Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-11 / 109. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek f MÁJUS 11., CSÜTÖRTÖK Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM Június 17-től megyénk is bekapcsolódik a nemzetközi autóbuszjáratba Békéscsabát és Orosházát is érinti a Miskolcról induló és a jugoszláv tengerpartra tartó Adria-expressz úgy az ország területén, vagyis az j nemzetközi autóbuszjárat a nyá- autóbusz útvonalán belföldi uta-' ri idényben, augusztus végéig közlekedik. Nagyobb számú érdeklődés esetén — amint megtudA vállalati szervezetben köztudomásúan eddig is helyet kapott az értékesítés; ezzel foglalkozó osztályok, csoportok bonyolítják le az előállított termékek átadását a megrendelőnek, felhasználónak. De, ha e tevékenység tükrében próbáljuk értelmezni az értékesítés jelentését, egészen a legutóbbi hónapokig csaik ezzel a szóval lehetett a gazdasági gyakorlat nyelvére megközelítően lefordítani: elosztás. Az előzmények a jelenlegi gazdálkodási rendszer kialakulásának atmoszférájához nyúlnak vissza: akkor sok területen hiány jellemezte a gazdasági életet, következésképp: a megtermelt javakat nem kellett értékesíteni — felkutatva a piacokat, vizsgálva a keresletet — csupán elosztani lehetett az éppen rendelkezésre álló mennyiséget, abból kiindulva, hogy mindenre, amit a gyárak előállítottak feltétlenül szükség is van. A gazdaságirányítás és a tervezés rendszere lényegében ezt az akkor elkerülhetetlen, szükségszerű módszert rögzítette Ezt tükrözte az a gazdálkodási rend, hogy nemcsak a termelés mennyiségét, de az áruk átvételét is kötelező tervszámck írták elő, tehát a felhasználók mindenképp átvették a termelőüzemektől a tervben — illetve az ahhoz igazodó szállítási szerződésekben — előírt termékeket. Aligha kell hozzátenni, hogy a termelővállalatok számára meglehetősen kényelmes helyzet alakult ki így, hiszen áruik eladása, értékesítése alig okozott gondot. (Más kérdés, hogy a társadalom számára egész sor hátránnyal járt ez a vállalati kényelem: egyfelől felesleges készletek halmozódtak fel, másfelől nehezen csökkent a hiánycikkek száma). Hadd mutassuk be a közelmúlt néhány érdekes tényével is, mit jelentett az értékesítés ilyen értelmezése. A Központi Statisztikai Hivatal a múlt esztendő elején a minisztériumi ipar több ágazatának vállalatainál megvizsgálta: milyen arányban rendelkeznek az évi termeléshez szükséges rendelésállománnyal. Kiderült, hogy a minisztériumok irányításával működő iparágak vállalatai január végéig egész esztendei értékesítési előirányzatuknak mindössze 54 százalékát fedezték rendelésekkel. Mindez azt jelentette, hogy a vállalatok meglehetős nyugalommal várták az érkező rendeléseket, nem kutatták fel elég öntevékenyen piaci értékesítési lehetőségeiket, s ily módon éves kapacitásukat csak a „menet közben” érkező, és ezért termelési bizonytalanságokat is okozó rendelésekkel köthették le. A múlt év szeptemberében — módosult a vállalatok szervezési rendszere, s a változás elvi lényege abban foglalható össze: előtérbe került a vevő, akinek immár korántsem kötelező bármit átvennie. Ehhez kapcsolódj xiak az 1968-tól érvénybe lépő értékesítési változások; akkor már a vállalatnak kell majd természetesen saját anyagi kockázatára — rendeléseket szereznie, sőt a vállalat tervezi majd a távlati, évek múlva várható piaci igények felmerését, következésképp: a távlatilag várható rendelésállományok alakulását is. Mindez szinte tapintható, naponta érzékelhető változásokat hozott az értékesítés vállalati megítélésében, és a vállalati szervezetben elfoglalt pozíciójában. Korántsem túlzás azt állítani, hogy az értékesítés mostanában vált egyenjogúvá a vállalati funkciók sorában. Csak néhány jelzésszerű példa: egész sor textilipari vállalat rendezett a közelmúltban a piaci igényeket vizsgáló termékbemutatókat különböző áruházakban; megnőtt az iparvállalatok érdeklődése a különböző piackutatási módszerek iránt, mert hiszen széles kikben tért hódít a felismerés: a kereskedelem rendelései nem pótolhatják az önálló ipari piacvizsgálatokat, elvégre a kereskedelmi vállalat, amely ezer vagy tízezer féle terméket árusít, aligha vállalkozhat minden termék részletes — tehát termelési információt is adó — értékesítési prognózisának kidolgozására. Jellemző, hogy a közelmúltban alakult Országos Piackutató Intézet, amely a vállalatok megbízásából készít ilyen keresletfelmérö elemzéseket, már messze az idei teljesítőképessége felett elhalmozták megbízásokkal. Azt mondtuk asz imént, hogy az értékesítés egyenjogúvá vált a vállalati életben. Tegyük most már hozzá: bár a múlthoz képest ez nem csekély változás, a jelen, de méginkább a közeljövő feladataihoz képest kevés! Aligha túlzó követelmény vagy jóslás azt állítani, hogy az értékesítés csakhamar a vállalatok termeléssel egyenrangú funkciójává, az ezt végző osztályok- csoportok munkája pedig elsőrendű jelentőségűvé válik. Logikusan következik ez abból, hogy a vállalat egész tevékenységét — tehát mai termelését és a holnapi termelést megalapozó fejlesztését — áruinak értékesíthetősége, piaci kereslete szabályozza majd. Ez felel meg a társadalom érdekeinek;, annak az elvnek, hogy a termelés célja a szükségletek kielégítése. E változásra azonban célszerű már most felkészülni. Sőt, pon-. tatlan is ez a jövő idejű szó, helyesebb a jelen idő, hiszen az 1968. évi megrendeléseket már ma kell a vállalatoknak megszerezniük. A vállalati szervezet azonban sokhelyütt még nem tükrözi ezt á korszerűbb, színvonalasabb gazdálkodási követelményt. Pedig az idő sürget, és az elmaradás immár a vállalat közvetlen érdekeit sértheti, holnapi nyereségét mérsékelheti! Tábori András A minap kellemes hírt hallottunk Lukovits Bélától, a 8. számú AKÖV igazgatóhelyettesétől. Elmondotta, hogy rövidesen Békés megye is bekapcsolódik a nemzetközi autóbuszjáratba. A tájékoztatás alapján megtudtuk, hogy június 17-től menet- rendszerű autóbuszjáratot közlekedtetnék Miskolcról a jugoszláv tengerpartra, melynek utolsó állomása a festői szépségű üdülő- város, Dubrovnik lesz. Az Adria- jarat minden héten szombaton reggel indul Miskolcról Dubrov- nikba, ahová vasárnap délután érkezik meg. A víkendre utazók kedden reggel indulnak vissza Dubrovnikből és szerdán az esti órákiban érkeznek meg a kiinduló állomásra, Miskolcra. Természetesen, arra is lehetőség van, hogy azok az utasok, akik több időt kívánnak Jugoszláviában tölteni, a következő heti járattal térhessenek vissza. Lukovits elvtárs elmondotta azt is, hogy a nemzetközi autóbusz- járat június 17-től, minden hét szombatján, a délelőtti órákban érkezik Békéscsabára, ahol az útá okmányok beszerzése és az előzetes jelentkezés alapján szintén felszállhatnak a Dubrovnikba utazók. Ugyanezzel a lehetőséggel az orosháziak is élhetnek, mivel az autóbusz Orosházán is megáll az Alföld-szálló előtt. Azt is megtudtuk továbbá, hogy ameny- nyiben az autóbuszon hely van, Tizenegyedszer Éliizem Az erőműjavító és karbantartó vállalat az idén tizenegyedszer nyerte el az Él üzem címet. Az ünnepséget nemrég tartották meg, melyen a békéscsabai öntödéiből részt vett Molnár Zoltán üzemvezető, Oláh György, a pártalapszer- vezet titkára, Botyánszlki János szó-titkár és két kiváló dolgozó. A vállalatihoz tartozó békéscsabai öntöde dolgozói a napokban baráti összejövetelt tartottak. Ezen az üzemvezető ismertette, hogy az 1966. évi tervüket csaknem 103 százalékra teljesítették. Mintegy 1050 tonna öntvény, nagyrészt a Tiszapalkonyai Hőerőmű üzemeltetéséihez szükséges alkatrész készült. A selejt a megtűrtnél 2 százalékkal volt kevesebb, ami elsősorban a szocialista brigádok kongresszust felajánlásának a teljesítéséből eredt. A tavalyi munkája alapján Jász József magkészítő, Han- kovszki Sándor öntvénytisz- tító és Tóth János TMK-laka- tos brigádja nyerte el a szocialista címet. Kiváló dolgozó jelvényt a most nyugdíjba kerülő Csabai László mintakészítő, oklevelet pedig Kiss Pál öntő kapott. Sokan pénzjutalomban részesültek. sok is utazhatnak. Bővebb felvilágosítást Békéscsabán, a 8. számú AKÖV Hunyadi téri autóbuszállomásán kaphatnak az érdeklődők, ugyanakkor itt intézhetik el a jegyelővételt és a szállással kapcsolatos megrendeléseiket is a Békés megyeiek. Amint Lukovits elvtárs elmondotta: Békéscsabán máris sokan érdeklődnek a dub- rovnijki utazás iránt, ahová a Kedves vendégeket fogadott a múlt hét végén a tótkomlóst Viharsarok Termelőszövetkezet: a csehszlovákiai testvérszövetkezet, a galántai járás Tal lös községében levő Haladás Tsz képviselői látogattak a komlósi közős gazdaságba. Utazásuk célja nem csupán a gazdaság megtekintése, hanem a két termelő- szövetkezet között több éve folyó verseny értékelése volt. Ezúttal, ellentétben a tavalyi eredménnyel, a Viharsarok Tsz lett az első, tíz ponttal nyerte a versenyt. tűk — arra is lehetőség van, hogy Békéscsabáról külön autóbuszt indíthassanak a jugoszláv tengerpartra. A nemzetközi idegenforgalmi év alkalmából Békés megye — ha közvetve is — bekapcsolódik a nemzetközi autóbuszjáratba. P. P. A két közös gazdaság kapcsolata mindkét fél számára előnyös, átveszik egymás módszereit, s hasznos tanácsokat adnak egy-egy kérdésben. A csehszlovák tsz például a komlósiak javaslatára vezette be a százalékos művelést, amelynek lényege, hogy a tagság a művelésbe vett terület eredményessége után bizonyos anyagi juttatásban részesül. E módszer alapján tavaly már november elejére befejezték például a kukoricatörést, a répaszedést, sőt a szárat is levágták. i ecet? ocoooooooooooooooooooooooooooooooafiaooo^- n A békési III. sz. általános iskola néprajzi és iskolatörténeti kiállítását — melyet a helyi múzeumban rendeztek be — sokan látták már. Néhány alkalommal Zsuzsanna néni, Nagy Fe- rencné bemutatta a gyerekeknek, hogyan is fontak régen a rokkával. Fotó: Demény Csehszlovák-magyar viadal két termelőszövetkezet között
