társadalmi munkában. A dobozi líISZ-fíaíalok nyári programtervezetéből A napokban kaptuk meg a dobozi Petőfi Tsz kiszes fiataljainak nyári sport és kulturális programját. A háromhónapos tervezet azt mutatja, hogy színes, érdekes és hasznos elképzeléseket lehet a nyári nagy munkák idején is közös akarattal megvalósítani. Június 10-én kollektíván megtekintették az Oldás és kötés című magyar filmet, melyet utána megvitattak. Másnap, 11-én pedig 80-an kirándultak Szanazug- ba, ahol sportvetélkedőt rendeztek. A kispályás futball, kézilabda és a síkfutás mellett találtak időt szellemi vetélkedőre is. A televízió Halló fiúk! Halló lányok! műsorát, rendszeresen 80-an, 100-an tekintik meg. Több mint 40-en mentek el a június 18-i Gyopárosi Ifjúsági Napra, ahol meghallgatták Apró Antal elvtárs beszédét, majd részt vettek a sport és kulturális vetélkedőkön. Július elején hét fiatalt indítanak lengyelországi útra, majd 9-én szabadtéri bált rendeznek. Július 15-én pedig megtekintik Gyulán a Várszínház Bánk bán előadását. A hónap végén kispályás labdarúgó, vetélkedő és asztaliteniszverseny lesz a sportkörrel. Augusztusiban 25 fiatal megy nyaralni Fonyódra, 15-en pedig szlovákiai körútra indulnak. Megtekintik a. Harag napja című filmet, és augusztus 29-án pedig a tsz üzemegységei között egész napos sportvetélkedőt, illetve kabaré-estet rendeznek. A szeptemberi hónap is sok érdekességet tartogat. Például kollektiven megtekintik az Emberi sors című szovjet filmalkotást, tapasztalatcserére mennek a gyulai járásba, majd 24-én ötórai teán vesznek részt a művelődési otthonban. Vakáció a rádióban és a televízióban Minden korosztály megtalálja a kedvére való műsort Megkezdődött a nyári vakáció. A rádió és a televízió műsorszerkesztősége a nyári gyermek- és ifjúsági műsorok összeállításakor arra törekedett, hogy változatosan segítsék a vakációzó diákok szórakozását, hasznos időtöltését. Mesejátékok, rádiójátékok, összetett szórakoztató műsorok hangzanak majd el a rádióban, filmeket, televízió-játékokat, sporteseményeket közvetít a tévé; feltehetően tehát minden korosztály megtalálja a kedvére valót. A rádió mesejáték-műsorából kiemelkedik Fésűs Éva Csaló az üveghegyen című műve, mely két király vetélkedését eleveníti meg: melyiküké lesz a szépséges királykisasszony keze? Orosz népmesemotívumokból Sumonyi Zoltán írta a Mese Iván cáre- vicsről és az elvarázsolt Vaszi- lisszáról című érdekes történetet, melyet szintén a vakáció időszakában sugároz a rádió. Bizonyára nagy érdeklődést kelt a Me- séskönyvböl jöttünk! című műsor, melyben a jól ismert hősök: Mied Mackó, Füles és társai mondják el legfrissebb kalandjaikat. A nagyobb gyermekek számára készült program is változatos. Bemutatják a Legényélet című rádiójátékot, a Jugoszláv Szövetségi Rádiók 1966-ban bemutatott legjobb gyermekhangjáté- kát Nagypapa nagyapja címmel, Tóth Eszter művét, a Rettenetes Oszkár-1, melynek főhőse egy segítőkész, jószándékú, de kétbalkezes kisfiú. Sokan kedvelik a folytatásos műsorokat, ilyen is lesz a vakációban. Tizenkilenc részben hallhatjuk majd Fekete István Bogáncs című népszerű regényét, Kulin György és Fábián Zoltán írta a 10 részes Az idegen tehén című fantasztikus elbeszélést, mely igen vonzó formában egyesíti az úttörőélet romantikáját és a csillagászatot. A zenés műfajt Szokolay Sándor: A tavaszhozó kislány című gyermekoperája képviseli többek között, a rádió gyermekkórusának és a rádió szimfonikus zenekarának közreműködésével. Az eddig felsorolt kategóriákon kívül különböző más műsorok is szerepelnek a vakáció idejének rádió-programjában. Ilyen lesz a Rejtvényúton a Szovjetunióban című, az MSZBTés az Üttörőszö- vetség szervezésében, a Szünet— szüret! vidám összetett program, az Amiről a csapatnaplók beszélnek címmel sugárzott műsor, melynek szerkesztői a hagyo- mánygyűjtő-mozgalom eredményeiről számoltatják be az úttörőcsapa toka t. Az ifjúsági rádiójátékok között számos ismert regény rádióváltozata szerepel. Bemutatják például a Kolozsvári Grandpierre Emil regényéből írt Párbeszéd a sorssal című rádiójátékot, főszereplői: Voith Ági, Dómján Edit, Petur Ilka, aki néhány évvel ezelőtt a Békés megyei Jókai Színház tagja volt, és Szabó Gyula. Jókai híres regénye, az Aranyember két részletben, Szósz Károly átdolgozásában és rendezésében kerül a hallgatók elé, majd megismétlik Hámori Ottó: öt szobor című nagy sikerű rádiójátékát, mellyel Goldmann György, a fiatalon mártírhalált halt kommunista szobrászművész életének Békés megye vasutas dolgozói mind nagyobb szervezettséggel és jó munkával készülnek a XVII. vasutasnp.pra és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára. A balesetmentes jobb munka- teljesítés érdekében a békéscsabai élüzem MÁV állomás dolgozói komoly eredményeket érnek el többek között, a személy- és tehervonatok menetrend szerinti indításánál, a terhelés és a kocsikihasználás terén, valamint a szerelvények tartózkodási idejének csökkentésével. A Távközlő Biztosító Berendezés Osztály békéscsabai vonalrészén Virágh Ferenc vasúti mérnök irányításával 64 munkás dolgozik hat szocialista brigádban. Közülük a Kulich Gyula brigád nemrégiben másodállít emléket. Bozó László rendezte és alkalmazta rádióra Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem című eposzát, majd Victor Hugö világhírű regényét, a Nyomorul- íaJc-at is bemutatják a rádióban. A televízió két alkalommal ad színes összeállítást az idei úttörő kulturális szemle legjobb produkcióiból az Aranyérmes úttörők című műsorban. A Művész- inasok a Duna-kanyarban című, Szentendréről és Zebegényből jelentkező helyszíni adásban kis művészek ismerkednek a táj festészetével, és örökítik meg azt maguk is. A Mi ezt így csináljuk riportműsor a sárvári diák tsz- ből jelentkezik. A filmek közül érdekes lesz a Csak gyermekeknek! című összeállítás, és a Francis a nagyvadak országában című francia filmsorozat, mely több afrikai rezervátum életével és vadjaival Ismerteti meg a nézőt. A vakáció rádió- és televízióprogramja — e néhány szemelvényből ítélve is — változatos, érdeklődést keltő. Reméljük, a gyerekek, akik számára készült, szintén így találják majd. 8. e. szorra nyerte el a munkaverseny bronzkoszorús fokozatát. A Szegedi MÁV Igazgatóság területén a békéscsabai vonalszakasz figyelemreméltó eredményeket ért el. Vállalták, hogy egész évben csaknem 200 ezer, forint értékű többletmunkát végeznek kiváló minőségben. Szilágyi János műhelybizottsági titkár szerint a hatvannégy munkás egymást segíti és megbecsüli. A mindennapi munka mellett szívesen vesznek részt közös rendezvényeken. Rövidesen a jó munka eredményeként több dolgozót küldenek két hétre a Szovjetunióba. A brigádok együttműködése mind a munkában, mind a szabad időben igen jól szervezett és hasznos. Boldizsár Gyula Levelesünk írjas Hasznos együttműködés 3. Lihegtünk. Az asztalnál dagadt szemeivel laposakat pislogott ránk. Kerülte tekintetünket. A lányra sem mert nézni. Az ember valamit észrevehetett. Miklóstól érdeklődött valamit, láthatóan sokkal barátságosabban, mint reggel. A Kölyök sunyin kérdezte: — Mit mond? — Az öreg? — Igen. Láttam Miklós arcán a kaján vigyort, ahogy egy pillanatra félrenézett. — Azt, hogy mi van a pofáddal? — Mit mondtál? — Hogy leestél a létrán. — Elhitte? — Kérdezd meg tőle. —-Azt hiszed, igazad van? — Azt hiszem. — Te talán, nem másznál rá? Miklós szeme nagyot villant, szinte csikorgóit belőle a szó: — Kuss, nem pofázunk róla. Az életnek más tartalma is van. — Na, ne játszd a nagyot. Nem bírtam tovább: — Figyelj ide. Kölyök, ha nem lagyod abba, kinyújtalak! Ha nem tudsz mást, csak ölni, rombolni, nem nagy jövőt jósolok neked velünk. Jobb, ha megpucolsz, mielőtt elhagy a türelem, amit a közös mundér rámparancsol. Ne vigyorogj, nem a krumplivirágodL Boty omszki Tános: A SÁRGASZEMŰ ról pofázok, hanem a ruhádról, a fajtámról, amelyhez te is tartozol. De hogy honnan csöppentél közénk, azt csak az a jó, édes anyád... — Az anyámat ne bántsd, te! — Nem az anyádat, téged — üvöltöttem még nagyobbat. Azt a rohadt fajtádat, amelyik csak... Miklós fogott vissza. A házigazda és a két nő megkövültén bámultak. Azt hiszem, nem értették. De talán jobb is. Mindhárman feszült izmokkal álltunk. A Kölyök keze a szurony markolatán. Remegett a dühtől. — Azt hiszed, félek tőletek? Ha akarom, vedd tudomásul, megteszem... — Mint Lemberg alatt a két pe- céred segítségével? — sziszegtem feléje. — Ügy, te fajankó! És nem akadályoztok meg benne. — Pofa súlyba! — csattant Miklós. Nem voltam gyengébb a Kö- lyöknél, mégsem respektált úgy, mint Miklóst. Azt hiszem, tőle félt. Elhallgatott. — Zabáljatok — bökött a főtt krumplival telt t-u felé Miklós, —, aztán indulunk. Az utolsó falatokat nyeltük mohón. A háziak csendben figyeltek felénk a kemence mellől. Ügy éreztem, rablók vagyunk. Pedig sem bennem, sem Miklósban nem mozgott más, mint a fenntartási ösztön. A hóesés akkor indult meg ismét, amikor felállva kitekintettem a szűk ablakon. — Na, gyerünk, — fogta meg puskáját Miklós, melyet addig a térdei között tartott, ugyanúgy, mint mi. — Induljunk, amíg nem késő, nagyon közel vannak már, — intett kifelé, valahová északkeleti irányba. Kászálódásomban a karpaszo- mányos fojtott, indulattól fűtött hangja állított meg: — Én maradok. Ránéztem Miklósra. Először valami indulatfélét láttam villanni szemeiben, de aztán csak keserű fintort vágott feléje. — Állat vagy! Nem válaszolt. Sunyin pislogott felénk. Végignéztem a háziakon. A lány szemeiben először láttam határozottan félelmet. Lehet, hogy megértette, miről van szó, ha nem is a szavakból. Miklós kérdőn nézett felém. Ezt inkább csak éreztem, mintsem láttam, hiszen a lányt figyeltem, nem tudtam elszakítani tekintetem az igézőén szép sárga szemektől. — Maradok Miklós — suttogtam inkább, mint mondtam, — maradnom kell. — Hülyék... Nem mondott többet. Köpenyét magára rángatva, húzta meg derékszíját. Az ajtóból még visszaszólt : — Az erdőnél várok még pár percet. Egyikünk sem válaszolt. A férfi elment Miklóssal. A két nő — távozásuk után — kiment a konyhába. Mindketten az ablakot néztük. Vödör csörrent odakint, majd az ablak alatt elsuhant egy alak. — Te... én azt sem bánom, ha előttem mész... Hallgattam. A Sárgaszeműt néztem az ablakon át, amint a kúthoz, majd onnan az istálló felé tartott, vödörrel a kezében. A Kölyök is látta, megindult kifelé. — Maradj s fenekeden! — szóltam rá. Figyelembe sem vett. Hideg pára csapódott lábamhoz a nyitott ajtón át. Remegés fogott el, valami furcsa félelemmel és dühvei vegyes remegés. Talán akkor határoztam el. Azt hiszem, akkor töltöttem csőre, amikor az istálló ajtóhoz értem. Nem tudom pontosan, akkor sem tudtam. Az egész, mintha álomban játszódott volna. Csak a Sárgaszemű kalimpáló lábait, hosszú fehér combját láttam, amint a Kölyökkel dulakszik. Egy pillanatra mintha sikoltást is hallottam volna. Nem tudom. A Kölyök úgy fordult le, féloldalra. Hörgött. Körülötte véres folt terjengett a szalmán. A tarka tehén kerek szemei maradtak emlékezetemben. Ezeket láttam az ajtóból A Sárgaszemű valahová a tehén és a fal közé húzódott. Talán tőlem is félt. Valami mozdult a lakóépület felől, de nem emlékszem, csak gondolom, az asszony szaladt ki A férfi futva jött az erdő felöl. Elszaladt mellettem, nyitott szájjal. Valamit kiabált. Miklós fogott karon és vezetett egy ideig. Csak sokára — már jóval a hegyháton túl kérdezte: — Muszáj volt? Nem válaszoltam, Miklós gyorsította az iramot. Felettünk valahol a fák koronáján túl, valahol a fák és felhők között repülök húztak Nyugat felé, mögöttünk felmoraj lőtt a föld. (Vége)
