Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-14 / 138. szám
1987. június 14. 3 Szerda o Csak a statisztika miatt? Még a tanácsválasztások előtt történt. Megyénk egyik községében meghalt egy idős tanácstagasszony. A jelölések még tartottak s mivel nő esett ki a sorból, helyére szintén nőt javasolt az egyik vezető, azzal az indoklással, hogy arányuk ne változzon a tanácsban. „Megmondom őszintén, nem szívesen vállaitani, bár a megbízatás nagyon megtisztelő. Nagy az elfoglaltságom. Három gyermekem van, már egy sor funkcióm és most még ez is... Félek, nem tudok helytállni és ha csak azért lettem tanácstag, hogy a statisztika ne változzon, annak a község vallja a kárát” — mondotta egy beszélgetésünk alkalmával ez a fiatalasszony. A másikat az egyik járási pártbizottság tagjának választották. A megtiszteltetésnek nagyon örült, szívesen is vállalta. Tele van ambícióval, s úgy érzi, teljes mértékben eleget is tudna tenni, bármilyen feladattal bíznák meg. Csakhogy éppen ez hiányzik. Nem kap semmilyen feladatot, így csak az ülésekre jár el szorgalmasan, de ott idegennek, fölöslegesnek érzi mamagát. — Nem hiszem, hogy ne lenne olyan feladat, amiben ne tudnék segíteni. Egy ember sem tétlenkedhet ilyen komoly funkcióban, ahol a legfőbb tennivaló a járás politikai életének vezetése, irányítása, az emberek formálása. Ügy érzem, hogy csak a statisztika miatt választottak be, hogy a nők képviselete is meglegyen. A két eset nem azonos, de van egy közös vonása: előfordul ma még, hogyha valahová valakit javasolnak, megválasztanak, nem mindig azt nézik, hogy az az ember mit tud tenni a közösségért, illetve mit akar tenni, hanem csupán a statisztikát, az arányt. Sokszor találkozunk még ilyennel a megyében. S ennek tapasztalható a következménye is. Ismerünk olyan vezetőségi üléseket a termelő- szövetkezetekben, társadalmi szerveknél vagy máshol, ahol a nők csak hallgatói, csendes tagjai, illetve résztvevői az ülésnek. Nem azért, mintha általában a nőknek nem lenne véleményük, vagy ne tudnák okos javaslattal segíteni a vezetést, irányítást — hiszen ennek ellenkezőjére számos példát hozhatunk —, csupán azért hallgatnak, mert vagy kissebbségi érzésük van, vagy tájékozatlanságuk olyan, hogy nem tudnak aktívan bekapcsolódni a munkába. S mindez azért, mert azzal kerültek be a vezetőségbe, hogy olt „legyen nő is”. Az illetékesek csak az arányt nézték és nem az embert. Azt akarták, hogy mivel a nők számbeli többségben vannak, ők is képviselve legyenek, s az egyenjogúságukat ne érje sérelem. A sérelem, a fenti példákat nézve, viszont így az egész társadalmat éri. Kasnyik Judit Felvonult a talajjavító brigád Szarvasra, Békésszentandrásra és Bucsára Az ország különböző megyéiben 11 munkacsapatban dolgoznak a talajjavító vállalat brigádjai. Összesen 126 lánctalpas traktort kezelnek, nyitják a digóbá- nyát, szórják a sárgaföldet a talajjavításra kijelölt termelőszövetkezeti táblákra. Majdnem két évtizede már nagyüzemi jelleggel folytatják ezt a munkát. Néhány nappal ezelőtt a talajjavitási idény elkezdődött. A szarvasi kirendeltség 7 ezer holdas talajjítási, digózási tervéből 5 ezer hold jut megyénkre. A di- gózó brigádok felvonultak Szarvas, Békésszentandrás és Bu- csa térségébe, hogy az állam teljes támogatásával hozzáláthassanak az 1967. évi tervfeladat valóra váltásához. — Suba subával — mondja Deső lassan, de nem néz Fésűs Járóra. — Ez a realitás. Akik bújnak, összetartoznak. Bartal végighúzza a kezieifejét nedves arcán. Ólyan hálás De- sőnek ezért a pár szóért, kutya- szamimel néz rá, a kezéhez kap, azt markoiásBza görcsösen. — Mondd csak, Kálmán, te is..; Nem szabad válogatná! Nem, ezt nem szabad, ez iszonyú könnyelműség... — Most nem szabad — mondja Deső, megnyomva a mondat elejét. — Későbbre ez nem íe- lent semmit. Ha átvonul rajtunk a front, mindenki megy a maga útján. Addig azonban ugyanazok üldöznek engem is, minit Fésűs Járót. Azt hiszem, pontos vagyok, ha azt mondom: nem a törekvéseinik hoztak össze bennünket, hanem a szükség. Nos, amíg ez a szükség tart, sen/mi kifogásom... Bartal feléled. — Erről van szó, drága gyere- rekeim! Amíg muszáj... És, hogy miért muszáj? De kár turkálni ebben az egészben, hagyjuk a fenébe: itt vagytok, együtt vagytok, és úgy lehet, Géza fiam, kedves doktor/úr... ennek a szegény nyomorultnak majd még szava lesz: ha akarja, ezt csalt úgy mondom, meg is hálálhatja... — Elég, apám. Kálmán érveit elfogadom, de a többiről.,. — Magát is elhallgatatja, indulatosan legyintve, és Fésűs Járóhoz fordul. — Maradj. — Maga zsidó? — kérdi SoiM. Utálkozó szemmel nézi Fésűs Járót, olyan öklendő pofája van ennek a Sorkinak, mint egy kifordított gyomor, aztán eszébe jut, hogy engedély nélkül megszólalt parancsnoka jelenlétében, egymáshoz rántja hát ga- tyája két szárát, fővetéssel tiszteleg Desőnek. — És ha az lennék? — Nem azt kérdeztem, maga vakarék, mi szeretne lenni. Hanem, hogy valóságban kicsoda, micsoda. — Nem zsidó — mondom a törzsőrmesternek. Kínos ez az egész, hagyni kellene a fenébe, menjünk aludni. — Ismerjük. — Megértettem, hadnagy úr. Csak azért mondtam, jelentem alássan, mert a köpönyege karján ott a karszalag nyoma. Tetszik látni, ahol nem olyan koszos. — Büntetőszázadban voltam — mondja Fésűs Járó. — Az lehet. Oda is gyönyörű legényeket vittek. Meg még azért, hadnagy úr alázatosan, tessék csak megnézni, a pofájától rabbi is lehetne, olyan gamós orra van, mint a kasza- nyél gamója. (Folytatjuk) A társadalom követelése mezőgazdaság irányítóinak szótárából eltűnt a korábbi években sürgetve, követelőzve sokat hangoztatott „ez terv. ezt mindenáron teljesíteni kell” kifejezés. A búza kivételével nincs más termelési szektorokra bontott állami vetési és felvásárlási terv. Nincs, mert túlhaladta az élet az ezzel járó sok megkötöttséget. Kiderült, hogy hiába követelünk mindenből minden szövetkezettől és háztáji gazdaságtól, úgyis csak abból tud bővebben termelni, amihez adottsága van, amihez megfelelő anyagi érdekeltsége fűződik. Ilyen és sok más szempontból is helyes a lehetőségeiket jobban ismerő gazdaságokra bízni, hogy miből memnyi árura kössenek értékesítési szerződést. így volt ez tavaly, így van ez az idén és így lesz ezután is mindinkább. Ám bármennyire növekszik is az önállóság bármennyire elmosódik gazdaságonként az állami tervezés szerepe, a kell továbbmás, mint a társadalom követelése, ha úgy tetszik, parancsa. Ez alól nem lehet és nem is bújhat ki egyetlen termelési egység sem. A társadalom nemcsak több árut vár az eddiginél, hanem jobbat és olcsóbbat is. Egyelőre egy sor árunál bizony baj van a mennyiséggel is. Az évek óta tartó várakozás ellenére nem növekedett, hanem csökkent, többek között a meghizlalt és értékesített hízott sertések száma is. is könnyen gúzsba köti a „majd lesz valahogy” belenyugvás. Évről évre így vannak helyenként a tél végén és a tavasszal jelentkező takarmányhiánnyal. Azt mondják, hogy kihúzzák az új termésig, aztán megint lesz valahogy. Nehéz megérteni, hogy az ilyen belenyugvás helyett miért nem törekszenek eleve tartalék- képzésre a jó termést biztosító gyors és jó növényápolással. Ezen túl pedig mind nagyobb tömegű pépesített zöldtakarmány etetésével. Az kétségtelen, hogy a tejipar nem tudja ellátni savóval a megye valamennyi termelőszövetkezeiének állatállományát, de az érthetetlen, hogy miért olyan kevés él közülük ezzel a lehetőséggel, s miért kényszerült a savó megsemmisítésére, majd ehelyett arra, hogy az egyéni és háztáji gazdaságoknak ajánlja fel? WJenki sem vitatja, hogy milyen nehéz körültekintően, minden adottságot kihasználva eredményesen, jól gazdálkodni. Különösen nehéz az évek óta egymást követő elemi csapások közepette. Csakhogy minden nehézségnek megvan az ellenszere, s ez nem más. mint a lankadatlan küzdeniakarás. Ez töltse el a szövetkezeti gazdák mindegyikét most is, minden munka közben. Ök is tagjai annak a társadalomnak, amelynek a szocializmus épül, az ő életkörülményeikre is visszahat az, ha ebből is, abból [ is kevesebb terem a kívántnál. Hiába várják, hogy olcsóbbá váljon egy sor iparcikk, ha a vártnál kevesebb húst, tejet, zöldséget, gyapjút és más ipari nyersanyagot termelnek. A társadalom fogyasztása nem csökken, hanem állandóan Növekszik, s a szükségletet biztosítani kell még akkor is, ha méregdrágán jutunk hozzá a világpiacon. Ráadásul ott is csak csereáruért vagy valutáért állnak velünk szóba. A csereáru és a valutaszerzési lehetőség zömét a mezőgazdaságtól várja a népgazdaság. Megyénk szövetkezeti és háztáji gazdaságai csalódást okoztak. A tavaly ilyenkorihoz mérten az idén 34 ezer 793 hízott sertéssel értékesítettek kevesebbet. Egy sor ipari növényből: cukorrépából, kenderből, dohányból is kevesebbre szerződtek, mint tavaly. A kisebb területen el lehet érni a tavalyihoz hasonló mennyiséget, lehet még pótolni az elmaradt hí- zottsertés-értékesítést, meg lehet termelni a jöVő évi újig elegendő abrak- és szálas takarmányt, csupán lankadatlan küzdeniakarás, a jelentkező nehézségekhez mért erőfeszítés szükséges hozzá. A társadalom, a népgazdaság igényei iránt érzett felelősségtudat (öltse be minden szövetkezeti vezető és gazda tudatát, az izmokat lazító „majd lesz valahogy" gondolkodás helyett. Kukk Imre j£evés a takarmány — hallani itt is, ott is az indokot, s bizony a tavalyi elég jó kukorica- és árpatermés ellenére csaknem annyi szövetkezet vezetői kilincselnek központi abraktakarmányért, mint a korábbi években. — „Többet járnak abrakügyben a megyeszékhely irodáiba, mint a határba” — jegyezte meg valaki csípősen. Mi tagadás, azért van ebben jó adag igazság is. Az kétségtelen, hogy a takarmánytermelés sikerét nagyon befolyásolja az időjárás. Az idén a Tanulmányúton megyénk hegesztési szakemberei Műszaki és kulturális látnivalókban gazdag háromnapos tanulmányúton voltak a GTE megyei szervezetének tagjai. Főként hegesztési szakemberek és vasipari technikusok vettek részt (több mint 30-an) ezen a tapasztalatcsere utazáson, amelynek útiránya Békéscsaba, Orosháza, Kiskun1 félegyháza, Kecskemét, Budapest, j Dunaújváros volt. Többek között látogatást tettek a Csepeli Fémmű Elektróda Gyárában, egy svájci mérnök szakmai 'előadását hallgatták meg Budapesten a Technika Házában, és jártak a Vasipari Kutató Intézetben is. A Duna Bizottság 25. ülésszaka tavaszi belvíz és az azóta lehullt sok eső miatt a tavalyinál is rosszabb a takarmánytermés-ki- látás. Azért, mert alaposan megkésve s a szükségesnél általában mindenhol kevesebb földbe került most kukorica. A belvíz és a sok csapadék következtében megyeszerte sok a kényszerparlag. Ráadásul helyenként elgyo- mosodás veszélye fenyegeti a nagy nehezen elvetett kevesebb kukoricát is. Az esős idő hosszú napokat vett el a kapálásból eddig is, s az előrejelzés szerint gyakori csapadékra van kilátás ezután is. Nincs más hátra, mint növekvő erőfeszítéssel a lehető leghosszabhra nyújtani a növény- ápolásra alkalmas napokat és a beszerezhető mennyiség határáig növelni a gyomirtó vegyszerek A Duna Bizottság június 1 és 12 között tartotta 25. ülésszakát Budapesten. Az ülésszak, amelynek elnöke V. Bogdanov, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete, a Duna Bizottság elnöke volt, megtárgyalta a hajózási, a műszaki, a hidrometeorológiai, a statisztikai kérdéseket és a szervezet pénzügyi problémáit, s a [ napirenden szereplő kérdésekben | határozatokat hozott. Az ülésszak megállapította, hogy a Duna Bizottság teljesítette munkatervét és egyúttal elfogadta az újabb munkatervet és a költségvetést az 1967 végéig terjedő időszakra. Általában az ülésszak határozatai hangsúlyozták a dunai hajózás további fejlesztésének jelentőségét, (MTI) Megrendelték a belvízrendezésí tanulmánytervet a mezőkovácsháziak használatát. Nem azért írjuk ezeket, mintha a szövetkezet vezetői és gazdái nem tudnák, hogyan lehet leküzdeni a jó termés elé tornyosuló akadályokat. Jól tudják, csakhogy a küzdeni akarást itt is, ott Lapunk május 27-i számában elemző tudósításban számoltunk be arról az elemi kárról, amely immár harmadik éve sújtja a mezőkovácsházi járást. A belvízrendezés fontosságát, szükségességét tettük szóvá. Bíráltuk a járási szerveket, a vízgazdálkodási tárNegyvenkéf lakás műszaki átadása Békéscsabán A Kulich Gyula Lakóteleppel, átellenben, a békéscsabai Kazinczy utcában öt, egyenként négy- emeletes háztömböt építenek. A tervek szerint az építőipari vállalat dolgozói még az idén átadják rendeltetésének az új lakótömböket. Elsőként a V 31-es 42 lakásos épület készült el, melynek műszaki átadását ma reggel kezdik meg. | A vidám színekben pompázó ház lépcsőit, emeleteit műszaki szakemberek járják ma végig, lakószobáit, konyháit, fürdőszobáit megvizsgálják, ellenőrzik, hogy az igényeknek megfelelően, jó minőségben, megbízható kivitelben készültek-e el az új otthonok, s az öröm mellett nem okoznak-e majd apróbb-nagyobb bosszúságot lakóiknak. sulatot, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságot és a belvízrendezéssel kapcsolatos feladatok gyorsítását Sürgettük. Fülöp Mihály, a járási tanács vb elnökhelyettese arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy az újságban közölt cikk nyomán a múlt hét második felében megrendelték a belvíz- rendezés távlati tanulmánytervét a mezőkovácsházi járás egész területére az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnál. A belyízvédekezéssel kapcsolatos tanulmányt még ebben az évben elkészítik a vízügyi szakemberek és a jövő évtől kezdődően a közös érdekeltségű csatornahálózat fejlesztését, karbantartását ennek megfelelően szervezik. Ezeket a munkákat összehangolják a vízügyi igazgatóság vásárhelyi szakaszmérnökségének kezelésében tartott mesterséges vízfolyások, erek felújítási programjával.
