Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-18 / 142. szám

196T. Június 18. 5 Vasárnap A tanyai népművelés színvonalának emeléséről tanácskoztak hét megye népművelői Nyíregyházán Dimitrov emlékezete „ön nyilván fél a kérdéseimtől, miniszterelnök úr!...” — A kér­dés ma is aktuális. — Dimitrov a lipcsei tárgyaláson. velői tanácskoztak Nyíregyházán: művelődési autók könyvtáro­sai és gépkocsivezetői, a TIT, a Hazafias Népfront munkatársai, tanácsok művelődésügyi osztályá­nak előadói. A tanácskozás cél­ja a tanyai lakosság kulturális ellátottsága színvonalának emelé­se, illetve a művelődési au­tók által végzett népművelői te­vékenység módszereinek megvi­tatása, a Dunán inneni megyék népművelőinek tapasztalatcseréje volt. Békés megyét hattagú küldött­ség képviselte a nyíregyházi ta­nácskozáson. Varga István, a me­gyei tanács vb művelődésügyi osztályának főelőadója a tanács­kozás befejeztével összefoglalta a tapasztalatokat. — Ezen az országos népművelői tanácskozáson 110 ezer Békés me­gyei ^tanyai lakos kulturális fel­emelésének gondolatát igyekez­tünk képviselni. Megismerked­tünk több „tanyás megye” gond­jaival, tapasztalataival, sikerei­vel. Elsődleges meglátásunk az, hogy a , többi megyéhez képest úgyszólván egyedi helyzetben va­gyunk mi, békésiek. Az egyedi­ség abban áll, hogy míg például Szabolcs-Szatmárban számos villany nélküli tanyán szinte ki­zárólag a művelődési autó szol­gáltatása jelenti a kulturális el­látottságot, nálunk a művelődési autó mellett igen sok helyi lehetőség adódik a népművelési tevékenység megteremtésére. A művelődési autók hármas funk­ciója — könyvkölcsönzés, film­vetítés és ismeretterjesztés — ná­lunk bizonyos mértékben módo­sul: a villannyal rendelkező ta­nyákon helyi klubok létrehozásá­ra, vetítések, ismeretterjesztő elő­adások, komplex népművelési programok szervezésére sokolda­lú lehetőség van — a tanyai pe­dagógusok, mezőgazdasági szak­emberek aktivizálásával, a nép­művelés társadalmasításával. Egyes tsz-ek már jelentős segít­séget nyújtottak népművelőink­Holnap ' délután Békéscsabán tartják a Balassi Bálint Művelő­dési Otthon balettiskolásainak ez évi vizsgaelőadását. Hét évfolyam negyvenöt növendéke mutatja be, mennyivel gyarapította tudását az 'elmúlt tanévben. A műsorban a szülők és érdeklődők többek között láthatják Ernst Fischer: nek a helyi lehetőségek kihasz­nálásában. Jó példát szolgáltatott erre Újkígyós és Füzesgyarmat. — A tanyai népművelés szín­vonalának emelésében hasznos gondolat vetődött fel a tanácsko­záson. Gyümölcsöző eredménye­ket szülhet a tanyai népművelési tevékenység decentralizálása. A községi művelődési otthonokra hárul a körzetükben levő tanyák kulturális életének megszervezé­se, irányítása. Békés megyében szórványosan tudunk példákat említeni e de- centralizálási törekvésre, de a mozgalom fejlődése még nem megnyugtató. Kedvező jelenség az, hogy nem csupán a népmű­velők által a tanyákra „kivitt” kultúrával ismerkedhetnek a ta­nyai lakosok, mind több közös gazdaság szervez csoportos szín­A statisztikai időszaki közlemé­nyek sorozatában a minap jelent meg a 8-as számú könyv, amely a nemzeti jövedelem 1966. évi alakulását és a népgazdaság 1960—1965 közötti állóeszközeinek adatait foglalja össze. Az első kötet az előzetes ada­tok alapján a nemzeti jövedelem elmúlt évi alakulásával foglal­kozik. Elemzi a tavaly elért vi­szonylag magas növekedési ütem kialakulásában szerepet játszott főbb tényezőket, bemutatja a főbb népgazdasági ágak nemzeti jöve­delemhez való hozzájárulásának arányát és megvizsgálja a nem­zeti jövedelem felhasználásának szerkezetében az előző évhez ké­pest — elsősorban a felhalmozás területén — bekövetkezett vallo­Az Alpoktól délre című négyté­teles tánckompozícióját, Czibuls- ki: Bál után című valcerjét. Az óvodások mesejátékot, a negyedik évfolyamosok polkát és több etű­döt táncolnak. A jeleneteket be­tanította Kabódi Sándomé, a ba­lettiskola vezetője, zongorán kí­sér Gábor Mihályné korrepetitor. házlátogatást tagjainak. Egyre több tanyai parasztember láto­gatja a Békés megyei Jókai Szín­ház és a megyében vendégszerep­lő fővárosi együttesek előadásait. — Érdemesnek tartom megem­líteni, hogy megyénk négy mű­velődési autója eddig számos olyan művészeti ág produktumait juttatta el a békési tanyavilágba is, amelyekkel korábban nem is­merkedhettek meg a tanyaiak. Erre csupán egyetlen példát em­lítenék: míg négy évvel korábban 24 falusi, tanyai hangversenyt szerveztünk, az idén 196-ot. — Eredményeink bemutatásá­val, hasznos tapasztalatok szer­zésével és új gondolatokkal fe­jeztük be Nyíregyházán a műve­lődési autók népművelőinek or­szágos tanácskozását. Szilágyi Szabolcs 1960—1965 zások okait. A könyv az 1966. évi adatok ismertetése mellett — ahol ez szükséges — a második ötéves terv időszakára vonatko­zó visszatekintő adatokat is köz­li. A jelentés — a korábbi gya­korlattól eltérően — ezúttal nem foglalkozik a lakosság életkörül­ményeinek alakulásával; az erre vonatkozó tanulmányt a statiszti­kai hivatal külön kiadványban teszi közé. A második kötet a népgazda­ság állóeszközállományának a má­sodik ötéves terv időszakában be­következett változásait összegezi. Először bemutatja a nemzeti jö­vedelem és a felhalmozás volu­menének öt év alatti változását és több oldalról elemzi a két mu­tató egymáshoz való viszonyának alakulását. A tanulmány ezután részletesen vizsgálja az anyagi és nem anyagi jellegű ágazatok ál­lóeszközállományának változásait, valamint az állóeszközállomány ágazati szerkezetének mozgását, az állóeszközállomány és a terme­lés összefüggéseit. A tanulmányt tábla-anyag egészíti ki, amely a második ötéves tervidőszak vala­mennyi évének részletes állóesz­köz-mérlegét tartalmazza folyó és változatlan árakon. A rendkívül tanulságos statisz­tikai kiadvány Békéscsabán, a KSH Békés megyei Igazgatósá­gánál is beszerezhető. Tanácskozik a MTESZ megyei szervezetének elnöksége A Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetépek elnöksége június 22-én, csütörtökön délután 2 órakor tartja e havi ülését Bé­késcsabán, a Technika Házában. A tanácskozáson az elnökség megvitatja az oktatási bizottság jelentését, majd jóváhagyja a bi­zottság 1967—1968. évi munka­tervét. Ezután a IV. Műszaki t Fejlesztési Hét tapasztalatairól | szóló jelentést tárgyalják meg az elnökségi ülésen. Ha élne, ma lenne 85 éves a férfi, akinek nevét egészen rend­kívüli körülmények közepette tanulta meg a világ. Akkor 1933- at írtunk és Georgi Dimitrov a német fasiszták lipcsei vérbíró­sága előtt állt. A vád: bűnrésze­ség a Reichstag felgyújtásábah. A gyújtogatás — ez történelmi tény — közönséges provokáció, maguknak a náciknak a műve volt, akik a Reichstag felgyújtá­sának ürügyén csaptak le a kom­munistákra, a haladó emberekre. A lipcsei per azonban visszájára fordult: Dimitrov logikus okfej­tése nyomán a vád összeomlott, s a bíróság Dimitrovot kénytelen volt felmenteni!... A nagy nem­zetközi visszhangot keltett per egyik legdrámaibb mozzanata az volt, amikor Dimitrov, a vádlott szópárbajt vívott Göringgel. a ha­talma teljében pompázó náci ha­talmassággal, s amikor az kive­zettette a teremből, odavágta Gö- ringnek: „Ön nyilván fél a kér­déseimtől, miniszterelnök úr.” Ez a kérdés évekkel Dimitrov halála után, némileg módosulva — ma is ott rezeg a levegőben. Csak a címzett más, Nyugat-Né- metországban ugyanis az essem televízió idén februárban doku­mentumműsort sugárzott a Reichs­tag égéséről és a lipcsei perről. A világsajtó Bonnba akkreditált tudósítói felháborodással számol­tak be arról, hogy a nyugat­német televíziós film az esemé­nyek ismertetésének ürügyén meghamisította a történelmet és a nácik által kiagyalt lipcsei pert hovatovább egy jogállam teljesen szabályos eljárásának '•öntett»*“1. Jellegzetes módon Nyugat-Né- metországban — amelynek mai vezetői általában zokon veszik, ha államukkal kapcsolatban re- vansizmusról és újfasizmusról beszélünk — a televíziós, úgyne­vezett dókumentumfilmben a lipcsei per náci tisztviselői igen széles nyilvánosságot kaptak, Dimitrov válaszait azonban java­részt elhagyták... Pedig — vagy tán éppen azért. mert — nem akármilyen válaszok voltak azok!... S itt nem csupán a Göringgel folytatott szócsatára gondolunk. Hanem e rendkívüli emberi tett mellett arra, hogy Dimitrov, aki letartóztatása pil­lanatában a Komintern egyik ve­zetőjeként illegalitásban dolgo­I zott, a vádlottak padjáról, a nem- | zetközi helyzet valóban mélyen- j szántó elemzése alapján kifejtet- j te az antifasiszta harc és össze­fogás alapelveit. Ezekből pedig nem csupán a Kommunista Inter- nacionálé emlékezetes 1335-ös kongresszusa merített, amikor ki­dolgozta a fasiszta-ellenes nép­front politikáját. A dimitrovi el­vek hatnak napjainkban is, ami­kor szerte a világon a munkás- mozgalom egységéről, az összes antiimperialista erők összefogásá­ról van szó. Azokban a drámai hetekben, amikor fasiszta bírái előtt állt, Dimitrov már túljárt az ember­élet útjának felén. Helytállása, hősiessége nem a pillanat vélet­lene volt: szerves folytatása addi­gi életútjának. Georgi Dimitrov, a bolgár forradalmi marxista párt egyik alapítója volt. 1923-ban részt vett Bulgáriában a történe­lem első antifasiszta felkelésében, amelynek leverése után emigrá­cióba kényszerült. (Távollétében két ízben is halálra ítélték.) Csák- nem egy évtizedig dolgozott ille­gálisan Ausztriában, Németor­szágban és más európai országok­ban — egészen berlini letartóz­tatásáig, a lipcsei perig. A per után, a nemzetközi közvélemény, elsősorban a Szovjetunió közben­járására, a nácik kénytelenek voltak kiengedni börtönéből. Ezt követően 1943-ig a Komintern fő­titkáraként működött. Közben — mint hazájának igaz fia — 1942- ben részt vett a bolgár hazafias front megszervezésében. majd egyik irányítója volt az 1944. évi győztes felkelésnek. Bulgária felszabadulása után a Bolgár Kommunista Párt főtitkáraként és a Minisztertanács elnökeként munkálkodott az új szocialista Bulgária felépítésén. egészen 1949-ben bekövetkezett halálá­ig­Dimitrov a kommunista forra­dalmár példaképe volt. A tömege­kért és a tömegekkel — a törté­nelem formálóival — együtt har­colt a fasizmus ellen, az új társa­dalomért. Örökségét a szocialista Bulgária népével együtt híven őrzi az egész haladó emberiség, a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom. Emléke példa és útmutatás a jelen küzdelmeiben is. S. P. Strandfürdőt építenek Békésen Megoldódik a község egyik évtizedek óta tartó gondja: épül strandfürdő Békésen. A terveket már elkészítették, kiásták a medencéket, e munkában jelentős segítséget adtak a „Szegedi Kiss István” Gimnázium diákjai. A mintegy ötmillió forint költ­séggel épülő fürdőt a Kelet-Magyarországi Vízügyi Építő Vállalat dolgozói 1968-ra készítik el. A BÉKÉSCSABAI VÖRÖS CSILLAG VADÁSZTARSASAG VADÖRI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE ALKALMAS SZEMÉLYT KERES. A vadőri szolgálat betöltésére jelentkezhet az, aki 18. életévét betöltötte, de 30. életévét még nem haladta túl. Békéscsaba és környékén lakók előnyben. Jelentkezni a Lapkiadóban. 26 wiimninmimmniMi >■■■■■■ •■■«■■■BlíBBB ^aaaaaaaaaaaaa tnifiiiniiaga NiBiaaBnaasHH aanasiv '«■■»■«■■■Ha N^HaRBHiai <■■■■■■ ■ ■■ ■■■■■■■■ .-■■■■■■■» BBBaanaa ■■■■■■■■■■■■■■■■■«■■■■■■ki IIBIIIIBIIIRIilVIIIIIBIBIIIIIIIIBIIIIIIIIIIIIBIBInlHMHfe agieaiucku ■ no*bbciaacranac*■"■■■»■ '■■■■»■a««: BilBlÍBS BBB huhih leunmoasunaa - iBBBV-'BBaaaaiSBBiiBBaL _______ G 9»iMS9au*a«, BHoai-aaa ■■•'■Bánt ■■■■■■■■ ■■■■■■! BBBIBBIRBBI fBBBBiBBBBnBaBBBBBBIBBBBBBI---­i S£3S55ÍISMir-3ÍBBBBBB5BBBBSSB5BBBSBBBI '■■bbibIbi aaaaaa|ai-BBBBBdIbi Három napon át — június 14-, 15-, 16-án — hét megye népmű­BalelTiskolások vizsgaelőadása Békéscsabán Statisztikai könyvszemle A nemzeti jövedelem alakulása, 1966 — A népgazdaság állóeszközei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents