Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-10 / 135. szám
1967. június 10. 3 Szombat Három szocialista brigád alakult Kevermesen Az 1966. évi gazdálkodásban elért kimagasló eredményért, a kongresszusi versenyben elért teljesítményért a Minisztertanács elismerő oklevéllel, a párt megyei bizottsága pedig kongresszusi versenyzászlóval tüntette ki a kevermesi Lenin Tsz gazdáinak jó munkáját. Ez a szövetkezet tavaly terven felül 8 millió forint új értéket állított elő. A kevermesiek hűek maradnak önmagukhoz, korábbi eredményeikhez a jubileumi évben is. Csatlakoztak a mezőkovácsházi járás termelőszövetkezeteinek versenyfelhívásához, s elhatározták, hogy csökkentik az önköltséget, tovább növelik a termelékenységet. Célkitűzésüket úgy érik el, hogy a növénytermesztésben, az állattenyésztésben és a gépműhelyben dolgozó tsz-gazdákból brigádokat szerveznek, amelyek a szocialista cím elnyeréséért versenyeznek. Az elmúlt napokban Kevermesen három kollektíva vállalta a versenyt a megtisztelő szocialista cím elnyerésére. További két-három brigádban ezekben a napokban beszélik meg, hogy milyen célok valóra váltásával járulhatnak legjobban hozzá a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó megünnepléséhez. Új létesítményekkel gyarapodik a Szeghalom és Körzete Földművesszövetkezet A Szeghalom és Körzete Földművesszövetkezet vezetői nagy összegeket fordítanak a kulturált és modern követelményeknek megfelelő üzlethálózat kiépítésére. Ez a törekvésük teljesen indokolt, mivel a fogyasztó közönség részéről — joggal — mind nagyobb igény tapasztalható a jól felszerelt és bő áruválasztékkal ellátott üzletek iránt. Ez év május elsején adták át a közönségnek egy vasmüszaki áruházat, amely a megye első ilyen jellegű önkiszolgáló boltja. Lényegében megszűnt a régi sorban állás az árukért és 8—10 százalékkal növekedett a forgalom, ugyanakkor hat ember helyett öt kiszolgáló is el tudja látni a feladatot. A község főutcáján 260 ezer forint értékben átépítik a régi cukrászda helyiségeit és egy modem, új eszpresszót alakítanak ki, amelyet július 15-én helyeznek üzembe. A Lenin úton szintén nagyarányú átalakítás kezdődött. A régi vegyesboltot önkiszolgáló élelmiszer üzletté alakítják, míg a rossz emlékű italbolt helyén Áprilisi malacból — év végére 100 kilós hízó Elek, Kétegyháza, Lökösháza termelőiszövetkezeteiben az idén nagyobb arányú erőfeszítést tettek a sertéstenyésztés fejlesztésére. Kétegyházán a többi között új kocaállományt állítottak tenyésztésbe. Eleken korszerűsítik a sertések elhelyezését, Lököshá- zán a tartási viszonyokon javítanak. Szabó György, az Állatforgalmi Vállalat felvásárlója csaknem két évtizedes gyakorlati tapasztalatát mondotta el, amikor arról beszélt, hogy a gyulai járás hagyományos sertéstenyésztő körzetben — Elek, Kétegyháza, Lökösháza — rendkívül sok gondot fordítanak a sertéstenyésztésre. Ennek köszönhető, hogy a három község közös gazdaságai 1967- ben ötezer hízott sertést adnak a népgazdaságnak. Eleken most már másodjára próbálkoznak azzal, hogy az áprilisi malacokból év végére hogyan tudnának 100 kilós hízót nevelni. Az itt alkalmazott sertéstartási módszerek különben jól terjednek Kétegyházán és egy új falatozót építenek. A két üzlet átépítési költségei meghaladják a 300 ezer forintot. Kertészszigeten a régi italboltot presszósították és ellátták hűtővitrinnel, ami lehetővé teszi, hogy. mindennap friss süteményt, fagylaltot és krémkávét lehessen kapni. Szerepel még az idei tervben több üzlethelyiség renoválása és az elhasznált, korszerűtlen berendezések újakra való kicserélése. —tai. Már a jövő évi tsz-beruházásokaf készítik a gyulai járásban A termelőszövetkezetek beruházásainak kivitelezésében nagy nyereménye a gyulai járásnak a tsz-ek közös építőipari vállalkozása. Az 1967-re tervezett munkákkal — a kisebb-nagyobb anyaghiány ellenére — kedvezően haladnak. A tíz építőbrigád komplex módon oldja meg feladatát. Ennek köszönhető, hogy az 1967-re áthúzódó beruházások jelentős részével elkészültek, sőt az idén elkezdett, nem túl anyag- igényes munkákkal is kiválóan haladnak. A társulás vezetői ezekben a napokban már hozzáláttak az 1968. évi tsz-beruházások előkészítéséhez. A vezetőség úgy határozott; nem várják meg, hogy a termelőszövetkezetek keressék fel a vállalkozás központját, maguk mennek az üzemekbe és az új beruházások lehetőségét helyszínen vitatják, tárgyalják meg a közös gazdaságok vezetőivel. Oj épületek készítésére, a régiek korszerűsítésére előzetes megállapodást kötnek, hogy az év második felében már a jövő évi munkákhoz megrendelhessék a szükséges anyagot és épületberendezéseket. Ezzel a módszerrel akarnak időt nyerni a tervdokumentációk beszerzésére, adaptálása’" is. A tsz-kongresszus elhatározta Az új szerződéses rendszer alapelvei Ez év második felében megjelennek azok a rendeletek, amelyek szabályozzák a termelőszövetkezetek és a különféle felvásárló vállalatok közötti szerződések rendszerét. A szerződéses termelés és értékesítés már kerek 10 éves múltra tekint vissza hazánkban. Alkalmazása egyik lényeges serkentője volt a mező- gazdasági termeiéi fejlődésének, valamint bőséges lehetősége értékes gazdaságirányítási tapasztalatok összegyűjtésének. Ám a gazdasági mechanizmus reformjának előkészítése során kitűnt, hogy az árukapcsolatok jelenlegi formáját az új irányítási elvekkel összhangban sok vonatkozásban módosítani kell. A termelő- szövetkezetek I. országos kongresszusán csaknem minden felszólaló érintette ezt a kérdést, és sokan sürgették az új mezőgazdaLokösházán is. Az eleki Lenin sági szerződéses rendszer kimun- Tsz májusig 650 hízott sertést kálását. adott át a felvásárlónak. Ezek közül ötven már expressz hizlalással — 7,5—8 hónapos korra — érte el a 100 kiló élősúlyt. E kiváló eredményt azzal magyarázzák, hogy sokat javítottak a gondozás körülményein és nincsen takarmányproblémájuk. Gáldy lerakja a fegyvert a másik előtt. Két Gáldy esett el negyvennyolc csataterein, Nagy- sallónál és Vácott, a harmadik Világosnál lőtte főbe magát, a negyedik egy osztrák tüzértábor- nok adjutánsa volt. Furcsa a mi történetünk. Majdnem bolond. De kegyetlen logikájú. A hősöket tiszteltük, a kiegyezőkből éltünk. Ök őrizték meg a családnak a birtokot... Ez persze, ahogy ön nevezi, rohadt alku. — De egy kis ország urai nehéz helyzetben vannak, akár arisztokraták, akár nem. Vagy kívül keresnek kompomisszu- mot, nagyobb urakkal, és akkor megmaradnak: vagy belül, más néprétegekkel, és akkor már fél is számolták magukat. Ki vállalja ezt? Minek? Az istenadta nép úgyis új uraikat csinál magának, hát akkor inkább, ameddig lehet, maradjanak a régiek. Nem, most ne szakítson félbe... Még valamit, és be végzem. Ismerd Palmerston nyilatkozatát az angol parlamentben, a szabadság- harc legnehezebb időszakában? Igen? Látja, hát így fest a magyar ügy... Magúik, értelmiségiek évtizedek óta nyaggatják egymást, ádáz polémiákban. Ugyan mi, magyarok mi is vagyunk voltaképpen: Kelet-e »agy Nyugat? Micsoda szószátyárkodás, úristen! Turista stúdium. Azok fontoskodása, akik csak kirándultak valahová, de nem éltek ott. Nem, tanár úr... nem vagyunk sem ez, sem az. Ez itt Közép-Európa. Levakar- hatatlanul és menthetetlenül Egy csomó egymás ellen vadított izgága, nagyszájú népség, amely — épp azért, mert külön- külön mindnyájan a tulaidon nemlétező nagyságának gőzében fő — hol innen, hol onnan kapja nyakába a kívülről odavetett borjúkötelet. Azt hiszem... most is csak erről lesz szó. Ha a Nyugat, hatalmi és katonai érdekből, ragaszkodni fog, pontosabban szólva... ragaszkodni képes Európának ehhez a zagyva, de fontos részéhez, akkor én( történelmi vétkeim ellenére, visszajövök Gáldyra, és ha közben szétlövik a kastélyomat, majd felépíttetem. De ha nem bírnak elébe vágni a szovjet előnyomulásnak, ami, sajnos, valószínűnek látszik, s ennek következtében majd a béketárgyalásokon is mérsékletet kell ta- núsítaniok... nos, a cselédeim még nem tudják, de én tudom, hogy akkor itt többé semmi sem az enyém. — Azt hiszi, hogy az orosz megszállás az életformát is determinálja? [Folytatjuk) Időben megismerve A törvényeket és rendeleteket előkészítő országos főhatóságok arra törekszenek, hogy mindenfelé, a gazdasági életet érintő intézkedés, hónapokkal az év vége előtt nyilvánosságra kerüljön, így a termelőszövetkezetek már jó előre megismerhetik a termelési és értékesítési feltételeket, s jövő évi terveiket ezek ismeretében készíthetik el. Lényeges alapelve lesz az új szerződéses rendszer alkalmazásának, hogy a termelő üzemek — így tehát a termelőszövetkezetek is — egy-egy termelési ciklust megelőzve részleteiben ismerjék a különféle felvásárló, kereskedelmi és ipari vállalatok feltételeit ajánlatait. Ismeretes, hogy a gazdasági mechanizmus reformja során általános termelői árrendezésre kerül sor. Természetes, hogy az új árak messzemenően érdeklik a termelőszövetkezeteket is. Éppen ezért a mezőgazdasági termékeket felvásárló szövetkezeti és állami kereskedelmi, vagy ipari vállalatok szerződéskötési szándékukkal együtt közlik majd a tsz-ekkel a különféle fajtájú és minőségű termelvények felvásárlási árait is. A felvásárló kereskedelmi és ipari vállalatok a jövőben nem tölthetnek be hatósági jogkört, vagyis akaratukat nem erőszakolhatják rá a termelőszövetkezetekre, és nem léphetnek fel a népgazdasági érdekek egyedüli hordozóiként. Ebből következik: mindegyik szövetkezeti gazdaság azzal a vállalattal köt szívesen szerződést, amely számára a legkedvezőbb feltételeket ajánlja. Az új árrendszer — az állami szabályozás keretei között — lehetőséget nyújt arra, hogy bármely kereskedelmi, vagy ipari vállalat önállóan kalkulálja ki és tegye meg árajánlatait. A szerződéses árukapcsolatok formái Előre láthatóan kétféle formája alakul ki a szerződéses áru- kapcsolatoknak. Az egyik lesz az úgynevezett termelési szerződés. Ilyen esetben a termelőszövetkezet és a kereskedelmi vagy feldolgozó vállalat bizonyos mező- gazdasági termény megtermelésére, átadására, illetve átvételére köt egymással szerződést. Az ilyen szerződéseknek is többféle módja lehet. Köthetnek úgy is szerződést, hogy mondjuk a termelőszövetkezet egy bizonyos nö- véliyféleséget termel 100 holdon és ezt a termést, a minőségtől függően változó áron a szerződő vállalat kötelezően átveszi. De a területtel együtt meghatározhatják a termék mennyiségét is. Létrejöhetnek olyan szerződések is, amelyben csak a termék mennyiségét, minőségét, árát, átadási határidejét és körülményeit határozzák meg, viszont a termő- területet nem. Az ilyen kétoldalú termelési szerződésekben a termeltető vállalat gondoskodhat megfelelő vetőmagról, növényvédőszerről, műtrágyáról, s egyéb a termeléshez szükséges felszerelésekről. De vállalhatja az előbbi kötelezettségeket maga a termelőszövetkezet is. Természetes, hogy az átvételi ár aszerint alakul: mit vállal magára a termelés és értékesítés folyamatából a termelőszövetkezet és mit a felvásárló vállalat. Egyszerűbb formája lesz a kapcsolatoknak az értékesítési szerződés. Ezek a szerződések tulajdonképpen előre megkötött adásvételi szándékokat rögzítenek és a termelőszövetkezet teljesen magára vállalja a termeléssel járó összes tennivalókat vagy esetleg még a válogatást, osztályozást, csomagolást és a szállítást is. Egyenlő jogok és kötelességek Postosan meghatározzák a megjelenő jogszabályok a termelési és értékesítési szerződést kötő felek — tehát termelőszövetkezetek és vállalatok — jogait és kötelességeit. Az egyenlőség és egyenjogúság abban jut kifejezésre, hogy a törvény előírásai szerint mind jogi, mihd gazdasági értelemben minden vállalat és termelőszövetkezet egyenlő. Szerződés-szegés esetén tehát a jogi következmény: a másik fél károsodása a szerződést megsértő félre hárul. A jövőben természetes lesz: ha egy kereskedelmi vagy ipari vállalat nem teljesíti valamely termelőszövetkezet iránt szerződésben vállalat kötelezettségét, akkor a szövetkezet érdekei megvédéséért a bírósághoz fordul. És ugyanígy lehet fordítva is: a felvásárló vállalatok is élhetnek ezzel a jogukkal ameny- nyiben egyik, vagy másik termelőszövetkezet megsérti az érvényes szerződés valamely megállapodását. A termelőszövetkezetek vezetői úgy készülhetnek majd jól fel a következő évekre, akkor köthetnek gazdaságuk érdekeinek legjobb szerződést, ha figyelemmel kísérik és ’ alaposan megismerik az új törvényeket, rendeleteket. H. L. E Ne hözíekedjen kerékpáron világítási felszerelés nélkül! Használatát a KRESZ kötelezően előírja! 3767
