Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-12 / 110. szám

1967. május 13. 3 Péntek Egy óvatos hirdetés nyomában Nap mint nap öles hirdetések hívják fel a különböző lapokban az olvasók figyelmét a kamilla- virág gyűjtésének fontosságára és természetesen az ebben rejlő jó kereseti lehetőségekre. Napi száz-kétszáz forint jövedelmet he­lyeznek kilátásba a gyűjtőknek. — Tényleg, lehet ennyit keresni a gyűjtéssel? — kérdeztük Mázán Györgyöt, a HERBARIA békés­csabai üzemvezetőjét — Talán még kissé óvatos is a hirdetés — kaptuk a választ — Aki szorgalmasan gyűjt, nem saj­nál hajnalban kelni és legalább délután négy óráig ezzel fog­lalkozik, nagyon könnyen elérhe­ti a napi három-négyszáz forin­tot is. Megyénkben különben sok­éves hagyománya van a kamil­la gyűjtésnek, az ezzel foglalkozók között szinte minden foglalkozá­sút meg lehet találni. Bőven akad olyan is, aki ebben az időben ve­szi ki éves szabadságát Az isko­lák úttörői, nyugdíjasok, házi­asszonyok, .szóval van gyűjtőnk bőven. A kamillát nyers állapot­ban kell átadni a felvásárlóhe­lyen, a szárítást, majd utána a csomagolást és szállítást mi vé­gezzük. — Az idei kilátások? — Évente átlag húsz-harminc vagonnal gyűjtünk össze ebből a nagyon hasznos gyógynövény­ből. Természetesen sok függ az időjárástól. Az idén kissé később kezdődött a szezon s bízunk ab­ban, hogy szorgalmas gyűjtőink tevékenységét nem akadályozza majd az időjárás. Május végén, június elején jön a többi.... _ Mi váltja fel a kamillát? — A kamilla gyűjtés még be sem fezejődik, máris megkezdjük a bodzavirág átvételét. Jelentős mennyiségű csalánlevélre is szá­mítunk, amit majd a hársfavi­rág követ. —o— Eddig 2,2 millió naposbaromfit szállított ki a megyei keltető vállalat Megteremtik a törzsállomány választékának lehetőségét Beszélgetés Lestyán Istvánnal és Varga Istvánnal A megyében járva-kelve hal­lottuk, hogy ennek a termelőszö­vetkezeti keltetőtársuilásnak is, annak az állami gazdaságnak és földművesszövetkezetnek is segít­séget adott a tél és a tavasz fo­lyamán a megyei baromfikeltető vállalat. Olyan téma ez, amit nem lehet csak egyszerűen tudo­másul venni, annál is inkább, mert a vállalatnál is, s a terme­lőszövetkezetek meg a földműves­szövetkezetek keltetőiben is most van a keltetési főszezon. Ezért egyszerre több kérdésre kértünk választ a megyei keltető vállalat vezetőjétől, Lestyán István elv­társtól, és a vállalat főmérnöké­től, Varga István elvtárstól. — Először is arra szeretnénk választ kapni, hogyan tudta biztosítani eddig a vállalat a naposbaromfi igény kielégíté­sét? — Nem mi mondjuk, hanem a számok bizonyítják, hogy remé­nyünkön felül. Az elmúlt év első négy hónapjában a 2 millió csibe­egységet sem érte el a termelő- szövetkezetekbe és földműves­szövetkezetekbe került naposba- romfik száma, most pedig már 2,2 milliót szállítottunk ki április 30-ig. Számszerint 254 ezerrel többet, mint tavaly ilyenkorig. — Ha nem telik sok időbe, szeretnénk az elosztásról is tá­jékozódni. Tavaly ugyanis egész sor földművesszövetkezet há­borgott azon, hogy az igényelt naposbaromfinak alig felét kapták meg. — Ügy gondoljuk, hogy az idén nem volt okuk ilyen panaszra. Az eddig kiszállított több mint más­fél millió csibéből 026 ezer 300-at a földművesszövetkezetek kaptak. Libából a tsz-ek 48 ezer 262-őt, a földművesszövetkezetek 59 ezer 780-at, Kacsából pedig csaknem hasonló, arányban, 36—36 ezer valahányszázat kaptak. Az igé­nyek kielégítésében sokat segít az, hogy a termelőszövetkezeti társulások és a földművesszövet­kezeti szakcsoportok több mint 20 keltetőgépet állítottak üzembe erre a szezonra. Növekszik az állatlétszám az egyéni és háztáji gazdaságokban is — Tudósítás a Gyomai Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának üléséről — A község állattenyésztési és ál­lategészségügyi helyzetéről készí­tett jelentést Cs. Szabó Albert vezető állatorvos a tanács végre­hajtó bizottságának ülésére. Elöl­járóban megállapította, hogy az egyéni és háztáji gazdaságokban növekszik az áülatlótszám. Nem utolsósorban köszönhető ez annak, hogy mióta az apaállatok a község kezelésében vannak, felhasználá­suk kedvezőbb, mint az előző idő­szakban. A továbbiakban a jelentés a közös gazdaságok növ'endékálla- tainak helyzetével foglalkozott. Általában zsúfoltság, férőhelyhi­ány jellemzi a növendéktenyész­tést és ez kedvezőtlenül befolyá­solja az eredményeket. A takar­mányozásuk a lehetőségekhez ké­pest megfelelő. A legeltetés helyzetének ismer­tetése után részletesen foglalko­zott az állategészségügy helyzeté­vel. Az Üj Élet Tsz a sertésbeteg- ségek megszüntetésében, a Győze­lem Tsz a tehénhállomány terv­szerű lecserélésében, az Alkot­mány-Tsz pedig a tenyészüsző ne­velésében ér él számottevő ered­ményeket. A vezető állatorvos elégedetten állapította meg, hogy az állatte­nyésztők és az állatorvosok kap­csolata igen ió, közös<an beszélik meg az időszerű feladatokat. A részletes jelentés végén ha­tározati javaslatot terjesztett a végrehajtó bizottság elé, többek között arról, hogy sürgősen intéz­kedni kell annak érdekében,. hogy a vasútállomáson levő rakodó rendeltetésszerűen használható le­gyen és használni lehessen az oda beépített mérleget. Az állati hul- latároló mielőbbi üzemeltetése mellett a vágóhídon tapasztalható hiányosságok mielőbbi megszün­tetésére lenne szükség. A végrehajtó bizottság ezután a — Ezek szerint az idén nem fordult elő, az amire korábban panaszkodtak, vagyis kivétele­zés? — A szó szoros értelmében nem. Hacsak valakik nem ne­vezik kivételezésnek azt, hogy mi előnyben részesítjük a törzs- baromfi-állománnyal rendelkező termelőszövetkezetek naposba- romfi igényének kielégítését Már a szerződéskötés megkötésekor rögzítjük azt hogy az általuk be­szállított tojásmennyiség arányá­ban vagy azon felül, milyen ba- romfifajtáfcból mennyit, s mi­lyen időpontra kémek. Ennyi előnyt megérdemel az a 42 terme­lőszövetkezet, amely a vállalat keltetőállomásait ellátja megfe­lelő mennyiségű, minőségű és vál­tozatos fajta tenyésztojással. Van olyan termelőszövetkezet is ezek között, mint a békésszentandrási Tessedik, amely libából, kacsából és pulykából is tart törzsállo­mányt, a békéscsabai Szabadság Tsz pedig két tojófyúikfájta mel­lett 4 ezer gyöngyöst is. — Megint egy tavalyi panasz jutott eszünkbe: előfordul-e, hogy nem tudják átvenni egy- egy szövetkezettől az ossz te­nyésztő jás-mennyis éget? — Erre a kérdésre nem tud­nánk egyértelműen válaszolni. Törekvésünket mutatja az is, hogy több, mint egy negyedmil­lióval keltettünk többet ez év első négy hónapjában, mint ta­valy. Emellett a megye területén működő termelőszövetkezeti kel- tetőtársaüósoknak is adtunk át tojást, továbbá a szomszédos me­gyék keltetőállomásain is mint­egy 200 ezer tenyésztojást helyez­tünk el a jelentkező többletből. Mi megértjük, hogy a termelőszö­vetkezetek ragaszkodnak a 0.61— 1,1 forintos darabonkénti felár­hoz, hiszen lényegében ez jelenti a több baromfitartás hasznát. Ök is megértik, hogy korlátlan meny- nyiségben nincs szükség tenyész- tojásra, igy aztán kölcsönösen megegyeztünk. — Csak a felár jelenti a törzs- baromfi-tartás előnyét? — Emellett előnynek számít az is, hogy tyúktojásonként 15 dkg, kacsa- és pulykatojásonként 40 dkg, libatojánsonként pedig 1 ki­logramm takarmánytápot kapnak állami áron a törzsbaromfit tartó termelőszövetkezetek. Ennek a takarmánytáp-juttatásnak csupán az a szépséghibája egyelőre, hogy nem mi rendelkezünk vele, ha­nem a BQV, s ezért a kiutalását nem tudjuk javasolni az állomány — Nagyjában volt már róla szó, de azért elmondjuk részlete­sebben is. Többek között a békési és a gyulai tsz-ek keltetőtársulá­sainak tyúk- és pulykatojást ad­tunk. Ráadásul a békési tsz-ek társulásának négy dolgozóját ta­nítottuk egy hónapig minden el­lenszolgáltatás nélkül a keltetés hogyanjára, mikéntjére. Szarvasi kirendeltségükön is tanultak ketten az egyik földművesszövet­kezetből. Rajtuk kívül a Szabad- kígyósi Tangazdaságtól átvettünk 12 ezer G—33-as hibridtojást, mivel ott nem bírta a kapacitás. Miután kikeltettük, igyekeztünk helyet is biztosítani a csibéknek a termelőszövetkezetekben. A Felsőnyomási Állami Gazdaság­ban jelentkező felesleges csibék elhelyezésében is segítettünk, s azok kiszállításában is a téli hó­napokban, mivel a gazdaság nem rendelkezik a naposbaromíi szál­lításához fűthető gépkocsival — mondották befejezésül a keltető vállalat vezetői. K. I. Tűrhetetlen Ügy gondolom, felesleges út­jaink állapotát illetően sokat el­mélkedni. Az illetékes hatóságok sokat tesznek a közutak felújí­tása, korszerűsítése, a gépjármű- forgalom zavartalansága érdeké­ben. Kevés gondot fordítanak azonban a jelentkező apróbb hi­bák azonnali javítására, sok esetben megvárják, amíg az út életveszélyessé válik... Nos, a Bcrényi útnak a város­ban levő szakasza már bőven el­érte az életveszélyességet. Benn a városban is jócskán fékezik le hatalmas gödrök az arra járó gépjárműveket, de ami a fa­ipari ktsz előtt van, az, — hát szóval az enyhén szólva, tűrhe­tetlen. Pontosan a bejárat előtt egy, — legalább két méter át­mérőjű, huszonöt-harminc centi­méter mélységű gödröt fog kö­rül néhány kisebb társa. Kike­rülni lehetetlen, arra nincs hely, keresztülhajtani rajta tengely- és »ugótörés-veszélyes. Vajon mi történne este egy olyan motoros­sal, aki későn veszi 'észre ezt a gödörtömeget? Erre rossz gon­dolni is, de arra is rossz gon­dolni, hogy még egy illetékes­nek sem jutott eszébe a nagyobb mélyedések eltüntetése, — még akkor is, ha esetleg valamilyen későbbi időpontban az út na­gyobb felújítását is terveznék. —o— Ne tűrd a közömbösséget... A Kommunista Ifjúsági Szövet­ség jelszava — Ne tűrd a kö­zömbösséget, szóval és tettel küzdj a közösség érdekeiért — elég sokszor elhangzott kedden, a Békésen megtartott járási KISZ- k ü Időt tér te kezlete n. Ügy látszik, ezen a jelszón, nemcsak a beszá­moló készítői, hanem a felszóla­lót!:, az eddigi tevékenységet he­lyeslő vagy vitató fiatalok is el­gondolkoztak és próbálták mon­danivalóikat ennek hatására fo­galmazni. Az egésznapos politikai fóru­mon tizennyolcán kaptak szót és fejtették ki véleményüket. Jelen­tős /részük egyes munkaterületek eredményeit is elmondta. Jó volt hallani, hogy az elmúlt hónapok kongresszusi munka versenyében csaknem ezer fiatal vett részt és termelési érékük megközelítette a négymillió forintot. A járás fej­lődő ipari üzemeiben a munkás­létszám 65 százaléka fiatal és ez megmutatkozik a termelésben. A jó munkát dicsérte Török György, a Mezőberényi Pamutszövő igaz­gatója is, akit a küldöttértekezlet elnökének választottak. A többre beállításától kezdve. A BOV-nak va'ó törekvés, a tenniakarás, a ugyanis az az elve, hogy ha van magasabb képzettség utáni vágy árubaromfi, akkor van táp. Lát- 1 érződött a középiskolai tanulók szólag közömbös számára, hogy a megye szövetkezetei tudnak-e ele­gendő törzsbaromfit tartani és tenyésztojást szállítani a napos­csibe keltetéséhez, a majdani áru­baromfi biztosításához. Nem tud­juk milyen rendelkezések látnak napvilágot a jövőben, minden­esetre szeretnénk azt. hogy mi rendelkezzünk a tenyésztojás után járó takarmánykészlettel. Ha már a törzsállománynál tar­tunk, akkor hadd mondjuk el, hogy ez év októberétől igyek­szünk olyan barom fi fajtákat biz­tosítani megyénk termelőszövet­kezeteinek, amelyek legjobban községi önkéntes tűzoltó testület. meglelnek tartás, korulmenye- munkáját tárgyalta. Megállapító!- Va^s, választási lehetőse­in, hogy a negyvenegy fős testű-! ’et .teremtünk tisztaveru hemsi- let jól ellátja feladatát, anyagi ] 61 es feher phmut’ tovabba hem’ félszerelése megfelelő. A tűzoltók részt vesznek az elméleti és gya­korlati foglalkozásokon a május rei és plimut keresztezésű, enkívül hús-hibrid G—45-ös és -35-ös fajtákból. 21-i járási versenyen egy felnőtt; és egy úttörőcsapat képviseli a községet. Szó esett a továbbiak- [ ban arról, hogy a nyári tűzfigyelő, illetve készültségi szolgálat meg­szervezésére fokozott gondot kell fordítani, I — Végezetül látogatásunk egyik fő céljáról, arról szeretnénk hallani, miben segítette a ter­melőszövetkezeti és földműves- jellemzik a szövetkezeti szövetkezeti keltetőket a válla- | mozgalmat, lat? megn y i 1 atkozásadban. A felszólalók azonban nemcsak eddigi jó munkájukat, a szerve­zeti életben elért eredményeiket ismertették, hanem a KISZ to­vábbi fellendülését gátló jelensé­gekről is, őszintén és kritikusan beszéltek. És, hogy mennyire iga­zuk van a fiataloknak, szólni kell a küldöttértekezlet egyik „szép­séghibájáról”, ami kissé mutatja az egész ifjúsági munka helyze­tét. A kü 1 döttér tekez 1 e. en egy üzemigazgató és a békési Október 6 Tsz elnöke jelent csak meg. A többi meghívott gazdasági vezető, főleg közéleti funkcióban levő ne­ves tsz-elnökök, nem méltatták annyira a fiatalokat, hogy körük­ben megjelenjenek. Pedig milyen jó/lett volna, ha a felszólalásaik­ban reagálnak azokra a sokfelől elhangzott problémákra, melyek KISZ­Sok szó esett ugyan a mező­gazdaságban dolgozó fiatalok mun­kájáról, a szervezeti élet gyenge­ségéről, mind ezt azonban jó lett volna hallani egy szövetkezeti küldöttől is. Ez, egyetlen tsz-bri- gádvezető felszólalása kivételével, nem történt meg. Üzemi fiatalok és pedagógusok voltak azotk, akik a falu politikai és gazdasági éle­tében, elég sok helyen tapasztal­ható érdektelenséggel, a KISZ- tagság problémái iránti nemtörő­dömséggel foglalkoztak. Hangoz­tatták. hogy amikor munkáról van szó. akkor nagyon is számíta­nak a fiatalabb korosztályra, de amikor a KISZ-tag szót kér, bi­zony, azt sokszor nem kapja meg. Énhez hasonló jelenség mutat­kozik a járás üzemeiben is, az­zal a különbséggel, hogy a mun­kásküldöttek kritikusan, saját maguk mondták el sérelmeiket. Például a Békési Kosárüzem kül­dötte bátran felvetete, hogy az üzem gazdasági gondjaiba, elgon­dolásaiba nem vonják be az ille­tékesek a KISZ-titkárt. Még min­dig „sántít” az úgynevezett üze­mi négyszög, ahol a gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetés mellett ott volna helye a KISZ képviselőinek is. A tapasztalt jelenségek és az elhangzottak után felvetődik a jogos kérdés: hogyan akarják a helyi pórt- és gazdasági vezetők a növekvő termelési feladatokra mozgósítani a fiatalságot? Mit 1 esznek a szépen fogalmazott megnyilatkozásokon kívül a fia­talság, a jövő szakemberei és ve­zetői neveléséért, szocialista jel­lemük formálásáért? Sajnos, akad szép számmal olyan község, üzem, vagy szövetkezet, ahol még ke­veset tesznek mindezért. Pedig az alap megvan. A fiatalság tenni akar és tisztességgel dolgozik. Adva van egy jól működő járási KISZ-bizottsóg, melyre az el­hangzottak alapján, a jövőben még nagyobb erőfeszítés vár, bogy a párt és a tanács illeté­keseivel közösen elhárítsák a ki­bontakozó KISZ-mozgalom előtt álló akadályokat. (Pankotaí)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents