Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-01 / 127. szám

1W7. június 1. 6 Csütörtök Sakk-matt Román detektívfllm, mely Olyan, mint egy Izgalmas sakkjátszma. (Be­mutatja a nagybánhegyesi Petőfi mozi június 1-én.) A Magyar Tv műsora JÜNIUS 1-ÉJN, CSÜTÖRTÖKÖN 9.00 Iskoia-tv. Íh-'ÍO Kenyér, szerelem, féltékenység. Magyarul beszélő olasz film. (14 éven felülieknek.) 11.05 Sopotd melódiák. Filmösszeállítás. 14.30 Is­/ JÜNIUS 1. Békési Bástya: Velejéig romlott. Békéscsabai Brigád: fantomas vissza­tér. Békéscsabai Szabadság: Fatomas visszatér. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Kéz kezet mos, fél 8-kor: A hóhér­mester. Gyulai Petőfi: Harlekin és szerelmese. Mezökovácsházi Vörös Ok­tóber: Hogy szaladnak a fák. Oros­házi Partizán: Tízezer nap. Sarkadi Petőfi: Sellő a pecsétgyűrűn I—II. Szarvasi Táncsics: A hóhérmester. Szeghalmi Ady: Bumeráng. műsora Június 1-tén, csütörtökön este 8 ara­kor Telekgerendáson: TÖTÉK kala-izV. 17.58 Hírek,. 18.05 Héitméirföl- d>es kamera. 18.20 Tetlespotrt. 18.45 A világ térképe előtt. 19.00 Helyszíni közvetítés. 19.30 Holnapi gondok. Ri­portfilm. 19.50 Esti mese. 20.00 Tv- híradó. 20.20 Kutyaházban. Magyarul" beszélő angol filmibohözait. 21.40 Szü­lők, nevelők egymásközt... 22.00 Tv- híradó — 2. kiadás. A román tv műsora CSÜTÖRTÖK 17.00 Napirenden: A munka és a termelés tudományos szervezése. 17.20 Előadás a jelenkori román nyelvről. 17.30 Gyermekeknek: Szórakoztató ze­ne. 18.30 A tv esti híradója. 18.50 Idő­járásjelentés és hirdetések. 19.00 Nép­zenei előadók műsora. 19.15 Telegló- busz: Földrajzi utazás. 19.50 Kis stú­dió: „Csapás” — előadják a Színmű­vészeti Főiskola hallgatói. 20.35 Tudo­mányos előadás. 21.00 Sztárparádé. 21.15 Giottótól Brancusig. 21.35 Balett- est. 22.00 A tv éjszakai híradója. 22.10 Műsorzárás. A jugoszláv tv műsora CSÜTÖRTÖK 17.10 Tik-tak. 17.25 Képek a világból. 18.15 Riport. 18.35 Stúdiónk vendége. 19.00 Ophelia — humorisztikus adás. 20.30 Aktuális beszélgetések. 21.10 Nép­szerű dráma. (Állandó adások: 18.00 Tv-híradó. 20.00 Tv-napló.) A rádió műsora JÜNIUS 2-AN, PÉNTEKEN Kossuth rádió: 8.22 Szovjet dalok. 8.32 Operettrészletek. 9.05 Gyermek- rablók. 9.30 „Sanzon presso”. 10.10 Óvodások műsora. 10.30 Édes anya­nyelvűnk. 10.35 Fjodor Saljapin orosz operaáriákat énekel. 11.00 Kamaraze­ne. 12.15 Tánczenei keletéi. 13.03 Be­széljük meg. 13.08 Zenekari muzsika. 14.30 A Gyermekrádáó műsora napkö­ziseknek. 15.10 Kérdezzen. 15.15 Üzene­tek. 15.55 Csak öregeknek... 17.15 Üj lemezeinkből. 17.34 A belpolitikai ro­vat műsora. 18.00 Üj Zenei Újság. 18.45 Magyar nóták. 19.35 A Magyar Rádió automata közönségszolgálata. 22.20 Népi muzsika. 22.45 Zenekari muzsika. 23.40 Szórakoztató énekegyüttesek mű­sorából. Petőfi rádió: 10.00—12.30 Zenés mű- ! sor üdülőknek. 12.30 Kodály: Háry Já­nos — szvit. 12.56 Válaszolunk hallga­tóinknak. 13.11 Népdalcsokor. 14.08 Gi­tármuzsika. 14.25 Aktuális műsor. 14.35 Cigánydalok. 15.00 Tíz perc pol­ka. 15.10 Schumann-zongoraművek. 15.26 Monostori Bálint énekel. 15.36 Magánvélemény — közügyekben. 15.46 Szórakoztató zenekari muzsika. 16.05 Nők a Metropolban. Operettrészletek. 18.05 Gyurkovics Mária magyar nótá­kat énekel. 18.25 Magaslesen. 18.40 De­bussy: Fellas és Melisande. ötfel­von ás-os opera. 22.43 A jazz kedvelői­nek: Garai Attila együttese játszik. Expressz-tájékoztató Az alábbi útvonalakra fogadunk el jelentkezést 15-től 30 éves korhatárig:’ KIJEV—OGYESSZA. Részvételi díj 1950,— forint, plusz zsebpénz. A csoport július 3-án indul Budapestről és július 11-én érkezik Budapestre. BUDAPEST, NOVISZÁD, BELGRAD útvonalon indu- ló hajóútra. Részvételi díj 1500 forint, plusz zsebpénz. A hajó július 3-án indul és 8-án érkezik Budapestre. Jelentkezni lehet június 10-ig a KISZ Békés megyei Bi­zottságán az Expressz-szervezőnél. 132942 Község, melyet odahagyott a panasz „Az a vargabetűs község?” — mondogatják, mivelhogy Szente- tomya eleje eliramodik Orosháza mellől, hogy a vége ismét vissza­kanyarodjék hozzá. Ospanasz már ez a fura települési forma. Ám, alig néhány esztendővel ezelőtt akadtak itt maibb keletű pana­szok is. Például: a fiatalok sorra odahagyják a falut, de még a felnőttek közül is jó néhányan messze tájaikon keresik a kenye­rüket. A Petőfi Tsz adna az isko­lának egy kis gyaikorlóikertnek va- lónyi földecskót, de hát Orosháza, melynek Szentetomya külterülete, a földtörvény miatt húzódozik et­től. A községnek • nincs tanácsa, hanem kirendeltsége és nem egy esetben a városba kell gyalogolni vagy utazgatni egy-egy hivatalos papírért, vagy a ráülő pecsét mi­att. Aztán ott van a művelődési otthon esete. A felszabadulás után a lakosság a közös művelődés, szórakozás szándékával a szívé­ben, egy romházacslkót kalákáiban éppé varázsolt és használatba vett. Akkor, de csakis akkor, je­lentkezett egy orosházi vállalat vagy szövetkezet, hogy pedig az az épület az ő inigattanldstájáe szerepel... Mosit, hogy hosszú idő után is­mét ennek a „vargabetűs” község­nek az utcáit rovom, s lakói élete felől érdeklődöm, jóleső érzéssel figyelek fel arra, hogy nem hal­lok panaszt. Talán ez a jókor jött májusi eső az oka? Az is meg egyéb is. Felpiszkálhatok néhány múltbeli gondot: — Még mindig nem értik meg ott fent, hogy a gyakorlókertre az iskolának szüksége van? Benkő Antal, az általános iskola igazgatója, de az egész tanári kar is csodálkozik: „Jé! Nekünk ilyen gondunk is volt valaha?” Mert bizony régen és igen egészsé­ges módon rendeződött a dolog. A kapott 600 négyszögölön a ta­nulóknak remek kis konyhakert­jük, miniatűr gyümölcsösük, kis- állaittenyésztésd telepük van. Az örkömozgó hivatalsegéd, Prónad József szorgos közreműködésével még az iskolaudvart is befogták, parkosították, gyönyörű rózsáikkal ültették .tele. Sebők Mihály tanár, megyei szakfelügyelő, kultúrotthonigaz- gaté pedig Szűcs László barátjá­val, a községi KlSZ-titkárral együtt már csak legyint a kérdés­re, hogy meddig akadékoskodik még az az orosházi „jogi sze­mély”? Nincs már ilyen gond. A művelődési otthon zavartalanul a lakosságé, főiként a fiatalság nagy örömére. Előadások, Mufoesték élénk színhelye — volt. Azér „volt” csak, mert előző hónapban belerohant' egy teherautó és ki­döntötte az egyik oldalfalát. De már renoválják, sőt újjávarázsol­ják. A tanács adja az anyagot, a nép, elsősorban a kiszesek, a munkát. Laczkó Lajos kirendeltségveze­tőnél elégedetlen „ügyfelek” felől érdeklődtem. Mosolyog: — Nemigen vannak már olya­nok. — Közli, hogy a 3000 lakosú község aprajánrk-nagyjánr-v — den okmánya beszerezhető itt, helyben, legyen az születési, há­zassági, munkaügyi vagy egyéb. Az ám, a munkaügy! Mi van a sok vándormadárral? Laczkó elv­társ ebben is meglepetéssel szol­gál. Elmondja, hogy valamikor a felnőttek közül vagy százan is bumiliztak vonaton, távoli mun­kahelyekre meg vissza. Pestet, Miskolcot említi. Ma összevissza, ha tízen-tizenöten. A fiata­lok is rendre szivárognak vissza. Jó és egyre jobb a tsz. Azonkívül a járási ‘székhely rohamos iparo­sodásával Szentetomya élete is fellendülőiben. Sokan járnak busz- szal át dolgozni a ruhagyárba, az üveggyárba és más helyekre. — Nagyon jóindulatú nép él itt — hangoztatja. — Orosházán la­kom, de idevalósinak érzem ma­gam, akárcsak a Hajdú Gabi ba­rátom, aki kultúraszeiretetből a tornyai színjátszó fiatalok rendez­getése érdekében járogat ki a vá­rosból, de azontúl is minden al­kalmat megragad a feleségével, hogy kikerékipározhasson ide, annyira otthon érzik magukat a tornyai nép közt. Gönczi Jánost, a Petőfi Tsz el­nökét mindenki jól ismeri és ked­veli a községben, mivelhogy „olyan belevaló közéleti személy”, vagyis a sorsa egy a faluéval. Ko­moly, megfontolt szavakkal tárja fel a szövetkezet és a község kö­zös világát. A 650 tagú, 4000 hol­das tsz — mint mondja — egyre fiatalodik, mivel az ifjúság hűtle­nebbik részét is vonzza már visz- sza az emelkedő munkaegység, no meg az, hogy jövedelmük hatvan százalékát havonta megkaphatják készpénzben. Az átlagjövedelem 20 ezer forint körül — a háztá­jin kívül! —, de mindenki igyek­szik, hogy még magasabb legyen. Zöldség-, gyümölcsfélék és az ál­lattenyésztés a „fő profil”. Itt meg főleg a gépeknél szorgoskodik a fiatalság! No! És remek az után­pótlás! A tsz az általános iskolá­val nagyszerűen együttműködik. A vakációban sóik tanuló segít a mezőn. A gyakorlókért kiváló elő- isikolájuk, jó „befektetés” volt az a szövetkezetnek. A nyolcadikból kikerülők szinte mindnyájan ide iparkodnak mezőgazdasági szak­munkástanulónak. Agócs Mihály tanár — aki egyébként a sportélet helyi motor­ja — búcsúzáslként így foglalja össze a dolgokat: — Az iskola, a tsz, az egész falu egy nagy család. Tornyán a párt-, a tanács, a KISZ-, a tömeg­szervezetek, s a pedagógustársada­lom még sosem határoztak a köz­ügyekben egymás nélkül. Minden jelentősebb rendezvényen a ve­zetőségek is ott vannak, legyen az politikád, kulturális vagy más. A májusi felvonulásunk, igaz, kicsit régen történt, de olyan őszinte és örömteli volt, mintha egy nagy család vonult volna... Hát így jártam én az egykori „panaszos Szentetornyával”. Üj Rezső Feri a dolgos mmmm Személyesen nem ismertem, csak a fényképes meghívó után fedeztem fel barátai körében. Alacsony termetű, hófehér hajú ember Herczeg Ferenc, a Sarkadi Cukorgyár fófűtő-mestere. A gyár kultúrtermében nyugdíjba vonu­lása alkalmából baráti találko­zóra hívta meg ismerőseit, mun­katársait, legkedvesebb barátait. A hivatalos ünnepség már koráb­Köziiletek munkaerőigénye Az ÉM Budapesti Lakásépítő Válla­lat ipari tanulók 1967 szeptemberi beiskolázására felvételt Hirdet az alábbi szakmákban: I. villanyszerelő, viz-gázszerelő, központifűtés-szerelő, festő-mázoló, melegpadló-műanyag burkoló, bádogos, asztalos, lakatos; 2. kőműves, ács, ált. épületgépész, hí* degpadló. Az l) csoporthoz tartozó szakmákba^ kintlakásos, a 2) csoportba tartozó szakmákban bentlakásos elhe­lyezéssel. Korhatár a be nem töltött 16 év. Jelentkezés módja: 1. A tanulók iskolai jelentkező lapját az iskola vál ialatunknak megküldi. 2. Az iskolába nem járók iskolai bizonyítványt, or vosi igazolást, anyakönyvi kivonatot és szülői beleegyező nyilatkozatot kö­telesek az lrásbelj vagy személyes je­lentkezés alkalmával csatolni. 3. Ősz töndíj a tanulmányi előmeneteltől függően. Jelentkezni lehet az ÉM Bu (lapesti Lakásépítő Vállalat, Budapest. \ V., Kossuth L. tér 13—15, V. emelet szakoktatási előadójánál. 337 A Budapesti Lakásépítő Vállalat azonnal felvesz — budapesti munka­helyekre kőműveseket, ácsokat, köny- nyűgépkezelőket, villanyszerelőket, kubikosokat és férfi segédmunkáso­kat. Különélés! díjat rendelet szerint fizetünk. Munkásszállást és napi két­szeri étkezést biztosítunk. Tanácsiga­zolás és munkaruha, szakmunkások­nak szerszám szükséges. Jelentkezés: Budapest. V., Kossutb Lajos tér 13—15. földszint. 338 A Békéscsabai Hűtőház női segéd­munkásokat azonnali belépéssel al­kalmaz. 339 A Békés megyei Tanács Építőipari és Tatarozó Vállalata felvételre keres egy jogvégzettséggel rendelkező jog­ügyi előadót, egy közgazdasági tech­nikummal és 5 éves gyakorlattal ren­delkező építőipari anyagkönyvelőt, to­vábbá bádogos, vízvezetékszerelő, ács. kőműves szakmunkásokat és segéd­munkásokat. Jelentkezni lehet: Békés­csaba, Kétegyházi út 1921/2. 329 bácsi évek után ban megtörtént, ahol a gyár igaz­gatója megköszönte az idős szak­munkásnak eddigi tevékenységét. M^st a barátok találkozójára került sor, s itt utóda, a 38 éves Pótra Lajos üdvözölte a többiek nevében Feri bácsit. Nemcsak Sarkadról, hanem Gyuláról, Bé­késcsabáról és a távoli Szegha­lomról is eljöttek a régi ismerő­sök, barátok, mérnökök, orvo­sok, küzdőtársai családjaikkal együtt, hogy köszöntsék. Vidáman töltötték a kedves órákat, s a ze­nekar is gondoskodott a hangu­lat emelkedéséről. Ritkaság számba menő dolog, hogy valaki saját maga rendezzen ünnepséget nyugdíjba vonulása alkalmából. Feri bácsi ezt ígérte társainak és meg is tartotta. Fiatal korában nem sok ilyen kellemes órát tölthetett együtt barátaival. A munkából viszont bőven kijutott. Hétgyermekes családból származik, ahol csak a fiúk tanulhattak szakmát, s ő ezt a pályát választotta. Hosszú utat járt meg, dolgozott Budapesten a Ganz Hajógyárban, s csak évek múltán került vissza Gyulára, a szülővárosába. Innen járt Sar­kadra a cukorgyárba, ahol főfű­tőként dolgozott. Ez bizony nem kis fáradságot jelentett a sokszor kimerítő és nehéz napok után, amit a munkában eltöltött. Külö­nösen próbaüzemeltetés idején akadt gondja, baja bőven, de so­hasem érzett fáradtságot. Ismerő­sei, munkatársai mindig víg kedé­lyű és örökké mozgékony ember­nek ismerik. Jutott ideje arra is, hogy az utánpótlást kinevelje, át­adja szakmai tudását másoknak. Bereczki Lajos, B. Nagy Sándor, Kender Lajos a legkiválóbb szak­emberek közé tartoznak, akiket ő tanított. Munkája elismeréséül kétszer kapta meg a Kiváló Dol­gozó kitüntetést. Jó barátai, ismerősei most a ta­lálkozón jó pihenést kívántak ne­ki a dolgos munkás élet jutalma­ként, melyhez hasonlókat kívá­nunk mi is. Marik, Mária

Next

/
Thumbnails
Contents