Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-10 / 135. szám

1*67. június 10. ßzomb&t Kórustalálkozó Kevermesen Ritka élményben volt részük a napokban az ének- és zenekedve­lő kevermesieknek. Már régebben kapcsolatuk van a Szegedi MÁV Dalkörrel, melynek tagjait ked­ves találkozóra hívták meg Ke- vermesre. A vendégeket virággal fogadták, s az ünnepélyen részt vett Tóth Zoltán, a járási tanács művelődésügyi osztályának veze­tője is. A találkozón legjobb tudásukat mutatták be a zeneiskola hallga­tói, a földművesszövetkezet fel­nőtt énekkara, a Szegedi MÁV Dalköre és az úttörőénekkar. Különösen sok tapsot kaptak a vendégek, a MÁV Dalkör tagjai és nagy sikert aratott az úttörők furulyazenekara is, amely Békés megyei népdalokat adott elő. A közönség fergeteges tapssal ju­talmazta játékukat. A műsor be­fejezéseként a két felnőtt ének­kar Erdős János vezényletével és Visy László zongorakíséreté­vel a Békét a világnak című dalt adta elő. Legközelebb a kever- mesiek látogatnak el Szegedre egy viszonttaládkozóra. K. G. Lelkesedés és valóság Nagy örömmel újságolta Braczkó Éva, a szeghalmi járási művelődési ház művészeti vezető­je, hogy végre újból sikerült hasznosat és szépet nyújtani a közönségnek. — Ne gondolja, hogy túlzók — mondotta —, ha azt állítom, hogy június 5-én az Irodalmi Zenés Esten a 250 néző pirosra tapsolta tenyerét. Pécsről és Budapestről voltak vendégművészek. Surányi Ibolya Petőfi és Jevtusenko ver­seket mondott, Vajda Márta és Bánfi György Shakespeare drá­máiból adott elő részleteket, Fa­zekas Gabi pedig sanzonokat éne­kelt — Azért is ez a nagy öröm, mert az utóbbi időben rendez­vényeink iránt csökkent az ér­deklődés. Azt tapasztalom azonban ha a közönség valami szépet kap, azért nagyon hálás. Talán ez is mutatja, hogy inkább kevesebbet, de értékesebbet, szórakoztatót és jót nyújtsunk... Ilyen lelkes és meggyőző szavak után még kíváncsiabbak lettünk, hogy mit is csinált a kultúrott­hon és milyen eredmények alap­ján készül az új népművelési évadra? Méhkeréki A község elnevezése valószínű­leg a krónika szerint is „mély- ke:rék”-ből ered, ami azt jelenti, bizony mélyen süppedt a kerék az egykori falu utcáin. Ez már a múlté. A mai Méhkerékre már nem illik ez a jelző. A felszaba­dulás óta nagyon megváltozott a község arculata. Nemcsak azáltal, hogy kövesek az utcák és beton­járdák szegélyezik odalukat, hanem azért is, mert már több az új, modern ház, mint a régi viskó és a központban új tanács­háza, iskola, posta, kultúrház, cukrászda és presszó-kombinát díszeleg akár egy városkában. Pedig a község határának leg­nagyobb része szikes föld. A tsz vezetői és a tagság évről évre vívják a harcot a természettel, hogy minél több termést tudja­nak kicsikarni. Sok méhkeréki ember ma is, mint a múltban másfelé jár dolgozni, mivel a község határa nem tud mindenkit munkával, keresettel ellátni. De az egykori és a mai mezőgazda- sági napszámoskodás között mi­nőségi különbség van. A tegnapi dolgozók lenézett cselédek voltak. Tengődtek egyik napról a má­sikra. Gyermekeik kora tavasztól késő őszig mezítláb jártak isko­lába, ha jártak. A gyermek-halá­lozás és a tüdőbetegség kedvére aratott. És ma? A mezőgazdasági mun­kások megfelelő bért kapnak akár a helybeli tsz-ben, akár ide­genben is. Egészséges házban laknak, gyermekeik jól tápláltak, felöltözöttek. A község fiatal or­vosa azt állítja, hogy tüdőbeteg ember vagy csecsemőhalálozás alig akad Méhkeréken. Ahogy erősödik a népi állam, ú-gy erő­södik az emberekben az a hit, hogy a szocializmus magasabb rendű, mint az úri rendszer. Május utolsó vasárnapján Méh­keréken is rendeztek úgynevezett öregek napját, amelyen több, mint háromszáz ember gyűlt össze a tágas kultúrteremben. Még a legderűlátóbb emberek sem tételezték fel, hogy ilyen nagyszámú öregember jelenik meg a tiszteletére rendezett ün­nepségen. Sok tsz-nyugdíjas meg- illetődöt.t, amikor a párttitkár és tsz-elnök köszöntötte a község öregeit és hangsúlyozták, hogy a népi hatalom akkor is törődik az emberrel, gondoskodik róla, tisz­teli, ha karjából kifogy az erő. Az iskola úttörői szintén kö­szöntötték az öregeket, magyar és román népdalokkal, népi tán­cokkal. „...Itt nem boldogul más Csak aki alkot, aki munkás” — hangzott a színpadon Juhász Gyula verse. Szikes Méhkerék határa, de az emberek munkájukkal gazdaggá teszik. A kultúrház és a vasút­állomás között új falunegyed ke­letkezett, melynek modern épüle­tein tv-antenna jelzi a kultúr- igényt. Aznap, amikor az öregek tisz­teletére rendeztek ünnepélyt, este, szintén a kultúrházban történeti színműt mutatott be a gyulai román gimnázium kultúrcsoport- ja. A színmű címe: A legyőzött vár győztesei. Témája: az 1566-os gyulai várostrom véres napjai. A tágas kultúrterem zsúfolásig meg­telt és ami a legjobban megha­tott, az volt, hogy a közönség el­mélyült figyelemmel kísérte a cselekményt. Tapsoltak, amikor a magyar vitézek győzedelmesked­tek, és amikor az álnok pogány behatolt a sebzett várba, aggo­dalmasan sziszegtek. Tudvalevő, hogy Méhkerék la­kosságának több mint 90 százalé­ka román. Lehetne feltételezni, hogy közömbösen szemlélték a magyar történelem e tragikus eseményeit, és több mint valószí­nű, hogy a múltban így is tör­tént volna. Napjainkban azonban, amikor más körülmények között élnek e község lakói, a költő óhaja, „Édes hazám, fogadj szí­vedbe, hadd legyek hűséges fi­ad!” — rájuk is vonatkozik. A szocialista haza egyenjogúvá tette az embereket. A méhkeréki em­berek is hűséges fiává váltak a szocialista hazának. Ivános Illés Egyik tennivalójuk a Jókai Színház előadásaira a közönség- biztosítás. Jelenleg 160 bérlete­sük van. Sajnos kétely támad, hogy a jövő évadban is lesz-e ennyi? A közönség elégedett ugyan a színház művészeivel, produkcióival, de itt is hiányol­ják a zenés, szórakoztató darabo­kat és a szép kiállítású operette­ket. Talán az új műsortervezetben sikerül valamilyen megoldást ta­lálni és akkor tovább növekedne a nézők száma. Jelentős volt a siker az ifjú zenebarátok köre előadásain. A sorozaton 204 bérletes vett részt és ezt a létszámot őszre háromszázra szeretnék növelni. Ha a szervezést az iskolák és a KISZ is segíti, úgy bizonyosan sikerrel jár ez az elképzelés. Jól tudja propagálni a járási művelődési ház tevékenységét a Hangos Híradó szerkesztősége. Vékony Ilona könyvtáros vezeté­sével hattagú szerkesztő bizott­ság minden héten félórás műsort rögzít magnószalagra, amit szom­bat délután a községi hangosbe­mondón közvetítenek. Ennek a kezdeményezésnek nagy a sikere. — N község politikai, gazdasági, főleg pedig kulturális eseményei­ről — mondja Vékony Ilona — rövid híreket mondunk. A na­gyobb közérdeklődést kiváltó kér­désekről pedig megszólaltatjuk az illetékeseket. Ezenkívül hirdetést is beolvasunk, színezve sok szép muzsikával. A riporttól a forgató­könyvírásig, a megnófelvételig és a közvetítésig mindent mi csiná­lunk. Megtudtuk, hogy a fiatal szer­kesztők nagyon komolyan vésziek társadalmi megbízatásukat és nemcsak a művelődési ház, a járási könyvtár, hanem a község politikai vezetői is nagyra érté­kelik tevékenységüket. Ilyen szép eredményeit és új törekvések láttán az már szinte természetes, hogy az ifjúsági, a gyermek és a nyugdí­jas klubok program szerint, jól dolgoznak. Az viszont érthetet­len, hogy a művelődési házban levő zenés irodalmi presszót (nyitva minden este 6-tól 10-ig) alig látogatja néhány fiatal. Talán helyes lenne ezt a kulturált szó­rakozóhelyet sokkal jobban nép­szerűsíteni és akkor bizonyára megtelne fiatalokkal. Elmondta még a művészeti elő­adó, hogy a szakköri életet is sze­retnék mozgalmasabbá tenni, a diákok már rendszeres vendégek, a munkás- és főleg a tsz-fiatalok azonban nem. — Ügy érzem, sürgős változás kellene, de ehhez az illetékes vezetők további jóindulatú támo­gatását kérjük. Talán így mun­kánkat siker koronázná... Kívánjuk, hogy minél előbb úgy legyen! . Pankotai István Vésztői Községi Tanács V. B. telajánl megvételre 1 db 10,80 méter hosszú, 3,5 méter széles kisvasúti vashidat. Ár megegyezés szerint. Megtekinthető Vésztő község tanácsánál mindennap 8-tól 17 óráig. 36 fl Békéscsabai Gépjavító Állomás felvesz motorszerelő villanyszerelő esztergályos tekercselő szakmunkásokat, Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés a Gépjavító Állomáson, Szarvasi út. 47280 1967 slágere: a Sigma-egifüttes Mintegy ezren voltak kíván­csiak június 7-én, hogy a Salgó­tarjánban aranydiplomát nyert békéscsabai Sigma-együttes ez évi sikersorozata milyen színvo­nalat képvisel. A kellemes nyári este általában kellemes csaló­dást hozott: a legoptimistább vá­rakozók is többet kaptak a re­méltnél. Amatőr együttestől ilyen színvonalas, jól összeállított és Hárman a Sigma tagjai közül: za és Csecsei József. hatásos műsort a könnyűzene ra­jongói Békéscsabán még nem hallottak. Elég lenne itt utalnunk az „Igor herceg” Poloveci táncok címmel közismert részletének sa­ját hangszerelésű, jó dinamikájú előadására, amely az est legki­emelkedőbb produkciója volt; — de igazságtalanok lennénk, ha Hazlewood Lucia című shake-jé- nek bemutatásáról megfeledkez­nénk és akkor még mindig ma­radna az együttes kabinet-száma, a közkedvelt Juanita Banana ... Kellemes meglepetés volt még a Sigma-zenekarral először be­mutatkozó Perényi Jolán iskolá­zott hangja, szimpatikus, a zené­vel együttélő előadásmódja. Ér­deklődéssel várjuk következő fel­lépéseit. Régi ismerőse a műfaj kedve­lőinek Veress Erzsébet, aki ez al­kalommal is bebizonyította, hogy nem érdemtelenül nyert arany­diplomát a salgótarjáni könnyű­zenei fesztiválon. Megkapóan lí­rai előadásmódját, kedves köz­vetlenrégét csak erősítette szép, érthető szövegmondása; ilyen adottságokkal bátran énekelhe­tett magyar szöveget is. Bánhegyi Erzsébet rutinos éneklésével hangos közönségsi­kert aratott. Kár, hogy a rendkí­vül közkedvelt Paprikajancsi magyar szövegű tolmácsolására nem vállalkozott, mert ritkán Kaposvári Jenő, Várfalvi Gé- Fotó: Demény hallhatunk olyan sikerült tánc­dalszöveget, mint Tardos Péteré. Csecset József, a zenekar férfi- szólistája a tőle megszokott egyé­ni stílusban és színvonalasan ad­ta elő a közkedvelt beaí-számo- kat. Talán csak az ő produkciója osztotta meg a véleményeket: a közönség egy része mereven el­utasította a neki szokatlan elő­adásmódot (de ez nem az énekes teljesítményét kvalifikálja: az el­utasítás a beat-nek szól...); — másik része pedig ízléstelen tün­tetést rögtönzött, amely azonban nem tartozik a műsor krónikájá­hoz, ez a tüntetés a szabadtéri színpad kerítésének beszakításá- val együtt rendészeti probléma — lett volna ... A Sigma-együttes első békés­csabai hangversenye, a Sláger— 1967 című összeállítás alapján bátran ideírjuk: 1967 slágere a Sigma-együttes! K-y Hurrá vakáció! A tapintatos felelő Karcsi izgatottan áll történe­lemórán a szigorú tanár előtt. — Beszélj valamit Nagy La­jos hódításairól — mondotta a tanár, felnézve noteszéből, a gyengén készült növendékének, aki pillanatnyi gondolkodás után, diszkréten így tért ki a felelet elől: — Tanár úr kérem, én nem szeretek senki privát dolgaiba beleavatkozni,.. A bürokrata érettségi elnök Az osztály olyan jól érettsé­gizett, hogy a legrosszabb diák is megérdemelte a hármast. A bürokrata érettségi elnök azon­ban mégis el akart buktatni egyet a huszonnégy érettségiző tanuló közül. Mivelhogy — állí­totta — az tudott a legkeveseb­bet. Hasztalan kérlelték a taná­rok, megkötötte magát. S hivat­kozott a statisztikára, amelyen ott volt ez a rubrika is: „A bu­kottak száma”. Az a tanár, akinek tárgyából a szerencsétlennek buknia kel­lett volna, végre 'mentő ötlet­tel, igy Vágta ki magát: — Én szívesen elbuktatom, ha viszont az elnök úr saját fe­lelősségére agyonüt egy tanulót. Mivelhogy a statisztikában ilyen rovat is van: „Az év közben el- halálozottak száma”. A vaskalapos érettségi elnök megadta magát, s így senki sem bukott el az osztályból.

Next

/
Thumbnails
Contents