Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-11 / 136. szám

19fi7. június 11. 3 Vasárnap „Leforrázott” traktorosok Vél eménykülönbség keletkezett a tsz főagronómusa és négy traktorosa között. A do- j log tulajdonképpeni mozgatója I az önköltség csökkentésére ki­adott intézkedés volt. Hunyad [ Péter, a kevermesi Lenin Tsz- j ben rövid számvetést készített a kukoricasorközök kultivátorozá- sával kapcsolatban. Kiszámolta, ha a hagyományos munkaszerve­zést követik, akkor 180 munka­egységgel használnak fel többet a kapálásnál. Miért dobjanak ki 7500 forintot, amikor egy jól be­vált műszaki megoldás alkalma­zásával ezt megtakaríthatják? A gépműhelyben megbeszélte a mű­szaki vezetővel, hogy az MTZ- traktor hidraulikájára szerelhető kultivátorok kormányzó szerke­zetét rögzítsék. Ezen túl a kulti- vátorra nem adnak kormá­nyost. A traktoros kezeli a mo­tort is meg a kultivátort is. A gépműhely dolgozói teljesí­tették a kérést. Amikor az első kultivátorral elkészültek, felsze­relték az egyik traktorra. A mun­kát addig folytatták, amíg Tor­ma Ferenc, Hammer Ernő, B. Tóth József és Bicski János trak­torára fel nem került a'rögzített, csak a traktorosnak engedelmes­kedő munkagép. A délutáfti eligazításnál tudomásul vette a brigádvezető, hogy másnap a négy traktorost kultivátorozásra kell beosztania. J A délutáni órákban már a trak­torosok is tudták: holnap kapál­nak. Csak akkor nyílt tágra a szemük, amikor a brigádvezető azt mondotta, hogy kormányost nem kapnak. — Okos, ügyes, sokoldalú gé­pek ezek az MTZ-k, meg kell próbálni a kapálást munkagép- kezelő nélkül — adta az utasítást. A traktorosok szabódtak. Ök valamennyien úgy szokták meg a kukorica kultivátorozását, hogy a hátuk mögött egy ember ül, s nyeli a port, közben kiegyenesíti a traktorvezetésben adódó gör- beségeket. Ez a machináció néha bizony 8—10 méteren is a kuko­rica kivágásával járt. A trakto­rosok csak hajtottak, futtatták a gépet, keresték a sok munkaegy­séget, közben megtizedelték a vetést. Amikor a brigádvezető befejez­te az eligazítást, a traktorosok azt mondták: aki kitalálta, hogy kormányost nem adnak, kapálja meg maga a kukoricát! Ök nem hajlandók gépre ülni! A brigádvezető sarkonfordult eszményt kell adni a világmaik, az erő már megiutáltaitta magát. Nincs kedvem vitatkozni, ha a kastélyban nem tettem, most még kevesebb értelme volna. Eszmény és ember? Szenvedé­lyes szerelem. Kurta beteljesü­lésekkel, folytonos perpatvarral, házasság nélkül. Nem hiszem, hogy az ember bármi másra oly sók energiát szánna, mint arra, hogy ha kitalál valami jót, azt minél sokoldalúbban és menthe- tetienebbül tudja lejáratná. Géza filozófiai repertoárját jól ismerem, tudom, most az igaz­ság bölcsessége és a bölcsek igazsága következik. Platón lel­kes méltatása, a filozófusok ál­lamának rég megérett igénye. Azt is tudom, mit szoktam fe­lelni rá, magával Platánnal: Mi­lyen kedvesek is az emberek! Folyvást doktorkodnak, növelik és bonyolítják bajaikat, azt kép­zelik, hogy kigyógyíthatja őket valami titkos szer, amit valaki­nek a tanácséra kipróbálnak, és állapotuk sohasem javul, sőt mind rosszabbra fordul. Hát nem oly mulatságosaik, akár egy komédia, amikor megpróbálkoz­nak a törvényhozással, s azt kép­zelik, hogy reformokkal ■ végei vethetnek az emberiség becste­lenségeinek és gazságainak — s nem tudják, hogy valójában egy és a tsz központjába sietett. El­mondta mi történt. A főagronó- mus káromkodott egy istentelen nagyot. — Mit csinálhat ilyenkor az ember, ha a tulajdonosok egysze­rűen nem hajlandók gépre ülni — emlékezik a nehéz órákra. — Én a szakvezető, a közösség érdekét képviselő hátráljak meg, vagy hagyjam, hogy minden a régi receptúra szerint menjen? — té- pelődött A traktoros-brigádszál- lásra ment. A traktorosok már éppen hazafelé készülődtek, ami­kor rájuk nyitotta az ajtót. — Hallom, holnap reggel nem állnak munkába, mert... — Jól tudja — válaszolta va- lamelyikőjük. Azután a győzködésbe kezdett. De semmire sem jutott, végül ki­fakadt. •— Hát mit gondolnak, tulaj­donképpen kinek a zsebére taka­rítjuk meg a pénzt? — és mond­ta, mondta, s a meg nem értés hevében néha bizony káromko­dott is. Az utolsó szavai szívbe- markolóak voltak. — Ha úgy döntöttek, hogy az új munkaszervezéssel nem vál­lalják a kultivátorozást, leltárilag azonnal adják le a gépeket. Majd kerítünk olyan embereket, akik vállalják a fogósabb, az önállóbb, a felelősségteljesebb munkát! A szavak lórúgásként vág­ták mellbe a traktorosokat. Ók ugyanis arra gondoltak, ha nem vállalják a kukorica kultivátoro­zását, akkor a tsz vezetői majd a többi traktorosból jelölik ki az újabb négyet, őket pedig géppel együtt valamilyen más munkára osztják be. Lógó orral mentek a műszaki vezetőhöz. Ütközben egyikük lemaradt, s azt mondta a főagronómusnak: ő vállalná a munkát, nagy a család, kellene a kereset, de ha a többiek megtud­ják, hogy 6 menne és csinálná, még a faluból is kiszekálnák. Így hát „becsületből” inkább ő is le­adja a gépet, lemond a traktoros­ságról. Másnap reggel a négy leadott traktor közül csak egyre jutott új vezető. A többi, traktorost várva, pihent. Az újdonsült trak­toros, a brigádvezető és a főagro- nómus együtt indult, hogy meg­próbálja, elegendő-e a kukorica­kapálásnál csak egy ember a traktoron és a kultivátoron. A kukoricatáblát dűlőutakon köze­lítették meg. Az előző napon le­váltott traktorosok feleségeik ol­dalán kapálták a háztáji földet. hidra fejeit vagdossák?... Száz­szor eljátszott játék, magunk is unjuk, csak hát nem tudunk jobbat. Apám szokta mondaná, valakitől hallotta, bár lehet, I Amikor egyikük meglátta, hogy az ő tegnapi traktorján egy új ember, egy kevés gyakorlattal rendelkező ül, odakiáltott a fő­agronómusnak: — Hunyad elvtárs, haragszik rám? — Nem én! — kiáltott vissza. — Miért haragudnék, inkább saj­nálom. — Magukkal mehetek? — Hát jöjjön. Akad még itt magának is hely. A traktoros felkapaszko­dott a többiek mellé. Ahogy a kukoricatábla széléhez értek, még egyszer átvizsgálták a gépet, igazítottak a kultivátoron. A traktor volánjához ezúttal nem a traktoros, hanem a főagronómús ült. A nyílegyenes sorokban biz­tonsággal haladt a traktorral. Amikor a fordulót befejezte, csak ennyit mondott: — Valahogy így kellene ezt csinálni — és átadta a helyét az új traktorosnak. Amikor a for­dulót ő is befejezte, mosolygó arccal állt meg a munkát minő­sítő szemek előtt. Neki is sike­rült. Egy szál kukoricát sem vá­gott ki! A régi traktorosnak bi­zonyára imponálhatott a lát­vány, mert engedélyt kért egy forduló megtételére. — Próbálja meg — kapta a vá­laszt. Pillanatok alatt a traktor nyergébe pattant. Felbúgott a motor és ment, ment szemet, szí­vet gyönyörködtetve szép mun­kát csinált. Amikor visszatért a tábla szélén várakozókhoz, még egy forduló megtételére kért en­gedélyt. A főagronómús igent in­tett. Ismét nekivágott a 700 mé­ter hosszú kukoricasornak. Visz- szafelé jövet már fütyült, jóked­ve kerekedett. Ahogyan a tábla széléhez ért, megállt. — Nem gondoltam, hogy ez így, kormányos nélkül is megy, méghozzá ilyen szépen — muta­tott a sorok közé. — Még egy fordulót tehetnék? — Akár egész nap is kapálhat — válaszolta Hunyad Ééter . — Tényleg?! — oldódott fel benne pillanatok alatt a tegnap óta összegyűlt keserűség. Beállt a sorok közé és mintha mi sem történt; volna, folytatta a munkát. Három társa is meggon­dolta magát. Még aznap délután munkára jelentkeztek. Másnap reggel ők is gépre ültek. Így hát nem maradt gazdátlan a három traktor. S ami igaz, egyikőjük sem szívesen emlékezik vissza a közöttük és a tsz főagronómusa között támadt konfliktusra. Még ma is restellik, hogy azon a dél­utánon egy okos újításnak mond­tak nemet, tagadták meg önma­gukat, amikor ők valamennyien nagyon szeretik a gépet. Dupsi Károly hogy maga találta, ki, csak hát tulajdon gondolataként nem merte előhozni: az igazság olyan, mint a szőlő, meg kellene várni, míg édessé érik, de az ember türelmetlen, lekapkodja sava­nyúan. Ezúttal Géza mégsem fut végig elméje bili entyűin, a természetes inger legyőzd a gon­dolatot. Csendes a front. Mintha nem is lenne. Régi-régi őszi esték hangulata támad fel bennem, bricskák, szekerek nyekeregnek a szőlőhegyi úton, a présházak nyitott ajtaján át fényudvart vájnak a sötétbe a lámpák, má­moros nevetések hallatszanak, nagy, bőtorkú, értelmetlen' ne­vetések, a tüzeken serceg a sza­lonna. Még el sem múlt, már csak a vonzóra emlékszem be­lőle. Vesztesóg-pszi hózis. Amit elvesznek tőlem, mindenestől sajnálom. De minek is gondol­nék másra? Ha törleszkedéssel w szerencsével is, de itt lett belőlem valaki; városunk elitje befogadott, ha épp addigra is, mire vége az egésznek. Deső be­lebámul a sötétbe. (Folytatjuk) Járási első a gerendási Petőfi Tsz Az 1966. évi termelési eredmé­nyek országos, megyei és járási értékelése befejezéshez közeledik. Az orosházi járásiban járási első helyre küzdötte magát a geren­dás! Petőfi Tsz. Kiváló termelési eredményed révén igen kedvező ütemben gyarapította a közös va­gyont és a tagság jövedelmét. Az egy tagra jutó átlagos jövedelem 1966-ban meghaladta a 21 ezer fo­rintot, az egy tagra jutó közös vagyon szintén meghaladta az 50 ezer forintot. Felhívjuk a város lakos­ságát, hogy a békéscsabai Szabadság Mtsz területén június 8-tól méhekre veszélyes szerrel permetezünk. 361 Az almáskamarás* parkban A község központjában — közvetlenül a kultúrotthon mellett — árnyat adó, szép parkot létesítettek az almáskamarásiak, ahol hétköznap is, de különösen vasárnap délután nagy a forgalom. A község másik büszkesége a hatalmas rózsakert, mely a ta­nácsháza előtt illatozik. Fotó: s. e. Bizottság segíti a belvízkár pótlását a békési járásban A tavaszi olvadást. követő gya­kori esőzés következtében az idén is összegyülemlett a víz a békési járás jelentős területén. A felmé­rések szerint 1073 hóid búza tel­jes, 3322 hold pedig részleges kárt szenvedett a belvíztől. A békési járási szervek nem­csak a kárt mérték fed, hanem a járási tanács mezőgazdasági osz­tályának, a megyei Állami Bizto­sító, a vízügyi igazgatóság és a járási tanács pénzügyi osztályá­nak munkatársaiból, szakemberei­ből alakított bizottság javaslatot is tett a vízkár pótlására. Elsősor­ban azokban a szövetkezetekben, ahol a belvíz a közös szántóterü­let több, mint 10 százalékán oko­zott kiesést. Többek között a kö- röstarcsai Petőfi Tsz-ben 522 hol­don vált szükségessé az újrave- tés. A bizottság többek között 100 hold kukorica, 100 hold naprafor­gó, 50 hold köles és más kései növények vetését javasolta a ki­pusztult őszi vetések helyett. Ha­sonló részletes javaslatot tett a bizottság a bélmegyeri Űj Barázda Tsz-ben, ahol 244 holdon okozott kárt a belvíz. Tartalékok képzésére törekszik a szarvasi Dózsa Tsz Az utóbbi időkben kedvező i hető, hogy a tsz határában giabo- eredménnyel gazdálkodik a ! nából rekordtermés betakarításé- szarvasd Dózsa Tsz. Négy évvel J ra készülnek, ezelőtt az egy tagra jutó évi ke- | Szépen fejlődnek a kapósnövé- reset alig haladta meg az 5500 nyék is. Bár a tagság átlagos élet­forintot. Ebben az évben 12 ezer j kora eléri a hatvanhármat, a ter- forintnál is többre tervezték az1 melésd feladatok megvalósításá- egy tagra jutó jövedelmet. i val mégis jó ütemben haladnak. Jó Az elmúlt négy esztendőben a a hangulat is, amit főként annak szövetkezet tiszta vagyona 12 mii- tudnak be. hogy ebben az eszten- lió forinttal nőtt. Olyan eszközö- dobén áttértek a készpénzdijazás- ket, anyagokat, gépeket vásárol- j ra.A jövedelem elosztás új mód- tak, melyekkel megteremtették az szerének alkalmazásával egyre alapját egy magasabb szervezett- több családtag vesz részt a me- ségű termelésnek. Ennek köszön- | zőgazdasági munkákban. Nem probléma a húsbeszerzés Korlátlan mennyiségben van biztosítva élő és vágott baromfi (csirke, kacsa, liba, gyöngyös) a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat árudáiban Békéscsabán, Békésen, Gyulán, Orosházán és Szarvason. FOGYASZTÓI ÁRAK: Élő csirke: 31,—, illetve 32,— Ft/kg Vágott csirke: I. oszt. 37,—, II. oszt 35,— Ft/kg Vágott pecsenyekacsa: I. oszt. 26,—, II. oszt. 25,— Ft/kg Keresse fel árudáinkat igényével. 136325

Next

/
Thumbnails
Contents