Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-14 / 138. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! 1967. JÜNIUS 14, SZERDA Ára 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM A szakszervezetek felelőssége Két szövetség — Megalakult az előkészítő bizottság Gyakorlati szakaszába lépett a termelőszövetkezeti szövetségek életre hívása Az elmúlt időszakiban igen nagy mértékben megnövekedett a dolgozóknak a szakszervezeti munka iránti érdeklődése. Egyszerű ennek a magyarázata; hiszen a gazdaságirányítás új rendszerében a szakszervezeti szervek útján valósul meg a társadalmi kontroll, rajtuk áll, hogy a vezetés önállóságának növekedésével párhuzamosan bővüljön a vállalati demokratizmus, és nem utolsósorban azért, mert döntő szerepük lesz, hogy valóra váljon mindaz, amiről a Magyar Szakszervezetek XXI. kongresszusán a legtöbb szó esett és amit a beszámoló így fogalmazott meg: „Olyan szocializmust építünk, amely az emberért van, amely a tömegeket szolgálja, amelynek velejárója a dolgozó emberek jólétének, életszínvonalának rendszeres emelése, életének jobbá, szebbé tétele”. A szakszervezetek felelőssége a velük szemben támasztott követelmények miatt jelentősen növeikszik. A magyar szakszervezetek nemrég lezajlott XXI. kongresszusa is hangsúlyozta, hogy a szocialista társadalom fejlődésének olyan szakaszához értünk, amelyben új módon, önállóbban, alkotóbban és minden eddiginél nagyobb felelősséggel kell ellátni a dolgozók érdekében végzett munkát. Ezt az új helyzetet a gazdaságirányítási rendszer reformja igényli és hatása elsősorban az üzemi szakszervezeti szerveknél jelentkezik. A dolgozók azt várják az üzemek és vállalatok szakszervezeti szerveitől is, hogy önállóan, sajátos szemszögből ítéljenek meg minden kérdést, s olyan álláspontot képviseljenek, amely segíti ösz- szehangolni az egyéni érdekekkel a társadalmi és csoportérdekeket. Nem lesz könnyű sajátos szemszögből vizsgálódni. Millió szállal kapcsol a régi, elavult módszerekhez és formákhoz a megszokottság, s hogy mégis elszakadjanak ezek a szálak, annak egyetlen módszere a dolgozókkal való állandó és közvetlen kapcsolat, véleményük, javaslatuk, bírálatuk meghallgatása és megszívlelése. Képtelen lesz eredményes munkát végezni az a szakszervezeti bizalmi, szb-, vagy szakszervezeti tanácstag, aki napi munkája közben nem támaszkodik az üzem dolgozóira, s nem hallgatja meg szavukat. Az elsőrendű felelősség tehát azt a körülményt támasztja a szakszervezeti tisztségviselőkkel szemben, hogy minden cselekedetükben éljenek a vállalati demokratizmussal, annak ezernyi módszerével, formájával, lehetőségével. Ne feledjék egy percig sem, hogy avgazdasági mechanizmus reformjából adódóan a döntések többsége vállalati szinten történik és a többi között az eredményesség határozza meg az anyagi juttatások növekedésének mértékét, a szociális vívmányok továbbfejlesztését. az élet- és munkakörülmények rendszeres javítását is. A sajátos állásfoglalás kialakításához senki sem nélkülözheti a kollektíva tapasztalatait, a dolgozók hangulatát és jogos igényeinek figyelemmel kísérését. Az üzemi szakszervezeti testületek felelőssége nemcsak az élet- és munkakörülmények javításával, a dolgozók életszínvonalának növekedésével függ össze. A pártkongresszus, majd a szakszervezetek XXI. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a gazdaságirányítási reformmal együtt a szakszervezeteknek kell gondoskodni a dolgozók fokozottabb bevonásáról a termelésbe, a vezetésbe, a gazdálkodás millió gondjának a megosztásába. Jelentős szerep hárul rájuk, hogy felelősnek érezze magát minden dolgozó az üzem, a vállalat eredményes munkájáért. A szakszervezet felelőssége csak fokozódik azzal, hogy képviseletet kapnak az üzemi vezetők megítélésében, megerősítésében, sőt felmentésében. Abban is részt kell tehát vállalniuk, hogy olyan vezetői munkastílus jusson érvényre, amely a legteljesebb önállóság mellett számol a dolgozók alkotókészségével, tapasz-' talatával, termelési és emberi ismeretével. Kölcsönös ez a felelősség és alapja az eddiginél lényegesen hatékonyabb politikai nevelés, a szocialista tudat és a szocialista gondolkodás elmélyítése. Növekszik az üzemi szakszervezeti szervek felelőssége a törvényességben is. Jogot biztosít rrtajd erre a Munka Törvény- könyve és rendkívüli esetekben élhetnek akár a vétózással is. Az üzemi törvényességet azonban elsősorban az jelenti, hogy részt vesznek a dolgozók jogait és kötelességeit szabályozó vállalati előírások pontos megszövegezésében. A kollektív szerződés jelenti majd ezt, amely nagy lehetőséget ad ahhoz, hogy a Munka Törvénykönyvében meghatározott főbb elvek alapján az üzemek önmaguk szabályozzák munkaügyi, munkajogi kérdéseiket. Az üzemi szakszervezeti szerveknél legtöbb szó mostanában a bővülő jogokról esik és ezt növeli a Munka Törvénykönyve tervezetének napjainkban tartó vitája. Egy percre sem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy a szakszervezeti munka a jövőben sem csak jogokból és kötelességekből, joggyakorlásból és kötelességteljesítésből, hanem elsősorban politikai, mozgalmi tevékenységből áll. A vállalati demokratizmus érvényesülése sem a szakszervezeti jogok biztosítását jelenti, hanem a tömegek közt végzett politikai munkát, nevelő és a szocializmus építése érdekében kifejtett mozgósító tevékenységet. Azokban az üzemekben, ahol kölcsönösen és szorosan kapcsolódik a kettő, bizonyos, hogy igen jó hatása lesz a dolgozók napi munkájára, a termelési tevékenység állandó javítására. K. A. Június 13-án, kedden délután ismét összeült a termelőszövetkezetek, a párt- és államigazgatási szervek képviselőiből létrehozott megyei bizottság, amely előkészítette a termelőszövetkezetek első megyei tanácskozását és a tsz-ek első országos kongresszusának Békés megyére jutó tennivalóit. A tanácskozáson megjelent Klau- kó Mátyás elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei tanács vb-elnöke, Zalai György elvtárs, a párt Békés megyei bizottságának titkára. Csomós István, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője néhány mondatban vázolta a bizottság összehívásának szükségességét, majd Sarkadi István, a párt Békés megyei bizottságának munkatársa rövid tájékoztatást adott a tsz-kongresszus utáni feladatokról, közöttük elsősorban a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek szervezéséről. Elmondotta, hogy a tsz-vezetők Békés megyében két szövetség létrehozását kérik. Az egyik magában foglalja a békési, a szarvasi, a szeghalmi járást, Gyula várost és a gyulai járás egy részét, a másik pedig a mezőkovácsházi járás, Orosháza az orosházi és Békéscsaba város, valamint a gyulai járás egy részének szövetkezeteit egyesítené. A területi szövetségek megalakítására előkészítő bizottságokat hoznak létre. A Körösök vidékén gazdálkodó tsz-ek érdekképviseleti szervének létrehozására június 13-án több szövetkezeti veze-, tőt megóvtak. Az előkészítő bizottság Balogh Sándort, a kamuti Béke Tsz elnökét, az elnöki, Nagy Mihályt, a békéscsabai Május 1 Tsz elnökét az elnökhelyettesi, Frankó Jánost, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának helyettes vezetőjét pedig a titkári feladatok ellátására kérte fel. Hármójuk munkáját további tizennégy szövetkezeti vezető — elnök, szakember, közgazdász — segíti. A megye déli részén alakulandó tsz-szövet- ség előkészítésére szintén bizottságot hoztak létre. Ennek vezetője Horváth Pál, a pusztaföldvári Lenin Tsz elnöke, helyettese Báli István, a medgyesbodzási Egyetértés Tsz elnöke, titkára pedig dr. Szabó Lajos tsz-jogtanácsos. Az előkészítő bizottságok még ezen a héten megtartják első ülésüket és lényegében három albizottságra tagolódnak. Kidolgozzák az alapszabályt, kialakítják a tsz-szövetség fenntartásához szükséges apparátus létszámát, javaslatot készítenek az apparátus javadalmazására és a termelőszövetkezetektől igényelt anyagi támogatásra. Az albizottságok feladatukat június 30-ig teljesítik, majd a végzett munkáról tájékoztatják a tsz-szövetséget előkészítő megyei testületet. A testületi ülés után július 15-ig valamennyi termelőszövetkezet megkapja az összeállított írásos anyagot, s ezt előreláthatóan július 30-ig közgyűléseken, küldöttközgyűléseken beszélik meg. Szeptemberig valamennyi termelőszövetkezetben küldöttválasztó közgyűléseket tartanak! Ekkor azokat a szövetkezeti gazdákat választják meg, akik a szeptember 8-án, 9-én megalakulandó területi szövetségben képviselik majd üzemüket. A június 13-i előkészítő bizottsági ülésen felszólalt Zalai György elvtárs. Hangoztatta, hogy a területi szövetségek megalakulását a párt Békés megyei bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága is termelőszövetkezeti érdeknek tekinti. Mezőgazdasági szakiskolák pedagógusaidat« kétnapos ankétja Gyulán és Szabadkígyóson A kétegyházi mezőgazdasági gépészképző szakiskola társintézeteinek szakoktatói, hétfőn tanácskozással egybekötött munka- értekezletet tartottak Gyulán. Ugyanekkor a zöldségtermesztő mezőgazdasági szakiskolák pedagógusai a szabadkígyósi tanintézetben folytattak hasonló megbeszéléseket. Az ankét második napján, kedden, pedig a szóban forgó iskolák igazgatói folytatták (mindkét helyen) a megbeszéléseket. Az ország mintegy 55 mezőgazdasági szakiskolájából jöttek el pedagógusok a megyénkben tartott tanácskozásokra. Az oktatással kapcsolatos tennivalókon kívül szó volt a tangazdaságok helyzetéről, az iskolák és a gazdaságok együttműködésének továbbfejlesztését elősegítő feltételek javításáról. Az amerikaiak és angolok ellen tüntet a tömeg Bejrűt-ban Felháborodott tömegtüntetések a libanoni fővárosban az izraeli agressziót támogató angol és amerikai imperialisták ellen. Telefotó—MTI Külföldi Képszolgálat
