Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-11 / 136. szám
19C7. június 11, 6 Vasárnap A „nép tábornoka” a „nép írója” Zalka Máté halálának 30. évfordulóján Harminc esztendeje, hogy Zalka Máté, az akkor már nemzetközi hírnevű hadvezér és politikus, a spanyol polgárháború „Lukács tábornoka” hősi halált halit az aragöiniad fronton. A hír azonban, amely órák alatt bejárta a világsajtót, a megdöbbent emberek milliói számára inkább az internacionalista hadseregparancsnok, a munkásmozgalmi vezető fájdalmas életáldozatát jelentette, mintsem a tehetséges íróét, aki kényszerű emigrációj álban is folytatta és őrizte a magyar irodalom legnemesebb hagyományait. Legendák övezték szinte kezdettől fogva ezt az életet, közkézen szállongó-aiaJkuló meseszerű történetek — mert legendás volt maga az élet is': a fantázia csak azt nagyította fel, látta él népmese! színekkel, ami a valóságban is nagyszerű, páratlanul szép forradalmán példamutatás volt. Ti- z,enkilenc esztendős fejjel a világ- háborús forgatagba került fiú az elkövetkező két évtizedben sok embernek való élményt, kivételes ! tapasztalatot élt meg: a Nagy Október vonzása, számára olyan indító energiát jelentett, amely haláláig erőt adott új, meg új, néha valóban emberfeletti vállalkozásaihoz. A doberdói és vothiniai világháborús csaták, majd a szibériai, kirasznojarszki fogság volt az a kohó, ami a félig gyerekfejjel otthonról elkerült önkéntesből kommunista forradalmárt formált és újabb, de most már világnézete parancsára vállait harcokra ösztönözte őt. örmaga így ír e lázas, érlelő időszakról, a történelem felgyorsult menetéről: „...előbb pacifista lettem... azután pedig... amtimilitarista. A hadifogságban ismertem meg a szocialista eszméket... Internacionalista lettem. A polgárháború sok győzelmét és vereségét éltem meg ez- redemmél”. A hőstettek, amelyekről annyi legenda született, a Scsetikin szibériai par ti záns ere gében való harcok, az uráli, ukrajnai, krími ütközetek sora, a pere- kopi erőd bevétele, a diplomáciai futárszolgálatok és még annyi minden más részvállalás a szovjet munkás-paraszt állam védelmében nem a romantikus ifjonti kalandvágy terméke, hanem egy szoci . ista világnézethez eljutott, hamar öntudatra ébredt forradalmár logikus-szükségszerű cselekvés volt. BZ ekkor szerzett élményeknek, megrázkódtatásoknak zuhataga adja témáját írói műveinek, a novellák százainak — épp az idén jelent meg Az éneklő börtön címmel összegyűjtött kiadásuk —, a Jeruzsálem című allegöriá„Nyári camping“ Békéscsabán Két előadást tart ez év nyaran a békéscsabai szabadtéri színpadon az Országos Rendező Iroda: az elsőt június 15-én, a másodikat pedig majd augusztusban. A békéscsabai Balassi Művelődési Otthonban elmondták, hogy 15-én, csütörtökön este 5 órakor kezdődő Nyári camping című műsorban neves művészek lépnek fel. Láthatjuk Rodolfót, s a táncdalénekesek közül pedig a közkedvelt Harangozó Terézt, Kovács Katit, Zalatnay Saroltát és Aradszky Lászlót. Két paródista, Angyal János és Horváth Vilmos is szerepel az előadáson, s bizonyára nagy sikert arat a Metró-zenekar Zorán Szte- vanovity vezetésével. Konferanszié Rónai Egon lesz. A műsort rossz idő esetén nem 15-én, hanem 16-án délután fél 6 órától mutatják be. nak, amelyben a magyar hadifoglyok szenvedő panaszát és lázongó keserűségét még a XIII. századi keresztes vitézek ajkára adja az író, majd az érett, nagyhatású alkotásoknak is. A frontélet, a háborús nyomorúság realista színképe, a kaland és a humor színein át értékeltetett írói tanúság- tétele szélesebb körben is ismert Doberdó című regénye, melyet 1932—36 közt alkotott; a polgár- háború kavargásának, a bolsevikok történelmet alakító elszántságának és a magyar internacionalisták tetteinek eposzát pedig A bolygók visszatérnek című kétkötetes; monumentális regényében teremtette meg. S ezeket Zalka hol csaták közti szünetekben, hol pártmunkája, államigazgatási feladatai vagy kolhozszervezői tevékenysége közepette alkotta — elsődlegesen talán nem is annyira a művészi önkifejezés szándékával, mint inkább azért, hogy ed ne mulassza méltó momentumát állítani a 17 utáni fegyvertényeknek. Zalka műveiben van valami Jókain és Walter Scotton iskolázott, romantikus nagyvonalúság, a cselekményt; többnyire erős kontúrokkal, apró nüanszokkal nemigen törődve építi, de prózaírói alkatát mindenképp a művészi teremte munka belső kidolgozottsága a szemlélet és az emberformálás szilárdsága, homogén jellege jellemzi. Regénykara ktereú Mátrai zászlós vagy a Gavró Lajos hadtestparancsnokról mintázott Gara Viktor, meg Sárközi, a ti zenkilences veteránok előképe terőlmetszett, egy darabból öntött realista figurák, élő, igaz típusok, pszichológiájuk árnyalatossága Műemlékvédelem Egy budapesti napilapban olvastuk, hogy „ .. öt kiemelt területen súlypont lesz a műemlékhelyreállítás”, mégpedig a budai Várnegyedben, Sopron belvárosában, Eger belvárosában és a várban, balatoni, valamint a Duna-kanyari régió területén.” — Ez bizony szószaporítás, hiszen a régió maga is azt jelenti: ,vidék, tájék, terület’. Helyesebb lett volna így fogalmazni: a balatoni, valamint a Duna-kanyari területen, vagy még egyszerűbben (hogy a terület szó se ismétlődjék): a Balaton környékén s a Duna-kanyarban. Persze, más baja is van az idézett mondatnak. Főként a „súlyponti” része hibáztatható, vagyis amely szerint „öt kiemelt helyen súlypont lesz a műemlék-helyreállítás”. A helyreállítás ugyanis nem lehet súlypont, csak feladat vagy munka. A súlypont szó jelentése az Értelmező Szótár szerint 1. (a fizikában) ,a test tömegének középpontja’, illetőleg 2. (átvitt értelemben: tevékenységben, alkotásban) ,döntő fontosság, központi jelentőség’. A 2. helyen említett jelentésen belül van a súlypont főnévnek egy jelentésárnyalata is, melyet a szótár így tart számon: Valamely tevékenység vagy tevékenységi ’terület döntő, központi jelentőségű része, amelyben több irányú erőfeszítés egyesül. Pl.: Az agitáció, a gazdasági élet, a mozgalom súlypontja. A mezőgazdaság szocialista szektorát súlypontként kezeli. Nem tud azonban szótárunk a súlypont-nak olyan jelentéséről, amilyenben e műemlékvédelmi cikk szerzője használta ezt a szót. Mondatát így nem is értjük világosan. Valószínűleg azt akarta írni, hogy öt helyen súlyponti feladat lesz magasan ama szánt fölé emeli őket, amelyet az író maga másutt szerényen „nyersanyagának, „vázlat”-nak jellemezte. Amit az író Zalka Máténak nem adott meg az idő, azt pótolta nála az élmények intenzitása, a művészi ihlet dinamikája, és nem utolsó sorban a marxisba világnézeti szenvedély. Ennek az életműnek fémjeiét igazán sok minden megadhatja, de alighanem mindenekelőtt spanyol polgárháborús szereplése az, ami csúcspontja Zalka addigi tetteinek, s betetőzi életútját. Madrid védelme a 12. Nemzetközi Brigád élén 1936 novemberében, a jaromai diadal 1937 elején, a gausalajarad helytállás 1937 márciusálban — ma már a nemzetközi munkásmozgalom legszebb lapjaira tartoznak. Ekkor érdemelte ki végképp azokat a szavakat, amelyekkel Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt mai főtitkára — egykor Zalka egységének politikai biztosa — búcsúzott a „nép tábornokától” és a „nép írójától”: „Nagy hősünk előtt utolsó tiszteletadásként minden spanyol harcos, a szabadság minden önkéntes katonája meghajtja a nagy harcokat és nagy győzelmeket látott zászlóikat. De Lukács tábornok nevében, harcban elesett nagy bősünk nevében, azonnal fel is emeljük zászlainikaf, hogy ismét harcba vigyük azokat abban a történelmi küzdelemben, amelyet a spanyol nép szabadsága és függetlensége védelmében, az egész haladó emberiség jövőjének védelmében vív”. F. I. — nyelvi hibával a műemlékek helyreállítása, illetőleg az órszágnak öt helyén fordítanak erre a célra különösen nagy összeget. Nem sokkal lejjebb a berendez ige háromszoros szerepeltetése teszi egyhangúvá a kifejezésmódot: „A siklási várban turista- szállót, vendéglátóhelyet kívánnak berendezni. A helyreállítandó Máré várban szinten turista- szállót rendeznek majd be. (Az ismétlődés kikerülése végett jobb lett volna így fogalmazni: turistaszállót létesítenek vagy turista- szálló lesz vagy turistaszállót nyitnak meg.) Szigetvár egykori korán iskoláját vendéglátás céljára rendezik be.” — Ez az utóbbi szóismétlés is elkerülhető lett volna, ha a cikk írója igényesebben, változatosabban fejezi ki magát, és például így végzi a mondatot: vendéglátás céljára hasznosítják. A cikknek egy más helyén a folytatják igealak fordul elő háromszor egymás után: „Veszprém megyében a tihanyi múzeum kőtárának fejlesztését folytatják. Várpalotán folytatják a vár ásatásait, Cseszneken szintén a vár állagvédelmét folytatják.” — Itt az első és a második folytatják- ot könnyen ki lehetett volna küszöbölni, elég megtartani a harmadikat. „Veszprém megyében a tihanyi múzeum kőtárát fejlesztik tovább. Várpalotán a vár ásatásait, Cseszneken a vár állagvédelmét folytatják.” Az így alakított szöveg hatásosabb és szebb lett volna, mint a három folytat- jók-kal elszürkített, idézett szövegrész. Nyelvünk, mely a magyar nép sok évszázados alkotása, szintén „műemlék”: törődjünk ezzel a ..műemlékünkkel” is! Fogalmazzunk igényesebben! Dr. Pásztor Emil Beszédünk, írásunk Bánk bán a gyulai vár falai között június 14-én érkezik Bessenyi Ferenc, az előadás címszereplője Fotó: Demény A vár már zászlódíszbe öltözött. Még több mint három hét a Gyulai Várszínház július elsejei premierjéig, a szokásos „nagyüzem” azonban már megkezdődött. Gyulán, a középkori vár öregtornyára és csipkézett mellvédjeire ki-' tűzték a színes selyemzászlókat, a nézőtér széksorai is a helyükre kerültek; Békéscsabán pedig folynak a próbák. Kora délutánra beszéltünk meg találkozót Miszlay Istvánnál, a Jókai Színház főrendezőjével, a gyulai várjátékok művészeti vezetőjével, mondaná el a legfris- seb eseményeket, az előkészületek közérdeklődésre számottartó momentumait. — Végleges szereposztásom van a Bánk bán-ra — mondja — a legutóbb közöltekkel szemben némi változással. Bánk bán Bessenyei Ferenc, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas Érdemes Művésze lesz, Melinda szerepét — a beteg Béres Ilona helyett — Gumik Ilona Jászai-díjas, a Madách Színház művésznője kapta meg. Gertrudis Stefanik Irén Jászai-díjas lesz, Tiborc Horváth Sándor a Szolnoki Szigligeti Színház Jászai-díjas művésze, Petur bán Iványi József Jászai-díjas, a Pécsi Nemzeti Színház tagja, II. Endre Simor Ottó Jászai- díjas, a Debreceni Csokonai Színház tagja, Biberaeh Saoboszlay Sándor, Ottó Pákozdy János, Izidora Tóth Gabi, a Szolnoki Szigligeti Színház, ősztől pedig a Békés megyei Jókai színház tagja, Mfkhál bán Dánffy Sándor, Mys- ka bán Tyll Attila, a Nemzeti Színház tagja (felváltva Gyuricza Ottóval), Simon bán pedig Kovács János, a Szegedi Nemzeti Színház tagja lesz. A próbák a múlt héten megkezdődtek, június 14-én érkezik Bessenyei Ferenc és június 18-tól a délelőtti békéscsabai próbák után estenként már Gyulán, a várszínpadon dolgozunk. A nagyszámú statisztériát idén is a gyulai Erkel Gimnázium tanulói közül válogattuk ki mindkét darabhoz, mert mint ismeretes, a Bánk bán után Calderon Huncut kísértet című víg- játékát mutatjuk be a várban, július 22-én. Calderon darabját Both Béla Érdemes Művész, a Nemzeti Színház igazgatója rendezi, női főszerepét pedig Polónyi Gyöngyi, a Thália Színház tagja játsza. Még fontos tényként említi, hogy a Bánk bán díszleteit színházunk kitűnő művésze, Suki Antal tervezte, a Huncut kísértet díszleteit pedig Csányi Árpád, aki a Nemzeti Színház és a Debreceni Csokonai Színház előadásaihoz készített legutóbb sikeres terveket. A Bánk bán jelmeztervezője Greguss Ildikó, > — Azt hiszem — folytatja —, hogy a közönséget különösen az érdekli: milyen felfogásban, hogyan játszuk majd a várszínházban Katona örökórtékű művét? Egyrészt tovább szeretném folytatni a hagyományokat, másrészt egyszerűsíteni a régi patétikus stílust, mely a korábbi évtizedek Bánk bán előadásaira jellemző volt; kibogozni Bánk tragédiáját: miért nem volt képes saját, személyes megbántódása fölé emelkedni, amikor pedig erre minden lehetősége meg lett volna; szakítani a siránkozó TiborccaL és Tiborcot, a nép megtestesítőjét a nép lázadó keservét önmagába fojtó embernek ábrázolni, aki mintegy szövetséget ajánl a Nagyúmak, harcot sugall az elnyomók ellen... összetett, alaposan differenciált a feladat, de kitűnő művészeinkkel maradéktalanul megvalósíthatjuk. Végül a közönségszervezésről is beszélünk, dicséri az IBUSZ és az Idegenforgalom lendületes munkáját, és örül annak, hogy több probléma megoldódott: az előadások után, éjfél körül vonat indul Békéscsabára, a különvonatok is szaporodnak (legutóbb Kecskemét jelentett különvona- tot) és bővült a szállodai, és a fizetővendég szolgálat. — A gyulaiak azt tervezik, hogy az Erkel Diákünnepekhez hasonlóan a várszínház időszakában is ünnepi díszbe öltöztetik a várost, az utcákon zászlók lobognak, és lovasbandériumok viszik a hírt: a színjátszás negyedik gyulai ünnepe megkezdődik. Azt hiszem, remek élmény lesz a közönség és a művészek számára is, hiszen az volt már három éven. át, minden nyáron. Sass Ervin Litván iparművészeti kiállítás Az MSZBT és az Ipaművészeti Múzeum közös rendezésében litván népi iparművészeti kiállítást nyitottak Budapesten, a múzeum üvegcsarnokában, június 10-én. A kiállítás anyaga Vilniuszból érkezett, és Prága, majd Pozsony után mutatják be e napokban Budapesten. A kiállítás anyaga a modern népi iparművészet legjellemzőbb alkotásai: textiliák, fa- és borostyánfa-faragások, kerámiák, gyékények, kosárfonás. A kiállítás egy hónapig tekinthető meg, majd a tervek szerint több vidéki megyeszékhelyen is bemutatják. Érdekes hír érkezett Hódmezővásárhelyről: a helyi Tornyai János Múzeumban megnyílt a III. Dél-Alföldi Tárlat, melyen Kosz- ta-emlékérmet adtak át Szalai Ferenc hódmezővásárhelyi festőművésznek, akinek alkotásait már a békéscsabai tárlatokon Is sokszor láthatta a közönség.
