Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-29 / 151. szám
IMI. június 29. 3 Csütörtök Fizetünk vagy nem fizetünk? Egy baleset miatt 166 ezer forint Nem babra megy a játék Naponta számolnak be a lapok fekete krónikái a tragikus végű közlekedési szerencsétlenségekről. Megdöbbentik az olvasót és elgondolkoztatják, hogy vajon milyen sors vár a sérültekre, ki gondoskodik majd a halott családfő hozzátartozóiról, ki fizeti meg az anyagi károkat. Akik jártasak a jogszabályokban, azok tudják, hogy a gépjármű veszélyes munkaeszköz s tulajdonosa akkor is felelős az okozott kárért, ha a balesetért közvetlenül nem is terheli büntetőjogi felelősség. Viszont zömmel a bérből, fizetésből élő autósok, motorosok nagyon nehezen tudják az anyagi károkat megtéríteni. Sokszor több tízezer forintos kártérítést, a rokEK a vakolatlanul is tetszetős, takaros, tetőbokrétás családi ház egy hónappal ezelőtt itt sem volt. Akkor kezdte alapjait rakni kőművestársaival Ravasz Pál, ennek a kis építkezésnek a vezetője. Sőt Ambrózi László, Szokolai István és Tóth István és Tóth György villanyszerelők már a huzalokat helyezik a falakba vésett vezetékmélyedésekbe. minket nem biztatnak, nem akarnak koccintani velünk. Tíz percig se tart az egész, a hadnagy int, a szakasz nekivág a hegynek, legyezőformán szétterülve a szőlők között. — Velünk mi lesz? — kérdi csalódottan Fésűs Járó. — A fenébe is — bámul Gal- Lai —, a fegyvereket is itt hagyták, ha kedvünk szottyanna, beléjük durranthatnánk. Sorki kiáll az ajtó elé, tele lopó a kezében, lebugyogtatja az egészet anélkül, hogy egyet is nyelne. — Ez az egész? — Vigyorogva néz körül. — Kár volt betojni, főhadnagy úr alázatosan. Ha ez így megy, én máma még egy párszor fogságba esnék. — Ez a szakasz — mondja Deső — valamelyik nagyobb gárdaegységhez tartozik. A visz- szavonulás közben elszakadt német—magyar szórványt vadász- sza, mással nem törődik. — De rólunk mit mondtak? — Várjunk itt, fegyver ne legyen nálunk. Egy töltény se. Majd jön a következő hullám, összeszednek bennünket. Vagy ha sürgős, mondta a hadnagy, menjünk be a városba, jelentkezzünk a parancsnokságon. — Van már parancsnokság? — Honnan tudjam? — Nyavalyát sürgős —mondkantaknak, özvegyeknek, árváknak életjáradékot, a gyógykezelésekért 40—50 ezer forintos költségeket kell fizetniük. Ismert, hogy — éppen a felsoroltak miatt — aki közúti forgalomban részt vesz, köteles gépjárműszavatossági biztosítást kötni. Ennek alapján az anyagi felelősséget átvállalja tehát az Állami Biztosító, megtéríti a károkat, kifizeti az életjáradékokat. Az Állami Biztosító iratai között lapozva, rengeteg ilyen esettel találkozunk. Három évvel ezelőtt a gyomai Győzelem Termelőszövetkezet tehergépkocsija Budapesten közlekedési balesetet okozott, mert a gépkocsivezető szabálytalanul vezetett, s nekiütközött A július 10-lg átadásra kész összkomfortos lakóházat egy szövetkezeti tag, a kaszaperi Lenin Termelő- szövetkezet nős, családos állatgondozója, Katona Ferenc építteti, OTP- hitelre kapott 75 ezer forintból. Mikor készen án, egyike lesz Kaszaper legmutatósabb házainak. elszelelhetünk innen, nem ettem meszet, jelentkezni. — De ez a rohadt egyenruha! — Sarki, mi van a kastélyban? Körülnéztél? — Fülöncsíptek, mielőtt betettem volna a lábam'. — Gyerünk — mondja Fésűs Járó. — Látjátok, nem esznek meg benneteket. Az se baj, ha így találkozunk velük. Csak arra kérlek, Kálmán, rögtön mondd nekik, hogy én kommunista vagyok, és felelek értetek. — Nos? — kérdem Desö.ől, mert megint gondolkodik. — Erkölcsi aggályaid vannak? Hagyj itt egy cédulát, írd fel a címünket, ne kelljen sokáig keresgélni bennünket. Nem szól, csak a fejét biccenti, Géza még kötözi a határvadászt. — Tudsz járni? — kérdi a katonától. Az hálásan néz i rá. Nem hagyjuk itt. — Eddig iß elvergődtem, főhadnagy úr. Vágok magamnak egy botot, nem lesz semmi hiba. — Van itt apámnak egy kampósbotja — mondja Géza —, mindjárt megkeresem. Felegyenesedik, derekát tapogatja. '(Folytatjuk) egy villamosnak. A Fővárosi Villamos vasútnak emiatt 11132 forintot, az SZTK segélyezési és kórházi költségére 44 600 forintot, valamint járadékfizetés címén még jelenleg is fizetni kell havonta 1064 forintot. Ezek csak a közületeknek megtérített ösz- szegek. De sérülést szenvedett Szerető István nevű egyén, is, akinek keresetkiesés címén 46 908 forintot, járadékként pedig 51400 forintot fizetett ki eddig az Állami Biztosító. Az eddig kifizetett összeg több mint 166 500 forint. Ugyanakkor havonta járadékjogosultság címén továbbra is fizetni kell a 2315 forintot. Ezt az összeget kevés ember tudná kifizetni. Mindennek ellenére olyan tájékoztatást kaptunk, hogy vannak notórius nem fizetők, elhanyagolják. vagy egyáltalán ki sem fizetik a biztosítási díjat. Mint elmondották, az összetört gépjárművek helyreállításának költségeit pénzben térítik meg, amit a biztosító jóváhagyásával a károsult rendel meg. Fontos a kárt okozó személy ismerete is, hiszen ismeretlen tettes helvett nem fizethet a biztosító. Ha pedig az esetnek nincs ta- núia, a vezető adja át a címét a károsultnak, de az a helyes, ha nem egyezkedik vele, mert ez a biztosító dolga, amely magára vállalja a kár megtérítését — de természetesen csak akkor, ha rendben vannak a „papírok”. Aratják a fajtaborsót megyénkben Várakozáson felül jó termést ért el a nagyrészt exportra termelt fajta borsó megyénkben. Fajta- és étkezési borsóból több mint 12 ezer holdon fognak magot a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok. Az aratást elsőnek Köröstarcsán és Orosháza határában kezdték meg. Hamarosan munkához látnak a cséplőgépek s megkezdődhet az értékes magvak tisztítása, fémzárolása. Zrenjanini pedagógusok Békéscsabán A megyeszékhely és testvérvárosa, a jugoszláviai Zrenjanin között mind sokoldalúbb kapcsolat alakult ki. Ennek egyik bizonyítéka a Rózsa Ferenc Gimnázium és az ottani III. gimnázium tanárainak a napokban lezajlott találkozója. A zrenjanini pedagógusok az RFG tantestületének meghívására ellátogattak Magyarországra. Megismerkedtek Budapest, Esztergom, Gyula és Békéscsaba nevezetességeivel. Elhatározták, hogy a jövőben bővítik kapcsolataikat. Még az idén zrenjanini matematikus tanárok érkeznek Békéscsabára, innen pedig nyelvszakosok utaznak hozzájuk. Megszervezik a diákok csereüdültetési akcióját és a két iskola sportolóinak találkozóját. A KUNSZENTMÁRTONI RUHÁZATI KTSZ FERFISZABÖ SZAKMUNKÁSOKAT vesz fel azonnali belépéssel. Fizetés teljesítménybér. 48122 Amíg „Népgazdaság Bácsitól” kapták — semmi sem volt drága! Központi gazdasági irányító szervünk egyik szakembere ezekkel a szavakkal jellemezte a múltbeli helyzetet, mikor arról beszélgettünk, milyen változás tapasztalható a népgazdasági beruházások tervezésében az új mechanizmus küszöbén. Ismeretes, hogy míg mostanáig a vállalatok fejlesztésének, bővítésének, korszerűsítésének költségeit közvetlenül az állam viselte, a jövő év elejétől kezdve — egy-két nagy volumenű beruházást kivéve — a vállalatok kizárólag „saját zsebükre” gyarapodhatnak. Számtalan áthúzódó vagy most tervezett, de csak a jövő évben kivitelezésre kerülő beruházásnál máris tapasztalhatóak egy kibontakozó új szemlélet körvonalai. Korábban a költségvetés terhére, központi keretből valósították meg a fejlesztéseket, a jövőben saját erőből, bankhitel igénybevételével finanszírozzák a vállalati beruházásokat. Hogy ingyen kapok valamit vagy saját magamnak kell előteremtenem a hozzávaló anyagi eszközöket — eredményes gazdálkodással, célszerű takarékossággal, a termelékenység fellendítésével — az nyilván nem mindegy. Míg régebben egy-egy beruházás sorsát eldönthette az ügyesen fogalmazott, jól „tálalt” indoklás, a beruházók, a tervezők és a beruházás fölött döntő irányító szerv szakembereinek összhangban levő véleménye, néha csupán a jó kapcsolatok vagy az ipartelepítési elképzelések egyik-másik szempontjának előtérbe helyezése, ma már más a helyzet. Az egyik üzem régebben elhatározott 5 ezer tonna kapacitású saját beruházási programját felülvizsgálva megállapította, tökéletesen elegendő, ha ezer tonnás teljesítményű gyárat létesít. A Könnyűipari Minisztérium illetékese elmondotta: azt tapasztalják, hogy amint egy állami beruházás átkerül a saját erőből finanszírozottak csoportjába, rögtön kiderül: 20—30, vagy esetleg több millió forint — megtakarítható. Most, hogy már „nem babra megy a iáték”, hanem nagyon is a vállalatok „saját zsebére”, a beruházási tervekben egyszeriben felülkerekedett a közgazdasági szemlélet józansága, realitása. Üdvözölni lehet ezt a jelenséget. Tegyük azonban hozzá, hogy olyan megyében, mint a mienk, olyan városokban, mint a mi városaink, ahol nemrég óta bontakozott ki különböző új iparágak meghonosításának alkotó lendülete, egy- ben-másban gondokat okoz ez az új gazdaságpolitikai koncepció. Vessünk számot vágyainkkal és lehetőségeinkkel! Vannak távlati elképzelések a Kner Nyomda nemzetközi hírű üzemének jelentős bővítésére. Bár az építés előrehaladott stádiumában levő új Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár — előreláthatólag — még a beruházás régi módszerei sze- i rint lesz kivitelezve, a békéscsabai északi ipartelep teljes kialakítása, eljövendő benépesítése szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogyan tudunk alkalmazkodni a jövő követelményeihez. Gondolok itt például a kötöttárugyár nagyarányú rekonstrukciójára, melynek során új kikészítőüzemet terveznek az ipartelepre. A város fejlődése, a munkaerőhelyzet, a szóban forgó üzemek termékei utáni kereslet növekedése, s a derék, jó értelemben vett lokálpatriotizmus egyaránt e tervek valóra váltása mellett kardoskodik. A jövő beruházásainak elbírálásánál azonban a felsoroltak még mindig nem nyomnak — esetleg — eleget a latban. Nem elég indok az, hogy megnövelt termelési kapacitással többet lehetne értékesíteni bizonyos keresett árucikkekből, s még az sem minden. hogy az előkészületek, a beruházást megelőző programok, tervek, a felkészültségnek magas fokát mutatják. A helyi érdek ugyan nem vitás, de kérdéses, mennyire egyezik a népgazdaság általánosabb érdekeivel? A jövő terveinél messzemenően figyelembe kell majd venni a gazdaságosságot. Pontos számítások szükségesek a létesítendő üzem várható rentabilitásáról. Előre tudni kell, vajon mekkora haszonnal kecsegtet a tervezett áruk gyártása, mennyi idő alatt és menynyire előnyös feltételekkel térül meg a befektetett összeg? Az új beruházásokhoz rendszerint importgépek, berendezések is szükségesek. Üzembe állításukkal vajon milyen nagyság- rendű egyéb importot lehet megtakarítani, milyen hamar kerül egyensúlyba a népgazdaság külkereskedelmi mérlege legalábbis az illető gépek devizaértékének arányában? Hasznos kezdeményezés, hogy Békéscsaba városi tanácsa előzetes közművesítéssel, összehangolt tervek alapján az ipar telepítésének számtalan feltételét biztosítja. A kitűnő koncepciót azonban kérdéses értékűvé teheti, ha megfeledkeznek a közgazdasági gondolkodásról. Egy új üzem létesítéséről beszélve valaki szóvá tette, milyen előzetes tájékoztatást adtak az ipartelep telekárairól: „Ennyiért akár a Rózsadombon is építhetnénk egy gyárat” — jegyezte meg az illető. Ami — úgy gondolom — a magunk számára tanulság, azt ekképp lehetne összefoglalni: fejlesztési elképzeléseinknél a lokális kívánságok mellett igyekezzünk figyelembe venni a népgazdaság egészének érdekeit. Ha meg tudjuk indokolni, hogy miért éppen Békéscsabán, vagy megyénk bármely más helyén a legolcsóbb, a legkifizetődőbb a legjobb eredményekkel kecsegtető egy-egy vállalkozás ha bizonyíthatóan célszerűnek látszik, vidékünk sajátosságaiból, iparunk eddigi fejlődésének tényeiből következik egy-egy beruházás szükségessége — de csakis ilyen esetben — a további fejlődés tág perspektívái oviinak előttünk. •Vajda János Épül a családi ház —h— Fotó: s. e. ja Gallai. — Különben is, ha
