Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-07 / 132. szám

1967. június 7. 4 Szerda A Duna mellé telepítik az első magyar atomerőművet Az ország villamosenergia-szükség]etének 16 százalékát fedezi -— Óránként 200 ezer köbméter vízzel ,,hütik‘‘ —Nem lesz reaktorhulladék A világ energiafogyasztása a század végére — óvatos becséle­sek szerint is — megnégyszere­ződik. Ezért van óriási jelentő­sége az új energiaforrásnak, az atomenergiának. Az atonr.erőművi reaktorok a technika tökéletese- | désével ma már gazdaságosabban termelik az energiát, mint a Szénre vagy a szénhidrogénre1 alapozott erőművek. Ilyen körülmények közt rend­kívüli jelentősége van az egész magyar népgazdaság számára annak az egyezménynek, amely­nek alapján a Szovjetunió segít­ségével nagy teljesítményű atom­erőművet létesítenek Magyaror­szágon. A senki földién Nyolcszáz megawattos atom­erőmű épül hazánkban: a mint­egy 8 milliárd forint értékű pá­ratlan beruházás előkészítő mun­kálatai már javában folynak; a terveken közösen dolgoznak szovjet és magyar szakemberek. Az elmúlt hónapokban 16 tele­pítési javaslatot vizsgáltak meg a legkülönbözőbb szempontból. Az atomerőműnek óránként 200 000 köbméter vizet kell biztosítani a kondenzátorok hűtéséhez, de ügyelni kell például arra is, hogy I az erőmű három kilométeres kör- I zete a „senki földje legyen", ott ne legyen lakóház vagy értékes mezőgazdasági terület, s hogy az atomerőmű telepítése beillesz­kedjék az iparosítási tervekbe is. Mindezek figyelembevételével úgy döntöttek, hogy az erőmű a Duna mentén, előreláthatólag Tolna megyében épül ma^d / fel. A hatalmas építkezés nagy része a IV. ötéves terv időszakában tör­ténik. Az előzejes tervek szerint legkésőbb 1975 végén termel az első 400 megawattos egység, majd néhány hónap múlva belép a termelésbe ikertestvére is. A világon egyébként jelenleg sehol sincs ilyen nagy teljesítmé­nyű — 800 megawattos — atom­erőmű, de 1975-ben már termé­szetesen másutt is lesz hasonló. reaktor: jelenleg ez a legismer­tebb a világon, különösen a Szov­jetunióban és az Egyesült Álla­mokban alkalmazzák. A magyar atomerőmű hatalmas méreteire különben jellemző, hogy gépi be­rendezéseinek súlya eléri majd a 35 000 tonnát. Mint az atomjégtörőben Első atomerőművünknek négy turbógépegysége lesz, egyenként 200 megavattos teljesítőképesség­gel. A két, 400—400 megawatt tel­jesítőképességű atomreaktor mindegyikének hossza 12 méter, átmérője 4 méter, súlya 210 ton­na lesz. Az 1964 óta hibátlanul működő Novo-Voronyezy-i típus (ilyen lesz a magyar erőmű is) nagy előnye, hogy önszabályozása — teljesítménynövekedés esetén — kipróbált és megbízható. Jól tűri a hálózati ingadozásokat, könnyen alkalmazkodik a változó energia- igényekhez. A tökéletes biztonsá­got bizonyítja egyébként az is, | hogy ilyen reaktor dolgozik im­már nyolc éve a Lenin atom jég­törőhajón is, ahol pedig — ért­hetően — nincs nagy lehetősége a hajó személyzetének, hogy mesz- sze elkerülje a reaktort. Jó előre megszervezik a reak­torok veszélyes termékeinek ár- ' talmatlanná tételét is. A hazánk­ban felépülő atomerőműnél nem lesz reaktorhulladék-probléma: az erőmű úgynevezett fűtőelemeit, a hasadási termékek feldúsulása után a Szovjetunióba szállítják majd, és ott, az erre a célra be­rendezett üzemben tisztítják. A sugárzó anyagok raktára Magyar vállalat, az Erőmű- és Hálózattervező Vállalat irányítja a tervezést, állandó kapcsolatot tartva a szovjet partnerekkel. Szovjet mérnökök tervezik a fő épületet (amelyben « a reaktorok kapnak helyet) és azokat a rak­tárakat, ahol a hasadó és su­gárzó anyagokat tárolják. A ma­gyar szakemberekre hárul a se­gédüzemek, a hűtővíz-berendezé­sek, az építészeti és gépészeti technológiai berendezések, a vil­lamos berendezések, az út- és vas- útcsatlakozási tervek elkészítése. A hazai előkészületek Véglegesen csak a következő hónapokban dől el: az új magyar atomerőmű mely berendezéseit szállítják majd szovjet és melye­ket magyar üzemek. A turbinákat valószínűleg a Láng Gépgyár, a generátorokat és a transzformátorokat, vala­mint az erősáramú kapcsolókat a Ganz Villamossági Művek szállít­ja. Más üzemek is bekapcsolódnak — a tervek szerint — a gigantikus építkezési és szerelési munkákba. A hűtővízellátáshoz szükséges szivattyúkat, csőrendszereket va­lószínűleg a Ganz-MÁVAG, a tápházi segédberendezéseket víz- | lágyítókat az Április 4 Gépgyár szállítja, míg az erőműhöz szük­séges négy, egyenként 200 mega­wattos generátort a Ganz Villa­mossági Művek. Az atomenergia a holnap legol­csóbb energiaforrása. A magyar’ atomerőmű üzembe lépésekor ha­zánk villamosenergia-szükségleté­Az első magyar atomerőmű építési terveit magyar és szovjet tervezők dolgozták ki. nek mintegy 16 százalékát fedezi. Újlaki László •• O&szei&t’jem ? A reaktor típusa az üzemi gya­korlatban legjobban bevált, úgy­nevezett nyomottvizes rendszerű Nem batyuzna!* többet Orosházára a bedolgozóit I A Férfifehérnemflgyár orosházi üzeme a járásban és a mezőko­vácsházi körzetben is az utóbbi hónapokban igen aktívan szer­vezte a bedolgozókat. A mezőko- . vácsházi járásból már eddig is szép számmal vállalták a munkát j az asszonyok, azonban sok gondot okozott, hogy a kész ruhákat J Orosházára kell bevinni átvétel i végett. Ez sok kellemetlenséget okozott s éppen ezért a járási tanács kez­deményezésére a’ruhagyár Mező- kovácsházán átvevőhelyet létesít. Ennek biztosítása viszont csak akkor lehetséges, hogy ha a jelen­leginél jóval több bedolgozó vál­lalja a munkát a járás községei­ben. Ahol ilyen jelentkezés vár­ható. azon községek tanácselnö­keit hívták megbeszélésre június 5-én Mezőkovácsházára. A taná­csok vezetői vállalták a szervezést és minden segítséget megadnak a bedolgozóknak. Ezzel mintegy 160—17G asszonynak tudják a ke­reseti lehetőséget megteremte­ni. (Csak az üres üvegről van szó) — Nevetséges, tisz­tára nevetséges — is­mételtem magamban, amikor rájöttem, hogy mi, a kedves vevők legalább két- százszor annyian va­gyunk, mint ők, a kedves eladó kartár­sak. Nevetséges, hogy ennek ellenére mi, a nagy Góliát, nem bí­runk velük, a kis Dá­viddal. Hát én felcsa­pok keresztes vitéz­nek, lovagnak vagy akár az üvegbetéte­sek rettentő nagy hadserege vezérének és megsemmisítő tá­madást intézek a „nem tőlünk való, nem vesszük vissza, kérem” ellen. Melles­leg bátorítanak fü­lembe csendült a rá­dió harci indulója, mely szerint az ÁKF utasította a boltok vezetőit, hogy szom­baton vagy más na­pokon, innen vagy onnan származik is az üveg, át kell ven­niük. És volt légyen ép­pen elseje előtti na­gyon sokadika, fel- málháztam magamat vagy hat, egykor jó- ! féle világos kőbánya- I it és Kövidinkát tar­talmazó üveggel. (A pezsgőre még nem volt módom rászok­ni.) És elindultam nagy harci elszánt­sággal a legközelebbi fűszereshez. Az addig kedves báránynak is­mert kartárs hétfejű sárkánnyá változott holmim láttán. Nem idézem szavait. Meg­rettenésem közepette csak annyit tudtam kihámozni belőle, hogy neki papírja van az igazgatóság­tól, mely szerint nem köteles átvenni az üvegeket. Embertársaimmal már nagyon sokszor, de írott tilalmakkal még soha sem száll­tam szembe. Vittem hát az üvegeket egy másik cég tulajdoná­ban üzemelő boltba. Ott is elutasításra ta­láltam. Aztán is, ami­kor egy húsz forin­tost fitogtatva ma­gyaráztam, hogy nem én szűkölködöm, ha­nem a lakásban nincs hely az üres üvegek­től. Ám hiába. Tudo­másul kellett ven­nem, hogy az a bolt is azok közé tartozik, amelynek hely hiá­nyában menlevele van az üres üvegek tárolásától. És hány olyan korszerű bolt van, amelyik abban a születési hibában szenved, hogy nem nőtt ki a raktára! A FŰSZERT, a söripari és a vendéglátóipari vállalat látszólag he­tekig sem szenved üveghiányban. Ezért aztán, amikor mások­nál is sokadika van, egyik-másik boltban annyira összegyűlnek az üres palackok, hogy csak oldalvást lehet megközelíteni tőlük a pultot. Szánakozzanak raj- •am, emberek! Don Duiiote százszorta ki­sebb letargiát érzett kudarcba fulladt szél­malomharca után. Azért még pislákol bennem egy kis re­mény, hogy majd egykoron olyan be­csületé lesz az otthon, mint a helyben kiürí­tett üvegeknek. Ad­dig töprengek, hogy összetörjem vagy ke­rülgessem őket. Jo­gom van hozzá, mert hiszen fél annyit fi­zettem értük, mint a sörtarlalmukért. K i. Szlovák filmesek között Jegyzetek A szlovák filmnapok idején a zsúfolt program ellenére sikerült közelebbről megismerkedni a kul­turális delegáció tagjaival, akik igazán neves emberek. Ctibor Slitnicky, a Csehszlovák Film Szlovákiai Főigazgatóságának ve­zetője irodalmi berkekben is igen ismert. Állami-díjas költő, jeles műfordító; n©m kisebb művet, mint Madách: Ember tragódiájá-t fordította szlovák nyelvre, ö egyben a tolmács szerepét is ra­gyogóan betöltötte, hiszen nem­csak perfekt, hanem igen válasz­tékosán és színesen beszéli a ma­gyar nyelvet. Vlado Bahna első pillantásra egy őszülő patinás öregúrként hat. Tevékenysége egyidős a szlovák filmgyártással — huszonöt éve rendező. A többi között olyan filmek fémjelzik ne­vét, mint például a nálunk még mindig játszott Jánosik. Jozef Médvegy és Ctibor Kovács a fi­atalabb generációhoz tartozó film­rendezők. Telő útkereséssel, nyug­hatatlan temperamentummal, Ter­mészetesen és, nem utolsósorban kell megemlítenünk az igen fia­tal, klasszikus arcélű. történelmi filmszerepekre kiváló külsővel rendelkező Zuzka Jariabkova színművésznőt, aki a szlovák .filmnapok keretében bemutatott A hóhérmester című történelmi film egyik főszerepét játszotta, ö volt a hóhér felesége. Természe­tesen ez a tény a beszélgetés so­rán számtalan szójátéknak, hu­mornak volt a forrása. Hangzot­tak el azonban ezenkívül igen ko­moly, a filmművészet mai hely­zetével kapcsolatos kérdések, megnyugtató válaszok vagy élénk viták. * — Születnek-e olyan remekmű­vek a filmművészetben, amelye­ket csak az utókor érthet meg; s ha igen, akkor érdemes-e fil­meket készíteni, amelyek bár kü­lönféle fesztiválok díjait es nagydíjait megkapják a sokszor sznobizmusra hajlamos zsűritől — de a ma közönsége távol marad az előadásokról? Az elhangzott kérdésre az volt a reagálás, hogy igen aktuális és végső fokon nagyon is lényeg­re tapintó. . — A film mindig a mai kö- önségnek szól, tehát arra is örekedni kell a művészeknek, hogy a publikum láthassa, helye­sebben, megnézze. Például Petőfi művei megmaradnak a könyvben, de a film az a műfaj, amely semmiképpen sem tartható meg a későbbi generáció számára. Ez sajátosságából adódik — kezdte válaszát elgondolkodva Vlado Bahna rendező. — Nekünk a tár­sadalmi gondokat, amelyeket jó szándékkal azért tárunk fel, hogy azok megszüntetésére felhívjuk a közvélemény figyelmét, teljesen közérthető formában, művészi igénnyel, tömegekhez szólóan kell a filmvászonra vetíteni. Azt sem várhatjuk, hogy a XX. század gondjait mind a művészetben, mind az életben az utókor oldja meg. Filmjeinknek ezt keli tük­rözniük; filmjeinknek minden vo­natkozásban a tömeghez kell szól­niuk úgy, hogy magas esztétikai élvezetet is nyújtsanak. * — Nagyon szeretnénk, ha a szlovák filmnapok keretében be­mutatott műveket megyénk vala­mennyi filmszínháza műsorára tűzhetné — ezzel a kéréssel for­dult Borka József elvtárs, a MOKÉP megyei igazgatója a de­legációhoz. A válasz többet mon­dott a kérés egyszerű teljesítésé­nél. — Nagy élmény volt nekünk, hogy emberközelbe kerültünk Bé­kés megye szlovák ajkú lakossá­gával. Derűs megnyugvás szá­munkra, hogy tapasztaljuk: eb­ben a megyében a megyei párt- bizottság és a tanács vezetői kü­lönös gondot fordítanak arra, hogy a lakosságnak ez a része anyanyelvén tanulhasson, s ápol­hassa hagyományos kultúráját. Örömmel teszünk Borka eltárs kérésének eleget, s szeptember­ben Dél-Szlovákiában mi is meg­rendezzük a magyar filmnapokat. Szeretnénk, hogy kétévenként megismétlődjenek ezek a kölcsö­nös. a film útján történő baráti találkozások — emelte köszöntő poharát Ctibor Stitnicky. * Hogy mennyire jól sikerült ez a találkozó, s mivel mély baráti szálak szövődtek, talán Zuzka Ja­riabkova szavaival lehetne kife­jezni: — Kicsit mérges voltam, amikor közölték velem, hogy kül­földre kell mennem. De most boldog vagyok és igen jój érzem magam, mert „becsaptak” — nem külföldre mentem: haza jöttem. Ternyák Ferenc Tüzet oltottak el a vésztői úttörők A vésztői Móra Ferenc Általá­nos Iskola úttörő tűzoltóraja nemcsak a járási versenyen bizo­nyította be "tudását, talpraesettsé­get. hanem a g) ^korlatban is Múius 30-án az Árpád utca 38 szám alatt egy színben tűz kelet­kezett. A riasztás után a héttagú úttörő tűzoltóraj azonnal a hely­színre sietett, s mire a járási tűz­oltóság Szeghalomról kivonult, a talpraesett gyerekek a tüzet elol- t< Hők Bár a szín leégett, a tu­lajdonost nagiobb anyagi ká>- nem érte, mert a lakóházat meg­mentették a tűz továbbterjedésé­nek megakadályozásával. Szobákat keret* BÉKÉSCSABA VÁROS KÖZPOTJÁBAN fizetővendégszolgálata részére a Békés,megyei Ide­genforgalmi Hivatal. Szerződéskötés és felvilágosítás: Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 10. szám, I. em. 47208

Next

/
Thumbnails
Contents