Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-11 / 109. szám
XW7. május 11. 3 Csütörtök Uj sütőüzemekben indul meg a munka Orosházán és Mezőberényben A péksütemény-ellátás hosszú idő óta gond Orosházán és környékén. A zsemle, a kifli, a fonott mákos, meg a többi: hiánycikk. Miért? Hajdani magánpékségek kis műhelyeit örökölte a sütőipari vállalat, ahol nemcsak a kapacitás volt kicsi, de nem tudták biztosítani az áruk megfelelő tárolását, a friss kenyér szikkadását, s a dolgozók színvonalas üzemegészségügyi ellátását sem. Ezekre az okokra vezethető vissza, hogy Orosházán jóval kisebb a választék mondjuk péksüteményben vagy nem mindig olyan friss a kenyér, mint ahogy azt a vásárlók szeretnék. Mintegy másfél milliós költséggel — rekonstrukció révén — higiéniai követelményeknek megfelelő sütőüzemet létesítettek Orosházán, a Nádasdi utcában. Néhány napja megérkeztek Pestről a tésztaosztó és adagológép alkatrészei is, s így megkezdődhetett a teljes üzemű próbagyártás. Az új péküzem két műszakban, naponta 80 mázsa kenyér, illetve sütemény készítésére képes. Az illetékesek azt várják, hogy megoldja a környék ellátásának eddigi hiányosságait. Valószínű, hogy az új üzem munkájával egyidejűleg régi, hagyományos süteményféléket is felélesztenek. Így a nevezetes kulcsos-kalácsot és az orosházi banánt. Hasonló költséggel, megegyező kapacitású sütőüzem épült Mezőberényben is. A munka itt is korszerű, teljesen gépesített, a1 megkezdődött. Ellenőrzik megyénk folyóvizeinek tisztaságát Az elmúlt két évtizedben egy- | tős pusztulást idéztek elő a halállományban. Megyénk természetes vizeinek tisztaságát eddig még nem vizsgálták meg átfogóan. Ehhez most a napokban láttak hozzá az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet munkatársai. Munkájuk arra is irányul, hogy megállapítsák: melyik természetes vízben alakíthatnak ki a halászok a halastavakhoz hasonlóan jövedelmező haltenyészeteket másután emelkedtek ki a földből az új gyárak és feldolgozó üzemek megyénkben is. Közben a halászati szövetkezet mind jobb felszerelések biztosításával, mind több ivadék telepítésével igyekezett növelni megyénk természetes vizeinek halállományát. Ez a törekvés sikerrel járt, s évente csupán a gyomai Viharsarok Halászati Szövetkezet 38—10 vagon halhússal járult hozzá megyénk és az ország lakosságának ilyenirányú igényének kielégítéséhez. Az ivadéktelepítés következtében a horgászok is mind nagyobb zsákmánnyal tértek haza a folyók partjáról. Ám, mindezek ellenére sem mondhatjuk, hogy megyénk folyóvizei most már annyi halat biztosítanak, mint amennyit ennek érdekében fáradoztak az elmúlt években a halászok. Törekvésükben ugyanis nem egyszer gátolta őket az, hogy a növekvő számú gyárakból, feldolgozó üzemekből kivezetett szennyvizek megfertőzték a folyókat s jelenA férfiakkal egyenlő munka más mértékkel?! „A nők a férfiakkal egyformán dolgoznak, sőt igen sokan jobban is. Szorgalmasak, kitartóak a munkában és kevesebb a baj velük. A közgyűlésen meg is dicsértem őket és ha nem szégyellném, még több jót is el mondtam volna róluk. Dehát arra gondoltam, hogy akkor mit szólnak majd a férfiak.” Egy termelőszövetkezet elnöke nyilatkozott így nemrég, amikor a nők munkájáról beszélgettünk. Jólesett hallani a dicséretet, csupán az utolsó mondatnak volt kesernyés íze. Felötlött a gondolat: miért kell szégyellnie az elnöknek a férfitársai előtt, ha a nők dicséretét kell elmondania? Ha valaki jól dolgozik — legyen az férfi vagy nő — egyformán megilleti a dicséret! Ha pedig történetesen egy nő ér el nagyobb eredménye két, lássa el a családot. Mi lenne, ha ennél tovább mennénk? Az önérzeten esne csorba. Ha a nő tesz is annyit, mint egy férfi, munkájának egyenértékű elismerése éppen az ilyen szemlélet miatt sok helyen háttérbe szorul. Nem egyszer találkozunk olyan esettel, hogy egy nőnek kétszer annyit • kell teljesítenie, mint az ugyanolyan munkát végző férfinak ahhoz, hogy valami elismerést kapjon. Voltunk olyan termelőszövetkezetben, ahol nagyon dicsérték az asszonyok munkáját és elismerték, hogy nagyban hozzájárultak a gazdasági eredmények növelé- vállalása séhez; a háztáji elosztásánál azon- Móricát. ban mintha elfelejtették volna. A korrépát, családfők, a férfiak— függetlenül kot kukoricaszárat vágni. És láttunk asszonyokat, akik a fagyos földből ásóval szedték ká a cukorrépát, hogy megmentsék az értéket, a közösség vagyonát. Ismerünk olyan asszonyokat is, mint a nagyba nhegyesi Gregor András- né, aki idős korra ellenére szorgalmával, odaadó munkájával példát mutat és erre biztatja társait is; vagy az újkígyós! Aranykalász Tsz-ben Gera Henrikné, aki hetven tagú brigádja élén tevékenykedik. Ez a brigád milliós értékeket hoz a szövetkezetnek. A csanádapácai Haladás Tsz asszonyainak egy egész terület esetén 4,5 hold ku- 1300 négyszögöl cua teljesítménytől függetlenül 1600 négyszög1400 négyszögöl hagy- 800 négyszögöl má- kell megművelniük. Ez öl háztájit kaptak, ugyanakkor nem férfi mun ka? Igaz, alkatuk az egyedülálló nők - még ha nál f£Ta * ^éz f,iaikai erőt , .-ui _____ j ,, igénylő zsákolást, traktor vezetést két, akkor övé kell, hogy legyen tobb eltartásáról kell is nem birják De annál szívósab_ a nagyobb elismerés is, még ha a férfiak ezért megorrolnak is. Ez lenne a természetes. Az elnöknek mégsem volt bátorsága ehhez. Vajon miért? Mert — főleg faluhelyen — még mindig a régi szemlélet az erősebb: a férfi a családfő, a ház ura, a termelőszövetkezet vezetője, mert ez férfias munka. így természetesen a babér is az övé. Az asszony csak dolgozzon és nevelje a gyerekeAllatteny csztési szaktanfolyam kezdődött Medgyesbodzáson gondoskodniuk — csak 1200 négy szögölet. Az elnök ugyan látja ennek helytelenségét, mert a kővetkezőképpen nyilatkozott: Sajnálom ezeket az asszonyokat. Többségük évente 200—300 munkaegyseget teljesít, nagyon megérdemelnék az 1600 négyszögöl háztájit, dehát a közgyűlés!... A sajnálkozáson kívül tehát többre nem jutott, a maga részéről befejezte az ügyet. Egy másik termelőszövetkezetben, amikor a tanulásról, a szakmai képzésről és a vezetésben való részvételről volt szó, azt a választ kaptuk: Ez a férfiak dolga! Azután meg is magyarázták: Hiába tanulna egy asszony és ban, kitartóbban dolgoznak az úgynevezett derékf á jdító munkákban. A leleményesség, az új iránti fogékonyság sem hiányzik belőlük. Ismerjük a mezőberényi kollektívát, melynek tagjai elgondolásaikat közölték a szakemberekkel a palántázás meggyorsítását illetően, és a padántázó gépen eszközölt változtatással igen komoly hasznot hoztak a szövetkezetnek. Újkígyóson évekig sok gondot okozott, hogy késve kapták a naposcsibét. A nők javaslatára a szövetkezet keltetőgépeket vásárolt, s azóta már februárban vihetnek piacra, mégpedig jó áron rántani való csirkéket. Számos ilyen és ehhez hasonló ötlet, ja, „ , , - -----— --------^ —; vasdat született meg a nők részé M egyerik termeloszovetkeze- tanfolyamokat. Gyomán a leen- ! kapna a szakképzettségének meg- ről, amely gazdasági eredményt 1 inán vrmiri nortTmKK nnanóór rlő tvmnnMnrr/ln/sánd ___1.1 _1__1J. I . ' f elelő beosztást, itt neun érvényeteiben mind nagyobb hozzáér- j dő mezőgazdasági szakiskolá- tést, szakmai tudást igényel1 ban 35 hallgatóval április végén mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés. Bár a szakmunkásképzés évekkel ezelőtt indult be egy baromfitenyésztési szakmunkásképző-tanfolyam. Amint ez befejeződik, kezdődött megyénkben, de még j június második felében egy mindig kevés a bizonyítvánnyal j rét- és legelőgazdálkodási szakrendelkezők száma. Éppen ezért most is egymás után szervezik a különböző szakmai — Főméltóságú uram, valamennyien értesültünk a rendkívül fájdalmas eseményről.. Engedje meg ,főméltóságod, hogy együttérzésünkről biztosítsam e nehéz órában ... A kormányzó fogadta Lakatos együttérző kézszorítását, s aztán az asztalfőre telepedett. Megnyitotta a koronatenács ülését. A miniszterék most értesültek arról, hogy a kormányzó fegyverszünetet kíván kérni. Valamennyien egyetértőén szavaztak. Arról fogalmuk sem volt, hogy a fegyverszünetet már meg is kötötték, sőt a rádióban már ott van a proklamáció, amelyet perceken bedül beolvasnak. Pontban tizenkettőkor belépett Ambrózy Gyula, a kabinetfőnök. — Főméltóságú uram, a német követ kihallgatásra megjelent. A kormányzó otthagyta a minisztereket, a dolgozószobájában fogadta Veesenmayert. Ambró- zyt is ott tartotta, legyen tanúja a beszélgetésnek. Horthy magáiból kikelve tiltakozott fia letartóztatása ellen. — Kizárt dolog, hogy ezt németek tették volna! — hazudta szemrebbenés nélkül Veesenma- yer. — Talán valamelyik másik csoport, talán a partizánok... Nem tudok semmiféle letartóztatásról ... A kormányzó egy üres német tölténytárat dobott az asztalra. — Az embereim a helyszínen találták! — mondta. — Ez bizonyítja, hogy a németek tették. Veesenmayer hirtelen hangot változtatott. — Ja, úgy! — mondta. — Ez Winkelmiann hatáskörébe tartozik, nem az én dolgom. Arról azonban én is tudok, hogy az ön fia az ellenséggel paktált! Ha letartóztatták, ezek szerint teljesen jogos. — Ez hitszegés! Megszegése a szövetségi hűségnek! — folytatta még mindig magából kikelve Horthy. — És nem az első eset, nem is az egyetlen a német-magyar viszonyban. Eseteket sorolt, amikor Hitler nem úgy bánt vele és országával, mint ahogy ő azt, mint hűséges szövetséges a hűséges szövetségestől joggal elvárhatta j volna. — Fegyverszünetet kötök! — jelentette ki Veesenmayemak, kissé felemelt hangon, hogy jól 1 hallja a kulcslyuknál haliga- j tózó menye. Horthy Istvánná j gondosan, már jó előre levette a cipőjét. Most, hogy ez a mondat elhangzott, elosont a kulcslyuktól, s telefonált a rádióba, Hlatky Edének, akinél ott van a proklamáció. Most már be lehet olvasni. (Folytatjuk) tanfolyam hallgatói foglalják el helyüket mintegy két hónapra. Szinte egyedülálló eset a felnőtt szakmunkásképzésben, hogy egy-egy termelőszövetkezet egész tanfolyamra való hallgatót toborozzon, s helyben biztosítsa a tanulás lehetőségét. Ehhez a ritka kivételhez tartozik a medgyesbodzási Egyetértés Tsz, ahol április 10-én egy szarvasmarha-tenyésztői szakmunkásképző-tanfolyam indult negyvennégy hallgatóval. A medgyesbodzási Egyetértés Tsz leendő állattenyésztési szakmunkásai között jóné- hányan helyet foglalnak a pusztaottlakai Egyetértés Tsz- ből is. sülne. A maradd nézet még uralkodik. Nem fogadnák meg a tanácsait, és ez előbb-utóbb elvenné a kedvét. Meg aztán: itt meg kell fogni a munkát. Hajnalban talpon lenni, bejárni a határt, vitázni és irányítani. Erre egy nő nem képes. Pedig arra, hogy mire képes, sok példát hozhatunk. Láttunk már termelőszövetkezeti asszonyokat hajnalban felkelni, és mielőtt kdementek a határba, elkészítették a férj és a gyerekek reggelijét, aztán megetették a baromfit, disznót, beáztatták a ruhát is az esti mosáshoz. Mert ugye a család ellátása, a háztáji, az otthon rendbentartása az „asszonyok dolga”. Ismerünk sok-sok lelkes kollektívát, mélynek tagjai fáradságot nem ismerve dolgoznak a földeken. Láttuk a vésztői Béke Tsz nőd brigádját, amikor zuhogó esőben, kora hajnalban, dagadó sárban kimentek n Felsönyomási állami Gazdaságban belvizes, későn vethető területek bevetésére alkalmas nagyobb mennyiségű köles, mohar, és bőven termő, rövid tenyészidejű, alacsony törzsű szemes takarmánycirok vetőmag van eladó. Köles 400 Ft/q Mohar 420 Ft/q C irok 700 Ft/q Ügyintéző: Földvári János, telefon: Telekgerendás 1. 288 hozott a szövetkezeteknek. Mi is hát az a fórfimunika? A fenti példák azt bizonyítják, hogy a nők és férfiak munkájának ilyenfajta megkülönböztetése már elavult. Ne szégyellje egy tsz-el- nök sem, ha a nők ma inkáját kell dicsérnie, mégha a férfiak rová- j sára is. Az sem igaz, hogy a ve- ■ zetésben nem állják meg a helyüket az erre rátermett asszonyok, j Csakhogy ennek elismeréséhez í sok helyen még egy kis bátorság kell. És a bátorság sem mindig I „férfimunka”! Kasnyik Judit Hetven féle dísznövény a III. Országos Virágkiállításon A III. Országos Virágkötészeti Versenyt és Kiállítást Gyulán rendezik meg a nyáron. A házigazda szerepét betöltő Gyulai Kertészeti Vállalat különös gondossággal készül a nagy eseményre. Mintegy 70 fajta virágot, díszitőnövényt nevelnek, hogy a legszebbekből köthessék a csokrokat, készíthessenek a legújabb divat szerint lakásdíszítésre különleges összeállításokat. Egyébként az ország minden tájáról 25 híres kertész jelentkezett eddig virágkötési versenyre. A gyulaiaknak erős mezőnyben kell vetélkedniük, ennek megfelelő a készülődés. A hazai nagy kiállítással párhuzamosan készülnek a debreceni virágkameválra, ahol a dísznövényekből épített gyulai várral mutatkoznak be.
