Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-08 / 133. szám
XXII. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM J 1961. JŰNIUS 8., CSÜTÖRTÖK Ar» 60 fillér Erik a gabona Csak nagy ritkáin kérdezik meg a városból néha kimozduló ismerőseim, hogy milyen a határ, mit mutat a gabona. Leginkább csak rövid és nem részletes választ várnak arról, hogy mennyi kárt okozott a belvíz, hány holdat kellett kiszántani. A lényeg az, hogy mit mutat, jó lesz-e a termés? Az első egy-két ilyen kérdés felmérgeit, mert azt értettem ki belőle, hogy „mi csináljuk a magunk dolgát a gyárban, a hivatalban, csinálják a magukét a szövetkezeti parasztok is a határban”. Aztán rájöttem, hogy nem a közömbösség, hanem a gyors fejlődés, a megnövekedett jólét, az új termésbe, a holnapba vetett hit van emögött. Ma már szinte senki sem tudja elképzelni azt, hogy nem lesz elég ke- nyérnekvaló, hogy kevés terem, mint 8—10 évvel ezelőtt, s az akkori kevésnek a betakarítására is mozgósítani kellett a városi emberek és a honvédek jó részét. Még a közelmúlt évek aratása sem hozott és tartott annyi embert izgalomban, mint amennyit a felszabadulás előtt. Történet is csak imitt- amott hangzik el a régi időkről. Régen volt, elmúlt, amikor már a hóolvadáskor megkezdődött a kuncsorgás a részesaratásért, az alkudozás, hogy ne kelljen olyan sok kukoricát, cukorrépát is kapálni se ingyen, se pénzért a soványan fizető 11—12. búzakeresztért. Meg aztán egy kis előlegbúzát kérni, hogy amíg az aratás tart, addig is jusson egy-egy falás kenyér a ciberéhez, a savanyúlevesekhez, a keservesen kialkudott avas szalonnához. Ha búzát nem adott a gazda, jó volt az árpa is. Szúrta ugyan nyelés közben a torkot az abból készült „kenyér” és „tészta”, de legalább nem hagyta kialudni az éhségtől az élet pislákoló mécsesét. Hol tartunk már mindettől? Ott, hogy a gyerekekre nem azért kell veszekedni, mert megint kérik, ennék a kenyeret, hanem azért, mert nem eszik a tej, a kávé, a hús és a főzelék mellé sem. Még nem is olyan régen az ország csaknem egész lakosságát lázba hozta a kenyémekvalót biztosító aratás, s mostanra leszűkült ez a közös és állami gazdaságok néhány vezetőjére és néhány kombájnosára. Azok a szövetkezeti gazdák, akik negyedévszázada még ölni is képesek lettek volna a részaratásért, most legfeljebb azzal törődnek, hogy megy-e, s ha igen, nem túlságosan gyorsan, a drága szemet szórva megy-e a kombájn? Mert ez egyetlen szövetkezeti gazdának se mindegy. Senki sem beszél már annyit a búzáról és és senki sem küszködik már érte annyit, mint régen. Ám a gabona szent még mindig. Az iránta érzett szeretet ott izzik minden emberben a vetéskor, az átteleléskor, a tavaszi ápoláskor és az aratáskor egyaránt. Ehhez a szeretethez megfelelő gépi és kémiai eszközök állnak rendelkezésre a gazdaságok többségében. Éppen ezért jó termés érik most is a határban, annak ellenére, hogy pusztított a belvíz és a sok eső útját állta az ápolási és gyomirtási munkák egy részének. Az idén előreláthatólag nemhogy kézi kaszásokra, de még kévekötöző ara tógépekre is jóval kevesebbre lesz szükség, mint eddig. A gépjavító állomások kombájnparkja mellett most már jó néhány szövetkezet is vásárolt magának aratócséplőt. Természetesen a jó adottságokkal rendelkező, tehetős szövetkezetek. Ez a tudat egy kis nyugtalanságot is keltett a gyengébb szövetkezetekben. Azt hitték ugyanis, hogy a kombájn-tulajdonos szövetkezetek az idén is annyi gépjavító állomási aratócséplőre tartanak igényt, mint amennyire korábban. Helyes volt, de alaptalannak bizonyult a nyugtalanság. A megyei szervek és a gépjavító állomások vezetői számára is szent a gabona, nem járulnának hozzá ahhoz, hogy helyenként csak rövid napokig, másutt pedig hosszú hetekig tartson az aratás. Éppen ezért őrködnek a gépek egyenletes elosztásán. Az aratás megkezdéséig, befejezéséig még sokszor kint alszik a gabona. Az addigi kedvezőtlen, kárt okozó időjárás lehetőségén való aggodalom közben a figyelem mindinkább az aratás legfontosabb embereire, a kombájnosokra irányul. Főleg rajtuk múlik, hogy idejében, s minél kevesebb szemveszteséggel kerüljön zsákba, magtárba a mindannyiunk kenyerét jelentő idei gabonatermés. Ez a tudat viszont ösztönözze a közös és állami gazdaságok vezetőit arra, hogy a kombájnosok ne éreznek semmiben sem hiányt felelősségteljes és fárasztó munkájuk közben. Elsősorban a számukra is legfontosabban, az üzemanyagban, pótalkatrészben, de ezen túl meleg ételben, ivóvízben, segítő szándékban s az aratás befejezésével pedig az őket joggal megillető anyagi és erkölcsi elismerésben sem. Kukk Imre Befejeződön a Vasutasok Szakszervezetének VII. Kongresszusa Szerdán befejezte kétnapos munkáját a Vasutasok Szakszervezetének VII. kongresszusa. A kétnapos vitában elhangzott észrevételekre, javaslatokra Szabó Antal főtitkár válaszolt. A kongresszus részvevői határozatban jelölték meg a szakszervezet további feladatait. Egyebek között hangsúlyozza a határozat, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben a vezetés színvonalának növelése különösen fontos feladat. Sok segítséget kell nyújtani a vasút korszerűsítéséhez, a munka gazdaságosságának fokozásához, hogy a népgazdaságnak olyan termelési ágazata legyen a vasút, amely a hazad szállítási feladatok teljesítésén túlmenően hozzájárul az ország fizetési mérlegének javításához is. A szakszervezet új központi vezetősége első ülésén megválasztotta a tizenhárom tagú elnökséget és annak tisztségviselőit: a szakszervezet elnöke: Gyócsi Jenő, alelnöke Pánti Béla, főtitkára Szabó Antal, titkára Gulyás János. (MTI) Az OTP vásári „kasszája“: félmilliós valufaforgalom A Budapesti Nemzetközi Vásáron az idén első ízben a külföldi kiállítók és látogatóik minden valutával kapcsolatos bankügyletüket lebonyolították az Országos Takarékpénztár pavilonjában. Ez a szolgáltatás — amely május 15 —június 3. között állt a külföldiek rendelkezésére — nagyban megkönnyítette a kiállítóknak fizetési kötelezettségei gyors lebonyolítását. Az OTP a valutabeváltáson kívül különböző utazási csekkek és az IBUSZ pénzutailványainak átváltásával is foglalkozott. Az OTP-knrendeltség most elkészült „kasszája” szerint a vásáron 26 fajta valutát váltottak be forintra és más pénznemeikre. A csaknem félmillió forintos valuta- forgalom na,gy része nyugatnémet márkáiból, osztrák schilliogből, valamint dollárból és fontból adódott, s tetemes összegű vcflt a szociálisa országok valutaforgalma is. (MTI) MA: magyar—bolgár barátsági nap Szeghalmon A nemzetközi békehónap alkalmából a Hazafias. Népfront Békés megyei Bizottságának meghívására két napra bolgár elvtársak érkeznek megyénkbe. A barátsági nap alkalmából az első napi fogadást június 8-án Szeghalmon, a járási pártbizottság székházában tartják. Ezen a fogadáson részt vesz Iván Jotov, a Bolgár Kultúra Intézet igazgatója és Lengyel Károly, a Bolgár Kultúra munkatársa. A kedves vendégeket Láda András, a járási pártbizottság első titkára, Vicánál Pál, a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának képviselője, valamint a helyi párt, tanács, Népfront képviselői fogadják. A kora délelőtti órákban útjuk Biharugrára vezet, ahol ismerkednek a község vezetőivel és látogatást tesznek a község intézményeiben, valamint megtekintik a halgazdaságot. E barátsági napon bensőséges találkozás lesz a község dolgozóival, este fél nyolckor az állami gazdaságé kultúrtermében Az ünnepi beszédet követően felszólal Iván Jotov, a Bolgár Kultúra Intézet igazgatója. Ezt követően a bolgár nép életéről színes filmet mutatnak be a résztvevőknek. A kedves vendégek június 9-én Békéscsabára látogatnak, ahol találkoznak a Hazafias Népfront városi bizottságán a városi párt-, állami és társadalmi szervek képviselőivel. E találkozáson részt vesznek a barátsági est rendezői, a VI. kerületi pártalapszervezet és a Hazafias Népfront-bizottság vezetői. Az ismerkedés után látogatást tesznek a város intézményeiben, ipari üzemedben. Ezután este fél nyolckor barátsági estet rendeznek a VI. kerületi pártszervezet helyiségében. Ezen a napon a VI. kerületi pártszervezet eredeti dokumentumfelvételekből kiállítást rendez Dimitrov 80. születésnapi évfordulója alkalmából. Bemutatásra kerülnek a bolgár és a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló vezetőjének életével, munkásságával kapcsolatos dokumentumok. A bolgár elvtársak kétnapos látogatása mintegy záró aktusa a nemzetközi békehónap alkalmával rendezett megyei találkozóknak. A KISZ-kongresszus tiszteletére 18 brigád 1 millió 540 ezer forintos tervtúlteljesítést vállalt Mezőhegyesen Megyénk kiszesei az elmúlt hónapiokban meghirdetett KISZ- kongresszusi versenybe aktívan bekapcsolódtak. Különösen szép vállalások születtek a mezőkovácsházi járásban. Mezőhegyesen 18 szocialista brigád dolgozik, melyek tagjai vállalták, hogy az idén 1 540 COO forint termelési értékkel többet hoznak létre a tervezettnél. A termelőszövetkezetek között kiemelkedő eredményeket ért el a kaszaperi Lenin Tsz, ahol 58 fiatal vállalta, hogy összesen 370 holdon dolgozik és a tervezettnél nagyobb eredményeket ér el. A járás tsz-eiben a növénytermesztők közül 174-en vesznek részt a fiatalok kongresszusi versenyében. A traktorosok közül 15.3-an versenyeznek és vállalták, hogy 375 ezer forint értékkel termelnek többet. Jelentős eredmény, hogy a járásban az elmúlt években szervezett ifjúsági versenyekben az állattenyésztők közül kevesen vettek részt, az idén a KISZ- kongresszus tiszteletére viszont megnőtt a versenyzők létszáma. A járás termelőszövetkezeteiben összesen 182 fiatal állattenyésztő Percenként 300 liter víz vesz részt a mozgalomban és vállalásuk 530 ezer forint többlettermelés. Az orosházi városi tanács megrendelése alapján a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kútfúró berendezésével nemrég befejezték a Táncsics utcai víztorony mellett egy új kút mélyítését. A száztíz méteres kút percenként csaknem háromszáz liter vizet ad, amely bekapcsolva a hálózatba, jelentősen csökkenti majd a vízhiányt. Korábban a járásban szinte egyáltalán nem volt olyan fiatal, aki benevezett volna a Szakma Ifjú Mestere mozgalomba. Az idén viszont 38-an vállalták a versenyben való részvételt, melynek értékelésére az év végén kerül sor. A termelésen kívül igen jelentős társadalmi munkát is szerveznek az alapszervezetek. A járásban összesen 600 fiatal kapcsolódott be, s mintegy 10 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak. Ebben kiemelkedő a kis létszámú Gábortelep, ahol a fiatalok szinte évekig gyűjtötték a pénzt ahhoz, hogy megfelelő klubhelyiséget hozhassanak létre. Ez a tervük az idén sikerült. Egy régi épületet átalakítanak társadalmi munkában, s az éveken át összegyűjtött 50 ezer forintot is erre fordítják.
