Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-13 / 137. szám
1907. június 13. Kedd Egyesítik erőiket a megye vízgazdálkodási társulatai Elismerés illeti az évekkel ezelőtt alakult belvízvédelmi társulásokat. Megalakulásuk óta jelentős területet mentesítettek megyénkben a szinte minden évben jelentkező belvíz kártételétől, s csak hatalmas számokkal lehet kifejezni azt, hogy hány folyóméter új csatornát építettek, s hogy a meglevőkből hány köbméter iszapot, s mennyi gyomot, bozótot irtottak ki. A megye belvízvédelmi társulásinak még eredmény esebb munkáját az gátolta, hogy kötve voltak a közigazgatási határokhoz. Többek között hiába készítettek új belvízlevezető csatornát, a víz megrekedt a község köz- igazgatási határán. Ezért is, meg azért is egyesítik erőiket a belvízvédelmi társulások, hogy az eddigi kézi erővel történt csatornaépítésről és tisztításról áttérhessenek a gépi eszközökre. Megyénkben a vízrajzi határoknak megfelelően három nagy belvíz- védelmi társulás jön létre. Egy a gyulai, egy a szeghalmi, egy pedig a békési környéken működik majd. A nagy társulat kialakításának szükségességét és a csatlakozást közgyűlésen határozta el többek között a köröstarcsai és a békési belvízvédelmi társulat. Útmutató kezdőknek és haladóknak Nozdroviczky László: 0 televízió ottnonunkban Az új módi szobafogság eredője a kékesen viliódzó képernyő: a televízió valóban a tömegkultúra és szórakoztatás eszköze lett. A fokozódó igények nemcsak a műsor színvonalát érintik: a vétel- technikát is. A Műszaki Könyvkiadónál megjelent, igen hasznos kézikönyvet legjobban úgy jellemezhetjük, hogy: útmutató kezdőknek és haladóknak, azoknak, akik most ismerkednek a televíziózással, s azoknak is, akik maguk kívánnak különböző antennatípusokkal, készülékcserével, stb. tökéletesebb vételt biztosítani. Nem kötelező, de ••• Édesanya rohan Békéscsabán, egyik utca túlsó oldaláról a buszmegálló felé. El is érné a már bent álló járművet, ha jobbról nem közeledne egy jól megrakott, hatalmas tehergépkocsi. Annak vezetője azonban fékez és udvariasan szabad utat mutat a kismamának. Nem így a buszvezető, aki noha éppen olyan jól látja a gyermekével a megállóhoz igyekvő asszonyt, mint a teherautós, a járókelők és a buszban az édesanyának drukkoló utasok, bekapcsolja a villogót, rálép a gázpedálra és a rohanástól lihegő és őt kiabálva kérő utast faképnél hagyja. Cselekedetével még kollégáját, az udvarias teherautósofőrt is elképeszti, hiszen az a kezére játszott, hogy megvárhassa a gyermekes anyát. Őszintén szólva a menetrendi és egyéb szabályok a buszvezető mellett szólnak. Nem tett egyebet, mint irgalmatlanul betartotta azokat. A kismama oldalán — a figyelmesség, az emberiesség íratlan szabályán kívül — semmi sincs. De láttunk mi már másféle buszvezetőket is, olyanokat, akik nemhogy gyermekes anya, de még gyerektelen, csomagtalan, fürge lábú fiatalok integetésére is reagáltak, akik pedig vígan elácsorogtak volna a következő járatig. Ám ez a buszos nem ilyen volt. Továbbment. Embere válogatja, szokták mondaná. Noha az esetet illetően pontos hellyel és idővel rendelkezünk, eszünkbe sem jut ideírni, hiszen mi jogon lenne felelősségre. vonható valaki azért, mert betartotta a pontos menetidőt?-újA szerző igen világos csoportosításban, könnyen áttekinthető ábraanyag segítségével mondja el mindazt, amit a vevőkészülékek üzemibe állításáról, helyes használatáról tudni kell. Megismerteti az olvasót a műsorsugárzás legfontosabb jelemzőivel, majd részletesen taglalja a képbeállítás tényezőit, módjait: a megfelelő fényerő, kontraszt, stb. elérését, a leggyakoribb képhibák okait és elhárításuk lehetőségét. Foglalkozik a vevőkészülék vásárlásakor követendő elvekkel, majd a lakáson belüli elhelyezés, a jó helyzetkiválasztás fontosságával. Igen nagy terjedelemben ad tanácsokat a szerző a különböző antennatípusok készítéséhez, felállításához, majd befejezésként részletesen ismerteti valamennyi hazai televízió-vevőkészülék \ típus műszaki jellemzőit, a típusváltozatok előnyeit. (m) Három leány névadó ünnepsége Régi tanyák között Megszokott tanya a betonút mentén. Kondoros és Csa- bacsűd között van ilyen sok. De az idegen utas nem tudja, hogy közbe van ékelődve Örménykút, mert nem jelzi országúti tábla. Ez a tanya is idetartozik, melyet június elején ugyanúgy körülölel a gabonatenger, mint a többit. Udvarára befordulva harmatcsep- pek remegtek a betonút porával bevont cipőmön. A haragoszöld füvön lépkedtem. Mintha valami ősi rituálén lennék. A városban gyönyörködöm minden növényzeten, mert a kő és a malter szürkesége olykor elhomályosítja a szemet, mint amikor az ember sokáig a hapba néz. Itt is gyönyörködöm. De itt a fű, a zsenge gabona, a lágyan rezgő kukorica- levelek illatába belevegyülni érzem a tej, a kenyér, a zsír illatát... A tanya egyik nyitott ajtaján beköszönök. Egy férfi ül az íróasztal mellett, valamit jegyez, egy lány (vagy fiatalasszony?), aki nemrég érkezhetett, úgy tűnik szintén ilyesmire készül. Reggel van. Fátyolos hangom talán be sem ér az ajtón belül, mert egyik sem szól semmi. Különben is az idegennek nem lehet túlságosan örülni, mert feltartják az embert. Továbbálltam, mint eredetileg is gondoltam, az elnökkel akartam beszélni, Zöldi Lukáccsal. der,ki a sajátjával! Azután együtt is lehetett, ha szükség volt rá s ez már a verseny drukkja, a dicséret. S amikor kellett, reggel ötkor ott volt mindenki a cukorrépánál, a kukoricaszárriál, akinek ott kellett lenni. Hatvankettőben még csak 180 asszony dolgozott a szövetkezetben s azok közt is az járta, hogy „hajcsár az elnök, csak a munkát látja”. Ma 300-an dolgoznak. És olyasmi is megtörténik, mint a 4-es brigádban, ahol a 26 fogat két helyen van, s ez nehezítette a munka- szervezést, mert kövesútjuk nincsen és ha sár volt, két órába is beletellett, amíg a brigádvezető gyalog megfordult a két hely között. Az volt a gondolat, hogy istállót építenek, de hát az 200 000 forintba kerülne és a pénz másra is szükséges. Vizük se igen van, pedig nagyon kellene a kertészethez is, de hát valahol 2—300 méter mélyen van, de ezt a hozzáértők állapítják meg, és azt is, hol van. S feltétlen szükség van a vízre, mert csak így bővíthetik és tehetik intenzívvé a kertészetet, ahol majd az általános iskolát elhagyók is dolgozhatnának, amíg megerősödnek. Tehát az istállót el kellett a 63 párttag körében is. Hisze, nincsenek és nem is lehetnek elzárva a környezettől, melyben élnek, dolgoznak. És nincs res- telnivalójuk, mert bizonyára benne rejlik szavuk, szívük abban, hogy ma már nem kell noszogatni az embereket arra, ha vasárnap is dolgozni kell. Ha látják, hogy ünnepnapokon kell kapálni, akkor kapálnak. Három éve még így dobálták a szavakat. — Dolgozunk eleget hél köznap! Nyilván az ilyen felfogásból Ieredt az olyan, mint 62-ben, amikor, az Egyetértés megalakult a két szövetkezetből, hogy alom alatt bűzöltek a döglött malacok. És most olyasmire is adnak már, hogy ne csak rádobálják a széna- kazalra a drótköteleket, s azok végére kötött téglák össze-vissza csüngjenek a kazlak oldalán, hanem megigazítják, hogy egyenlő távolságban legyenek és magasságban. Mutasson, szép legyen. Igaz 62-ben holdanként 10—11 mázsa szálas takarmányt takarítottak be. távaly 27 mázsát. 1967- re maradt még 47 vagonnyi. Sok-sok időt, energiát felemészt a meg nem értés, az okoskodás, amikor a közösség ügye félrecsúhagyniuk. Így jött azután a gon- szik a fejekben és olyan hangulat dolat, hogy a községből vezető | veszi hatalmába az embereket, járdát meghosszabbítják a* gim- | amely első hallásra tetszetős dol- náziumi sorig. Így is lett. Egyik got sugall. így volt, amikor a részét községfejlesztésből, másik Mert, hogy ne felejtsem el, ez az részét meg a szövetkezet erejéből. Egyetértés tanyája. Reggel hét Ee, hogy még csökkentsék a kohóra van, Lukács barátom az 15C0 séget, a 2-es majorban azt javall- hold valamelyik „sarkában” jár a szérűt bevetik csalamádéVasárnap délelőtt meghitt, családias ünnepség színhelye volt a Békés megyei AGROKER Vállalat békéscsabai kultúrterme. Az iparcikk kisker, a gépjavító állomás és az AGROKER dolgozói jöttek össze, hogy részt vegyenek egy névadó ünnepségen. Ez alkalommal Zsilák Mátyás és Varga Etelka lánya Etelka, dr. Pérchy Antal és Horváth Erzsébet leánya Zita, Dohányos Mihály és Pálfy Ilona leánya Ilona kapott ünnepélyesen nevet. Nagy Alfrédné anyakönyvvezető köszöntötte a szülőket, a névadószülőket, a vendégeket s a három új állampolgárt. Majd Rózsavölgyi Hedvig úttörő szavalatával járult hozzá az ünnepséghez, Duda Edit kisdobos pedig társai nevében üdvözölte a három leánygyermeket. már. Valaki megjegyzi, hogy nem régen a gépcsoportnál látta. Szóval: ő sem volt rest, de ritkán is akad ma már Egyetértésben, zik, hogy amikor 1962-ben két szövetkezetből alakult meg az Egyetértés, még csak 10 mázsa gabonát sem takarítottak be holdanként, tavaly pedig 16 mázsát. Nem voltak restek arra sem, a val, a fele költség megtérül belőle... . . A régi, megszokott tanyákon, a ilyen ember az I majorokban, a búzatenger mögött, Ebben gyökered- ! a harmatcseppektől gyöngyöző füvön „új szelek nyögetik az ős magyar fákat”, de még állnak és még sokáig. Lombjuk susogja az ősi „muzsikát” is. — Mit akartok? Egy katasz- trális holdon 16 000 tő kukoricát?! hogy kacskaringóval a kiutalt lépés, egy tő. Az a jó. Ne műtrágyához még hozzácsapjanak legyen.sűrű?' hanem k™ vas~ 1 tagságúra nojon meg a csöve. valamennyit. Ezt a kacskaringót nem lehet megtudni, közreadni különösen nem, mert véletlenül eltalálja olvasni az újságot valamilyen apró isten, s akkor jaj a 16 mázsás termésnek. Igaz, hogy a szövetkezet tagjai is elég fukarok a dicsérettel. Vagy, ahogyan Zöldi Lukács ecsetelte ezt, olyanok, mint a sportrajongók, ha „befut” a versenyzőjük, akkor drukkolnak, ha nem, akkor nemigen rakja ki az ablakába a jelzőket. Persze 16 mázsás gabonaAztán meg ott volt a szakmunkásképzés. * — Minek az? Csak költjük a pénzt. És gördültek, röpködtek a szavak az ajkakról. — Nyolcszázan vagyunk. Kik tanulják meg közülünk a gépek kezelését, ha nem a fiatalok? Csak nem a 60—70 évesek mennek tanfolyamra? És csak szaporodik mindig a gép. Meg hát van más is, amihez kell ilyen iskola. Hatvankettőben 23 ifjú volt a terméshez a műtrágyán kívül szövetkezetben, de csak 10 15 más is kellett. Csökkenteni a talaj dolgozott. Most 45 olyan is dolgo- gabonauntságát, minél keveseb- i akik máshová mentek kényé-, bet vetni kalászos után. Aztán re^ keresni, visszajöttek. Szakpárttaggyűlésen a szövetkezet ötéves tervét terjesztették elő. Hárman beszéltek erről, a többiek a bérezésről, a premizálásról. Ez nagyon, nagyon fontos, de ennek feltételét éppen a terv adja meg. Az ezzel kapcsolatos elgondolásokról kellett volna a többieknek is szólni. Különben is meddő okoskodás volt, hiszen a bérezést, premizálást év végén egy bizottság munkálja ki, melynek tagjai között párttagok is vannak. Ezután a brigádokban „vesézik”, majd a küldöttgyűlés hagyja jóvá. — Szóval: mindennek megvan a maga ideie, helve. Más alkalomkor meg a szénaszállításra vagy a tanyák mellett levő csalamádékertek szántására terelték egyes párttagok a figyelmet. Elhomályosul olykor a célkitűzés s mire újra kiviláglik, emésztődik az idő, az erő... Bízónv sokszor ízzott a régi tanyák levegője, verte ki a verejték a tarkókat, amíg tavatlv (morzsoltban számítva) 25 mázsa kukoricát takarítottak be holdanként. Amikor még „egy lépés, egy tő” dívott, akkor, hatvankettőben 18 mázsát takarítottak be. Most 16 000 tő van egy holdon és nem ritkítják a kapák, mint eleinte. Szaporodtak a kukoricacsövek és szaporodott más is. Közös vagyona a szövetkezetnek 62-ben meg be kellett tartani a vetési munkás van már 53, ezek között j 15 millió 208 000 forint volt, 6512 technikus. Minden brigádvezető és a helyetteseik technikusok, meg a bérszámfejtő. Ketten már főiskolán tanulnak. Nagy-nagy nekiTeszülések. Ezek határidőket, de ott volt a cukorrépa, a kukoricaszár. Művelésre mindkét növény egyéni parcellákra van osztva. És együtt szedjék a cukorrépát, vágják, hordják a kukoricaszárat?! Törődjön minA PAMUTTEXTILMŰVEK AZ ÉM BÉKÉS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI BÉKÉSCSABAI GYÁRA VÁLLALAT felvételre keres (Pamutszövő) csévéiöianu'ókat ív- ás lánghegesztésben jártas épületlakatos szakmunkásokat keres felvételre. A betanulási idő 2 hóMunkásszállás, üzemi étkezés, valamint a jogosultak részére különélés! pótlék biztosítva. nap. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Békéscsaba, 47300 Kazinczy utca 4. 47223 ben 29 millió 298 000. Forgóeszközértéke 62-ben 5 millió 926 000, 65-ben 10 millió 835 000. És hát a ledolgozott órákra 8,76 forint kereset jut. Ehhez jön még a háztá- ott gyűrűznek a pártszervezetben, | jiból az évi 4—5000 forintnyi jö• vedelem. Kinél több, kinél keve- j sebb. Mint a közösből származó | keresetnél is. Ki hogyan, mennyi napot, órát dolgozott. Van, akinek tavaly 30 000 forint is jutott. S most már arra is vigyáznak, t.e- hogy az egyéni művelésre kiadott parcellák közül egyet is ellepjen a gyom. Szólnak, ha valaki betegség vagy más ok miatt késlekedik, nehogy gyenge termést adjon a föld vagy éppen semmit... Egyre jobban világlik -• cél a régi tanyák között... csere» Fái
