Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-04 / 130. szám
1967. június 4. 3 Vasárnap Csatornatisztítók A társadalmi érdek nem választható el a dolgozók közvetlen érdekeitől Beszélgetés Nagy Istvánnal, as SZMT vezető titkárával a gazdasági reformra való felkészülésről A felkészülés egyik lényeges részét képezi az új Munka Törvénykönyve szövegtervezetének nyilvános vitája. Ily módon lehetőség nyílik arra, hogy a dolgozók segítséget nyújtsanak a törvényalkotóknak és olyan szabályozás szülessen, amely tükrözi és kifejezésre juttatja igényüket. Hasonló célt szolgál az oktatás is, melynek során a szakszervezeti vezetők és aktivisták megismerkednek a gazdasági reform alapkérdéseivel. Ezeknek a végrehajtásáról kértünk tájékoztatást Nagy Istvántól, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa vezető titkárától. — Hogyan történik a megyében a Munka Törvénykönyve- tervezet vitája? — Az SZMT felkérte a szakmai bizottságokat, hogy az üzemek, vállalatok, intézmények zet előkészítésével is. Mi a kollektív szerződés? — Röviden talán így lehetne megfogalmazni: a vállalat és a dolgozók közötti olyan megállapodás, amely a két fél kapcsolatának alapját képezi. — Mit foglal magába? — A kollektív szerződés rendezi részletesen — a központi intézkedések keretei között — a vállalat és a dolgozók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat, valamint az ezek végrehajtására vonatkozó általános rendelkezéseket. Így például a kollektív szerződés szabályozza a vállalatnál alkalmazásra kerülő bérezési rendszer, a részesedési alap felosztását, a munkaidő beosztását és egyebeket. Meghatározhatja azokat az általános elveket, amelyek alapul szolgálKapjon rangja szerinti megbecsülést a törzsgárdamozgalom is Kevesebb lesz a belvíz Gerla és Doboz térségében, mert az Ö-Kőrös csatornába vezető kisebb vízgyűjtőkből eltávolítják a víz folyását gátló .akadályokat. Fotó: Demény A szakszervezeti választások időszaka megfelelő politikai légkört teremtett a most következő legfontosabb feladat végrehajtására, a gazdasági reformra való felkészülésre. Igen sokrétű munka ez, melynek során a dolgozóknak tájékozódniuk kell az őket érintő legfontosabb kérdésekről. Jelentős szerep hárul a szakszervezetekre, hogy a változó körülmények között is helyesen egyeztessék össze a társadalmi és a közvetlen egyéni érdekeket. — Törzsgárdatagok ? — Vainnák itt szép számmal — mondja érdeklődésünkre Szatmári elvtárs, a Hidasiháti Állami Gazdaság szakszervezeti bizottságának titkára. Közben határozott mozdulattal kimutatásokat húzott elő. — Csak ennyien vannak? — kérdezzük abban a tudatban, hogy a Hidasháti Állami Gazdaság a korábban önálló muronyi, roezőberényi, csárdaszállási, hosz- szúteleki és soványháti gazdaságok összevonásából kerekedett a jelenlegi naggyá. — Ennyien kapták meg a gazdaság fennállásának 10 éves évfordulója alkalmából. A 10, vagy ennél több éve itt dolgozók 500— 500 forint jutalmat is átvettek a jelvénnyel együtt. — És azóta? — A szocialista brigádmozgalom került előtérbe — hangzik a válasz, s nemcsak hagyjuk, hogy sorolja, melyik brigád mivel érdemelte ki a címet, hanem jegyezzük is. Többek között azt, hogy Baráth Eszter négytagú brigádja a tervezett 27 700 kiló súlygyarapodás hejáml, a báró azonban nem maradt adós, egyik nyáron nehéz ezüst cigarettatárcával ajándékozott meg, a másik nyáron egy pár remek, angol rackettel. Avult szimbólum lehetne, Gáld kegyura lóháton, szemközt a fronttal. Mit keresel erre, Ernő fiam? Rájár a szám a hazugságra, gondolkodni se kell, behívtak, méltóságos uram, búsulunk egyet utoljára Bartalék présházában, itt a doktor is, és Deső főhadnagy, méltóztatik ismerni, Deső Kálmán,. továbbá... A báró félbeszakítja a felsorolást, búsuljatok nálam, fél nyolckor vacsora, gyere át a tiszt urakkal és a doktorral. Nem vár választ, beléptet a kapun. Gallai izgatottan liheg, egy igazi báró, nahát, még úgysem vacsorázott kastélyban, de aztán felülkerekedik benne a kaján plebejus. Öméltósága bizonyára pakol, tele a gatyája, de hát csináljunk be nagyúri módon, várom vacsorára a tiszt urakat. Nincs kedvem beszélni, Klára bizseg az Idegeimben, mit csináljak, fáj. Hallgatok. Az igazi fájdalom néma és bezárt, mint buborék a borostyánban. Deső is csak áll, belehallgatva a sötétbe, a fátylas homályba süppedt várost bámulja. Él a város, makacsul, lyett 31 535 kiló súlygyarapodást ért el tavaly a rájuk bízott csibék nevelésénél. Egy kiló súlyhoz a tervezett 4 kiló vegyes abrak helyett átlagosan csak 3,1 kilogrammot etettek fel. Tóth Pál, 14 tagú sertésgondozó brigádja másodszorra nyerte el a szocialista címet. A vállalt 6500 malac helyett 7482-őt választottak el tavaly. Ráadásul a 74 napos malacok átlagsúlya 20 kilogramm volt. Nagyszerű számok ezek, de az is, hogy ezzel 597 ezer forint értékkel többet adtak a gazdaságnak, s ráadásul 677 ezer forint költségmegtakarítást is elértek. Székely András 8 tagú kocagondozó brigádja azzal érdemelte ki a szocialista címet, hogy a vállalt) 920 helyett 1074 kocát fialtattak le, s az elhullást a megengedett hatról négyre csökkentették. A címet nyert, s a vállalásuk egy-két pontjával adós marádt, de egyébként kiválóan dolgozó brigádok tagjai között 62 400 forint jutalmat osztott ki a gazdaság igazgatója. Például a címet nem nyert, de 400 ezer forint megtakarítást elért Károlyi Pál 14 tagú növénytermesztő brigádjának tagjai egyenként 200—250 forint jutalomban részesültek. értetlenül, szorongva él, de lé- legzetnyi nesz nem hallatszik belőle. Távolabb, délnek amerre a Duna lusta kanyart ír le, mélyvörös lobbanások tépkedik a szürke eget. Nehéz tarackok, morogja Gallai. A fényerősségből próbálom felbecsülni a távolságot, a dörgés nem ér el idáig. Harminc kilométerre lehetnek a tarackok. Sűrű, örvénylő, vörös fényt okádnak. Pompéji vörös, jut eszembe, az ilyen tömör, tele szín, ki is mondom hangosan, pompéji vörös: emlékszel,, Kálmán? Az utolsó békeév nyarán, hármasban, Deső Kálmánnal s egy pesti joghallgató barátommal, gyalog barangoltuk be Olaszországot. Bámész, nehézkes pannonok a mediterrán ég alatt, hátizsákunk átzsíroso- dott a három hétre csomagolt kolbásztól, szalonnától. Naplementekor értünk fel, augusztus közepén, a lávától szürke, holt városba, a falak parázslottak a leszálló nap vörösében, a tüzes ragyogás ott fogott bennünket álltó helyükben, csak lefelé botorkálva jutott eszünkbe, hogy a Villa Mysteriosát — melynek az egyhangú szerelemtől intő ábráiból okulni szerettünk volna — elfeledtük megnézni. (Folytatjuk) Mégérdem élték, de azt is, hogy nevük nyomtatásba kerüljön. Az idén tovább folytatják a versenyt a szocialista brigádok, de mi újra a törzs- gárdatagokra tereltük a szót, mert úgy éreztük, hogy nem kapják meg az őket megillető megbecsülést. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Gépállomások Megyei Igazgatósága sem tartja nyilván a törzsgárdatagokat. Több helyütt jutalomkeret sincs rá. A Hidasháti Állami Gazdaságban is újabbak érték el az 5 és 10 éves törzsgárdatagságot 1964 óta. Érdeklődésünkre, hogy mikor ismerik el ezt nekik, váll- vonogatás és az a válasz, hogy majd a gazdaság fennállásának 20. évfordulóján. Nem akarjuk kisebbíteni a szocialista brigádmozgalom nagyszerűségét és jelentőségét. Már csak azért sem, mert hiszen szervezői, brigádvezetői és tagjai zömmel Hidasháton is, máshol is a legrégibb dolgozókból tevődnek össze. A szocialista brigádnak tagja lehet az is, aki frissen, esetleg csak átmenetileg vállal munkát az üzemben, a gazdaságban. Ha teljesíti a feltételeket, megkapja a címet és a jutalmat is — teljes joggal. S leginkább annyit, mint azok, akik megküszködtek a gazdaság megalakulásakor és az azóta jelentkező sok-sok nehézséggel és gonddal. Emellett ki tudja hány jövő-menő vagy azóta már kiváló dolgozót ismertettek meg az eredményesebb munka módszereivel, fogásaival, a kialakult szokással és renddel. / Akárhogyan vesszük, a törzsgárda tagjai több anyagi és erkölcsi megbecsülést érdemelnek, mint az ide-oda vándorlók. Magától érthetődően, a nyereségrészesedésből is többet kapnak az üzemek többségében a régi dolgozók. A nyereségrészesedés kiosztása, az évenként átadott törzsgárda jel vények odaítélése jó alkalom a régebbi dolgozók üzem- és gazdaságsze- retetét, ragaszkodását példaképül állítani azok elé, akik mit- sem vagy vajmi keveset törődnek azzal, hogy mennyi ember fáradságos, a megkívántnál jóval több munkája alakította ki a jelenlegi korszerű, mindennel jól ellátott munkahellyé a gyárat, az állami gazdaságot, amit egyesek csupán ideiglenes kereseti forrásnak tartanak. Csak addig maradnak, amíg máshol több fizetést nem ígérnek. Ilyen és más megfontolásból érthetetlen, hogy helyenként ellaposodott a törzsgárdamozgalom. Nem a szocialista brigádok versenyének rovására. hanem azzal együtt, jóval többet kellene törődni mindenütt ezzel is, felmérhetetlen értékének megfelelően. Kukk Imre szakszervezeti bizottságainak irányításával 10—15 fős csoportok vitassák meg a tervezetet és a kialakult véleményüket írásban küldjék el a SZOT Munka című folyóiratának szerkesztősége és az SZMT címére, mégpedig legkésőbb június 15-ig. — Milyen legyen a véleményadás: általános vagy részletes? — Csak azokat a pontokat kell tekintetbe venni, amelyekkel nem értenek egyet A körülményektől függ, hogy hd, mit kívánnak módosítani, és miért. Természetesen helytelen lenne megfeledkezni arról, hogy a társadalmi érdek nem választható el a dolgozók közvetlen érdekeitől és a jövőben ez az elv még jobban érvényesül majd. — Bizonyára helyes lenne, ha a dolgozók megismerhetnék a Munka Törvénykönyve tervezetet és véleményüket, javaslatukat ők is elmondanák a szak- szervezeti bizottságoknak. — Valóban, akkor lenne legeredményesebb ez a munka, ha minél többen bekapcsolódnának a vitába. A szakszervezeti bizottságoknak erre kell törekedniük. Célszerű például — ahol van — a hangos hiradót is felhasználni a dolgozók tájékoztatására. — Hol található meg a Munka Törvénykönyve tervezet? — A SZOT Munka című folyóirat áprilisi, valamint a Munkaügyi Közlöny 7. számában, amit minden vállalat, üzem megkapott. Megjelent a Munkaügyi Szemle májusi számában is. — Mi történik azzal a módosítási javaslattal, amit a szak- szervezeti bizottságok az SZMT- hez küldenek? — Mint a megye szakszervezeti mozgalmának véleményét, ösz- szesítve a SZOT-hoz továbbítjuk. — Egyes vállalatok szakszervezeti bizottságai már foglalkoznak a kollektív szerződésterveA szabadkígyósi Szabad Föld Termelőszövetkezel bognármesteri keres felvételre. Fizetés megegyezés szerint. 132980 nak a vállalaton belüli bérarányok kialakításánál, a dolgozók jutalmazásánál, a részesedési alap felosztásánál stb. A vállalat belső rendjére vonatkozó és a kollektív szerződés, valamint a munkavédelmi szabályzat körébe nem tartozó munkaviszonnyal kapcsolatos kérdések a vállalat működési és szervezeti szabályzatában kerülnek meghatározásra. Azokon a területeken, ahol kollektív szerződés kötésére nem kerül sor (például államigazgatási szervek, iskolák stb.), a részletes szabályokat is központilag határozzák meg. — Mindezekből megállapítható, hogy a tisztségviselők csak akkor tudják megoldani a gazdasági reformra való áttérés .fontos feladatát, ha kellő fel- készültséggel rendelkeznek. Hogyan oldja meg az oktatásu. kát a szakszervezet? — Az SZMT és a szakmai bizottságok tagjai hosszabb, rövi- debb tanfolyamon vettek részt. A vállalaitok, üzemek, intézmények szb-titkárad a szakszervezetek Bács, Békés és Csongrád megyei tanácsa szegedi oktatási központjában szeptembertől november közepéig három turnusban tanulnak majd. őket a bér- és termelési felelősök, január 8-tól pedig a többi reszortosok követik. A megyei pártbizottság tanfolyamán is részt vesznek szb- titkárok. Azok, akik a tanfolyamról visszakerülnek a munkahelyükre, az aktivisták számára tartanak esti oktatást, amelyen a reformmal kapcsolatos helyi feladatokat ismertetik. Erre általában októbertől kezdődően kerül sor. — Hogyan tájékozódnak a dolgozók? — A bizalmiak ismertetik majd egy-egy munkaterületen a tudnivalókat. Természetesen a szakszervezeti taggyűléseken, termelési tanácskozásokon és más fórumokon is szó lesz róla. — Mi tartozik még a reformra való felkészüléshez? — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaversenymozgalom már eddig is jelentős sikerekhez vezetett. Arra kell törekednünk, hogy további eredményekkel gazdaságilag is alapozzuk meg a reform első esztendejét, 1968-at — fejezte be nyilatkozatát Nagy István, az SZMT vezető tikára. Pásztor Béla l
