Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-06 / 105. szám
1967. május 6. Szombat Nepál királya Budapesten A Magyarországon tartózkodó nepáli király családja társaságában megtekintette a főváros nevezetességeit. A képen: a király a Halászbástyán. MTI-fotó — Tormái Andor felvétele Szociális intézkedések az NDK-ban A Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa — a szak- szervezetekkel egyetértésben — határozatot hozott a dolgozók helyzetének további javítására. A határozata szerint a Német Demokratikus Köztársaságban ez év augusztus 28-tól bevezetik az eddigi kéthetenkénti ötnapos munkahét helyett az általános ötnapos munkahetet. A minisztertanács rendelete 15 napra emelte a dolgozók évi alap- szabadságát. 1967. július 1-tól emelkedik az alapbérminimum, 1968. július 1-től pedig a nyugdíjminimum összege. Lehetővé válik az is, hogy a dolgozók önkéntes nyugdíjbiztosítással nyugdíj kiegészítésihez jussanak. Ez év július 1-től felemelik a negyedik, ötödik és a még több gyerek után járó családi pótlékot. Rendelkezéseket hoznak a sok gyermekes családok helyzetének javítására. A határozat megállapítja, hogy az NDK dolgozóinak az új gazdasági irányítási és tervezési rendszerben végzett eredményes munkája teremtette meg az alap- feltételeket az új rendelkezések megvalósítására. (MTI) Folytatta «unkáját1 a szakszervezetek XXI.. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) realizálódása során átmenetileg háttérbe kerülhet a népművelés jelentősége. A Szakszervezeték Országos Tanácsának, a szakszervezeti mozgalomnak is meg kell mindent tennie, hogy a kultúra terjesztése az új gazdasági mechanizmusban átmenetileg és helyenként se váljék mellékes Vagy éppen egyszerűen üzleti kérdéssé. ZÁDOR GYÖRGY, a Budapesti Vegyiművek főmérnöke arról beszélt hogy az új gazdasági- mechanizmus bevezetésének a vegyiparban különösen nagy a jelentősége. A vegyipari alapanyagok és késztermékek ára a világpiacon igen nagy mértékben, néha 20—30 százalékban is ingadozik, gazdaságosan termelni és értékesíteni tehát csak nagy rugalmassággal, a piac állandó figyelemmel kísérésével lehet. Sokan azonban egyoldalúan értelmezik az új gazdasági mechanizmust: minél több jogot, minél nagyobb önállóságot követelnek, kockázatot azonban nem akarnak vállalni. Egyes vállalatok helyesnek tartják ugyan az önálló gazdálkodást, a hozzájuk tartozó gyáregységeknek, kisebb részlegeknek azonban ők maguk nem adják meg ugyanezeket a jogokat. Ezután szünet következett. A szünetben a Szakszervezetek Országos Tanácsának vezetői bará.i összejövetelen látták vendégül a magyar szakszervezeti mozigalom veteránjainak képviselőit, akik sok évtizeddel ezelőtt kapcsolódta be a szervezett dolgozók mozgalmába és azóta is tetteikkel szolgálják .munkásosztályunk, népünk érdekeit. Részt vett a találkozón Kádár János, Losonczi Pál, Biszku Béla és Gáspár Sándor. Blaha Béla, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke köszöntötte a morálom veteránjait. Meleg szavakkal méltatta érdemeiket, fáradozásaikat, s arra kérte őket, hogy gazdag tapasztalataikkal, tanácsaikkal segítsék a jövőben is szakszervezeteink munkáját. A köszöntőt baráti hangulatú eszmecsere követte. Szünet után az elnöklő Virizlad Gyula SZOT-titkár jelentette, hogy a kongresszushoz újabb táviratok érkeztek az üzemek dolgozóitól, szocialista brigádjaitól. Ezután Kimmel Emil, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének főtitkára szólalt fel. , Elemezte az üzemi szakszervezeti választások tapasztalatait, s elmondta: a tagság ismételten hitet tett pártunk politikája mellett. Kifejezésre juttatta: úgy akar dolgozni, hogy a párt IX. kongresszusának célkitűzései maradéktalanul megvalósuljanak. — A szervezett dolgozók egyre nagyobb hozzáértéssel vesznek részt ügyeik intézésében — folytatta —, s ez biztosítéka annak, hogy az új gazdasági irányítás keretei között az üzemi demokrácia fokozottabban érvényesüljön. A délutáni szünet után Geréb Sándornénak, a SZOT titkárának elnökletével folytatódott az ülés. A jelenlevők nagy tapsa közben emelkedett szólásra Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Geréb Sándomé ezután lezárta a kongresszus első három napirendi pontja feletti vitát, s bejelentette, hogy a tanácskozást szombaton reggel fél 9 órakor folytatják. (MTI) Egymás kezét fogva... Sok ezer fiú meg lány ajkán hangzik elnyújtottam kicsit bú- songva a dal: „Elmegyek, elmegyek, hosszú útra megyek...” A szél elkapja, magasba röpiti; hangjai befonják az egész országot, s a legkanyargósabb kis mellékutcákba is eljutnak. Sok-sok diák szorosan, kézenfogva ballag ezekben az órákban megyénkben is. Átszövik városaink, községeink utcáit, s mi, felnőttek, akik már hosszú évek óta az élet iskoláját járjuk, s olykor jól is felelünk, megha- tottan szemléljük őket. Egy generációt újra útjára bocsátottunk. A kezdeti lépéseket a mi útjainkon teszik meg. De vajon törnek-e új utakat, vajon folytatják-e olyan, vagy még nagyobb lelkesedéssel, tűzzel, szenvedéllyel harcunkat ugyanazon célért: a jobb életért, a felemelkedésért. Szeretetteljes aggódással vigyáztunk rájuk; vigyáztak rájuk nevelőik az iskola falai között; szeretetteljes aggódással figyeljük ezután is életüket, tetteiket. Szocialista társadalmunk építésében immáron ők is alkotó felnőttekké válnak, s néhány esztendő múlva épp olyan meghatott szeretettel nézik majd a járdaszegélyül újabb és újabb végzős diákjainkat, mint most mi őket... Elégedettek lehetünk: diákjaink szépek, erősek, szinte harsogó a fiatalságuk. Testük arányosabb, magasabbak, mint mi voltunk tizennyolc éves korunkban. Szépen öltözöttek: a matrózblúz hófehér, a sötét öltöny kifogástalan. Az arcok üdék, a szemek egészségesen csillognak. Elégedetten bólinthatunk: fiatalságunk egészséges, erős fiatalság; testileg, szellemileg jól felkészült az életre. Kezük szorosan egymásba kulcsolódik, s az egymásba kapcsolódó tenyerek között virág. Ezelőtt tizenkét esztendővel, hatéves korukban azért fogták meg egymás kezét, mert botladozó kicsikként egymásra voltak utalva. Támasztékot kerestek egymásban — a félre sikerült lépés, az egyenes útról való letérés megakadályozására. Most ez a kézszorítás, az egymásba kapcsolódó kezek melege, az egymástól való elszakadást megelőző pillanatok búcsú kézszorítása. Ez a pillanat így sohasem térhet vissza. Ilyen meghitten sohasem melegítik egymás kezét a matrózruhás lányok, a sötét ruhás fiúk. Csak néhány pillanat, hogy búcsút intsenek egymásnak, tanáraiknak, iskolájuknak; még néhány hét. bogy legtöbbjük a szülői háznak is búcsút intsen, s egyszeriben ott találják magukat az élet nagy forgatagában. Mi, felnőttek, akik útjukra bocsátjuk őket, azt kívánjuk nekik: fiatal erejükkel bátran, erős mellkasukat szélnek vetve haladjanak előre, mindig csak előre, s a kezükön érezzék ott egész életükben társaik kezének melegét. Mert csak igy, szorosan egymásba kapcsolt kézzel lehet keresztülhaladni azokon az akadályokon, „mit az élet mindenki elé gördít. „Botlik az ember, míg halad” — de nem esik el, ha társai a kezét fogják, mint ezelőtt tizenkét esztendővel, vagy mint most az egymástól való búcsúzás pillanataiban. Ternyák Ferenc Elutazott Klaus osztrák kancellár Dr. Josef Klaus osztrák szövetségi kancellár és felesége, valamint kísérete pénteken elutazott Magyarországról. Az osztrák vendégeket ünnepélyesen búcsúztatták a Keleti pályaudvaron. Az osztrák és magyar délután ! zászlókkal öveze'.t téren nagyszámú dolgozó gyűlt össze, s a kan- | cellár tiszteletére díszőrség sorakozott fel. Pintér István Egérfogó SS Dokumentum regény — A DÁV Békéscsabai Üzemvezetősége értesíti fogyasztóit, hogy május 8-án, hétfőn áramszünetet tart 07,00 .órától kb. 16.30-ig a Békési út, Szarvasi út, Trefort u., Illésházi u., Kazinczy u., budapesti vasút, Vörös Október sor, körgát által bezárt területen. Május 9-én, kedden 07,00—16.30-ig a Békési út, Szarvasi út, Trefort u., Illésházi u., Kazinczy u., Szerdahelyi u., Szabolcs u., Szarvasi út, budapesti vasút, Vörös Október sor, körgát által bezárt területen. Május 10-én, szerdán 07,00—16.30-ig Kulich Gyula Lakótelepen és a Munkácsy téri bérházban. Május 11-én, csütörtökön 07.00—16.30-ig Bartók B. út, Dózsa Gy. út, Vilim u., Felsőkörös sor, kordát, Kétegyházi út, Temető sor által bezárt területen, a József A. Lakótelepen és a Lencsés! úton. A villamos berendezések a kikapcsolás tartama alatt is feszültség alatt levőnek tekintendők. 278 45. A kémfőnök felvette az asztalán heverő nagyítót, s azzal vizsgálgatta az okmány alatt levő pecsétet. Csaknem tökéletes a hamisítvány, Belgrádiban a Gestapónál a bélyegző szakemberek jól megcsinálták a jugoszláv legfelsőbb partizán parancsnokság pecsétjének hű másolatát. Milyen kár, hogy a játszmát már be kell fejezni, hiszen ezen az alapon még sokáig tárgyalhatnának, talán még a partizántáborba is bejuttathatnák ügynökeiket. De most már nincs idő várakozásra, a fiatal Horthyt le kell tartóztatni. Az események sürgetnek. Höttlnek értesülései voltak arról, hogy a kormányzó fegyverszünetet kötött, s annak közeli bejelentését tervezi. Talán már másnap proklamálja a fegyverszünetet. Mindenesetre, ha már ez elkerülhetetlen, akkor a legjobb, ha minél előbb megtörténik, mielőtt még Hor- thyék megfelelő előkészületeket tennének a végrehajtás biztosítására. Ha a kormányzó fia az ő kezükbe kerül, akkor ezzel már ők irányíthatják az események menetét. Kezükben a szelep, amellyel szabályozhatnak. Skorzeny lépett a szobába. Ismét civil ruhát viselt — bármennyire is szerette az egyenruhát, jobbnak látta, ha Magyarországon inkább csak civilben mutatkozik. Höttltől hallotta: maga a kormányzó is értesült arról, hogy ő Magyarországra érkezett. Skorzeny úgy gondolta, Horthy ebből következtetett arra, milyen sorsot szántak neki a németek. Csakhogy Höttlnek a Várban dolgozó ügynökei azt is jelentették, hogy a kormányzó biztonságban tudja magát. Eszébe nem jutott védelméről a szokásosnál biztonságosabb módon gondoskodni. Höttl először Skorzenyt is megkínálta egy kis konyakkal. — Ez igen! — esettan tett a kétméteres véreb. — Az ember szinte érzi, hogyan árad szét az ereiben az erő! — Hát, kedves Skorzeny — moodka Höttl —, az erejére szükség lesz. Holnap reggel kilenckor megkezdődik a tánc! — Végre! — ragyogott fel Skorzeny arca. — Unalmas volt már a tétlenség. — Nos — mondta Höttl —, az eddigi találkozókra a kormányzó fiát mindig néhány testőr kísérte. Minden bizonnyal ezúttal is fegyveres kísérettel megy a találkozóra. — A Bornemissza irodában — bólintott Skorzeny. — A terepet már jól szemügyre vettem... — És? — Minden nehézség nélkül végrehajtható a dolog. Elhelyezek néhány embert a ház előtti parkban. Ennyi az egész. Egy emberem a telefonfülkében lesz, onnan tart kapcsolatot majd a parancsnoksággal, ha erősítésre lenne szükség. De nem lesz... — Az az érdekünk — mondta Höttl —, hogy az egész ügy lehetőleg lövöldözés nélkül menjen végbe. — Igyekszünk majd így megoldani — mondta Skorzeny. — A kormányzó fiát pedig személyesen fogom letartóztatni... Höttl megrázta a fejét. — Sajnos, ez nem megy — mondta. — A letartóztatást foganatosító tisztek mindjárt Mauthausenig kísérik a foglyokat. önre viszont szükség lesz itt Budapesten, Ottó. A Gestapo emberei letartóztatják az árulót maga, Sturmbannführer biztosít az embereivel...
